Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

25 éves a KISZ Központi Művészegyüttes Az évfordulóra főbb feladványt Is megjelentetett ** együttes. A képes füzetek a 25 év legemlékezetesebb al­kotásait, a műhelymunka „titkait” mutatják jbe. A fel­vétel asz együttes egyik előadásán készült Negyedszázaddal ezelőtt, 1950-ben alakult meg a ké­sőbbi KISZ Központi Mű­vészegyüttes nevet felvevő, ma már több mint hatszáz tagot számláló együttes köz­ponti énekkara, tánckara, majd kamarazenekara, az út­törőegyüttes, a Rajkó-zene­kar, a KISZ megalakulásá­nak évében, 1957-ben az Egyetemi Énekkar, 1960-ban az Irodalmi Színpad és leg­utóbb, 1972-ben az Ifjú Gár- j da fúvószenekar. Az elmúlt huszonöt év! alatt bel- és külföldön ezer- i nyi előadást tartottak, az el­múlt évben például több mint kilencszázat • Külföldi és hazai fesztiválok díját, magas állami kitüntetéseket tudhatja magáénak ez az együttes, amely a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­gunkra, kedves Kázmér. Hetek óba ostromol. Elhiszem, hogy szeret, talán jól is esik. De el­határozásomhoz mégsem ez ve­zetett, hanem egy racionális ok: lehet, hogy maga, lehet, hogy én vagy talán mind a ketten hamarosan meghalunk. Nincs jogom magától megtagadni azt, amiről maga úgy érzi, hogy eb­ben a sivárságban is boldoggá tudná tenni. Íme, az ajánla­tom: jöjjön és amikor akarja, a magáé leszek. Sírnom kelle­ne, de nevetek. Hányfélekép- »n megálmodtam ón ezt az ese­ményt és most talán egy pince­rekeszben... Ugye nem kell folytatnom? Lehet, hogy cso­dálkozik, de bízom benne, hogy megért Megért, mert szeret-és mert egy a sorsunk. A viszontlá­tásig, a maga Krisztinája. Utóirat: Drágám, bevallom, hogy én még csak nem is cec- kolóztam soha... Kriszti.“ Rózsi hangosan sírt. — Egy magamfájta soha nem tudna ilyen szép levelet írni — mondta magában. Aztán fel­állt, magára borította a ken­dőjét és lement az utcára. A kapu előtt a sváb parancsnok ácsorgót! — Megmondtam, hogy nem kilépsz az utcára; — Egy fontos üzenetet keU vinnem a várba Köpetzy ezre­des úrnak... — Csak menj! Úgysem érsz életben oda... — Azt csak bízd rám, ka­merád! — mondta Rózsi és él­tűnt a hajnali szürkületben. Csak annyit tudott hogy Tó- szeghy Köpetzyvél együtt a ség nesvét viseli. Az önként vállalt művészi munka szere- tete, az alkotásvágy, az ön­művelés igénye, akarta, hozta létre és fejlesztette a csopor­tokat, az együttest. Békés megyében is több alkalommal szerepeltek, leg­utóbb 1974-ben megyei kör­úton mutatta be virtuóz mű­vészetét a Rajkó-zenekar, 1973 nyarán a gyulai szabad­téri színpadon szerepelt i művészegyüttes. Minden Bé­kés megyei szereplésüket fiatal és a felnőtt közönség nagy szeretettel fogadta. Ez évforduló alkalmából is köszöntjük a KISZ Központi Művészegyüttesét. A köszön­tőt csupán azzal égészítenénk ki: többször és minél hama­rább szeretnénk ismét üdvö­zölni a csoportokat itt, Békés megyében! Hétfőtől szerdáig MTESZ-uapíár Hétfőn, április 21-én délután két órától a békéscsabai Techni­ka Házában Winkler György tart előadást az automatizá’ás- ról, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület rendezésében. Ugyan­csak hétfőn, április ?l-én nyílik a Magyar Élelmezésipari Tudo­mányos Egyesület egyhetes ter­mékbemutatója, amely a