Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-22 / 93. szám
Nyomdászok lesznek?!,,. Látogatás a békéscsabai nyomdaipari szakközépiskolában A zűgó-zakatoló gépteremből nyílik a szedőterem. Itt minden ugyanolyan, mint egy „igazi” nyomdában. Talán a tisztaság, a rend nagyobb, de a mozdulatok bátortalanabbak, lassúbbak. A színhely a békéscsabai Rózsa Ferenc ’ Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola tanműhelye. Délután ván, fél baromikor kezdődött a „műszak” és este kilencig tart. A műszak, vagyis a heti plusz egy nap, a gyakorlat napja. Az országban két nyomdaipari szakközépiskola van: Békéscsabán és Budapesten. A csabait — nyugodtan mondhatjuk: a világhírű Knar Nyomda, tartjia fenn. Az iskola a diákokat, a villanyszámla árát és a terméket adja, a többi a nyomda számláit terheli. A csabai tanműhelynek hivatásos alkalmazottai, nyomdászai is vannak. Ha nincs oktatás, akkor napi munkájukat végzik. A látogatás napján a harmadik évfolyamos nyomdászoknak' volt gyakorlatuk. A harmadikhoz hozzá lehetne toldani: „D” osztály. Ugyanis tizedik éve ezzel a betűvel jelzik a nyomdaipari szakközépiskolai tanulócsoportokat. Huszonheten vannak, negyvenen indultak. Az osztály koedukált. Nem mintha ez szenzáció számba menne, de nyomdász-berkekben mégis említésre méltó. Almási Gyárfás egy mellmía- gasságig érő, kék szedőszekrény előtt áll. Ujjai közé be-becsip- pent egy betűt: — A RFG évkönyvét szedjük. Igiaz, a tavalyit. Endrődi vagyok, itt, Csabán kollégista. Miért jelentkeztem nyomdásznak? érdekelt és az általánosból többen is jöttünk. Nem bántam meg! Én vagyok az osztály diákbizottságának elnöke. Hogy érettségi után mit csinálok, még nem tudom. Tagja vagyok az 'MHSZ motoros-repülő klubjának. Lehet, hogy az határozza meg a továbbiakat. A tanulásról beszélgetünk. Páran figyelnek, Gyárfás szavait fejbólintással kísérik. — Az úgynevezett öt plusz egyes osztály a miénk, vagyis hetente öt napot, elméleti tanulással, egy napot pedig itt, gyakorlattal töltünk. Érzésem szerint igen kevés a heti egy nap. Hiszen a nyomdász elnevezés gyűjtőfogalom, ezen belül rengeteg ágazat van még. És a szedés is — például — nagyon sok gyakorlatot igényel. A szakmai tárgyak közül többől tankönyvünk sincs. De a földrajzzal, más tárgyakkal is így van. A gyakorlati ára nagy része azzal telik el, hogy másoljuk a tábláról az alapvető szakmai tudnivalókat. Blahut Pál nyomdászt és Zvolenszki György szakoktatót kérdezzük: — A diákok végeredményben termelő munkát végeznek. Természetesen az itt dolgozó kollégák, szakemberek segítségévei. A Bibliotheca Bekesiensis kötetei, meghívók, programok, formanyomtatványok készülnek üzemek, intézmények megrendelésére. A bevételt a nyomda a tanműhely fejlesztésére fordítja. Nemrég kaptuk meg ezeket az új betűkészleteket, az új ofszet-sajtót. A probléma azonban más: a továbbtanulás, az elhelyezkedés kérdésed. Az elmúlt évben hat végzős tanuló adta be jelentkezését a budapesti köny- nyűipari , főiskola nyomdaipari szakára. A felvételi tárgy a fizika és a matematika. Textileseket vettek fel nyomdásznak, mert ők jobban tudták a matematikát ... De vannak jó példáink is: többen a Szovjetunióban tanulnak. S akik nem a továbbtanulást választják közvetlenül az érettségi után?... A Kner Nyomda a végzősök zömének alkalmazását vállalja átképzésük