Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-16 / 88. szám

RTV.MOZAIK A KAMERÁK ELŐTT Csehov 6-os számú kórterem Című elbeszélésének jó néhány változatát ismeri a filmtörtáne- le<m. Most elkészül a felvilá­gosult, de kiábrándult, s épp ezért cselekvésképtelen Ragin doktor tragédiájának tévéválto­zata is. Dömölky János rendező irányítja majd a felvételeket. A két főszereplő: Latinovits Zol­tán és Kozák András. * * » C. B. Shaw Szent Johanna című műve ugyancsak számos színházi és filmváltozatban áb­rázolta már Jeanne d’Arc, fran­cia parasztlány csodás 'tündök­lését és máglyahalálát. A tele­vízióváltozat Lendvai György dramaturg és Edelényi János rendező szándéka szerint nem a csodatévő, misztikus Samt Jo­hannát kívánja megeleveníteni a képernyőn, hanem a korabeli társadalmi erőviszonyokat és lehetőségeket másoknál jobban felismerő reálpolitikust. • » * S még egy (hazai) klasszikus, akinek művéből tévéfilm készül: Török Gyula Zöldköves gyűrű című műve a m,agyar század- forduló kisvárosát, s vagyon­vesztő földesurát idézi fel. S ve­le együtt újdonsült feleségét, a pénz újsütetű arisztokratáját is. Szántó Erika dramaturgi mun­kája nyomán Horváth Z. Ger­gely rendezi a darabot. Szófia lakossága Szófia lakossága 1880-ban, az első népszámlálás idején 20 856 fő volt: 12 368 férfi és 8 488 nő. Harminc év múltán már 103 812- en éltek a bolgár fővárosban. Az 1944. szeptember 9-i szo­cialista forradalmat követően Szófia lakosságának száma ro­hamosan növekedett. Az 1946- ban végzett népszámlálás adatai szerint már 436 623 főre emel­kedett a szófiaiak száma. Je­lenleg pedig 1 055 100-an élnek a bolgár fővárosban, ami négy­zetkilométerenként 1015 fő át­lagsűrűséget jelent. A férfiak és nők aránya 1000:993. (BUI)A- PRESS-^SQFIAPRESS) Vészi Endre Inkognitóban Bu­dapesten című tévéfilmj éneik író-hőse utazik vidékre, hogy olvasóival találkozzék. Útközben különböző események és beszél­getések hatására rádöbben, hogy író-volta mennyire — látszat. Visszatér tehát inkognitóban if­júsága elhagyott, elfelejtett tá­jaira, Budapest külvárosába. De még nagybeteg édesanyját is csak írói nyersanyagnak, „témá­nak” tekinti.... Mihályi! Imre rendező irányítja az áprilisban felvételre kerülő tévéfilm mun­kálatait. S egy elsőkötetes, de máris József Attila-díjas fiatal író té­véfilmje: a Húsvét, Ördögjh Szil­veszter írásaiból készült. Témá­ja szintén egy vidéki utazás. A szülőfalujába érkező fiút azonban csak a bekövetkező tra­gédia döbbenti rá: az, amit el­hagyott, már nincs sehol. Vég­képp el kell szakadnia a falu­tól, egykori otthonától... A szintén áprilisban forgatásra ke­rülő tévéfilm dramaturgja Já­nosi Antal, rendezője Várkonyi Gábor. INNEN—ONNAN Gyűrű nagyságú (pontosab­ban: csöppségű) televízióról tu­dósít az egyik japán televízió­újság. Előnye: kitűnően látható rajta, ami egyáltalán nem lát­ható. A képernyő ugyanis éles képet ad, ha van nálunk — na­gyító Telepatikus „kacsa*; egy hol­land pszichoanalitikus szerint nem elképzelhetetlen, hogy va­laki olyan akaraterővel rendel­kezzék, mely alkalmas tévéké­pek továbbítására. Zavarba hoz bennünket a dús fantáziáról árulkodó lélekbúvár. Csak azt nem tudjuk: színes lesz-e a kép vagy csupán fekete-fehér. N. T. FotósoV, festők, helytörténészek, amatőrök kíubcsalád H ötcgyá bau Hirtelenzöld búzatáblák között visz a kátyús út Kötegyán felé. Az újjáéledő természet ezer ár­nyalatú képéből hirtelen egy alak válik ki, határőr jön szem­be. Hét vége van, szabad szom­bat. A községi tanács épületé­ben