Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-24 / 95. szám
Hü folytatói, megvalósítói vagyunk hazánkban Lenin eszméinek As űj, impozáns Oktatási Igazgatóság épülete • (Fotytatás az 1. oldalról) lemző forradalmi demokratikus törekvések családjában is élő hagyományai — mindezekkel párosultak azok a rendkívüli képességek, amelyek az 6 személyes adottságai voltak. Forradalmárként lépett ki a proletariátus nemzetközi harci színterére, s a nyugati országok munkásmozgalmának sok összeütközésében tovább edződve vált képessé arra, hogy élete végéig, s azóta Is az ő személyével jellemezzék a világ forradalmi folyamatait, A proletariátus nemzetközi harcát, feladatait a feltárt törvényszerűségek birtokában Marx és Engels alapozta meg. Ugyanezt az ideológiát ma marxizmus—leninizmusnak nevezzük, * a megnevezéssel a világproletariátus hódol a nagy teoretikusnak, Leninnek alkotó elméleti munkásságáért. Csak néhány témakört villantanék itt fel, melynek kidolgozása Lenin nevéhez fűződik. Kiemelkedő szerepet játszik * mai forradalmi mozgalmakban is a pártról szóló lenini tanítás. Elsőként ismerte fel a századforduló idején, hogy a munkásosztály sikere® harcai feltétele az új típusú forradalmi párt megteremtése. Szükségesnek látta elkülöníteni a munkásmozgalom egyes irányzataitól és a különböző haladó mozgalmaktól a forradalmi élcsapatot, melynek harcaiban meg kell küzdenie nerhcsak a szemben álló, reakciós osztályokkal, hanem a saját osztályon belül megjelenő és tevékenykedő csoportok' szemben állásával is. „Mi meredek és nehéz úton haladunk zárt Sorokban, erősen fogva egymás kezét Mindenfelől ellenség vesz körül bennünket és majdnem állandóan ellenséges tűzben kell menetelnünk. Szabad elhatározásból éppen azért egyesültünk, hogy harcoljunk ellenségeink ellen, és ne térjünk le a szomszédos mocsárba, amelynek lakói kezdettől fogva elítéltek bennünket azért, hogy külön csoportot alakítottunk és nem a megbékülés, hanem a harc útját választottuk” —■ írta Lenin a „Mi a teendő?” című könyvében. Olyan erős és egységes forradalmi párt szükségességéről beszélt Lenin — majd meg is valósult vezetése alatt —, amely képes a forradalmi töpiegek harcának irányítására, amelynek szervezeti jellege bizto® féltétele a szocialista forradalomban a társadalom minden oldalát érintő változások vezetésének. ' A párt tevékenységét meghatározza ideológiai, elméleti alapja. „Az élenjáró harcos szerepét csak az a párt tudja betölteni amelyet élenjáró elmélet vezet.” Ez viszont megköveteli a párttól az elméleti és gyakorlati eredményekre épülő tudományos vizsgálódást, a valóságos viszonyoknak megfelelő helyzetelemzést, a munkás- osztály ideológiája továbbfejlesztését. Az ideológiában fejeződik ki nemcsak az osztályok helyzetéről, érdekeiből fakadó helyzetelemzés, hanem Ugyanezen osztályok társadalmi ééljai és törekvései is. Ezért mondja Lenin — idézem, —. hogy „A kérdés csakis így tehető fel: burzsoá vagy szocialista ideológia. Itt nincs középút. Ezért a szocialista ideológia mindennemű lekicsinylése,' mindennemű mellőzése egyszersmind a burzsoá ideológia erősítését jelenti.” Lenin, amikor a párt Ideológiai munkájáról, beszélt, mindig hangsúlyozta az ideológiának a gyakorlati, napi élettel való szoros kapcsolata szükségességét. A gyakorlati kérdések megválaszolása, a legjobb álláspont és tevékenység kialakítása sók töprengés, a különböző lehetőségek mérlegelése, s az ezzel együtt járó viták eredményeként jön létre. A