Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-16 / 88. szám
A. MEGY El PÁRTblZ.OTTSÁG ÉS A MEGYEI. TAN ACS LAPJA Világ proletárjáig egyesüljetekI 1975. ÁPRILIS 16„ SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM Időben r * FI I av _ * es jól dönteni Azt várjuk, hogy a választások erősítsék meg politikánkat Ülést tartott a Hazafias Képfront Országos Tanácsa Kettős, § egymástól el nem választható követelményként fogalmazódott meg a címben a sikeres vezetés, irányítás egyik lényeges ismérve. A döntéshozatal folyamatának tekintélyes irodalma van már, s bár a vezetéstudomány ilyen irányú segítsége értékes, a döntést hozóknak — akár személyek legyenek, akár testületek — szükséges a gyakorlat iskolájában is tanulniuk. A gyakorlati tapasztalatok viszont arra figyelmeztetnek, hogy még sok az elsajátításra váró ismeret. Azt mondják, s van benne igazság, hogy sokasodó feladatok miatt a vezető „futószalagon gyártja” a döntéseket. Mert nemcsak a folyó ügyekben kell határoznia, hanem egyre gyakrabban abban is állást foglal, ami jövőbeni ügyek sorsát befolyásolja. A mennyiség azonban nem silá- nyíthatja a minőséget: a jó döntést mindig időben, alapos előkészítés után hozzák. Most már arra illik megadni á feleletet, mit értsünk az időben, s az alapos előkészítés fogalmán? A séma egyszerű: akkor születik időben a döntés, ha a hozzá szükséges összes feltételek — adatok, tények, elemzések — rendelkezésre állnak. Az alapos előkészítés pedig megkívánja a különböző nézetek demokratikus összevetését, a minden tényezőre kiterjedő mérlegelő figyelmet. Az életben persze mindez jóval bonyolultabb. Ám korántsem annyira, hogy lutrivá változtassa a döntéshozatal folyamatát. Az új beruházásról, az elavultat felváltó gyártmányról, a termelőberendezések cseréjéről sokféle ismeret megszerezhető, mielőtt kimondják az igent vagy a nemet. Az ismeretek gazdagsága csakis úgy érhető el, ha minél több forrásból származnak, ha tehát az összegyűjtésük széles körű, demokratikus. Nem szükséges okvetlen mindenkit meghallgatni, de mindenki szavára oda kell figyelni, akinek mondanivalója van! Akadnak, akik sajnálják erre az időt. Azt tartják, majd a döntés után „kialakulnak a dolgok”. Veszélyes szemlélet! Sokféle gondunknak, bajunknak — így a beruházások késedelmes kivitelezésének, számítottnál nagyobb költségének, a gyártmánycserélődés lassúságának, az állóeszközök alacsony kihasználtsági fokának — itt, az elhamarkodottan vagy éppen késve, de mindenkénpen megalapozatlanul hozott döntésekben rejlik a forrása. Erre csak egyetlen példát. Nemzetközileg kétszer annyi időt használnak fel átlagosan a beruházások előkészítésére, mint hazánkban. Ugyanakkor a kivite- telezés ideje felével, kétharmadával rövidebb! örvendetesen gyarapszik az időben hozott, helyes döntésekről tanúskodó esetek száma. Határidőre elkészült nagy beruhá- aásek, mint a Testvériség földgázvezeték első szakasza afe olefinmű, azt bizonyítják, hogy hatalmas értékű, vállalatok seregét megmozgató létesítményeknél sem boszorkányosság a döntések, döntéssorozatok alapos előkészítése. Igazolják ezt más, kisebb horderejű tények is. Így a hűtőgé- gépek, hűtőberendezések fejlesztése — a hazai erők és a licencvásárlás egyesítése —, a számítástechnikai iparág létrehozása, a bútoripar rekonstrukciója stb. Igaz, ellenkező előjelű példákat is sorolhatnánk, mert hiszen késve születtek meg a döntések a cementipar bővítésére — hosszú éveken át nagyarányú importra kényszerültünk —, nem nevezhető sikeresnek egy új, hazai dömpertípus kialakítása, s így tovább. Mind a jó, mind a rossz döntésekből okulni kell. Elsősorban arra választ keresni, a döntéshozatal előkészítésében mi történt, hogy jónak, illetve rossznak bizonyultak a gyakorlat vizsgáján az elhatározások. Ahogy iparági, iparcsoporti, ágazati értelemben szükséges ez az önvizsgálat — amire megkülönböztetett figyelemmel mutatott rá a párt XI. kongresszusának határozata —•, úgy elengedhetetlen a vállalatoknál is. Nemcsak azért, mert a