Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-06 / 80. szám

Háromszintes ifjúsági és űttörőliáz avatás Vésztőn Április 4-én a jubileumi ün­nepségsorozat fénypontja volt Vésztőn ajz ifjúsági és úttörő­ház avatása. A Holt-Körös partján, gyönyörű parkban levő épület udvarát zsúfolásig meg­töltötték a falu lakói és az or­szág különböző tájairól érkezett vendégek. Az avatóünnepség résztvevőit Komáromi Gábor, a nagyközsé­gi tanács elnöke köszöntötte. Elmondotta többek között: Vésztön a párt-, tanács és a kü­lönböző társadalmi szervék ar­ra törekszenek, hogy az MSZMP KB ifjúságpolitikai ha­tározatát gyakorlatban végre­hajtsák. A társadalmi összefo­gással létrehozott ifjúsági és út­törőház az első komoly lépcső ahhoz, hogy biztosítsák a falu fiataljainak, úttörőinek a köz- művelődést, a szórakozást, a szabad idő hasznos eltöltését. 22 különböző szerv segítette e létesítmény kialakítását a he­lyi pártbizottság és tanács véd­nökségével. Többek között a KISZ KB, a KISZ Békés me­gyei bizottsága, az Ezermester és Üttörőbolt, a Körösmenti Tsz, a MÁV, az erdészet, a Bé­kési Kosáripari Vállalat és egyéb szerv segített pénzzel, társadalmi munkával. Természe­tesen a helyi fiatalok sem néz­ték tétlenül a munkáit, ők is ki­vették részüket e nagyszerű ha­tározat végrehajtásából; De ott voltak a falu idős emberei is, hogy az ifjúság mielőbb birto­kába vehesse az épületet. Ünnepi beszédet Varga Imre, a KISZ megyei bizottságának munkatársa mondott. Méltatta a társadalmi összefogás nagy jelentőségét s arra hívta fel a fiatalok figyelmét: éljenek oko­san az ifjúsági és úttörőház ad­ta lehetőségekkel. Ezután a vendégek megtekin­tették az épületet. Az egykori „bagolyvár” padlásterében ala­kították ki a szépen berende­zett babavarró és honismereti szakkört. A középszinten egye­bek között barkáosBzoba, stú­dió, tárgyalóterem, fotólabo­ratórium áll rendelkezésre, a szuterénban pedig olyan pince­klubot alakítottak tó, hogy a városi fiatalok is megirigyelnék. Az új létesítményre egymillió forintnál többet költöttek A vésztőiesk elmondották, hogy rendkívül ideális ez a környe­zet arra, hogy szórakozó köz­ponttá alakítsák. Már megkezd­ték a teniszpálya és a sétány építését, csónakázótavat alakí­tanak ki. A szomszédos telket is megvásárolja a tanács, ahol 150 személyes pavilont és 500 személyes szabadtéri színpadot építenek NDK közlekedési szakemberek látogattak Békéscsabára Kedves vendégeket kalauzolt a Volán 8-as számú Vállalathoz a napokban Görbicz Sándor, a MÁV Északi Járműjavító Üzem igazgatója: a magdeburgi köz­lekedési kombinát igazgatóját, ' párttitkárát, személyzeti igazga­tóját és a szakszervezet elnökét. Az NDK szakemberek üzlet­kötésre érkeztek hazánkba, s egyben ellátogattak Békéscsabá­ra, hogy testvérvállalati kapcso­latot kössenek a hasonló profilú Volán-vállalattal. A vendégeket Vándor Pál vál­lalat-igazgató, Povázsay Gyula MSZMP-csúcstitkár, Bácskai László VSZB-titkár és Orosz Viktória, a KISZ-bizottság titká­ra fogadta. Később a vállalat igazgatója beszámolt az eddigi eredményekről, a feladatokról s a további tervekről. A vendégek rövid sétát tettek a telepen és elismeréssel nyilatkoztak a lá­tottakról. A tapasztalatcsere-látogatás hasznosnak bizonyult. A jó kap­csolat kialakítása eredménye­képpen a Volán-vállalat vezető­it viszontlátogatásra hívták meg, amelyet elfogadtak, s tervezik, hogy egy későbbi időpontban Magdeburgba látogatnak. „Akkor meg jó — gondolja megkönnyebbülve. ■— Akkor visszairányítják Grisát is a mű­helybe, és megmutatja ő, a mo­tort hogyan kell szétszedni meg összerakni. Mert azt az egyet nagyon sajnáltam volna, ha az ilyen szereléseket nem tanulom meg. Parázsó nagyapa is mond­ta, hogy Grisa ért hozzá a leg­jobban. Hogy jönne már az ki, ott lebzselek mellette, mióta, és nem tanulom meg ...” Ez már igazi robbanás. Azt hitte, pedig álmodta az előbb, és nem is igaz, hogy vége a békének. De ez nem álom, ezek igazi robbanások. Sztálin-orgona. Ez megint iga­zi. Akkor azóta visszajött Grisa is. Szólni kellene a hálóinges lánynak. Persze, odaát van az is, a há­lóinges lány, túl a patakon. Meg a front is odaát van, meg min­denki. De lehet, hogy a katonák most el vannak foglalva a lö­völdözéssel, és nem néznek hát­ra. Addig kellene valahogy át­jutni a patakon, míg nem néz­nek hátra. Felült, és már nyúlt a tarisz­nyáért. Sietni kell„ míg nem néz­nek hátra a katonák ... De ettől, hogy felült, egészen felébredt. Ledobta a takarót, és kibújt a szárcsomó alól. A kutya máris ott nyüszített a lábánál. Nem törődött most a kutyával. Jól álmodta az előbb: eget-föl- det betöltött a front mennydör­gése. Sötét volt még, de élesen