Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-18 / 90. szám
Ha rövid a kardod... Szaszák János többszörös újító Mar egészen fiatalon nagy vonzalmat érzett a gépekhez, a vasas szakmához Szaszák János. Édesapja, aki az egyik tsz- ben növény- termesztő, a fárasztó munka után többször mondta neki: — Tanulj fiam, hogy jobb legyen a sorod, mint az enyém! A biztatás^ még inkább érlelte benne az elhatározást, Érettségi után szeretett volna bejutni a műszaki egyetem gépészeti karára. Nem vették fel. A vasas szakma mellett azonban kitartott. Elment marós tanulónak és két év múlva szakmunkásvizsgát tett. Behívták katonának. A honvédségnél komoly technikai ismeretekre tett szert, beszerelés után a Mezőgazdasági Gépjavító és Szolgáltató Vállalathoz került, ahol 10 évig marósként dolgozott. Közben beiratkozott a gépipari technikum levelező tagozatára és 1973 tavaszán képesítő vizsgát tett. Mint marós, számos ésszerűsítéssel igyekezett könnyebbé, eredményesebbé tenni a munkáját. A jó megoldásokat nem tartotta titokban, hogy minél többen hasznosítsák azokat a vállalat javára. Tavaly ősszel a kaszaüzem művezetőjévé léptették elő Szaszák Jánost, amiről így beszél: — Valószínűtlenül nehéz feladat elé állítottak. Kértem gépet, de azt mondták, nincs rá pénz. Van egy régi közmondás; Ha rövid a kardod, told meg egy lépessel! Mit csinálhattam? — Nekem is egy lépést kellett tennem, hogy le tudjam győzni az ellenfelet. No, nem a vezetőt, mert az nem ellenfél, hanem az akadályt kellett elhárítanom az útból. — És sikerült azt a lépést megtennie? — Sikerült. A kombájn kaszapenge élezése jelentette a legnagyobb gondot. Megfelelő szerszámot kellett kitalálni hozzá. Jól működik a gép, hat ember helyett ketten dolgoznak rajta és éles is lesz a kaszapenge. Kővári Gézával együtt készítettük. A pengét bélyegezni kell, amihez ugyancsak megfelelő gépet konstruált Sitkéi Péter üzemtechnológussal együtt — félautomata gép segítségével — megoldotta a csomagolást is. Az előbbi kettő, az utóbbi egy ember munkáját pótolja. A kaszapenge egyébként háromszög alakú kis vaslemez, amelyből NDK megrendelésre havonta 250—260 ezer készül. (Ott szerelik össze komplett kaszává.) Érthető, hogy ilyen mennyiség előállításánál — amellett, hogy a minőségi követelmény is magas —, milyen jelentősek a kaszaüzem újításként, házilag készített termelő gépei. Igaz, mindegyiknek a megoldása sok fejtörést és fáradozást követelt, ám a sikeres munka jutalma sem maradt él. Szaszák János erről így vélekedik. — Ha az újítási díjakat átszámítom, azt hiszem, nagyon tisztésséges órabér jön ki. Külön díjazták az újítások megvalósítását, a gépek elkészítését is. Az sem mellékes persze, hogy becsületet szereztünk magunknak. Az elismerés pénzben is kifejezésre jut. Eddig az újításokból eredő 260 ezer forint éves megtakarítás után 13 ezer 600 forintot vett át, és az idén még 6500 forint jár neki. Jövőre a termelés növekedése alapján várhatóan 10 ezer forintot kap. Közben a vállalat egyszobás, összkomfortos lakáshoz juttatta őt és a családját, feleségét és a ÍJ éves Zsoltit. Másfél hónapja pedig megszületett Ákoska. Gyarapodott a család, nagyon is jól jön tehát a pénz. Különösen azért, hogy a lakást kétszobásra lehessen kicserélni. Aki pedig egyszer elkezdte az újítást és olyan szép sikereket ért el, az aligha adja fel a további küzdelmet. Máris van néhány elgondolása a műhelyen belüli fizikai munka megkönnyítésére, ami a termelés növelését is elősegíti majd. Ezeket pedig Koczlha György es Mák Mihály csoportvezetővel, Sitkéi Péter üzemtechnológussal, valamint Gálik János főművezetővel együtt törekszik megvalósítani. Közben tanul könyvekből, szakmai folyóiratokból, de ügy is, hogy egy-egy kérdést megvitat a barátaival, mérnökökkel és munkásokkal Éneikül nem megy a dolog Az bizonyos, hogy egyre több a megrendelés, mégpedig exporttá kaszapengéből, belföldre komplett (összeszerelt) kombájnkaszából. És bár nemrégen gyártják a MEZŐGÉP békéscsabai gyáregységének a kaszapengéje máris hírnévre tett szert, ami elsősorban Szaszák János érdeme. Nem méltatlanul javasolta tehát a vállalat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, hogy