Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

Á második lépcsőház 110 millió köbméter gáz Újabb vezetékek épülnek az idén — Tovább javul a gázellátás Mar szerelik a csővezetéket Békéscsabán, amely az iskola­centrum gázellátását biztosítja Az egyik könnyűipari üzem­be két lépcsőn át tehet bejutni. Az egyik egyenesen az öltöző­be vezet, melyet a munkások, brigadvezetök, művezetők, mű- szakvezetük vesznek igénybe rendszeresen. A másikon az al­kalmazottak: irodisták, mérnö­kök, technikusok, kereskedők, s általában a gyár vendégei köz lebednek. A két iépcsöház anya­gában azonos, berendezésében azonban különböző. Az egyik­ben ugyanis — amelyiken a munkások járnak — felszereltek egy ellenőrző automatát. Műszak után a dolgozók kézről kézre ad­ják a nyomógombot s egy pil­lanatra megállnak, várjak a Iámpajelzést a zöld vagy ép­pen a piros szín megjelenését. A zöld a szabad távozás színe, a piros pedig az ellenőrzésé. A szóban forgo lépcsőházban évtizedek óta folyik a küzdelem a társadalmi tulajdon tisztelet­ben tartására. Tehát nem vélet­len, hogy az utóbbi időben nagy ritkán kerül ki a motozőtülké- ből egy-egy üzemi szarka. A munkások körében lényegesen megváltozott a társadalmi tu­lajdonhoz korábban tapasztalt •'m kielégítő tisztelet. De mi lehet a másik lépcső- házzal? Az irodák folyosói a A félszabadulás utáni magyar filmgyártás történetét bemutató vándor fotókiállítást állított össze a Békés megyei Moziüze­mi Vállalat. A tíz tablón elhe­lyezett fotók történeti sorrend­ben mutatják be az elmúlt há­rom évtizedben alkotott ki­emelkedő játékfilmek egy-egy részletét és több nagynevű ren­dező portréját. . A kiállítás a múlt hétén Bé­késen, a Bástya mozi előcsar­ért nyúlt, de még félúton sem volt a keze, amikor a némert már beleeresztett egy sorozatot. Engem csak fenekibe rúgtak ... Rózsi elégedetten bólintott: — Megspóroltak néhány go­lyót Simának... — Kik azok a Simóék? — Majd megtudja — mond­ta Rózsi és mégtorpant. Egy pa­lota romjai közül mocorgást, majd erőtlen, halk nyerítést hallott. — Itt egy ló van valahol... Fürgén ugrott be a romok kó- zé. Az épület mögött felfedezte az istállót A tetejét elvitte a légnyomás, de a fehér csempés falak éppen álltaik és az itató­vályú vörösen erezett márvány­ból készült. Az istálló tele volt oszlásnak induló lódögökkel. Fertelmes bűz csapta meg Ró­zsit ... ­— Hát te, hogy maradtál életben? — lépett a lóhoz a lány. Hófehér, nemes ló volt Fejét még most is magasan tar­totta, pedig a bordái majdnem kiszúrták a bőrét, és a hátsó combjából egy repesz kiszakí­tott egy hatalmas darabot. — Agyon kell lőni, hogy ne szenvedjen — mondta a zász­lós — Isten őrizz! Tudja, mit fog érni egy ló néhány hét múl­va? Ezt még meg lehet gyó­gyítani — mondta a lány és él­ői dől ta a kötőféket. A ló enge­delmesen követte Rózsit. gyár munkatermeire, készáru- raktárára nyílnak. Vajon az al­kalmazottak tisztellk-e a mun­kások által gyarlóit kelméket, konfekcionált árukat? A gyár politikai és szakmai vezetése, amely személyi össze­tételében évek során sokszor változott, nem figyelt fel a ma sodlk lépcső ellenőrzésére. Tör­tént egyszer — nem is olyan ré­gyen —, hogy az uj igazgató hir­telen elhatározásra ellenőrző lámpát szereltetett a kérdéses lépcsőházba. A munkaidő letel­te után elsőnek maga nyomta meg az ellenőrző lámpát, s utá­na a többiek. Az automata tfz alkalmazottnak jelzett pirosat, akiket a motozóiülkéhen a mun­kásokhoz hasonlóan ellenőriz­tek. Közülük kilencnél találtak friss gyári terméket. Egyiken, másikon még a* aznapi árukí­sérő cédula is rajta tolt... Egy idő óta a második lépcső házban is visszaállt a fegyelem és a közös tulajdon tisztelete. A lámpák hol zöld. hol piros szín­re villannak, egyformán a mun­kásokig’: és az alkalmazottak­nak. S ki-ki szó nélkül aláveti magát az ellenőrzésnek, mert kis kitérővel, de mégiscsak megta­nulta, mi az övé, ml a