Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-25 / 96. szám
BÉKÉS MEGYEI, fiiág proletárja^ egyesüljetek! A MEGYE/ PÁR TB IZOT f S Á C l S A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG b 1975. ÁPRILIS 25., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM Ment kell félni a túlteljesítéstől A mai fiatal nagyanyák zömének háborús serdülőkor jutott osztályrészül. Álmaik megrekedtek annál a vágynál, hogy az égbolt csendes és kék legyen. Az ábrándosak képzeletben királyfit, a reálisabbak pedig csak egyszerűen vőlegényt vártak. A jövőt mindenképpen csak fiérj oldalán, asszony és anyaként tudták elképzelni, nagyjából ugyanúgy, mint anyáik, nagyanyáik, szépanyáik századokon át. Ennek a nemzedéknek jutott először osztályrészül, hogy egyenlő jogúakként a férfiakkal, részt vegyenek a társadalmi termelésben. Leányaik már úgy nőttek fel, hogy a keresömun- ka végleges szerepet játszott céljaik között. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a mai nőideál a dolgozó anya, aki szakmával vagy hivatással rendelkezik. Akkor is, ha a régi szemlélet hatására még mindig sok az olyan nő, aki nem szerzett szak- képesítést. „A jövőben is nagy figyelmet teli fordítani a nők szakképzésére — mondta Kádár János kongresszusi zárszavában —, és az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének / hiánytalan érvényesülésére. Továbbá fontos feladatunk, hogy biztosítsuk: több nő kerüljön a vezetői tisztségekbe a pártiban, a tömegszerve- aetekben, az állami, a gazdasági, a kulturális posztokra és minden olyan területen, ahol ez lehetséges és megvalósítható.” A nőhatározat óta eltelt évek tapasztalatai igazolják, hogy ilyen biztatás szükséges mindaddig, amíg nem alakulnák ki azok az arányok, amelyek a két nemnek a termelésben elfoglalt helyét és társadalmi szerepét visszatükrözik. Még mindig sokan vannak olyanok, akik a nőkérdést a nők kérdésének tekintik és nem az egész társadalom ügyének. Meg. oldásán így nem túlságosan buzgolkodnak. Vagy nem értik, vagy nem személyes érdekük. A nőhatározat végrehajtása során számtalan esetben megnyilvánult, hogy ezt a fontos társadalmi kérdést sokan — olyanok, akiktől a döntések .függenek — formálisan intézik el. Valahogy így: van egy határozat, tegyünk neki eleget, legyen eggyel vagy kettővel több nő a vezetők között. Hogy aztán azt a nagyon szűkre méretezett keretet a legalkalma- sabbakkal töltik-e ki, nem túlságosan mérlegelik. Pedig az arányos képviseletre a különféle vezetői posztokon egyáltalán nem formai okok miatt van szükség. Éppen a lényeg követeli, hogy a legalkalmasabb nők kerüljenek felelős tisztségekbe. Kiválasztásuknál az igény ma még nem irányulhat egyedül a szakmai-embert tulajdonságok együttes meglétére» hanem sok más sajátos, egyéni körülményt is figyelembe kell venni. Számolni kell bizonyos technikai követelményekkel, továbbá a még mindig ható, ritkábban nyűt, gyakrabban tudat alatt megmutatkozó előítéletekkel. Egy férfi vezető kiválasztásánál általában elhanyagolható körülmény, hogy hány gyereke van és azok hány évesek, nős-e az illető vagy nőtlen — nem kell számolni vagy legalábbis nagyon ritkán a házaspár véleményével, hiszen a nő örül, ha a férjét előléptetik, fe. lelősebb munkakörrel bízzak meg, fordított esetben sokszor egészen más a helyzet. Ha nőről van szó, mindig számításiba veszik — néha valóban elengedhetetlen ez —, hogy a szakmai és emberi adottságok miellett hány gyereke van, azok mekkorák, van-e férje vagy egyedül tartja gyermekeit, házastársa milyen mértékben rabja az előítéleteknek stb. Ha kisebb mértékben is, ezek mindig szerepet játszanak a fiatalabb nemzedékek életében. Joggal figyelmeztetett tehát Kádár elvtárs, hogy a nők vezetői tisztségbe helyezésének „túlteljesítésétől” nem kell tartani. Sajnálatos, de ebben a kérdésben maguknak az érintetteknek, a nőknek is van még mit seperniük saját előítéleteik házatáján. Egyik üzem vezetőitől hallottam nemrég, hogy művezetőjük, aki nő, nyugdíjba megy. Utódja kiválasztásának előkészületei folynak most. Kézenfekvő, hogy ott, ahol csak néhány idősebb férfi dolgozik, s a tagok többsége fiatal nő, ez utóbbiak között keressék az utódnak alkalmas jelölteket. Sajnálatos azonban, hogy még az elismerten jól dolgozó női rdűvezető sem nőt javasol utódjának, bár munkatársai között szép számmal vannak magasan képzett, minden vezetői feltételnek megfelelő nők is. Az évezredes megszokás, önbizalomhiány, s tudat alatti irigység vegyüléke fékezi a valódi érdekek felismerését. így a legjobb határozatok sem helyettesítik a szívós, meggyőző munkát, a maradi gondolkodás felszámolását. Mindaz, amit ma teszünk, tanítunk, s elfogadtatunk, az elkövetkező nemzedékek — gyermekeink, unokáink — életét határozza meg. Könnyebb dolguk lesz, ha gyorsabban, következetesebben számoljuk fel az előítéleteket önmagunkban, környezetünkben. A nőkérdés megoldása a szocializmus kiteljesedését is jelenti. Amikor a nő számára mind a társadalomban, mind a családban a férfival teljesen azonosak a döntések feltételei és az esélyek is. Szemes Piroska 9 társadalmi munka továbbfolytatásáért Ülést tartott a népfrontéinökség A Hazafias Népfront Békés megyei elnöksége április 24-én ülést tartott Békéscsabán. Nyári Sándor megyei titkár megnyitója után a testület megvitatta és elfogadta a népfrontmozgalom gazdaságpolitikai tevékenységét, Zalai György alelnök előterjesztése alapján. A testület többek között megállapította, hogy a megyei gazdaságpolitikai bizottság az éves programjában meghatározott feladatokat végrehajtotta. Egyik munkacsoportja aktív szervező és szakmai segítőmunkát fejtett ki a komplex helyi település fásítási terveinek elkészítésénél, a felszabadulási emlékparkok, játszóterek létesítésénél. A továbbiakban is arra kell törekednünk —■ mondta ki az elnökség —, hogy a megye minden községének és városának népfrontszervei rendszeresen a tanáccsal és más szervekkel hatékony együttműködésben munkálkodjanak a kongresszus határozatainak megvalósításában. A továbbiakban Beraczka Ilona, a munkabizottság tagja a települést fejlesztő’" társadalmi ' munka értékeléséről adott jelentést, melyet az elnökség elfogadott. Megállapította, hogy az eddig alkalmazott módszerek továbbfejlesztése, újak keresése és alkalmazása a jövőben is eredményesen segítheti a város és község fejlesztését. Époen ezért napirenden kell tartani azt a nagyfokú érdeklődést, ami a megyében az elmúlt esztendőben megmutatkozott a társá- dalmi munka iránt. Keresni kell az „Egy üzem, egy iskola’’ és hasonló mozgalmaknak a helyi sajátosságokhoz, adottságokhoz alkalmazkodó formát. Minden területen indokolt a társadalmi munkaverseny további folytatása. Végül az elnökség tudomásul vette az országgyűlési képviselők választásához készített intézkedési tervet. Köszönet a kongresszusi és a felszabadulási munlaverseny részvevősnek Újabb vállalások teljesítésével segítsék a IV. ötéves terv sikeres végrehajtását Az MSZMP Békés megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban megtárgyalta és értékelte az 1974. évi kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeit, tapasztalatait. Megállapította: A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának tiszteletére és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára 1974. május 1-től megyénkben is kibontakozott a szocialista munkaverseny. A SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottságának versenyfelhívása kedvező fogadtatásban részesült. Megyénk ipari, építőipari, közlekedési, mezőgazdasági, kereskedelmi vállalatainak és szövetkezeteinek dolgozói, mindenekelőtt a szocialista brigádok, elsőként csatlakoztak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez és tettek igen figyelemreméltó felajánlásokat. A megye üzemeiben és szövetkezeteiben 4141 szocialista és munkabrigád csaknem 50 ezer dolgozója vett részt a munkaverseny első szakaszában. A vállalások együttesen az ipari termelés 5—10 százalékos növelését, a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos emelését, a minőség 2—3 százalékos javítását, valamint a termelékenység 3—4 százalékos növelését határozták el. A munkaverseny első szakasza 1974. december 31-én zárult. A vállalások teljesítésének összegezése bebizonyította a munkaverseny eredményességét és hatékonyságát. Az elmúlt esztendőben a megye ipari termelése 11, a mezőgazdasági termelés 5 százalékkal meghaladta az előző évi teljesítményt. Most, a munka ünnepének előestéjén elismerésünket és kö- szönetünket fejezzük ki a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny részvevőinek, s e versenyszakasz élenjáróinak: a szocialista brigádoknak. A munkaversenyben legeredményesebb hat szocialista brigádnak a párt Központi Bizottsága kongresszusi oklevelet adományozott. A megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét tizenöt szocialista kollektíva érdemelte ki. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny az idén második szakaszába lépett. Feladataink most sem kisebbek a tavalyinál. Az ez évi munkaverseny immár a XI. pártkongresz- szus határozatai végrehajtásának megkezdését, az 1975. évi nép- gazdasági terv és ezzel együtt a IV. ötéves terv sikeres teljesítését, valamint az V. ötéves tervidőszak kedvező megalapozását szolgálja. Azt kérjük a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny részvevőitől, hogy folytassák e nemes, megyénket és hazánkat gyarapító vetélkedésüket. Űjabb vállalásokkal és azok teljesítésével segítsék a fenti célok valóra váltását, a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i és a megyei pártértekezlet 1975. március 8-i határozatában megjelölt feladatok sikeres végrehajtását. MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA ísa9BS*»8»B««iBeBsaaaMBiB«««9aBiíia»«SBMM«se«Baeses*M«n«e®«»M)ae*s*ssBsn««»s«eB»®a«s»BB aaaeaBcaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaeaaaaaaaaaaMi Munkában a v egép A műit év őszi mostoha időjárása próbára tette a termelőszövetkezetek dolgozóit: esőben, sáros talajba került a mag. Képünkön: a békésszentandrási Tessedik Tsz búzatábláin serényen dolgozik a vegyszeresé gép (Fotó: Ambrus György)