tüntessék ki őt a Kiváló újító*jelvény bronz fokozatával. Pásztor Béla Világhírű román hegedűművész Gyulán Az Országos Filharmónia . idei utolsó bérleti hangversenye Gyulán, kimagasló zenei élményt ígér. Az eredeti műsor szerint László Margit és Simándy József ária- és dalestje lett volna műsoron. Betegség miatt azonban a koncert elmaradt, és helyette a Román Népköztársaság kiváló hegedűművészét, Stefan Ruhát üdvözölhetjük Gyulán, 22-én, kedden este fél 8-kor. A fiatal virtuóz a világ hegedűművészeinek élvonalába tartozik, 1958-ban megnyerte a nemzetközi Bnescu-versenyt Bukarestben, majd egy év múlva a moszkvai Csajkovszkij és a párizsi Margurite Dong- Jacques Thibaud hegiedűver- seny győztese lett. Az ízig-vé- rig romantikus hegedűs művészetét az elmélyült muzikalitás, a briliáns technika és a sodró erejű temperamentum jellemzi. Szólóestjének műsorán Sza- bóky Márta zongoraművész közreműködésével Tar tini, Mozart, Beethoven és Bartók művei hangzanak fel. Stefan Ruha hegedűművész hangversenye elé nemcsak Gyulán, hanem megyeszerte is várakozással tekintenek a komolyzene rajongói. Csonka Bar na Mongol diákok az építkezéseken Mongóliában hagyomáryossá vált, hogy a diákok védnökséget vállalnak a mezőgazdasági építkezések felett. Minden évben fiúk és Lányok ezrei utaznak vidékre, hogy segítsenek az új vállalatok, iskolák, óvodák. stb felépítésében. A legutóbbi három évben az ország mezőgazdasági körzeteiben több mint 300 új létesítmény épült fel a tanuló fiatalok közreműködésével. Tavaly több mint 4000 középiskolás és egyetemista dolgozott a vidéki építkezéseken ; munkájuk értéke el- j érte a 3,4 millió tugrikot. Az elidegenedés lovagjai „A biztosítás kötése és a eltérő a hangnem is.” kártétel kifizetése kOzt E pregnáns mondat Budapesten hangzott el február végén a Hungária kávéház Irodalmi szalonjában. Az ÁB vezérigazgatója jellemezte ilyen tömören azt a különbséget, ami még létező a biztosító ügyintézői és a biztosítottak kapcsolatában. De nem azért jegyeztem fel a vezérigazgató mondatát, mintba az AB tisztviselőinek munkáját kívánnám mérlegelni — bár ez is társadalmi életünk szerves része —, hanem azért, mert az efféle kapcsolat-törések máshol is fellelhetők. Ugyebár azt vártjuk rendjénvalónak, amikor azzal gyarapítjuk anyagi eszk izeinket a vízvezetékcső lefektetéséhez, hogy a lakosokat felkérjük, ássák ki az árkot társadalmi munkában és valahogy így szólítjuk meg azokat: „Kedves lakótárs!” „Tisztelt Barátuna!" Ezt tesszük bölcsőde, óvoda bővítésekor, parkok csinosításakor s mindig, ha gyarapitanl-szépite- nl akarjuk életkörülményeinket. Miként a biztosítást kötő tisztviselő, ügyintéző kedvesen, előzékenyen ajánlja a különböző biztosítási fajták, nemek előnyeit. És ez a természetes, ez a rendjénvaló. hiszen a biztosítás is társadalmi szükségesség. Az. viszont már nem természetes, amikor a kártétel kifizetésére kerülne a sor, az ügyintéző, a tisztviselő olykor nem azt keresi, miként lehetne a biztosítottnak a legegyszerűbben, a leggyorsabban megtéríteni a kárt. hanem olyanná válik, mintha kegyet osztana. Pedig a biztosítás kereskedelmi-szolgáltatási jellegű és nem az ügyintéző, tisztviselő kegye. Éppen Ilyen természetellenes a társadalmi élet bármely posztján álló tisztviselőnek az olyan magatartása. amikor valaki ügyének intézése közben úgy viselkedik; mintha ő lenne az élet-halál ura. Mint amilyen természetes az. hogy az államna- talmi szervek a lakosokat, az állampolgárokat tisztelettel kérik. vegyenek részt a parkok csinosításában, a bölcsődék, ovo. dák bővítésében, társadalmi munkával gyarapitsák-szépitsék az életkörülményeket, annyira természetellenes, ha az igazgatási szervek valamelyik tisztviselője tiszteletlen az állampolgárokkal szemben, úgy viselkedik, mintha tőle, csakis tőle függne azoknak a sorsa, ügyeik intézése az ő akaratán múlna, nem pedig a szocialista társadalom lényegéből fakadna az. Az ilyen akarnok-jeílemű ügyintézők, tisztviselők idézik elő azokat a réseket, melyeket a különböző szerveknek, szervezeteknek az állampolgárokkal való kapcsolataikban újra és újra helyre kell