gyáré, mit kell tiszteletben tartania. Dupsi Károly nokában volt. latható. Jelenleg Békéscsabán, a Szabadság film­színházban tekinthető meg, majd a szarvasi Táncsics, az orosházi Partizán, és a gyulai Petőfi filmszínházak adnak ott­hont az érdekés fotódokumen­tumokat bemutató kiállításnak. A tíz tablón az első felszaba­dulás utáni magyar film, a Va­lahol Európában-tól napjaink filmművészetéig láthatók a fényképek. — Csodálatos emíber maga, Rózsika. Még a lovakra is tud hatni — mondta Tószeghy. — Azokhoz jobban is értek, mint az emberekhez. És néha jobban is szeretem őket... Megsimogatta a ló pofáját. A férfi úgy látta, hogy az állat szemében hálás, meleg fény csillant. De lehet, hogy csak képzelődött. Midőn Rózsi elen­gedte a kötőféket, a ló hűsége­sen a nyomába szegődött — Vajon, hogy hívhatnak? Ráró? Fürge? A fenét! Ezek az urak nektek is olyan cifra ne­veket varrnak a nyakatokba, hogy az ember ki se tudja mon­dani­Rózsi égész úton beszélgetett a lóval. Tószeghy csodálkozva figyelte a társalgást Rózsi kér­dezett, aztán a ló helyett felelt is, és s férfi úgy látta, hogy Rózsi válaszai után a ló helyes­lőén, „igen”-t int a fejével. — Mi a célja ézzel az állat­tal? — kérdezte később. — Feltáplálom, aztán haza­viszem a faluba. Nemsokára kezdődik a szántás, és ahogy én elképzelem, nem sok ló marad­hatott otthon. — Tudja maga milyen ló ez? Lehet, hogy éppen rajta lova­golt időnként a kormányzó úr. Nincs ember, aki ezt befogja. A parádés lóból sohasem lesz igásló. (Folytatjuk) A Dél-Alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat a közel­múltban adott tájékoztatást az 1974. évi Békés megyei tevé­kenységéről, valamint az idei tervekről. A megyénkben jelentkező tanácsi igények, valamint ® vállalat fejlesztési programjá­ban levő szempontok figyelem- bevételével a DÉGAZ az elmúlt évben 5,6 millió forint beruhá­zási keretet, illetve 13.6 millió forintig túlteljesítési lehetősé­get biztosított megyénknek. Az 1974-ben megvalósult célcsopor­tos beruházások összege 11,4 millió forint volt. Ebből Békés­csabán több mint 3,5, Gyulán csaknem másfél millió, Oroshá­zán, Battonyán és Mezőhegye­sen összesen félmillió forintot használtak fel. A vállalat tavaly 3,9. kilomé­ter elosztóvezetéket épített. Ebből legtöbbet Békéscsabán: 2 ezer 600 métert Orosházán: 200, Gyulán: 600 méter új vezetéket fektettek le. Sajnálatos viszont, hogy megyénkben még mindig jelentős az úgynevezett áthúzó­dó munkák mennyisége. Ezek között is legnagyobb a lemara­dás Békéscsabán, a Gyulai úti úgynevezett középnyomású ve­zeték. valamint a Dobozi úti és Lencsési úti lakótelep kis­nyomású vezetékeinek építésé­nél. A munkák áthúzódását részben a többszöri áttervezés, részben pedig az építőipar le­maradása okozta. A vállalat Ve­zetői úgy mondták, hogy aZ idén az ez évre tervezett mun­kákkal együtt az áthúzódó munkákat is elvégzik. A lema­radások azonban azt is jelzik, hogy az egyre nagyobb felada­toknak már egyedül nem tud eleget tenni a DÉGÁZ, s így 6ZÜkség lenne arra, hogy más vállalatok is létrehozzák a gáz- hálózatépítő-részleget. Ez an­nál is inkább időszerű lenne, mert megyénkben az elmúlt évben is csaknem 15 százalék­kal növekedett a fogyasztók száma. Számod, adatok Érdemes egy kicsit részlete­sebben is foglalkozni azzal, hogy Békés megyében hogyan alakult az elmúlt esztendőben a fogyasztók, az újonnan be­kapcsolt gázfogyasztók száma, valamint az értékesített gáz- mennyiség. A legnagyobb számokat ter­mészetesen a megyeszékhely­nél találjuk. Békéscsabán az elmúlt évben összesen 4 ezer 947 lakossági és ipari gázfo­gyasztót tartottak számon. Ezek összesen- egy év alatt több mint 50 millió köbméter gázt hasz­náltak fel. Második helyre Me­zőhegyes zárkózott fel — bár ott mindössze 20 háztartásban van vezetékes gáz —, a cukor­gyár „jóvoltából” csaknem ne­gyedmillió köbméter gáz fo­gyott el. Az értékesített meny- nyiséget