békés­csabai Technika Házában min­dennap, reggel kilenc órától es­te ötig tart nyitva. Az utóbbi 30 esztendő könyvgrafikáiról hang­zik el előadás hétfőn délután két órától Gyomán, a Kner Nyomda telepén, a Papír- és (Nyomdaipari • Műszak! Egyesü­let szervezésében, Kedden, április 22-én délelőtt 10 órakor kezdődik Vallus Pál­nak, az Arhivatal elnökhelyet­tesének előadása a MTESZ rendezésében a békéscsabai vá­rosi tanács nagytermében az energiatakarékosságról. Ugyan- ebben az időben hangzik el a Magyar Élelmezésipari Tudo­mányos Egyesület rendezvényén a békéscsabai' gabonafelvásárló­nál Jánx József előadása a gépi anyagmozgatásról. Április 22-én, kedden délután két órakor a megyeszékhelyen, a Technika Házában, illetve a KPM Közúti Igazgatóságának székházában egy időben kezdő­dik két előadás. A Technika Házában a Gépipari Tudomás nyos Egyesület felkérésére Cverenecz János a nagy fontosságú felfogókészülékek­ről tart előadást, majd 3 órától ugyanitt, Kovács Mihály ismer­teti az ívhegesztés gyakorlati fogásait. Ezalatt ,á KPM Közúti Igazgatóságánál a Közlekedés- tudományi Egyesület rendezésé­ben taÄ előadást, a forgalom- számlálásról. Szerdán, április 23-án, dél­előtt 11 órakor kezdődik dr. Márki-Zay Lajos környezetvé­delmi előadása a békéscsabai Technika Házában, a Magyar Hidrológiai Társaság rendezvé­nyén. Délután két órától ugyan­csak a Technika Házában tart előadást Erich Haack, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület felkérésére, „Cukor­nyerés répafarokból” címmel. Délután fél három órakor kez­dődik Békéscsabán, az I-es szá­mú téglagyár kultúrtermében a Magyar Iparjogvédelmi Egye­sület és a Szilikátipari Tudomá­nyos Egyesület közös rendezvé­nye, amelyen dr. Gedeon Sán­dor az újítás szerepéről tart előadást. "> Neves előadóművészeket, színvonalas hangversenyeket ígér a következő évad Az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltsége szerdán délután munkaértekez­letet tartott, amelyen részt vett Lakatos Éva, az Országos Fil­harmónia igazgatója is. Hálmágyi László, a megyei kirendeltség vezetője összegezte az 1974/75-ös évad tapasztalatait és ismertette a következő évad változatos, magas színvonalú műsortervét Az elmúlt évadban Békés megyében 144 hangversenyt tartottak, amelyet 53 ezren hallgattak meg. Ebből 11 nem bérletes, úgynevezett eladott koncert volt háromezer hallga­tóval. Az elmúlt zenei évadban a megyei tanács segítségével három új hangverseny-zongorá­val lettek gazdagabbak hang- versenypódlumalnk. A megye öt Városa és Szeghalom nagyköz­ség szervezői köszönetüket fe­jezték ki a megrendezett kon­certekért. Szeptembertől ismét több ne­ves előadóművészt, együttest üdvözölhet Békéscsaba, Békés, Gyula, Orosháza, Szarvas és Szeghalom komolyzene-szerető közönsége. Többek között a budapesti MÁV Szimfonikusok, a katowicei filharmonikusok, a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, egy NDK-beli orató­riumkvartett, a budapesti Mad­rigál-kórus, a budapesti Postás Szimfonikus, a debreceni Ko­dály kórus, a Magyar Rézfúvós- négyes, valamint csehszlovák, olasz, NDK-beli, szovjet szólis­ták, illetve karmesterek szólal­tatják meg a világ zeneirodal­mának kiemelkedő műveit. A hazai művészek közül Is­mét üdvözölhetjük Forrai Mik­lós, Erdélyi Miklós, Lukács