állítaniuk, ök a kapcsolat-törések, az emberi viszonyoktól való elidegenedés lovagjai. Márpedig megbízatásuk, beosztásuk: szolgálat, emberek szolgálata, amelynek megölője a hatalmi mámor. Cserei Pál Segítség a fejlődő államoknak Ukrán vállalatok a múlt évben nagy tételben szállítottak Iránnak fúrószivattyúkat, valamint a földgáz- és kőolajkutatásban alkalmazott mozgó laboratóriumokat. Számos szovjet vállalat gyárt geológiai berendezéseket az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok megrendelésére. A Szovjetunió az ásványkincsek feltáráséiban is segítséget nyújt, így például Indiában, Bangladesiben, Pakisztánban, Egyiptomban, Afganisztánban, Algériában, Kubában és másutt több mint 400 kőolaj-, földgáz-, színesfém- és egyéb ásványi lelőhelyet tártaik fel szovjet szakemberek. »imniMiikiiiiiiiiiiiiiiiuMiiiiiniunHaM ft I : ■ I s m — I I Ősz Ferenc: iiiiiintii s = RÓZSI (KISREGÉNY) I'elhívás! Felhívjuk t. földgázfogyasztóink figyelmét, hogy a gázipari műszaki biztonsági szabályzat alapján gázüzemű készülék ellenőrzést tartunk 1975. október' 1-ig Az ellenőrzés díja készülékenként Vezetékellenőrzés díja 10,— Ft 20,— Ft Kérjük, szíveskedjenek munkánk elósegitese érdekében szerelőink lakásba jutását biztosítani. 266166 ■ í ill!i!!l!!l!lll!!!!I!l!III!lllil!l!lllll!!!lllllll!IIU!llllllll!!!i:!!IIIIII!ll!lil!!!!I!ll!!!!ll!lllH!l!l1llllll!ll!l!llll!l!l!!llinill!illll!!lllllllllllllllllllllli IX. — Miden másképp lesz ezután. Gazdaggá teszlek .., — És ha mindenét elveszik? A házát, a földjét? Akkor mi lesz? Tud maga pénz nélkül is jó lenni? — Majd meglátod... — Na, akkor már most kezdje a bizonyítást. Lop’on el két üveg rumot a sajátjából. Jó lenne a teába. Eötvös egy perc alatt megjött a rummal. Három üveggel hozott. — Ez sok lesz — mondta Rózsika és egy üveget a párnája alá rejtett. — Még danolni kezdenek és hátha olyan dalra zendítenek, amit a tovarsok nem szeretnek. Na, fogja meg az egyik fülét... — szólt a némán bámuló férfira. — Én? Ja ... persze ... Tudod, szokatlan még... — mondta és megfogta a fazék fülét. Nagyot szisszent.' A forró vas égette a kezét. A ház lakói elhűltek a csodálkozástól. A háziúr és a cselédlány kettesben cipelték ki — Azért így nem beszélhet a 4 feleségéről... — Nem? Flát tudod miért könyörögtem neked, hogy éjszakánként kijöhessek hozzád beszélgetni? Már nem bírtam elviselni, hogy a bárónő őnagy- sága a szomszéd ágyban hempereg a szeretőjével és *\idja. hogy a férje és a lánya mindent hall. Napok óta altatót keverek Kriszti teájába, hogy legalább ő ne halljon, tudjon semmiről ... Rózsi észrevette, hogy Eötvös sir... — Jól van, no — mondta és önkéntelenül megsimogatta a férfi fejét. — Nem köll azért bőgni. Maga mégiscsak férfi... — Csak te voltál jó hozzám, egész életemben ... — nyöször- gött és csókolni kezdte a kezét. — Mert azért fizettek. Nem ingyért voltam én jó, hallja-e?! Maguk egymás között gonoszak, de tartanak ilyen magamfajta állatokat is. hogy azok jók legyenek magukkal... nekik a teát. Ügy látszik, felborult itt minden. — Csak egy bögrét hoztak? — csipogta Melanie. — Remélem, nem képzeli, hogy úgy vedelünk, mint maguknál, otthon. — Nem köll inni — rántotta meg a vállát a lány. — Rumszagot érzek — kapta fel a fejét Kocsis az árokban. — Jól is érző mért az is van benne — mondta Rózsi. — Maradjanak a helyükön — parancsolta a nyilas. — Maguk meg vigyék oda mindenkinek! Eötvös engedelmesen fogta a fazék fülét, Rózsi meg osztotta a forró italt. Amikor Méláméhoz értek, Rózsi tovább akart menni. — Hát én? — sipította dühösen a nő. Rózsi megbuktatta a bögrét. — Skandalum. Állattá válik az ember — morogta Melanie és sáros kezével törölgetni kezdte a csésze szélét. Rózsi nem csak a h$z lakóinak, a szomszéd házbelieknek is osztott teát. — Ezek már nem a mieink! — figyelmeztette Eötvös. — Hanem? Ezek már oroszok? Vagy japánok? Eötvös elhallgatott. — Jöjjön csak, vitéz úr — kiáltotta Rózsi egy távol álló őrnek. — Nehogy kimaradjon. A nyilas odabaktatott. Kissé csodálkozott, hiszen régen érezte, hogy a civilek megvetik, sót gyűlölik. Talán ez is tette annyira vaddá és dühössé. — 'Köszönöm — mondta a t \