után. Van egy olyan érzésem, hogy nem minden fiatal találja meg a helyét... Az osztályfőnök Hajnal János. Fiatal ember,' földrajz-matematika szakos. — A nyomdaipari szakközép- iskola célja az, hogy elméleti középvezetőket képezzen. Érdekes módon ez csiak az elmélet magában, messze a gyakorlattól. Ugyanis arról van szó: a nyomdák mást — szakképzettséggel rendelkező fiatalokat — várnak, a fiatalok pedig e „papír” híján kicsit csalódottnak érzik magjukat. Ez az egyik oldala, a másik: a szakközépiskola országos beiskolázású, mégis — az én osztályomban legalábbis — a tanulók zöme Békés megyei. Itt, Békés megyében pedig két nagy nyomda van mindössze, a Kimer és a Dürer. A nyomdák túlteM- tödnek, míg másutt — például Észak-Magyarországon, Dunántúlon — kevés a fiatal, a szakmájához értő középvezető nyomdász. A beiskolázás pedig csak részben múlik rajtunk. Az már a szerencsétől függ, hogy hányán és honnan jelentkeznek, ; a négy év alatt hányán morzsolódnak le. Ezzel is számolnunk kelli Sok mindenről beszélt — és őszintén — Hajnal János. A már említetteken kívül az 'általános ismereti tárgyakat oktató tanároknak gond a gimnáziumtól alaposan eltérő tananyag. Az tény, hogy eleve másfajta a követelmény például matematikából egy szakközepes osztályban, mint egy gi mnázi umi bar,. És: a szakmai tanterv nemigen igazodik az általános ismereti tantárgyak oktatási ritmusához, időzítéséhez. A tanulók válláról igyekeznek minél több terhet levenni a tananyag csökkentésével. A nyomdaipari szak- középiskolában ez koránt sincs így. Erről az iskola és a nyomda szinte semmit senj tehet. A nyomdaiparisoknak tehát kevesebb a szabad idejük, a többi tanulóhoz mérve kevesebb társadalmi, közösségi munkát végezhetnek. Mindehhez azonban hozzá kell tenni: a tanár csak annyi anyagot taníthat meg, amennyit a diák meg is tanulhat, meg is tanul Ez pedagógiai alapigazság. Boldizsár ‘ Lajos igazgatóhelyettessel is beszélgetünk. — Az érettségiző szakközép- iskolások bizonyítványába többek között a következő szöveg kerül: „...a 27/1965. (XII. 1.) Korrn. sz. rendelet. 22. § (2) bek. értelmében szakmunkásként is al kalmazfi ató’J. A végzős fiatalok „szakmai" képzettséget” szereznek. A most másodikos tanulók magasnyomó és kéziszedő szakmákban várhatóan már szakmunkás-bizonyítványt kapnak az érettségi bizonyítvány mellé. Veszprém, Laninváros, Nyíregyháza például szinte korlátlan számú nyomtató szak- májú fiatalt fogadna. A másik probléma, amire visszatértünk, a gyakorlati órák alacsony száma. A szakoktatók szerint heti egy nap alatt a két gyakorlati éven át még a kéziszedést sem lehet kellő szinten elsajátítani — A most másodikos tanulók jövőre már a négy plusz kettes rendszerben tanulhatnak. Továbbá a beiskolázásnál is körültekintőbbek leszünk. A mostani elsős és másodikos diákok fele már nem békési. Ezek ellenére nem ringatjuk illúziókba sem a fiatalokat, sem a szülőket. Már a jelentkezésnél részletes tájékoztatást adunk a várható elhelyezkedési, továbbtanulási lehetőségekről. (Nemest) Fiatalok a fiatalokért Építőtábor gyorsítja a szarvasi diákotthon ás ittSribáz ápitkezist Régi gondja a szarvasiaknak, hogy középiskolásaiknak nincs elegendő kollégiumi férőhelyük s hogy h:ányzik a városból egy valóban a feladatához méltó úttörőház. Aki azonban a jelenlegi helyzetről érdeklődik, kedvező