Vitákban szemtől szembe tanúsított nyíltság és őszinteség teremtheti meg a feladatok megvalósításához feltétlenül szükséges cselekvési egység alapját így írt erről Lenin: „Megvitatni egy kérdést, különböző véleményeket nyilvánítani és meghallgatni, megismerni a szervezett marxisták többségének a nézetét, kifejezésre juttatni ezt a nézetet az összes tagok névében hozott határozatban, lelkiismeretesen végrehajtani ezt a határozatot — ez az, amit a világon mindenütt, az összes értelmes ember egységnek nevez és az ilyen egység végtelenül drága, végtelenül fontos a munkásosztály számára. A szétforgácsolt munkásság — semrni. Az egyesült munkásság, minden.” E sorokból is kitűnik, hogy nincs és nem is lehet többféle marxizmus—leniniz- imis, csak egy, mert ez az egyetlen nyújtja rövidebb vagy hosszabb távú feladataink legjobb megoldását. Jelentősen elmélyítette Lenin a marxizmusnak az állam és forradalom társadalmi szerepéről szóló tanítását is. A társadalmi viszonyok fejlődésének egyenetlenségéiből leszűrt tapasztalatai, elvi állásfoglalásai lettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött űj kör ideológiai alapjai, a kommunista és munkáspártok stratégiájának és taktikájának megalapozói. Kimutatta, hogy a szocialista világi örradalmi folyamat időben elhúzódhat, nem fog egyszerre, vagy rövid időn belül lezajlani, hogy Szocializmus győzelme lehetséges eleinte egynéhány vagy akár egy, egymagában vett, kapitalista országban is’’, hogy szükségszerűen együtt, egy időben fognak létezni szocialista és nem szocialista, a társadalmi fejlődés különböző szintjén1 álló országok, s ennek következménye a békés egymás mellett élés ezen országok között Lenin megvédte a revizioniz- mussal szemben A proletárdiktatúráról szóló marxi tanokat. Hangsúlyozta, hogy a burzsoá államot meg kell semmisíteni és ahhoz, hogy az véglegesen elpusztuljon, létre kell jönnie az állam új formájának a szocialista forradalomban; s ez az állam a proletariátus diktatúrája. Szavai szerint „Ez a diktatúra feltételezi a kíméletlenül szigorú, gyors és határozott erőszak alkalmazását a ki zsákmányolok, a kapitalisták, a föld- birtokosok és lakájaik ellenállásának elnyomása céljából. Aki ezt nem értette meg, az nem forradalmár, azt el kell távolítani a proletariátus vezérelnek vagy tanácsadóinak sorából”, majd így folytatja: „A proletárdiktatúra célja, hogy megteremtse a szocializmust.. Lenin, mint a munkásosztály kiemelkedő politikai vezére, elméleti tudósa, abban a ritka pillanatban részesült, hogy mindannak, amit az emberiségért, az' emberiségről kigondolt, a gyakorlatban kezdhette el megvalósítását. Az első, véglegesen szocialista ország első és legfőbb államférfija. A forradalom győzelme után más éö Újabb problémák kerültek figyelme előterébe, a szocializmus építése során felvetődő kérdések. Az új társadalom megvalósítása, csakúgy mint a szocialista forradalom .megvívása ismeretlen feladatok egész sorát vetette fel. Lenint mély és sokoldalú tudása segítette a bonyolult viszonyok között eligazodni. Soha nem maradt felszínen, mindig a gyökerekig hatolt, az alapvető anyagi- gazdasági viszonyokig, azok teljes összefüggéseinek feltárásáig, mert szerinte: „A tények, ha egészükben, összefüggésükben nézzük azokat, nemcsak „makacs”, de kétségtelenül bizonyító erejű dolgok is. A tények. ha kiragadjuk őket az. egészből, összefüggésükből, ha töredékesek és önkényesek, nerh tekinthetők többnek, mint puszta játéknak, vagy még annál is