döntések többségét ott hozzák — a saját tervkészítésből, a vállalati önállóságból következik ez —, hanem azért is, mert ma még a termelőegységeknél a leggyengébb a döntéshozatal folyama- " tának határozott útja, módszere. S amire végképp alig jut figyelem, az a döntés végrehajtásának megszervezése, ellenőr- | zése! Nemegyszer lehetünk tanúi 1 annak, hogy az időben hozott zó ; döntések sem hozzák meg a re- [ mélt kamatokat, az eredmény j elmarad a várttól. A miértre i egyértelmű a felelet; mert nem í szervezték meg kellő körülte- | hintéssel a végrehajtást. Döntöttek, s úgy hitték, most már „sínen van az ügy”, minden további teendő megy magától, nem igényel semmiféle terelést, beavatkozást. S csak a félsiker, vagy éppen a kudarc bekövetkeztekor hökkenhet meg: hiszen jól döntöttünk?! Dönteni, szervezni, ellenőrizni: olyan hármas szabály ez, amelyet nem lehet mással helyettesíteni. E szabály nem korlátja, hanem iránytűje a vezetésnek, a döntést hozó személyeknek, testületeknek. Nagy a felelősségük, mert hiszen dönteni, igent vagy nemet mondani a következmények vállalását is jelenti. E teher súlya akkor csökken, ha alapos volt az előkészítés, szervezett a végrehajtás. Az ellenőrzés ilyenkor már csak kellemes számvetés: az eredmények, a sikerek összegezése, az újabb döntésekhez szükséges tanulságok felhasználása. M. ©„ Kedden a Parmalent vadásztermében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Az elnökségben foglalt helyet Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, társadalmi és politikai életünk több vezető személyisége. A tanácskozáson a napirend szerint a részvevők megtárgyalták a június' 15-i országgyűlési képviselőválasztások előkészítésének mozgalmi feladatait, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívását. Az ülést Kállai Gyula nyitotta meg, majd dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszámolót. Ismertette a mozgalom munkáját, az utóbbi négy évben elért eredményeit, majd rátért a népfrontmozgalom előtt álló feladatokra. — A választásokra a kiegyensúlyozott fejlődés légkörében, kedvező belpolitikai és nemzetközi helyzetben készülünk — mondotta többek között. — Az elmúlt hetekben kettős számvetést végeztünk: számvetést szabad hazánk három évtizedes fejlődéséről, s számot adtunk a X. pártkongresszus óta végzett munkáról. Figyelmünk a jelenre és a jövőre irányul, de méltán szóltunk büszkeséggel a 30 éves harc és munka eredményeiről, történelmi vívmányainkról, arról, hogy e három évtized alatt munkásosztályunk, népünk a párt vezetésével ura lett sorsának, hazánk nagyot lépett előre gazdasági és kulturális területen egyaránt. Az Országos Tanács titkára, a továbbiakban részletesen elemezte a legutóbbi országgyűlési képviselőválasztások óta eltelt időszak eredményeit, s rámuAz előterjesztést követő vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A párt XI. kongresszusáról szólva hangsúlyozta: a tanácskozás betöltötte feladatát, ezt bizonyltja az egész magyar közvélemény aktív, egyetértő támogatása, s ezt bizonyítja nemzetközi visszhangja is. Ügy véljük — mondotta —, hogy a kongresszus sikerének lényeges vonása, feltétele: pártunk Központi Bizottsága nagy objektitvitással elemezte, elfogultság nélkül mérte fel helyzetünket, vette számba eredményeinket és gondjainkat, tatott: a népfrontmozgalmunknak történelmi kötelezettsége volt és marad, hogy összefogja, ösztönözze minden honfitársunkat, aki a haza, a nép, a haladás ügyéért küzd és áldozatkészen dolgozik. Dr. Szentistványi Gyuláné a továbbiakban a gazdasági építőmunka soron levő feladatait elemezte, azt, hogy az eredményes gazdasági tevékenységhez milyen segítséget adhat a maga sajátos eszközeivel a népfront, majd kiemelte: — A négy esztendővel ezelőtt bizalmat kapott képviselők eredményesen tevékenykedtek, az országgyűlés betöltötte feladatát a törvényhozásban, a kormányzati munka irányításában és ellenőrzésében. Az országgyűlés munkájának folyto- nossságát a testület jó összetétele, egységes politikai