Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-17 / 89. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG ms. Április vt„ csütörtök Ara: 80 fillér XXX ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Tovább tart a munkaverseny! Nagyüzemi mezőgazdaságunk eredményei — nemzetközi mártákkel mérve Dr. Vánesc* Jenő miniszterhelyettes nyilatkozata A kongreszusi és felszabadulási munkaverseny első szakasza 1974 végével lezárult. Az elért eredményeket már értékelik és a legeredményesebb kollektívák: vállalatok, szövetkezetek ás brigádok részére a május elsejével kapcsolatos ünnepségek keretében adják át a Központi 3izottság és a megyei pártbizottságok kitüntetéseit, a kongresszusi zászlókat és okleveleket A munkaverseny-mozgalom méreteit és lendületét jellemzi hogy abban a vállalatok, a szövetkezetek kollektíváinak döntő többsége, a dolgozók mintegy 70 százaléka részt vett és eredményesen teljesítette, sok esetben túlteljesítette felajánlásait. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny hozzájárult az 1974. évi népgazdasági terv- sikeres teljesítéséhez, a termelékenység emelkedéséhez, a kedvezőtlen külső gazdálkodási feltételek hatásának mérsékléséhez, a takarékos költséggazdálkodáshoz. A munkaverseny eredményeként számos szociális és kulturális létesítmény valósult meg. Nagy jelentőségűek voltak . a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt mezőgazdasági munkák pótlására a munkásság által kezdeményezett kommunista műszakok és munkaakciók. Az eredmények ezért a XI. kongresszuson is jelentőségükhöz méltó elismerésben részesültek. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyt kezdeményező 19 ipari nagyvállalat és mezőgazdasági üzem szocialista brigádjainak versenyvállalásaiban, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfrontnak és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának közös versenyfelhívásában nagy hangsúlyt kapott az az igény, hogy a munkaverseny lendülete a kongresszust és a felszabadulási jubileumot követően is folyatódjék, járuljon hozzá a IV. ötéves terv eredményes teljesítéséhez, az V. éves terv jó előkészítéséhez és megalapozásához. Ezek a törekvések az év első negyedévében érvényre is jutottak. A kongresszus idején és azt megelőzően pótlólagos versenyfelajánlások születtek. Mindezek azt igazolják, hogy adottak a folytatás politikai feltételei. A népgazdaság tervszerű fejlődése is igényli a dolgozók további kezdeményezéseit, versenyfelajánlásait. A múlt évi versenycélok megvalósítása változatlanul a verseny középpontjában áll! Az idei népgazdasági terv teljesítése és az újabb ötéves terv eredményes megalapozása szempontjából elengedhetetlen a gazdálkodás intenzív jellegének további erősítése. Kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésünk, az életszínvonal növekedése egyre inkább a munka termelékenységének, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználásának, a munka szervezettségének a függvénye. Ez fokozott erőfeszítéseket kíván az irányítástól és a végrehajtástól egyaránt. A követelményeknek megfelelően kezdték meg az ágazati mi- ; nisztériumok az éves terv vég- rehajtásának megszervezését, a vállalati tervek ellenőrzését. A. vállalatok számára előírták az 1975. évi tevékenységüket megalapozó intézkedési tervek ké- i szítését, amelyek értékelésében ’ és végrehajtásának ellenőrzésében is fokozottan részt vesznek. A vállalati intézkedési tervek eredményes végrehajtását a vezetők elsősorban azáltal segít- ] hetik elő, alapozhatják meg, ha a dolgozók kezdeményezéseit, versenyvállalásait az intézkedési tervekkel összehangolják. A dolgozók versenyvállalásait, kezdeményezéseit a vállalatok legfontosabb gazdasági feladatainak