rosszabbnak”. Az elmélyült, mindig és mindenben dialektikus gondolkodásmód segítségévéi sikerült megvívnia kétfrontos harcát azokkal, akik egyik oldalról csak az újat látták és fogadták el a forradalmi átalakulásban és azokkal, akik a másik oldalról féltve őrizték minden meglevőt a változásoktól. ő tudta, hogy „Amikor az új éppen csak megszületett, a régi, bizonyos ideig, mindig erősebb az újnál, ez mindig így szokott lenni a természetben és a társadalmi életben egyaránt”, és hogy ezeket az éppen megszületett új jelenségeket kell megkülönböztetetten ájxxlni, gondozni, hogy azok képezik a jövő társadalma általánosan jellemző tulajdonságait. Sok nagy feladata mellett gondosan tanulmányozta, élénk érdeklődéssel és figyelemmel kísérte a . szocialista—kommunista munka első jeleit, mint például a kommunista szombatokat Lenin á jövő képének körvonalait mindig a jelen valósága elemzése során bontotta ki. Így lehetett Lenin álma — amely reálisan megvalósítható vágyakból, akaratokból épült fel — a kortárs munkás, paraszt és értelmiség álma is, s ezért vállalta érte a harcot, a munka küzdelmeit a szovjet nép. Így lett Lenin népballadákban megörökített, a szovjet és világ proletárjai szívében élő népvezér. Kedves Elvtársnők’ Kedves Elvtársak! A lenini életmű tovább nő követői munkájában, & világ proletariátusának Lenin tanításai alapján folytatott harcaiban, a szocialista forradalmat sikerrel^ megvívott országok munkásosztályának szocializmust, kommunizmust építő munkájában. Él és terebélyesedik mindez a magyar munkásosztályban is. A magyar munkásosztály múltja, jelene és jövője egyaránt kapcsolódik Lenin nevéhez. A Nagy OíTtóberi Szocialista Forradalomban részt vett magyar internacionalisták hozták hírét, szavait, s követték tettekkel is 1919-ben, amikor lérehozták a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaságot. Lenin és a kommunista mozgalom összeforrott, segítőkészségét a Horthy-ellenfórradalom időszakában ás érezték és tapasztalták az illegalitás nehéz körülményei között dolgozó kommunisták. Lenin tanításait követte, az internacionalizmus szellemében cselekedett a szovjet nép, amikor felszabadította hazánkat — s egy sor más országot — a fasiszta hitleri uralom igája alól. S igazán akkor tudtunk jól élni e lehetőséggel, amikor a lenini tanításokat nemcsak betűi, hanem szelleme, tartalma szerint követtük. Hazánk, s benne Békés megye fejlődésének gazdag tapasztalatokkal és eredményekben bővelkedő harminc esztendeje is fényesen bizonyította a lenini tanítások igazát. S a harmincéves társadalmi fejlődés törései, visszaesései akkor következtek be, amikor távolodtunk harcunk vezérlő eszméitől. Országunkban városok, intézmények, utcák, terek nevei, szobrok és emlékművek, művészeti alkotások sokasága hirdeti, hogy miként becsüli népünk Lenin életművét. A legnagyobb tett ’— mely az életmű nagyságát kifejezi —, hogy hazánkban a munkásosztály vezetésével sikeresen haladunk a lenini úton, hogy az üzemekben, gyárakban, hivatalokban végbemenő munkában, az emberi élet változásaiban, az új emberi magatartási formákban magunkban hordjuk kitörölhetetlenül és egyre szélesebb körben a lenini gondolatoltat. Kedves Elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa egy hónapja fejezte be munkáját. A kongresszus határozatainak, közeli és távlati célkitűzéseinek megismertetése, egységei értelrúezése és végrehajtása nagy feladatokat ró minden pártszervre és pártszervezetre. Sok tennivaló vár e