az idős gondnok igazít el: „A Kossuth utcán lakik Ungvári Mihály." Huszonéves fiatalember, a helybeli termelőszövetkezet dol­gozója. Szobája falán olajképek sokasága, saját munkák, port­rék. A parányi szoba egyik sar­kában írógép, körötte dossziék, gépelt papírkötegek. Ungvári Mihály a kötegyánl Fiatal Al­kotók Ifjúsági Klubjának veze­tője, ' a községi KlSZ-alapszerve- zet titkára. Ezek a „hivatalos” címek. A hétköznapibb, s ame­lyik jobban kifejezi életét, munkáját: a kötegyáni klub­család vezetője. — Ezerkilencszázhetvenhá­rom őszén alakultunk. A FÁIK akkor alig három-négy fiatalt érintett. Mindent akartunk csi­nálni ; nyolcmilliméteres ama­tőrfilmet a községről, mindent. És legfőképpen rajzolni, feste­ni. Azelőtt Gyulára, az Erkel Művelődési Házba jártunk be, heti két órára. Kevés volt ez az idő arra, hogy valami témát ala­posabban körüljárjon az ember. Mert a képzőművészet már csak ilyen ... Így jött tehát az ötlet, hogy itt, mi magunk alakítsunk egy képzőművészeti kört. Olyan szabadiskola-félét. A hatvanas években építették fel a könyv­tár és a művelődési ház mellé az ifjúsági házat. Álékor a hon­ismereti és a fotószakkör jól is működött. Ebben az épületben volt néhány elhanyagolt terem, összeálltunk, rendbe hoztuk. Így lett a FÁIK. A papírrengetegből dossziékat vesz elő, a községi közművelő­Átépítík az utakat Szegeden Szegeden több mint 200 mil­lió forintos költséggel nagysza­bású útrekonstrukciót végeznek, amely elsősorban a városon át­haladó nemzetközi E5-ös út korszerűsítésével függ össze. Az Máeanap este, amikor a pince lakói már valamennyien ágy- Ixm voltak, csizmadübörgést hallottak a lépcsőn. Megjelent Köpetzy ezredes. — Mindenki keljen fel! — parancsolta ellentmondást nem tűrő hangon. — Mi történt ? — kérdezte W eivód a. — Ki az ágyból! Mindenki! A nők is! Az emberék riadtan keltek ki az. ágyból. Legtöbben kabátban .feküdtek, így most mindenki fázott. — Az oroszok a túloldalon vannak — mondta Köpetzy. — Holnap reggel német erősítés érkezik. Végig a Duna-parton lövészárikofcat kell ásni. Eizt csak éjjel lehet, mert nappal min­den mozdulatra lőnek. Reggel lsedig itt vannak a kamerádok. A ház előtti szakaszon a ház lakóinak kell az árkot kiásni. Amelyik ház nem végzi él a munkát, ott minden ötödik em­bert lelőjük.,.. És most indu­lás! Ha nem lesznek készen, garantálom, hogy Weivoda úr mindenképpen ötödik lesz ... — Ott a külön pincében is vannak — mutogatott gonosz­kodva Melanie. — Kuss, banya! — ordított Köpetzy. Egy perc múlva egy lélék sem volt a pincében. Rózsi nem tu­dott semmit, mert Simóóknál beszélgetett. Símé nagyon szégyellte a múPjori durvaságát és bizalmá­val ikarta kiengesztelni Rózsit. — Nézze, maga már úgyis tud falam annyit, hogy öt fejbeiö­A képet » legutóbbi dobozi kiállításon készítette a FÁIK egyik tagja. Nagy Károly. Balról Ungvári Mihály klubvezető. Gyulai Mihály, Seres György, Borbély István, Benedek Judit és S/őke Irma. dési tervet, a KlSZ-alapszerve- zet akcióprogramját. Részlete­sen kidolgozott tervek, jelentős részük a művelődési házra, a klubra épül. — A FÁIK mellett létre­jött egy általános klub is. A KlSZ-alapszervezet, a klub, a szakkörök és a FÁIK tagjainak zöme ugyanaz a fiatal. Nyolc- vanan-kilencvenen vagyunk. A FÁIK „tanszékekből” áll; a képzőművészeti, a fotós, a nem­rég alakult, illetve most alaku­ló magnós és a honismereti, így tehát elég nehéz lenne szét­válogatni a mi klubcsaládunk munkáját szakkörökre, kisebb részekre. Talán ezért is van az, hogy nálunk nincsenek