fejleményekről szerezhet tudomást. S a következő hónapokban — ahogyan ez a KISZ városi bizottsága titkárának, Sza- bovik Jánosnak a. szavaiból kiderül— meggyorsulnak e két létesítmény munkálatai... — A száz férőhelyes diákotthon átadásának eredeti határideje 1975. december 31. A Vas- Fémipari Szövetkezet épitőrész- lege vállaltai hogy két hónappal megrövidíti a munkát. Jó lenre azonban, ha mé^g néhány hetet nyerhetnénk, mért így zavartalanul kezdhetnék a tanévet a kollégiumra váró, középfokú oktatási intézményekbe járó fiataljaink. — Mi a megoldás? — Az ötlet a 611. Ipari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett szarvasi tagozatától ered. A kollégium ügye az itt tanulóknak sem közömbös — felvetették, hogy június derekától július közepéig kéthetes turnusokban építőtábort kellene szervezni a másodéves végzett szakmunkástanulók részvételével. Természetesen mi támogatjuk a remek kezdeményezést — annál is inkább, mert az ilyen jellegű társadalmi munkáknak nagy hagyománya van a városban. — S milyen terveik vannak az úttörőházról? — A védnökség ugyanúgy zajlik majd, mint a kollégium építésénél. A gyorsítás oka , azonban részben eltérő. Nemcsak az a célunk, hogy a gyerekek minél hamarabb elfoglalhassák birodalmukat, hanem egy sokkal prózaibb „muszáj” is ösztönöz: a központi anyagi támogatás feltétele, hogy határidőre mindenképpen elkészüljön a létesítmény. —__ Milyen feladatuk lesz me építőtábor lakóinak? — Belső szerelési, szakipari munkáltat végeznek a fűtésszerelők, víz- és gázszerelők, villanyszerelők, kőművesek, hideg- és meíegburkolók, épület- asztalosok, festők. A* megye egész területéről jönnek a fiatalok, hogy segítsenek. A már említett építőrészleg és a tanács költségvetési üzeme biztosítja a művezetőket és az anyagot — ez utóbbihoz mi „zöldutas akcióval” járulunk hozzá, amennyiben és amikor szükséges lesz. A 611. és 635. számú ipari szakmunkásképzők szakoktatói is részt vesznek a tábor munkájában. A városfejlesztési iroda vállalta a tábor szervezésének műszaki koordinálását s a munkák minőségi átvételének megoldását. A KISZ városi bizottsága a táborlakók szabad idős programjait fogja szervezni... Az igazság az, hogy mindéi egyelőre terv, amelyiknek júniusban, júliusban kell valósággá válnia. Bízom benne, hogy a merész álom nem marad meg csupán álomnak. í.. Ezzel fejezi be Szaboífik János a beszélgetést, aztán két gépelt oldalnyi szöveget ad át: az említett üzemek, intézmények szocialista szerződését az úttörőház és a kollégium fölötti védnökségből. Ha úgy tetszik, az álom megvalósítására ez a rancia. gaTeljesítették vállalásukat A dévaványai Lenin Termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetői május 1. tiszteletére felajánlották, hogy egy vasárnapot dolgoznak társadalmi munkában, rendbe hozzák a termelőszövetkezet központjának környékét. Ezt a vállalásukat április 20-án, vasárnap teljesítették. Brigádot alakítottak és egész nap társadalmi munkában parkosítottak, virágot ültettek, szebbé, csinosab- bá tették közvetlen környezetüket. A meghirdetett munkára várakózáson felül sokan jelentkeztek, elsősorban a tsz vezetőségi tagjai és a KISZ-fiatalok kefeül. A társadalmi munka értéke meghaladja a tízezer forintot KPM Közúti Igazgatósága, Békéscsaba, felvesz békéscsabai központi géptelepére segédmunkásokat, t