kirajzolódtak a tűzkoszorúban a távoli dombok körvonalai. Ha ilyen istenesen elkezdték, akkor már biztos, hogy mozdul­nak valamerre. Kár, hogy nem ugrott ki rögtön a kuckóból ; az elején még látni, melyik oldal a támadó. Mert amelyik a táma­dó, az tudja magát erősebbnek. És csakugyan is: az szokott elő­renyomulni. „Bánom is én, előre vagy hát­ra, csak innen mozduljanak el” — gondolta. S rögtön utána, minden átmenet nélkül: „Gri- sának elmondom, hogy a sapka miatt fel akartak akasztani”. Nem feküdt vissza most már. Magára borította a takarót, s úgy ült a szárcsomó alá, hogy ne érje a kellemetlen szél, de azért jól lásson. Nem félt. Olyan érzése volt a szárkévék alatt, mintha beton­fedezékben ülne. Különben se lőnek ide. Sehol a közelben katona. És ha innen a környékről nem lőnek oda, onnan sem lőnek ide. Minek po­csékolnák az ágyúgolyót. Tud­ják azt egymásról az ellenségek, hol érdemes keresni. A repülőről is látni azt. Vagy amit onnan nem látni, arra va­lók a kémek. A tüzér, amit a szemével nem láthat, azt is eltalálja. A hidat is, a hegy túloldaláról, mert azt is pontosan tudják, a térképről, hol vannak a hidak, és hogy ahol híd van, katonának is kell lenni alatta. És itt a közelben híd sincs, sehol. Este pedig miért nem adta volna, ha talál egy hidat, a pa­takon. Most meg épp az a sze­rencse, hogy nincs. (Folytatjuk) i I Úttörők a népek közötti barátságért lifőidi Iádé, a CIMEfl főtitkára nyitotta meg Békéscsabán a II. országos nemzetiségi útlörüfeszt.váit A tardosbányai uttörö-tánrcsoport a Galgapusztai táncok és a Zempléni szvit szlovák kompozíciókat mutatta be (Demény Gyula felvételei) Tegnap, vasárnap délelőtt Pataki József, a Magyar Űt­törők Szövetsége Békés megyei Tanácsának elnöke üdvözölte a békéscsabai Kulich Gyula If­júsági ®s Üttörőház nagytermé­ben összegyűlt közel háromszáz kisdobost és úttörőt; a II. or­szágos nemzetiségi úttörőfesz­tivál és -találkozó résztvevőit, vendégeit. A köszöntő után Alföldi Tádé, a CIMEA (a nem­zetközi úttörőszövetség) főtitká­ra, a Magyar Üttörő Szövetség titkára megnyitotta a három­napos fesztivált. Beszédében az úttörőmozgalom internacionalis­ta szerepét hangsúlyozta; a Békéscsabán immár második alkalommal megrendezésre ke­rülő nemzetiségi seregszemle a hazánkban élő népek fiainak, de a világ valamennyi jpionír- jának és úttörőjének barátsá­gát szolgálja, a nemzetiségi kultúrát és néphagyományt ápolja. A megnyitó beszéd után be­mutatkozott a fesztivál nyolc­tagú zsűrije. A négy nemzeti­ség — a szlovák, a román, a német és. a délszláv —, vala­mint a. hazánkban élő népcso­portok — a szovjet, a görög és a chilei — művészeti csoport­jait Keszler Mária, a zsűri el­nöke, a Népművelési Intézet előadója, Agadics János, a dél­szlávok, Grosz György, a romá­nok, dr. Kiss Gábomé, a néme­tek és Lami István, a szlová­kok demokratikus szövetségé­nek képviselői, valamint Emő- di Györgyi, a Népművelési In­tézet munkatársa, Karcagi Gyuláné, a Magyar Űttörők Szövetségének képviselője és Trencsényi László, a Magyar Űttörők Szövetsége kulturális szakbizottságának elnöke bírál­ja eL A fesztivál első napján, az ünnepélyes megnyitó után a pajtások vették birtokukba a színpadot. Először a szlovák nemzetiségiek csoportjai sze­repeltek (fenti képünkön). A pajtások Tardosbányáról, Pi­les zen -keresztről, Püspökhat­vanból, Nógráditól, Sátoralja­újhelyről és Kétsopronyból jöt­tek gazdag programúkkal. Rövid szünet után. — amely ideje alatt máris szövődtek a barátságok — a román és a dél­szláv nemzetiség csoportjai kö­vették egymást a színpadon. A magyarországi román nemzeti­ségi települések közül Körös- apátiból, Gyuláról, Bedőről és Méhkerékről, a délszláv nem­zetiségiek lakta helységek kö­zül Pécsről, Dusnokról és Mo­hácsról jöttek el a pajtások. A zsűri előtti bemutatókat délután két órakor folytatták: a hajósi, a tarján!, a pilisvö- rösvári és a babarci német nemzetiségi együttesek után a fesztivál vendégei, a chilei, a szovjet és a görög csoportok szerepeltek. A bemutató záró­képe a békéscsabai Szlovák Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium művészeti csoport­jának nagyszerű műsora volt. Este hét órakor szolidaritási­barátsági felvonuláson vettek/ -észt a fesztivál vendégei. A 'asámapi program az ifjúsági ááz nagytermében dal- és tánctanulással zárult. Ma délután 3 órakor a szarvasi művelődési házban, es­te 7 órakor pedig a kétegyházi kultúrházban találkozhat a kö­zönség a csoportokkal. A bé­késcsabai nagyközönséget a fesztivál rendezői és résztvevői kedden este 7 órára várják; a legsikeresebb produkciók ke- -ülnek a gálaest műsorára. (Nemesi) A nyolctagú zsűri

Next

/
Thumbnails
Contents