felelőssége jellemezte — köszönetét mondunk az általuk elvégzettekért. A képviselők választása a párt vezetésével, a nemzeti egység és a párt szövetségi politikája jegyében, a Hazafias Népfront égisze alatt történik. E felelősségteljes munkában nagy feladat hárul a népfrontmozgalomra. Nagy feladat a jelölőgyűlések megszervezése, azoknak a fórumoknak összehívása, ahol a települések lakói, az üzemek, gyárak, intézmények dolgozói mondják el javaslataikat, véleményüket. Képviselő- jelölt csak az lehet, aki elfogadja a népfront választási programját, vállalkozik annak megvalósítására, s rendelkezik megfelelő közéleti tapasztalatokkal. Az újjáválasztott parlamentünk tagjai között foglaljanak helyet azok a honfitársaink, kommunisták és párton kívüliek, akik áldozatkész közösségi munkájukkal bizonyították, hogy érdemesek a társadalom bizalmára. Az ügy fontosságának szem előtt tartásával válasszuk képviselőnek azokat, akik eddigi munkájukkal, a szocializmus iránti elkötelezettségükkel ezt a megtiszteltetést megérdemlik. s az, hogy Központi Bizottságunk az irányelveket a nyilvánosság elé tárva a lehető legszélesebb körben kérte ki az emberek véleményét. Kádár János a továbbiakban arra emlékeztetett, hogy a kö- i zelmúltban ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Méltó módon köszöntöttük az évfordulót, amelynek ünnepségeit a felszabadító harcokban részt vett szovjet emberek jelenléte tette bensőségesebbé. Egykori harcosok és tábornokok mondották: nem keveset jelent számukra, hogy a magyar nép megfelelően tudott élni azzal a szabadsággal, amelyért bajtársaik életüket áldozták. — Most a választások küszöbén állunk — folytatta a Központi Bizottság első titkára —, s ettől a nagy jelentőségű politikai eseménytől azt várjuk, hogy a választások erősítsék meg politikánkat, a választók szavazataikkal is támogassák nagy társadalmi programunkat. A választásokhoz a politikai feltételek jók, a légkör megfelelő —■ mondotta Kádár János, majd arról beszélt, hogy a párt XI. kongresszusa legfőbb célként a fejlett szocialista társadalom felépítését jelölte meg. A hozzá vezető út biztosítéka: a párt változatlanul a tömegekkel együtt halad, folytatja kipróbált szövetségi politikáját. A fejlett szocialista társadalom felépítése — hangoztatta _■— csak az egész nép munkájával valósulhat meg, csak az egész nép műveként jöhet létre. Kádár János rámutatott, hogy figyelmünket a közeljövő teendőire kell összpontosítani, hiszen az idei esztendő IV. ötéves tervünk utolsó éve, az 1975-ös feladatok eredményes végrehajtásával teremtünk jó kiindulást a következő ötéves tervhez. Kádár János nagy elismeréssel szólt a párt XI. kongresszusa, s felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott hatalmas méretű szocialista munkaversenyről, amely új lendü'e- tet adott hazánkban a szocialista építőmunkának A Központi Bizottság első titkára felszólalása végén hangsúlyozta: megvan a kellő erőnk közelebbi s távolabbi céljaink eléréséhez, programunkat szocialista nemzeti egységben, a tömegekre támaszkodva, eredményesen végrehajtjuk. A vitában felszólalt dr. Ortu- tay Gyula akadémikus, D. Kál— dy Zoltán, az evangélikus egyház püspöke, Varga Károly, a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottságának titkára, Ná- nási László, a SZŐ VOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Lengvári Józsefné, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola docense, Komlósi József, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat vezér- igazgatója és Csóka Zsigmondié, a Tatabányai Szénbányák Vállalat mérnöke. A felszólalásokat Sarlós István foglalta össze, majd az Országos Tanács — indítványára — egyetértését fejezte ki az MSZMP XI. kongresszusának fő célkitűzéseivel. Az Országos Tanács az előterjesztett beszámolót elfogadva úgy döntött, hogy a Hazafias Népfront választási felhívását — az ülésen elhangzottakkal kiegészítve — későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra. (MTI} Kádár elvtárs felszólalása