konkrét és egyértelmű kijelölésével, a feladatok munkahelyekre történő lebontásával lehet megalapozni és befolyásolni. A jubileumi munkaverseny fontos követelménye, hogy a vállalásokban, kezdeményezésekben kifejeződjék a termelési erőforrásokkal történő messzemenő takarékosság, a vállalatok közötti termelési és kereskedelmi kapcsolatok javítására irányuló törekvés, a termékek nemzetközi versenyképességének fokozása. Ennek érdekében az a feladat, hogy előtérbe kerüljön a kollektívák, a szocialista brigádok olyan újítási, ésszerűsítési tevékenysége, amely anyagmegtakarítást, energiatakarékosságot eredményez, a tőkés importanyagok további helyettesítését teszi lehetővé. Célunk a nemzetközi piacokon is versenyképes, jó minőségű termékek termelésének növekedése. A termékforgalmazás új rendjében pedig biztosítani keli a zavartalan anyag- és alkatrész- ellátást, a szállítási határidők pontos betartását, az esetleges ellátási zavarok hatásának ellensúlyozását, a vállalatok jó együttműködésének szocialista szerződésekkel való megalapozását. A jelentős közösségi célok megvalósítására ez évben is támogatjuk a kommunista műszakok, a társadalmi munkaakciók szervezésére irányuló kezdeményezéseket. Fontos azonban, hogy a dolgozók szabad idejének olyan jellegű igénybevételére csak ritkábban és a szervezett munkavégzés feltételeinek biztosítása mellett kerüljön sor. Ha a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny lendülete az év végéig fennmarad és ennek érdekében a vállalatok, szövetkezetek vezetői jól felhasználják a rendelkezésükre álló ösztönzési lehetőségeket, a munkaverseny eredményesen fog hozzájárulni a IV. ötéves tervidőszakra előirányzott gazdaságpolitikai céljaink sikeres megvalósításához. Ambrus András, az MSZMP KB munkatársa A mezőgazdaság 1976—80. évi termelési és műszaki fejlesztési terveinek kialakításához a MÉM szakemberei nemzetközi összehasonlításban is tanulmányozzák a magyar nagyüzemi szocialista mezőgazdaság eredményeit és fejlődési dinamikáját. Az elemzések tapasztalatairól dr. Váncsa Jenő miniszter- helyettes nyilatkozott. — A magyar mezőgazdaság a nagyüzemi termelési forma megszilárdulását követő években — lényegében 1965-től — egyre több ágazatában belépett abba a nemzetközi termelői körbe, amelynek tagjai az élvonalba tartoznak. Ezen a gazdálkodási színvonalon már helyesebb, ha nem egykori önmagunkhoz mérjük teljesítményünket, mert bár sokat mond, hogy 1938-hoz képest ötszörösére növeltük a mezőgazdaság ipari anyagfelhasználását, 50- szeresére a műtrágyaíogyasztást és több mint 10-szeresére az ipari takarmányterrnelést, mégis többet jelent a nemzetközi mértékkel való egybevetés. — Hazánkban — mindent egybevetve — három évtized alatt az alapvető mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelése megké iszer ezödött. A szocialista nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket mindenekelőtt a fejlődés dinamikája jelzi. Mindössze 10—12 évre volt szükség ahhoz, hogy megkétszereződjék a búza termésátlaga; más országokban ez általában 20, nem ritkán 25— 30 évet vett igénybe. A világ átlagtermelése ez idő alatt csupán egyharmadával nőtt, a Közös Piac országai 40 százalékkal adtak több gabonát. Az egyébként a KGST-országok viszonylatában is élvonalba tartozó magyar gabonatermesztés elérte a világszínvonalat, termésátlagunk az 1974. évi hektáronkénti 37,5 mázsa, nagyobb az európai gazdasági közösség országainak átlagánál, s lényegesen meghaladja az Egyesült Államokét. A kukorica hozamának egy évtized alatti megkétszereződését az ipari szervezettségű termelési rendszerek tették lehetővé. A nagyüzemek öt év alatt azonos területen 60 százalékkal növelték a kukoricatermést, ez kereken