Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
A karalábé termesztése Paradicsom a házikertben A hází&erffi termesztés célja, iogy lehetőleg július végétől .szeptember végéig ellássuk a ■családot nyers paradicsommal és befőznivalóval. Házikertben 2-3 fajtát célszerű termeszteni, '^elhasználásuk szerint megkü- önböztetünk nyersen fogyaszt- ható csemegeparadicsom-faj- ■ ákat és konzerv célra (püré- ; jártásra, befőzésre) alkalmasakat A két csoport között azonban nincs éles különbség. •OSEMEGEPARADICSOMFÁJTÁK Kecskeméti export? Középkorai érésű. A legszebb bo- ííyójú fajták közé tartozik. Tetszetős alakú és szép színű bogyói kemények, jól szállíthatók cs szeletelhetek. Kecskeméti 3 (FI hibrid): (Színe igen szép, íze kellemes. Korai érésű, jelenleg a legbőveb- Iien termelő hibrid paradicsomfajtánk. Kar ózva, de anélkül is termeszthető, szabadföldön és fólia alatt egyaránt. Kecskeméti törpe? Az egyik legkorábban érő palradicsom- i.ajta. Alacsony növekedésű, ,* űrűbben ültethető, és karózás nélkül is termeszthető. Kecskeméti merevszárű: Egykét nappal későbben érik, mint a Kecskeméti tőire, de termő- képessége és termésbiztonsága valamivel jobb. Szabadföldi és fólia alatti termesztésre egyaránt ajánlható. AONZERVPARADICSOMFAJTÄK Kecskeméti 700: Legnagyobb « írt éke, hogy korán és viszonylag egyszerre érik. Bogyói éretten puhák, repedésre hajlamosak. i Kecskeméti determinált San Marzano: Hosszúkás bógyóit szívesen fogyasztják. Tenyész- ideje középhosszú, termőképessége a legjobbak közé tartozik. Kecskeméti konzerv? Kiváló ízű fajta. Középkorai érésű. Tetszetős, egészséges bogyói íelrepedésre és napégésre nem liajlamosak. Kecskeméti jubileum? A köséphosszú tenyészidejű fajták közül a legjobb termőképességű. Igen értékes fajta. Csemege- j «rádiósomként fogyasztva és befőzésre is alkalmas. TALAJELÖKÉSZITÉS Burgonya, paprika után lehetőleg ne tegyük, mert ezek közeli rokonai és betegségeik a jeradicsomot is fertőzik. Az őszj mélyásás vagy szántás a jó termés elengedhetetlen feltétele. Tavasszal, köz- • 'ellenül ültetés előtt a talajt fellazítjuk. Ezzel a felmelegedést is elősegítjük, ami a paradicsom esetében fontos. A paradicsom legjobban az istállótrágyát hálálja meg. Ennek hiányában azonban kom- ] wsztot, fekált é^ műtrágyákat is kiszórhatunk. Ha nincs módunk az egész területet megtrágyázni, akkor fészektrágyázzunk. Ebben az esetben 2-3 marék istálló- vagy komposzt- trágyát adjunk tövenként. A talaj erőállapotától függően 100 négyzetméterenként általában a következő trágyák adagolása javasolható: szerves trágya (ősszel): 200—400 kilogramm, 40 százalékos kálium (ősszel): 3-4 kilogramm, szuperfoszfát (ősszel): 4-6 kilogramm, nitrogén (tavasszal); 2-3 kilogramm. A káliumot és foszfort tavasz- szal is adagolhatjuk, nitrogént azonban csak tavasszal. Ültetés után egy hónappal kis ada- gú nitrogén-fejtrágyát adhatunk: mennyisége ne haladja túl 100 négyzetméterenként az egy kilogrammot. Kapálással dolgozzuk be a talajba. ÜLTETÉS A szükséges palántákat vagy magunk neveljük, vagy vásároljuk. Ez az utóbbi lényegesen kényelmesebb és kevesebb munkával jár, de számolni kell azzal, hqgy nem mindig azt a fajtát kapjuk, amelyikét szeretnénk. Palántát csak megbízható helyről vegyünk! A kiültetésre szánt palántáknak edzetteknek, egészségeseknek kell lenniük. A megnyúlt, elöregedett vagy nem kellően edzett: palántáktól nem várható jó termés. Legjobbak a 6-8 hetes palánták. Minél korábban ültessük ki őket. Az utóbbi évek termesztési tapasztalatai és kísérletei azt mutatták, hogy a paradicsom korai (április végi) kiültetésétől nem' kell félni, mert így a májusi-fagyokig jobban legyökeresednek és jól tűrik a hideget A korán kiültetett palánták a házikertben takarással is kellően védhetők, így korán teremnek. A nagyon alacsony növekedésű, determinált fajtákat sűrűn: 40x30, a féldeterminált fajtákat (közepes növekedésűeket): 60x40, a magas fajtákat pedig 60x60, esetleg 70x60 centiméteres tenyészterületre ültetjük. Házikertben az egyes fajták karózhatók is. Kitűnően bevált a gúlás művelés is, amikor egy karóra négy növény is felköthető. A karókat is, lehetőleg még ültetés előtt üssük a földbe. A növények tövétől a karó tetejéig zsineget húzunk, s erre kötözzük a növényeket. A palántákat — különösen, ha megnyúltak mélyen vagy elfektetve is kiültethetjük, mert a paradicsom a szár bármelyik részén gyökeret képez. ÁPOLÁS Kiültetés után azonnal és bőségesen öntözzük meg a palántákat. A tenyészidő folyamán a A NAGYSZÉNÁS! OKTOBER 6. TSZ eladásra kínál étteremben és üzemi konyhán egyaránt használható, teljesen új, komplett hideg-meleg önkiszolgáló-pultot Megtekinthető a tsz központi irodáján. Ár: megegyezés szerint. 