békéscsabai, sarkadi, gyomai űtmesterségekre gépésztechnikusokat Feltétel; technikusi végzettség, 3 éves szakmai gyakorlat, lökösházi telephelyre C—12-es keverő kezelésében jártas nehézgépkezelőt és hálózati villanyszerelőt Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet: segédmunkások: a géptelep vezetőjéből. Békéscsaba, Csorvási út, technikusok: békéscsabai, sarkadi, gyomai útmesterségek ve< zetőjénél, nehézgépkezelők és villanyszerelők: az igazgatóság munkaügyi előadójánál; Békéscsaba, Szabadság tér 7—9. III. 309. 266189 Ősz Ferenc; RÓZSI (KISREGÉNY) XII. — Nem hiszek én ebben. Ez is egy régi szabály. Sok parádés emberből lesz itt dolgos gyalogmunkás — mondta Rózsi, aztán hozzátette — Nehogy azt higgye, hogy ezeket én találom ki. Van nekem egy emberem, aki pontosan tudja a jövőt. — Éz az a Simó? — Honnan tudja? — Ma már egyszer mondta. <5 az, akinek a golyót spórolták a németek. Remélem, tőlem nem sajnálják majd — mondta Tó- szeghy keserűen. — Szerintem kár lenne magába a golyóért — mondta Rózsi, de rögtön meg is bánta és szinte gyengéden tette hozzá: — És talán magáért is kár lenne. — Nem lesz magának baja a németekkel? — kérdezte a kapu előtt Kázmértól Rózsi. § — Teljesen mindegy! Vagy a ■ németek vagy Simóék... • Feltűnés nélkül jutottak be a » házba. A Duna-parti árkok üre- jj sek voltak, de szinte megtöltöt- i te őket a sok sáros dunna és ■ paplan. / Rózsi a lovat az udvaron egy porolóhoz kötötte, és senki sem vette észre, amikor befordultak a p’nceleiáróba. Tószeghy egyenesen Eötvösök pincéjéhez sietett. Kopogott: — Tessék — hallotta Rózsi Eötvösné hangját, aki amikor az ajtónyílásban meglátta Kázmért, örömmel sikoltott fel: — Mihály is itt van? — Méltóságos asszonyom. Az ezredes úr halott! — mondta komoran. , Eötvösné hisztériás zokogásba tört ki. Férje undorodva tolta félre és kilépett a folyosóra. Az ajtóból szólt vissza Káz- mérnak: — Maga pedig jobban teszi, ha Krisztit keresi, két órája eltűnt és sehol sem találjuk — mondta és elindult Rózsi után. Amikor Rózsi belépett a közös pincébe, Melanie hangja fogadta: — Megjött a házitolvaj! És amikor Rózsi mögött először Eötvös, majd nem sokkai utána felesége is belépett, a vénlány kéjjel mondta: — Végre valamennyien együtt vagyunk. íme, lássák! A cselédlány párnája alatt ezt találtam — mutatott fel egy teli rumosüveget. — Nyilván östreicher .. bocsánat Eötvös úréktól származik. Eötvösné szemében felparázs- lott a gyűlölet. Végre bosszút állhat Rózsin. —■ Igen, ez a mienk volt.« És nyilván maguktól származott a füstölt hús és a sonka is — öntötte az olajat a tűzre Melanie. — Igen! Nekem is Mtűnt, hogy milyen gyorsan fogy az élelmünk... Tudja, hogy a hadiállapotban mi a tolvaj büntetése? Eötvös, aki eddig hallgatott, végre megszólalt. — Rózsi nem lopta sem a húst, sem a rumot. Én adtam neki! v — Te? A családod elől a paraszt szeretődhöz lopod el az ételt? Hát ide süllyedtél? Te... Te... Östreicher ... — Megmondtam —‘ örvendezett Melanie. Eötvös kihúzta magát: — Vedd tudomásul, hogy ezt a hangot nem tűröm. Rózsit feleségül fogom venni — mondta kissé színpadiasán. Kevés hír váltott volna ki ekkora megdöbbenést. Eötvösné erőltetetten felkacagott: — Azt hiszed, meglepsz vele? így csinálta ezt az egész pere- puttyod. Amikor engem elvettél, úgy vélted, hogy rangommal és vagyonommal betörhetsz ©da.