Er­vin karmestert, a hágai opera­ház fiatal karmesterét, Fischer Adámot, Mező László cselló-, Schiff András és Tusa Erzsé­bet zongoraművészeket, az líjú Zenebarát hangversenyeken pe­dig a Magyar Rádió és Televí­zió Gyermekkórusát, Szendrey- Karper László gitár-, Berényi Miklós gordonka-, Kovács End­re zongora-, Béres János íuru- lyaműv észeket, a Bakfark Con­sort, operaénekeseket. Az 1975/76-os évadban a Jan- csovics Antal vezette békéscsa­bai Szimfonikus Zenekar, va­lamint a gyulai, az orosházi és a szarvasi kamarazenekarok is koncerteznek, szólisták közre­működésével. A hangversenyeken felcsen­dülő művek közül ki kell emel­ni Gluck: Orfeusz című operá­jának oratorízált előadását, Csajkovszkij: Hegedűversenyét, Beethoven: V. és a IX. szimfó­niáját, Mozart: D-dúr (Haffner) szimfóniáját, valamint a Liszt- és a mai magyar estet. A kö­vetkező évad részletes műsora később készül el. Bürokrácia nélkül PrómajMeülönítmény főhadi­szállására ment. Rózsi az utcán vacogott a fé­lelemtől. Amerre nézett, teme- tetlen huüák hevertek. Kato­nák és civilek, gyerekek és asz- szonyok- A vár aljában egy j kórház előtt, mint a fahasábok, g gúlába rakták a meztelen holt- | testeket Sok helyen az úttes­tet teljesen elzárta a ledőlt há­zak törmeléke. Egy épületet ket­tészelt a bomba- A szobák egyik fala tökéletes épségben nézett az utcára. A hengereli mintájú falakon családi képek lógtak, egy hatalmas falióra ingája még lengett Élő embert sehol sem látott Lihegve iramodott neki a meredek lépcsőnek. Már majd­nem elérte a Halászbástyát, amikor éles kiáltás állította még: 1 — Állj! Hová mégy? — egy kapu alól két katona lépett ki. — A Prónay-különítményhez. Egy fontos üzenetet hozok Kő- petzy ezredes úrnak... A katonák eligazították. Út­mutatásuk nyomán Rózsi most már könnyen megtalálta az egykori iskolát, ahol a különít­mény székelt. A kapuban fegy­veres őr lépett elé: — Hová, hová, szép me­nyecske? — Köpetzy ezredes urat ke­resem — mondta és valami mosolyfélét, erőltetett az arcára. — Hát azt már hiába... Mert­hogy az úgy meghótt, hogy job­ban nem is lehet — mondta a katona, de a hangja inkább vidám volt, mint részvétteljes. (Folytatjuk) A Német Demokratikus Köz­társaságban az év eleje óta meghosszabbították a tanácsi fogadóórákat. Az egyébként 8— 17 óráig tartó félfogadást a hét három napján, reggel 9-től este 7 óráig meghosszabbították. Egy kijelölt napon pedig késő estig fogadják az embereket. A 200 000 lakosú Erfurt vá­ros főpolgármesterének első he­lyettese elmondta, hogy nem egyszerűen a félfogadás . kiter­jesztéséről van szó. Sokkal in­kább arról, hogy minden alkal­mat megragadnak a jobb ügy­intézésre. Az erfurti tanács már a múlt évben nyomtatott tájékoztatókat küldött szét. Ezekből a lakosság értesült, hogy hová kell fordulniuk kü­lönböző ügyes-bajos dolgaikkal. Az erfurti városatyák arra tő­Lipták Pál kiállítása Szarvason rekednek, hogy a lakosság szá­mára minél egyszerűbbé, átte­kinthetőbbé tegyék a közigaz­gatást A tanácsi fogadóórákon a tisztviselők olyan ügyekkel is foglalkoznak, amelyek nem tartoznak szorosan a munkakö­rükhöz. Ezzel azt akarják elérni, hogy egyik hivatalnok helyette­síthesse a, másikat. A tanácsi fogadóórákon szó­ban elmondottakat éppen úgy nyilvántartják, mintha a ké­relmet írásban nyújtották vol­na be. Ezek áttekintése nagy se­gítséget nyújt a tanácsnak, pél­dául olyan döntésekhez, mint is­kolák vagy vásárcsarnokok lé­tesítése. Fogadónapok természetesen azelőtt is voltak, de gyakran megtörtént, hogy a főpolgár­mesternek vagy a városi taná­csosnak éppen aznap kellett értekezletre mennie. Ezután a fogadónapot veszik elsősorban figyelembe. A tanácsi dolgozók több időt fordítanak a fogadó­órákra, az iktatást és a beszá­molókat, a közigazgatási mun­kát egyszerűsítik, áttekinthető­vé teszik, ugyanakkor a tanácsi dolgozók munkaköre kiszé1 ese- dik, sokoldalúbbá válik. ...És édesanyád? J Vezd én mindig szeret­tem az anyámat, de hogy hozzánk költözzön? A lányom érettségire készül, nem tudna myámmal foglalkozni, meg nagy lány már, kell, neki a külön szoba. És egyáltalán, minek van­nak a szociális ottho­nok? Olyan kényelme­sen vannak a szobák berendezve, tv, rádió, klubhelyiség, ápolónők... magamnak sem kívánok jobbat, ha megöreg­szem ... Igaz, protekció kell hozzá, de meglesz, meglesz öreglány.. Hogy jó helye legyen az anyámnak... Képtelen voltam kiej­teni egy szót is a szá­mon, kezet sem fogtam, vele, ahogy az szokásom volt __ csak szomorúan e lbúcsúztam tőle ... Béla Vali tásait mutatják be. A kiállítás megnyitására április 20-án kerül sor. Az alkotóművész munkás­ságát' Bessenyei Antal festőmű­vész méltatja. A Békés megyei képzőművé­szek jubileumi vándorkiállítás- sorozatában a Szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet pince­klubjában Lipták Pál békéscsa­bai festőművész legszebb alko­Amíkor több hónap után az utcán találkoz­tam vele, szokása sze­rint nagy hangon, jó­kedvűen, magabiztosan köszöntött. Fölényessége biztos tu­datában lekezelően be­szélt és gyorsan hadarta el azokat az eseménye­ket, amik azóta történ­tek vele, amióta nem láttam. — Képzeld el öreglány — így nevezett akkor is, amikor még csak hu­szonéves voltam — már csak festeni kell a ví- kendházat, minden meg­van benne, a villany is ég,' a vizet is bevezet­tem. Sokat dolgoztam rajta, igaz, de legalább megérdemelten pihenhe­tek hétvégeken. Igaz, a bécsi út miatt a mé- dence építését később kezdem. Vártam, hogy még mondja a „magáét”, de — No, mi van, mii szólsz hozzá? — Az édesanyád? — kérdeztem vissza. — Hogy van az édesanyád a Juli néni? — Hogy jutott mos éppen az anyám a. eszedbe? Jól van köszö nőm, bár néha panasz kodik a szívére... D azért igazán nyugodtam élhet abban a kis lak részben, csak éppen vizet kell neki behorda ni, de az is az udvara van, nem egy nagy de log... na, meg télé Reménykedik, hogy fel- 5 ajánlod neki a ti há- ! romszobás lakásotok egy 1 kis részét, ahol meghúz- i hatná magát. j Ügy nézett rám, mint- i ha nem lennék „komp- I lett”! i — Hozzánk? Anyám? j Hogy képzeled, hiszen , soha sem jött ki a fele­ségemmel. Én nyugalmat ( akarok, ha hazame­gyek, érted? Aztán meg 1 anyámat lassan ápolni 1 kell, hiszen mindennap ’ leeshet a lábáról. Ki 1 ápolná? Mondd meg, ki? szenet. De hát nem szólt, hogy nem bírja... — Figyelj ide! Beszél­tem Juli nénivel. Azt mondja, lebontásra ke­rül a ház, ahol lakik. döbbenten nézett rám, hogy nem bólogattam; milyen ügyes vagy, mi­lyen klassz, hogy nekec hétvégi házad van, Bécs- be mehetsz stb.

Next

/
Thumbnails
Contents