Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

\ fiiég proletárjai, (egyesüljetek! A MEGYEI PÁR T BIZOTTSÁG ÉS A Ml ims. ÄPSIW 1»., SZÓMBA® Ä?»; B (tostafl XXX. ÉVFOLYAM, SS. SZÄS® Fiatalok a versenyben Díjkiosmtá ünnepség m Haza fia* Népfront Békés megyei bisottságán Nyári Sándor, a HNF megyei titkára Nátor János gaegiaal- hmí aktivistának átnyújt ja as emlékplakettet (Fotó: Kéj MI« geztek megyéik lakosai, addig Friss jelentésben olvashaiós „A szocialista brigádmozgalom- ban 570 ezpr ifjúmunkás a leg­jelentősebb népgazdasági beru­házások felett vállalt védnöksé- gi mozgalomban mintegy 150 ezer munkásfiatal fejleszti isme­reteit és teljesíti hivatását. A „kiváló” mozgalmakban évente 50 ezer, a kommunista műsza­kokban mintegy félmillió ifjú­munkás vesz részt. A kongresz- ázusi és felszabadulási munka- versenyben élenjárók között •nagyszámú munkásfiatal bizo­nyítja tudását, helytállását.’“ Mindez azt bizonyítja, hogy bármilyen helytálló is a fiatalo­kat a jövő letéteményeseinek nevezni, azért a jelen eredmé­nyeihez is hozzájárulnak — amint a fentiekből is kiviláglik — nem is kevéssel. Pedig a fel­sorolás a kötelezően túl végzet­tekre utal csupán, • nincs benne az, hogy a fiatalok döntő több­sége becsületesen elvégzi mun­káját Gazdasági vezetőiknek tulajdonképpen annyival is be kellene érniük, senki sem kötelezhető a „plusz” vállalásá­ra. Hacsak önnön meggyőződése, szűkebb és tágabb környezete nem készteti rá, hogy nem érzi morális kötelességének a minél jobb, a minél több munkát. Van, ami azonban más a meg­szokottnál: ezek a mozgalmak, a szocialista munkaverseny kü­lönböző formái nem egyszerűen több terméket hoznak létre. Po­litikai hovatartozásról, politikai kiállásról is tanúskodnak. Hi­szen például a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kezdeményezésére, az alkalom kiválasztása politikai mondan­dójuk is. Az alkotó kedv pár­tunk XI. kongresszusát, felsza­badulásunk harmincadik évfor­dulóját köszöntötte, a vállalások e kettős esemény tiszteletére fogalmazódtak meg. A dolgozó ifjúság tömegének részvétele ebben a versenyben igazolja azt, hogy a fiatalok­ban lehet bízni, hogy felnőtt terhelést elbírnak, hogy felnő­nek a feladatokhoz. Kádár Já­nos elvtárs mondta erről kong­resszusi záróbeszédében: „Azt hiszem, a saját környezetében is mindenki tapasztalhatta, hogy ha a fiatalt komolyan veszik, ak­kor komolyan megfelel a biza­lomnak. Ha viszont eleve úgy ítélik meg, hogy nem komoly ember, akkor megmutatja: tud ő nem komoly is lenni.” A fiatalokról folytatott vitá­inknak a többi között éppen az a visszatérő hibája, hogy elvon­tan beszélünk, írunk az ifjúság­ról. Persze, az általános jegyek meghatározása szükséges a polémiában, de azért sokszor Mívesen megkérdezné az ember beszélgető partnerétől: most éppen kiről beszél? S vajon próbálta-e már amúgy felnőtt módon, nem lekezelő stílusban próbára tenni ifjú ismerőseit? , A negatív jelenségek leki- .csinylésére, letagadására éppen a fiatalok nem tartanak igényt. Legalább olyan jól ismerik egy­más hibáit, mint az idősebbek. Iskolai vagy üzemi fegyelmi ügyek tanulságaiból érdemes felfigyelni arra, hogy ahol az osztálytársakat, az azonos korú munkatársakat megkérdezték, szigorúbb ítéletet hallhattak tő­lük, mint amilyet a hivatalos eljárás jogosnak