előre pontosan kiírt foglalkozások. Ha szabad azt mondani: a FÁIK, a klub ajtaja egyik hét vasárnap estéjétől a következő hét vasár­nap estéjéig nyitva van... A képzőművészek először hetven- háromban léptek ki itthonról. A miskolci országos tárlaton még „sehol sem” voltunk. Ta­valy az országos orosházi ama­tőr képzőművészeti és fotókiál­lításról a képekkel az első és a második, a fotókkal pedig az első és a harmadik díjat hoz­tuk el. A decemberi hódmező­vásárhelyi tárlat egyik festő első díját én szereztem meg. Egyszóval: van — mert nagyon akarjuk — előrelépés. •— De mindez nem azt jelen­ti, hogy képző- és fotóművésze­ket akarunk nevelni. Egyszerű­en csak annyi — s ez a kifeje­zés már-már banálissá lesz, bár igaz —, hogy minél több em­berrel megszerettessük a szé­pet, az alkotás örömét. Esztéti­kai-művészeti nevelés, lakás- kultúra, valahogyan ez az az alap, amelyről mi indulunk. Hiszen az óvodástól a huszon­évesig, az idősebbek közül a nyolcadik osztályt most végző fiataltól a diplomásig: vala­mennyien eljárnak és tesznek is valamit a klubért. Évenként két-két helyi kiállítást rende­zünk, s a lehetőségekhez mér­ten igyekezünk távolabbra is el­jutni. Első hallásra egy kicsit ku­szának tűnt a kötegyáni klub­család. Pedig a dolog igen egy­szerű: a község fiataljai, az anyagi támogatást adó intézmé­nyek nem forgácsolják szét az erejüket. Ennyi az egész. És ép­pen az egyszerűségében van je­lentősége, lényege is. Mindezt nagyszerűen szimbolizálja a „kultúrcentrum”, vagyis az egy­más mellé épített művelődési, ifjúsági ház és a könyvtár egy fedelet .hordó szobái, termei. S a közös munka valóban pezsdí- ! tőén, gyarapítóan hat. Például a ! KISZ politikai oktatásához ze­nével szinkronizált diasorozatot készítenek. A tervek szerint Theodorakisszal, a Zorba tán­cával indulna a sor... Más- a község és a környék építészeti és népművészeti emlékeit sze­retnék feldolgozni, szintén dia­képekre, de a község egységes közművelődési tervének alig van olyan pontja, amelyben közvetve vagy közvetlenül a klubcsalád ne vállal­na részt. A képzőművé­szek munkáját Koszta Rozália festőművész segíti, ö az, aki ta­nácsokkal támogatja a kötegyáni alkotókat Legutóbb Munká- csyről tartott előadást. Nem csak a képzőművészek, a klub szinte minden tagja meghall­gatta. — A klubban majd minden­nap előfordul, hogy valakinek eszébe jut egy olyan téma, ami­ről beszélni szeretne. Feldob­ja ... Késő éjjel könyörögni kell, hogy hagyjuk abba, mert járnak ide más községekből és Gyuláról is, akiknek indul az utolsó buszjárata... A legtöbb „kötött” program a vetélkedő. Bármikor és bármilyen témában szívesen fogadják a fiatalok. Indulunk a „centrum” felé. A kapu tárva. Ez is jelkép 1 hét- ne: bármikor jöhettek! A FÁIK birodalma a „texasi lengőajtó­val” kettéválasztott nagyterem­ből, a fotós és a „grafikai” „tanszékekéből áll. „Éppen a nullán állunk” — mutatja a képzőművészek szekrényét Ung vári Mihály. Most festették a szobákat, üresek a falak. A bi­rodalomhoz még hozzátartozik egy magas, tágas terem a könyvtár mögött. Falfestmény, grafikák, festmények keretben. A legutóbbi dobozi kamara- kiállítás anyaga sorban, egymá­son. Valóban családias a kör­nyezet. Ungvári Mihály mutat­ja a képeket, a FÁIK tagjait is bemutatva ezzel. A mesék há­zai, alakjai az egyik sorozatban. „Moha”, azaz Szőke Sanyi mű­vei. Ö most hetedikes, a klub alapítója és jelenleg szervező titkára. Délutánra jár az Idő. Az ab­lakon besütő napsugár megtö­rik a képek üvegjén. A szom­széd teremből