tekintve Orosháza kö­vetkezik 16, majd Gyula 13 millió köbméterrel. Érdekes, hogy Mezőberényben is már több mint 2 és fél millió köb­méter gázt használtak el az elmúlt évben. Ami az új fogyasztók bekap­csolását illeti, 1974-ben Békés­csabán 661, Gyulán 276, Oros­házán 191, Mezőhegyesen 17 új fogyasztót Vettek nyilvántartás­ba. összességében az elmúlt évben 1150 új fogyasztó kapott gázt és a felhasznált energia több, mint 110 millió köbméter volt I mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerephez jut a gáz Az elmúlt évben is a DÉGÁZ — korábbi célkitűzéseinek megfelelően — megkülönböz­tetett figyelmet fordított me­zőgazdasági fogyasztók ellátá­sára. Működési területükön be­lül Békés megyében volt a leg­nagyobb arányú a mezőgazda- sági gázértékesítés. A három megye közül itt használtak legtöbb földgázt mezőgazdasági célra. Erről tanúskodik az is, hogy amíg az értékesített gáz 1970-ben 2,66 millió köbméter volt, addig ez a mennyiség az elmúlt évben már megközelítet­te a 9 millió köbmétert Ez öt év alatt 315 százalékos emelke­désnek felel meg­Az elmúlt esztendőben az Orosházi Állami Gazdaság volt a legnagyobb fogyasztó, amely egymaga csaknem 4 és fél mil­lió köbmétert használt el. Meg­közelítette a másfél millió köb­méter mennyiséget az orosházi ■Üj Elet Termelőszövetkezet és a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság. A Gyulai Kertészeti Vál­lalat felhasználása is megha­ladta a félmillió köbmétert. A már ismert propán-bután gáz korlátozása miatt az igény­lések tavaly megha’adták a be­kapcsolási lehetőségeket, így az elmúlt év végén megyénkben csaknem 5 és fél ezer kielégí­tetlen igénylőt tartottak nyil­ván. A vállalat az elmúlt év végén már 54 cseretelepet üze­meltetett. Mi várható 1375-be!!? A vállalat az ez évre vonat­kozó fejlesztési programot is alapos megfontolás után állí­totta össze. A tervezés idősza­kában az érintett tanácsok is nagyobb körültekintéssel és reálisan, alakították ki igényü­ket Várhatóan az idén is Békés­csabán lesz a legnagyobb mér­tékű beruházás, bár itt is némi eltérés mutatkozik az igény és a beruházásra biztosí­tott összeg között. A tervek sze­rint Békéscsabán 5,7, Gyulán 1,7, Orosházán félmillió, Me­zőhegyesen pedig 100 ezer fo­rint felhasználása biztosított A megyében összesen felmért igény szerint 17,6 millió forint helyett 8 millió forint az, amely jelenleg a vállalat rendelkezé­sére álL Ez évben is tovább kívánják növelni a már meglevő elosztó- vezetékek mentén az új fo­gyasztók bekapcsolását. A ter­vek szerint Békéscsabán 700, Gyulán 280, Orosházán 210, Me­zőhegyesen pedig 43. tehát ösz- szesen 2 ezer 346 új fogyasztó jut vezetékes gázhoz. Tervezik a Sarkadi Cukorgyár, valamint a Mezőberényi Téglagyár be­kapcsolását is a gázfogyasztás­ba, amit az is indokol, hogy ez­által jelentős olajmennyiséget lehetne megtakarítani. Beje­lentette gázigényét ez évre a Hidasháti Állami Gazdaság is. Ennek teljesítése attól függ, hogy mikor készül el az átadó­állomás, amelynek befejező munkálatai -ez évre várhatók. Megvizsgálják a vállalat szak­emberei a Felsőnyomási Állami Gazdaság gázellátási lehetősé­geit és további fejlesztést ter­veznek Mezőhegyesen is. Még ez évben hozzákezdenek az elő­készületekhez, hogy Békés vá­ros lakóinak és kommunális fo­gyasztóinak gázellátását miha­marabb megteremtsék. Erre le­het, hogy már a jövő évben sor kerül. Jelentős számban tovább kí­vánják növelni ez évben a pb- gázszolgáltatást. Lehetőség nyí­lott arra, hogy az idén újabb 12 ezren jussanak palackhoz. «4 Figyelem! GÖNGYÖLEGELLÁTÓ VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE közületektől, tsz-ektől és állami gazdaságoktól GEV jelzésű 5-ös rekeszt, 10-es rekeszt, továbbá hűtőládát korlátlan mennyiségben á'vesz. Átvevőtelepek: BÉKÉSCSABA, KÖTEGYÁN, TÓTKOMLÓS. Harminc év magyar fílmíotóinak kiállítása Békéscsabán t

Next

/
Thumbnails
Contents