tartott. De hát bármelyik nemzedékről visszás véleményt alkothatunk, ha a rossz példák alapján kezdünk hozzá. Iszákos nyugdíjast, öt­venéves betörőt, negyvenéves munkakerülőt stb. nem láttunk még? A röpke kitérő — reméljük — már-már felesleges. A társa­dalmi megítélés általában po1- zitívabbá vált az elmúlt évek­ben. Á szélsőséges vélemények mind ritkábban találnak megér­tésre. A pártkongresszuson el­hangzottak, az ott is felelősség- ' teljesen megnyilvánuló fiatal küldöttek, újabb okot adnak ar­ra, hogy a fiatalokról szólva, a lényegre figyeljünk. Manapság például arra, hogy miként ver­sengenek a kongresszusi mun­kaversenyben. Nagyon nehéz lenne pontosan megmondani, hány százalék il­leti a harminc éven aluliakat a verseny sikereiből. Minden­esetre: a Csepel Vas- és Fém­műben például a KISZ-tagok egyéni vállalásainak értékelése­kor kiderült, hogy a tavaly tett ígéreteket meghaladta az idő, éppen a kongresszusi verseny miatt a fiatalok nagy többsége jóval többet teljesített, mint amennyire elkötelezte magát. Pedig az sem volt kevés. A konkrét tájékozódás hiteles ké­pet ad, olykor meglepően kedve­ző képet. Kádár elvtárs szavai­val élve: „Ha azonban valaki felmérné, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben született vállalásokból és eredményekből az ifjú kor­osztályhoz számítók mennyit teljesítettek, azt hiszem, megle­pődne. hogy milyen nagy ez a rész! Ez a döntő az ifjúság meg­ítélésében.” Ha a fiatalok nevelését, gond- ját-baját a magunkénak vall­juk, akkor erre a felmérésre nap-nap után szükségünk van. Azért, hogy meggyőződjünk ró­la, hol is tartunk, miként is formálódik a ma és a holnap közösségi embere. PL Nemzetiségi népzenei fesztivál Békéscsabán , „Három évtizede, ■ szovjet hadsereg győzelme nyomán jöt­téik létre a feltételek ahhoz, hogy a Duna völgyében élő né­pek között — országhatárain­kon belül és túl — immár el- tóphetetlenné erősödjenek a ba­rátság szálai, hogy nemzetek és nemzetiségek együtt munkál­kodjanak a közös szocialista cé­lok megvalósításán.” — írja a III. nemzetiségi népzenei fesz­tivál alkalmaiból kiadott műsor­füzet köszöntőjében dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnök- helyettese A hazai nemzetiségeink kul­turális éleiének további fellen­dítéséért rendezi meg a Magyar Rádió ezt a fesztivált harma­dik alkalommal április 19—20- án. A fesztiválnak Békéscsaba, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház ad otthont. A német, a délszláv, a román és a szlo­vák nemzetiségi csoportok 19- én, szombaton érkeznek Békés­csabára. A közönség vasárnap dólelőtt 10 órakor részt vehet a fesztivál megnyitóján. A dél­előtti műsorban a német és a délszláv csoportok mutatkoznak be. Fellépnek népi énekes és hangszeres szólisták, kórusok és zenekarok Baranya, Bács-Kis­kun, Békés, Csongrád, Komá­rom, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyékből, valamint a Jugoszláviából érkezett Csedo- mir Tomi cs dudán és az NDK- beli Schulze-Delitzsch kamara- kórus dr. Kurt Petermann ve­zetésével. Vasárnap este 5 órakor a szlovák és a román csoportok műsorával folytatódik, illetve ér véget a fesztivál A bemutatóin békési, Borsod-Abaúj -Zemplén megyei, komáromi, nógrádi és Pest megyei népművészek, va­lamint a csehszlovák ter- chovai népi zenekar lép szín­padra. A rádió a bemutatókon felvételt készít, amelyet május 3-án és 4-én sugároznak a Pe­tőfi adón. Három évtizeddel ezelőtti ese­ményről, a hatodik ‘ magyar had­osztály megalakulásáról emlé­keztek meg Debrecenben. 