kérdésekben a propaganda- munkára, ennek bázisát képező Oktatási Igazgatóságunkra. A marxizmus—leninizmus alapjainak, a párt politikájának, » kongresszus határozatainak állandó ismertetése, a káderek képzése és továbbképzése mindmind olyan egységes feladat, amelynek megvalósításában igen jelentős szerepe van és lesz e politikai, intézményünknek, az Oktatási Igazgatóságnak. Megyénkben az "skolai rendszerű pártoktatas szinte egyidős a felszabadulással létrejövő kommunista pártszervezetekkel. Már 1945-ben szerveztek — ha rövid Időszakra is *— pártiskolákat az MKP-alap- szervezeti titkároknak felkészítésére. Később a folyamatos konszolidáció, a kommunista mozgalom megyei erősödése és ezzel együtt a mozgalom előtt álló, egyre növekvő sÄdatok lehetővé, ugyanakkor szükség- szerűvé is tették a hosszabb időtartamú tanfolyamokat. A megyében folyó pártisko- lai oktatás fejlődését mutatja, hogy 1957-től Csongrád megyével közösen indult pártiskola, függetlenített oktatókkal, a korábbiakhoz viszonyítva, jobb feltételek között. Újabb fejlődés következett be 1967-ben, amikor pártunk Politikai Bizottságának határozata értelmében létrejött megyénkben is az Okatási Igazgatóság, a megyei pártbizottság politikai* káderképző bázisa, amely egyesíti magában á pártiskolai és az esti egyetemi, valamint a politikai továbbképző oktatást. Javultak az oktatás személyi és tárgyi feltételei. A pártiskolai oktatás megyei jelentőségét mutatja, hogy csak 1957-től 5910 hallgató kapott szervezett politikai képzést, szinte alig van a megyében olyan vezető funkcionárius, aki ne merített volna tudást és erőt munkájához tanfolyamokon. Az esti egyetemi oktatás megyénkben 1958-ban kezdődött A társadalmi élet változásai növelték a káderekkel szembeni követelmények szintjét, fokozatosan bővíteni kellett a kereteket. Ma már nemcsak Békéscsabán, hanem valamennyi városban és járási székhelyen működik kihelyezett tagozat, s ezáltal a jelentkező igényeket, a marxizmus—leninizmus, pártunk politikája iránti érdeklődést nagyjából kj tudjuk elégíteni. Eddig 2191 hallgató végezte el az esti egyetemet. 1969-től újabb feladattal bővült az Oktatási Igazgatóság tevékenységi köre a politikai továbbképzés megszervezésével, Ez a feladatkör terebélyesedik, az alapképzést korábban kapott káderek ismeretei bővítése és felfrissítése egyre nagyobb feladat, évről évre növekszik. Oktatási Igazgatóságunk — amely becsülettel teljesítette a vele szemben támasztott követelményeket, s ezért csak elismerés és tisztelet illeti dolgozó kollektíváját — a tárgyi feltételek hiányában, egyre nehezebben tudott a követelményeknek megfelelni, az oktatás korszerűsödésével lépést tartani. Ez tette szükségessé — az általános kultúra részeként — ennek az új épületnek létrehozását, amely méreteivel és felszereltségével, a benne dolgozó kollektíva felkészültségével képes lesz arra, hogy a XX kongresszus határozataiból Békés megyére háruló feladatok megvalósításában megfelelően részt vállaljon és valóra váltson. A tudás, a társadalomtudományi és természettudományi ismeretek elsajátítása és gya- koriati felhasználása fejlődésünk gyorsuló ütemének meghatározó feltétele — a legszorosabban vett politikai érdekünk. Szolgálja hát Oktatási Igazgatóságunk a marxizmus—len ínizmus elvi alapjainak terjesztését és védelmét, a XI, kongresz- szus határozatainak sikeres megvalósítását. Amikor megköszönöm pártunk központi szerveinek, valamennyi közreműködő elvtárs(Folytatás a 3. oldalon)