279435 gyomok ellen szükség szerint kapáljuk, de igen fontos ez a talaj nedvességkészletének megőrzése szempontjából is. A paradicsom nem kíván sok vizet, de ha öntözzük, nagyobb és biztosabb termést érhetünk el. Az öntözésnek két kritikus szakasza van: a palántázás utáni és a virágzás, illetve a bogyófejlődési időszak. Az ekkor adott öntözések a leghatásosabbak. A bokor típusú és a magas fajtákat más-más módon kell ápolni. A legnagyobb különbség az, hogy az alacson fajták — különösen a merev szárú típusok — karózás és metszés nélkül termeszthetők. A folytonos növekedésű fajtákat viszont a házikertben, ha mód van rá, ajánlatos karózni, és lehetőleg egy- vagy kétszálasra neveim. Ha karózzuk a' paradicsomot, nem kerülhető el a metszés és a kötözés sem. A metszésnek a növény egy- vagy kétszálasra nevelés a célja, hogy korábban érjenek, nagyobb legyen a bogyók súlya, és egészségesebb állományt kapjunk. Metszéskor az oldalhajtásokat kell lecsípni, ezt általában kéthetenként ismételjük. A metszett növényeknek a főhajtását is yissza- csíphetjük az 5-6. fürt felett, ezzel gyorsíthatjuk az utolsó fürtök beérését. Győri Lajosné—Tuza Sándor Magas vitamintartalma és ‘ ai kellemes íze miatt egyik kedvelt primőrünk a karalábé. A korai szabadföldi termesztése mellett kialakult a fóliás hajtatása. Így az értékes zöldségféle két-három héttel korábban jut a fogyasztóhoz. A fajták tenyészideje igen eltérő. Hajtatásra csak a legrövidebb tenyéazidejűek jöhetnek számításba. A Prágai hajtató, a Roggli hajtató, a Bécsi fehér és a Bécsi kék. Egyik legrövidebb tenyészidejű fajtánk a Szentesi hajta- tási karalábé. Házikerti termesztésre különösen alkalmas. Hideg hatására a gumók megnyúlnak, ezért a szellőztetést óvatosan kell végezni. Levélze- te nem nagy, így sűrűbben ültethető. A legrövidebb tenyészidejű fajta a Knaufs Frühweiss. A hideget jól bírja. Fásodásra hajlamos. Soroksári fehér hideghajta- tásra kiválóan alkalmas. Kis lombtömegénél fogva sűrűn ültethető. Gumója középnagy, lapított gömb alakú. Felmagzás- ra nem hajlamos. A kék fajták között a legrövidebb tenyészidejű a Knaufs Ideal. A kései fagyokat jól tűri, felmagzásra nem hajlamos. Fejlődése gyors és etőteljes. Igen kis mértékben fásodik. Á Szentesi fehér és Szentesi kék fajták a legkevésbé alkalmasak fóliás hajtatásra. Kiültetésre csak fejlődésben levő palántákat használjunk, mert az elvénült palánta hamarább megy magszárba, gyorsabban elfásodik. A kiültetés előtt a ta'ajt 20—25 cm mélyen fel ássuk és a szükséges műtrágyákat kiszórjuk. A karalábé érzékeny a nagy adagú trágyákra. Alaptrágyázáskor 5 gr/ m2 nitrogén hatóanyagú és 20 gr/m2 kálium hatóanyagú trágyát szabad kiszórni. Trágyázása annyiban tér el a salátától, hogy több káliumot és kevesebb nitrogént igényel. A magas ültetés hatására jobb a termés minősége. Négyzetméterenként 28 «Sb-ot ültetünk 20x20-as tenyészterületre. A kiültetés után erősen beöntözzük. A víz pótlása folyamatosan történjen, mert a rend- szertelen öntözés hatására a talaj kiszáradhat, amely a guitné felrepedését okozhatja. A szellőztetések alkalmával vigyázzunk, hogy a hőmérséklet 7—8 Celsius, fok alá ne menjen, mert ez előidézheti a növény felmagzását. Az optimális hőigénye 13 Celsius fok körül van. Ezért a nappali szellőztetésre nagy gondot fordítsunk. A talaj tisztántartását gyom- iálással biztosítsuk. A kapálás a sekély gyökérzet felszaggatását eredményezheti. ‘ A fejtrágyázás a laza homoktalajokon két alkalommal, a kö- töttebb talajokon csak egyszer szükséges. Az