1945- ben a debreceni Pavilon lak­tanyában jött létre a magyar vasúti építőezred, majd utána elsősorban a partizánokból ala­kult őrzászióalj megszervezése következett, Dr. Nagy Gábor vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnökének első helyeit-1 Hese, & hadosztály hajdani har-| Tegnap, pénteken délelőtt a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága békéscsabai székházá­ban bensőséges ünnepségen- nyújtották át a felszabadulá­sunk 30. évfordulója tiszteleté­re megrendezett rajz-, helytör­téneti és dolkumentumgyűjtő pá­lyázat díjait, valamint adták át a „Kiemelkedő társadalmi mun­káért” — emlékplaketteket. A megjelenteket Nyári Sán­dor, a HNF megyei titkára üd­vözölte. Rövid beszédében az országos visszhangot kiváltott pályázatokról is szólt; hazánk szinte mimdien tájáról érkeztek Békés megyed vonatkozású hely- történeti pályaművek. A rajz- pályázatra 266 alkotás, a hely­történetire 28 dolgozat több mint 400 oldalon, a dokumen­tumgyűjtő pályázatira pedig 300 darab, eddig ismeretlen tárgyi emlék érkezett A társadalmi munkák értéke­lésében elmondta: amíg 1971- ben területfejlesztésben 12 mil­lió forint értékű munkát vé­cosa emlékezett a 30 évvel ez­előtti napokra, majd leleplezte a laktanya falán elhelyezett em­léktáblát. A Bethlen utca 4. szá­mú háznál pedig a partizán őr- zászlóalj egykori katonáinak ál­lítottak emléket A - demokratikus hadsereg megalakulásának 30. évforduló­ja alkalmából a Fegyveres Erők Klubjában is megemlékezést tartottak, ahol Kiss András ez­redes, hadtörténész mondot^ be­szédet az elmúlt évben ez a szám el­érte az 52 milliót, E többszö­rösére emelkedett területfej­lesztési társadalmi munka öt legkiemelkedőbb szervezőjének, aktivistájának adták át ez al­kalommal a megyei tanáccsal közösen alapított emlékplaket- tét A pályázatok díjait a Megyei Levéltár, a múzeumok megyei igazgatósága, a KISZ megyei bizottsága és a megyei úttörő­elnökség képviselői — mint a pályázatot meghirdető társszer­vek —, valamint Krisztoff And­rásáé, a HNF megyei bizott­ságának politikai munkatársa nyújtotta át Az írásos helytörténeti pá­lyázaton első díjat nyert Tolnai Tünde orosházi diák. Második díjait nem adtak ki; harmadik díjat kapott Holik István és Szakter Gyula szegedi és Aranyi Sándor battonyai diák-pályázó, A dokumentwmgyűj tósért megosztott első díjat kapott a vésztői Móra Ferenc Általános Iskola Vénusz és Csillag őrse. Harmadik helyezett lett Gyüre András Seregélyesről (Fejér megye). A rajzpályázat 6—10 évesek kategóriájában első lett a bé­késcsabai 1. sz. általános iskola kisdobosa, Kardos Mariann, a 10—16 évesek kategóriájában a dobozi Hídvégi Julianna, a 16— 30 évesek kategóriájában pedig a budapesti Tusa Katalin. „Kiemelkedő társadalmi mun­káért” emlékplakettet kapott Vecsei Koméi (Pusztaföldvár), Nátor János (Szeghalam), Al­be! Andor (Gyula), dr. Buhari Dezső (Dombiratos) és Vereb István (Békósszentandrás). A díjak átadása után a HNF me­gyei bizottsága ebéden látta vendégül m megjelenteket. Megemlékezés s demokratikus hadsereg megalakulásáról i

Next

/
Thumbnails
Contents