kétszerese a nemzetközi növekedési ütemnek. A növény- termesztésnek ez az ágazata a világ élvonalába azzal zárkózott fel, hogy a termőterület több mint felén modern eljárásokkal a fejlett tőkés országok és az Egyesült Államok termésátlagát érik el a már exportra is termelő gazdaságok. — Egyes nyugati közgazdászok néhány munkaigényes növényi kultúra termelésénél mutatkozó átmeneti nehézségeinket igyekeznek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás „számlájára” írni, holott pontosan az ellenkezőjéről van szó: beigazolódott, hogy hazánkban a kisüzemi módszerek ideje "égér- vényesen lejárt, még akkor is, ha ezeket nagyüzemi keretek között alkalmazzák. A termésfejlesztés dinamizmusa például a néhány év alatt kétszeresére növekvő cukorfogyasztással j nem tartott lépést, és bár az elmúlt három évtizedben megkétszereződött a zöldségtermő terület is, ezek a mezőgazdasági ágazatok nem fedezték a belföldi igényeket. Ezért az idén az elmúlt évinél 25 ezer hektárral nagyobb területről takarítunk majd be cukorrépát, s a termőterület felén már a legmodernebb eljárásokat alkalmazzák az üzemek. A zöldség- termelők kezéből a szó szoros értelmében kiveszik a munkát a gépek, amelyek az idén már a zöldborsó teljes termőterületén is, a vöröshagyma-terület felén, a zöldbabtermőhelyek egy harmadán és a paradicsom-, valamint a gyökérzöldség-táblák egyötödén szinte minden munkát elvégeznek. — Amikor a nemzetközi értékelésnél egy-egy ország mezőgazdaságának színvonalát elemzik, gyakran az állattenyésztést mint alapvető és meghatározó ágazatot veszik alapul. Állattenyésztésünk is azért van előnyben, mert az állomány a nagyüzemekben összpontosul. A hazai gazdaságokban több mint 400 iparszerűen termelő, szakosított tehenészeti telep és 280 szakosított sertéstelep épült fel. Különösen figyelemre méltó, hogy ilyen magas termelési szint mellett a fejlődés dinamikája szántén nagyobb, legTegnap, szerdán dél Den nyolcvan Békés megyei munkás szállt fel a budapesti gyorsvonatra. A dolgozók általános iskolája és szakközépiskolája ötnapos tanulmányi kirándulásra vitte a tanuló munkások egy csoportját. Budapestről repülőgépen folytatják útjukat Lengyelországba, Krakkóba. AI alább egy- vagy kétszerese a fejlett tőkés országokénak. Az egy tőre jutó baromfitcr- melés 24 kilogramm, szemben például Dánia és Franciaország 16—16 kilogrammos, vagy Olaszország 12 kilogrammos átlagával. A 338 darabos, egy főre jutó tojástermelés magasabb színvonalú, mint a dán, az angol, vagy például a szomszédos Austria termelése és alig marad el az Egyesült Államok 360 darabos rekord lennel ési színvonalától. Mindez azt is jelenti, hogy a hazai termelők jól hasznosították anyagi, műszaki lehetőségeiket, az ipari háttér, valamint a külkereskedelem által biztosított -szkö- zöket és gépeket. — A következő ötödik ötéves terv időszakában a nagyüzemi gazdálkodás termelési szerkezete lényegesen nem változik meg, ellenben a hozamok tovább növekednek, s a most még hátrányban levő ágazatok termelése fellendül. Az előzetes számítások szerint a tervidőszak vegén a keresőképes lakosságnak már csak 12 százaléka dolgozik majd a mezőgazdaságban, de a korszerű eszközökkel, gépekkel képesek lesznek a mezőgazda- sági termelés 16—18 százalékos növelésére. A nagyüzemek kínálata az állattenyésztési ágazatokban is uralja majd a piacot. változatos programban többek között egynapos kirándulás is szerepel az egykori hírhedt fasiszta halálgyárba, Auschwitzba. A munkásokat a békéscsabai vasútállomásán Szak Bálint, a megyei tanács iskolai csoport- vezetője üdvözölte. A tanulmányi kirándulásra utazókat húsz, a dolgozók isikolájábam oktató pedagógus te elkísérte. Tanuló munkások —■ tanulmányi kirándulása