első fejtrágyázáskor nitrogént és káliumot, a második alkalommal csak nitrogént adjunk. Ha a gumó átmérője elérte a 2—2,5 cm-t, már nem szabad fejtrágyázni. Ilyenkor az erős öntözés is a gumó repedését okozhatja. Betegségek közül elsősorban a peronoszpóra jelentős, amely elsősorban palántakorban károsítja a növényt. Gyakran előfordul, beígy egy-egy növény fejlődésében visszamarad. Ilyenkor érdemes a gyökereket megvizsgálni. Előfordulhat, hogy a gyökereken apró gumókat, daganatokat találunk. Az ilyen növényeket: azonnal ki kell szedni és el kel? égetni, mert a daganatokból kiáramló kórokozók tovább fertőznek. Fellépése különösen ® savanyú, mészbem szegény talajokon gyakori. Ismeretes a karalábénak egy baktériumos betegsége is, amely a leveleken feketedés formájában jelentkezik. A feketedés a a levél szélétől indul „V”-alak- ban. Okozója maggal terjed, Ellene csávázással és talaj íer tőtlenítésseí védekezhetünk. A magvakat nätriumhidroxid oldattal (0,2%) 10 percig csávázzuk. ÍR, I. Fóliasátrak és uvegházak takarása iustszínű fóliával A kertészetben a legkülönfélébb talajtakaró anyagokat használják. Hatásukra felmelegszik a talaj, csökken a párologtatás, elpusztulnak a gyomnövények,. növekszik a talaj tápanyagtartalma. Az elmúlt években igen kedvezőek voltak a tapasztalatok a TVK 0,4 mm vastag füstszínű fóliájával. Előnyeit a következőkben lehetne összefoglalni: Hatására a talaj 2—4 Celsius fokkal melegebb, mint takarat- lanul. Ez növeli á koraiságot. A fóliatakaró csökkenti a talaj párolgását. Így ritkábban kell öntözni, és az alacsony páratartalomban a betegségek sem szaporodnak el olyan mértékben, mint ahol nem alkalmazzuk a talajtakaró fóliákat. A füstszínű fólia alatt a gyomnövények magvai ugyan kikelnek, de fény hiányában megnyúlnak és elpusztulnak. (A Föld ingyen eMalő a Békéscsaba I. sz. téglagyár bányájáéból. Felrakásról gondoskodunk, elfuvarozás az igénylőé. 266164 színtelen fóliák alatt s gycs»1 növények nem pusztulnak el!) Laza szerkezetű talajokból az erős öntözés hatására az egyes tápanyagok kimosódnak. A fóliatakarás szükségtelenné teszi a gyakori öntözést, így csökkenti a kimosódás veszélyét A füstszínű fóliával kialakított takarást technika a következő: A fóliát fémfűrésszel, a hengeren, a sortávolságnak megfelelően a kívánt méretre vágjuk. A hengeren a fóliát szeggel kilyuggatjuk. Erre azért. van szükség, hogy az öntözéskor a kijuttatott víz a talajba tudjon szivárogni. A lyuggatásnál vigyázni kell, hogy a szegek által okozott repedések ne legyenek nagyok. Ellenkező esetben a gyomnövények a repedéseken keresztül kibújnak. Négyzet- méterenként 15—20 lyuk készítése elegendő. Ezután a fóliát a talajra helyezzük. A kihúzásnál vigyázni kell, hogy a takaró fólia, amely 3-4-szer vékonyabb, mint a sátrak takarására használt, 0,15 mm-es polietilén, nehogy elszakadjon. Lehúzás után a fólia végeit rögtön rögzítsük. Rögzítéskor különösen kell ügyelni arra, hogy a fólián hosszirányban ráncok ne legyenek. A hosszirányú ránc ugyapis annak a jele, hogy a fólia feszül, amely könnyen a szakadását jelentheti. A helyesen lefektetett fóliái, arról lehet megismerni, hogy a ráncok keresztben vannak. A fólia két végét árokba (Vs—% ásónyom mély) földeljük. Különös gondot kell fordítani a szellőzők és ajtók mellett a talajtakaró fólia rögzítésére. Itt az erősebb szélmozgás következtében fokozott a fólia felemelkedésének, elmozdulásának a veszélye. A rögzítést 1-1 lapát földdel lehet megoldani. Már a fólia szabásánál, de a rögzítésénél is ügyelni kell, hogy a növények szára mellett he maradjon takaratlan felület. Ezért a takarónak a növény szára mellett meg kell támaszkodni, és kb. 3—4 cm átfedésben kell lenni. Amennyiben az öntözővíz nem szivárog le a talajba, ott utólag is készíthetünk lyukakat. A gondosan kezelt fóliát a második évben is fel lehet használni. A takarás költsége négyzet- méterenként nem haladja meg a 2,— Ft-ot. Az eredményeket figyelembe véve a talajtakaró fólia alkalmazása a paprika, paradicsom, uborka és dinnye növényeknél jöhet elsősorban számításba. Terhe István IQ mjssms. um Aprsüss iá