három fiú lép ki, az utolsó kulcsra zárja az aj­tót. Szabad szombat van, egész délelőtt pingpongoztak a mű­velődési ház termében. Búcsúzunk Ungvári Mihály­iéi. A gépkocsinál még a prob­lémákról beszél. Nem panasz­kodik, hiszen nincs is rá oka?. A Petőfi Termelőszövetkezet, a tanács, a KISZ, valamint a já­rás több intézménye segíti őket. Erkölcsileg, de pénzzel is. Mert a festék, a film, a fotóvegyszer sok pénzbe kerül. S hogy haszna van-e? Főkönyvi kivonatot nem lehet készíteni a keletkezett nyereségről. De mégis egyértel­mű a nyereség. A kötegyáni klub tagjaiban, a község életé­ben apró, de nagyon jelentős változásokat hoz. A klubcsalúd élete <=>•’■ (Nemesi) t vésre elég. Akkor hét tudja meg ■ a lényeget is. Ein kommunista X vagyok. De így, egyedül, fél : karral, fegyver nélkül, lehetet- ; len vagyok... : — Most csak egyet telhet. | Megpróbálja túlélni az ostro- 5 mot — vélte Rózsi. —- Az kevés, Róasika. A jö- : vőeirt mindig tenni kell. Csak ; nehéz kitalálni, hogy miit... • Később újra Köves és Sirrió! vitázott. Simó a bosszút, Köves | a megbocsátást állítatta. • — Egyszer valakinek el kell s kezdeni — érvéit Köves. — Ért- ■ se meg: bosszú bosszút szül.. . • — Csend — pisszegett Rózsa. Az j udvarról behallatszott a lakók X csoszoglása, a lapátok csengése, ; a nyálas katonáik káromkodása, s Rózsi elfújta a gyertyát és fél- | rehúzta az elsötétítő függönyt. X Megvárta, míg az udvar kiürül jj és azután szaladt le a pincébe. X Amikor egy lelket sem talált § lent, elindult visszafelé. Üt ja • Eötvösök óvóhelye előtt vezetett ; el. Az ajtó nyitva volt. Köpetzy ! hangját hallotta: — Nem lese könnyű ... Ezek j már nem igazi németek ... Bu- : dakeszi svábok, akiket puskatus- * sál kellett beverni az SS-be. ; De hát nem válogathatunk. | Reggel átadjuk nekik az összes í földszinti lakást. A parartcsno- 5 kuk azonban igazi német úr. ; Majd tesszük tiszteletünket... ; — Nem tudja, Mihály, mi a ■ kedvenc étele? — selypegett j Eötvösné. — Azt hiszem, már ő sem ! tudja, szegény. Sztálingrádtól j szaladt... (Folytatjuk) ! útnak a városba torkolló szaka­szát négy nyomsávosra bőví­tik, ennek megfelelően lebont­ják és átépítik a vasúti átjárót képező Izabella-hidat, s ezzel modern, új „főbejáratot” kap Szeged. Az út folytatásaként ugyan­csak sok milliós költséggel kor­szerűsítik a Kossuth Lajos su­gárutak felújítják a víz-, gáz-, csatorna-, postai és más közmű­hálózatot, s két oldalról közép­re helyezik a sugárúton végig­haladó villamost, amely össze­köti a város két legnagyobb vasútállomását. A nagy munka most fontos szakaszához érkezett: rövidesen megkezdik az Izabella-híd le­bontását. Ezért az S5-ös út már nem is vezet rajta keresztül, for­galmát elterelték az elmúlt hó­napokban korszerűsített, kiszé­lesített Tolbuhin sugárútra, il­letve a hozzá csatlakozó más utakra, utcákra. (MTÍ) Földrengéskutató — Kirgiziában A Kirgiz Tudományos Akadé­mia elhatározta, hogy földren­géskutató intézetet létesít. ..z új kutatóközpont feladata olyan módszerek kidolgozása, ame­lyekkel hatékonyabban lehet előrejelezni a földrengéseket és eredményesebben lehet majd építkezni azokban a központok­ban, ahol gyakoriak a földmoz­gások. Kirgizia szintén ebbe a körzetbe sorolható, hiszen terü­letének jelentős részén a Tien- l san fiatal hegyei domborodnak | és szintén gyakoriak a földkéreg- I mozgások. Az intézet ezenkív u. usszehan- ; gólja a már meglevő kutatóállo- ! mások munkáját. ! (BUDAPRESS—APN)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents