Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
Három évtized feltalálói Űj búzák sorozatban) i / > Mottó: „Fontos feladat a növekvő ráfordításokat jól haszna- sem fordul elő két pontosan sító és hasznosításra alkalmas növény- és állatfajták kivá- | '(osztása, hazai nemesítése és elterjesztése.” (Az MSZMP XL kongresszusának határozatából.) Kitűnő eredménnyel zárhatja » negyedik ötéves tervet a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági' Kutató Intézete: Négy évvel ezelőtt még egyetlen államilag minősített búzája sem volt — most 4 szerepel tíz országos fajtajegyzékben. Négy éve sehol az országban nem vetettek még martonvá- s;ári nemesitésű búzát — most czázezer hektár van bevetve martonvásári vetőmaggal, s úgy lehet, az idén ősszel már félmillió hektár ezzel lesz bevetve. RajM Sándor, a marton vásári kutatóintézet igazgatója — corábban az új magyar búza- rajták nemesítőinek közvetlen vezetője — 20 esztendeje irányítja az intézetet. Tudományos munkásságáért 1970-bén állami-díjat, 1974-ben Munka Érdefnrend arany fokozata ki- rüntetést kapott Két évtizedes cutatómunka után kézenfekvő a kérdés: — Vajon az űj magyar ' űzák .’0 évvel ezelőtti „vetés” eredményei? — Sok tekintetben igen — kezdi a visszaemlékezést Rajki Sándor —, hiszen már 1955-ben :iz volt ® célom, hogy a még na is híres Bánkúti 1201-esnél jobb őszi búzát nemesítsek, alkalmassá téve a gépi aratásra, — rövidebb, szilárd szárral. ’3zért először az intenzív olasz fajtákkal próbáltunk keresztezni. Pár év múlva azonban ki- ierült, hogy az olasz fajták a 'fagyérzékenységet és a gyenge lisztminőséget az utódaikra is változatlanul örökítik... Ekkor — 1958-ban — kaptam néhány kiló búzát a Szovjetunióból — bukjanyenko akadémikustól — is ezzel folytattuk a munkát 3zt a búzát azóta már mindenei ismeri: ez volt a Bezoszta- ja—1 —, a magyar búzaterme- és rekordjainak fő részese... No, innen már egyenesebb volt íz út a martonvásári soroza- ,ig: az 1971-ben minősített íVfv 1-ig, majd az 1972-ben, 73- óan és 74-ben elfogadott Mv 2- 3S, 3-as és 4-esig... Az Mv 1- js egyébként még világosan utal az indulásra: hiszen ez ;gy ősziesített tavaszi orosz búza és a Bezosztaja—1 keresztezéséből született. Jobb a lisztje —» Újsághír volt tavaly: az Vív 1-es hektáronként 78 mását termett Babarcon. — Ebben azonban még fecnié lehet az új fajta iránt mindig megmutatkozó nagyobb termelői gondoskodás is — int higgadtságra Rajki Sándor. Az viszont bizonyos — folytatja —, hogy ezek az őszi búzák nagy hozamúak: Az Mv 4-es pl. a KGST-országok őszi búzái között terméshozamban, a múlt évi odesszai nemzetközi fajta- kísérletek alapján, a legelső helyen áll. Lisztje pedig talán még jobb is valamivel, mint a Bánkúti 1291-esé volt... — Martonvásári az utóbbi másfél évtizedben a kukoricahibridjei tették nemzetközileg is ismertté. Ma — hazánkban — a termesztett kukorica 70 százaléka — martonvásári fajta. Az új és most már saját martonvásári őszi búzák, s majd az újabbak elérhetnek-e ilyen sikert? — Én ebben reménykedem — mosolyog Rajki Sándor. Most — a sorozat folytatásáért pl. jó tempóban haladunk a világ talán legjobb tavaszi búzájának. a mexikói búzának — ősziesítésével. Ez a fajta, ahol mindent megkap, 100 mázsát is ad hektáronként. Itt is az a feladat, mint minden ősziesítési programban: kialakítani a fajta fagyállóképességét, alkalmazkodóképességét a csökkenő hőmérséklethez, az ősszel rövidülő nappalokhoz, a gyengülő fényintenzitáshoz és így tovább . _ Érvek — a fitotronbőí — Arra vállalkoznak tulajdonképpen, amire 40 éve Baross László gondolt, amikor a kanadai Marquis-t ősszel vetette és előállította a Bánkúti 1201-est. — Lényegében azon az úton haladunk tovább, csak most gyorsabban és módszeresebben kutathatunk Nemcsak azért, mert rengeteg tapasztalat összegyűlt af eddigi ősziesítési kísérletekben, hanem, mert most már a legkorszerűbb technikát is felhasználhatjuk a kutatásban. 1972 novemberére elkészült Martonvásáron egy kor- „ szerű klímakamra-rendszer, a s szakemberek fitotronnak ne- jj vezik. Ebben program szerint - alakítható és tetszés szerint megismételhető ilyen vagy olyan időjárás, vezényelhető a nappalok és éjszakák váltakozása, szabályozható a növények 1 táplálása és így tovább... Va,gy- « is • repród ulkálhatóvá lett a ■ növénykutatás, ami eddig lehe- • tetten volt, mert a természet- ; ben — a szabadföldi vagy « üvegházi kísérletekben — soha- 5 ugyanolyan évszak... A fitot- ronnal szimuláljuk a természetet s egyben meg is figyelhetjük a természeti tényezők legkisebb változásának is agronómiái hatását. — Ez meggyorsítja a nemesítést is — magyarázza tovább az intézet igazgatója a fitotron előnyeit. — Egy év alatt pl. két őszi búza generációt is megérlelhetünk benne... Bármikor ellenőrizhetjük a fajtajelöltek fagytűrőképességét ... Nyarat programozhatunk, ha szükséges, akkor, amikor a természetben tél van vagy megfordítva. Recept-könyv a genetikai vitákból — Az agronómia! jellegek programozott előállítása érdekében a cél most egy „receptkönyv” összeállítása — hangsúlyozza az igazgató és látszik rajta, hogy ezt a célt s ezt a lehetőséget most talán mindennél többre értékeli. — Ezzel a recept-könywel bárhol a világban, ahol a miénkhez hasonló minőségű fitotron működik — pontosan megismételhetővé válik pl. az ősziesítési programunk bármelyik eredménye. S ez — s az elméletileg is érdekes — egy, évtizedek óta dúló és bonyolult nemzetközi genetikai vita eldöntését segítheti... Nevezetesen, hogy örö- kölhetők-e a szerzett tulajdonságok vagy sem... A recept-könyv — ha Martonvásáron megszerkesztik — az egész magyar tudományos élet rangját növelheti és éppen a napjainkban leggyorsabban fejlődő — s ezért a nemzetközi vitáktól talán leghangosabban — tudományban — a genetikában. S miközben készül ez a recept-könyv, felhasználásával a magyar mezőgazdaság versenyképessége is szépen növekedhet, a legújabb martonvásári búzafajták révén. Gerencsér Ferenc Tudományos emlékülés a Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ötven évvel ezelőtt, 1925. április 14-én alakult meg a Magyarországi Szocialistái Munkáspárt, az illegális kommunista párt legális fedőszerveként. A félévszázados évforduló alkalmából a Párttörténeti Intézet és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum hétfőn a Munkásmozgalmi Múzeum budavári palotában levő előadótermében tudományos emlékülést rendezett. Az elnökségben foglalt helyet Sándor József, az MSZMP KB tagja, a KB irodavezetője és Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titkára. Szerényi Sándornak, & KEB tagjának megnyitója után Liptai Ervinné, a Semmelweis Or- ! vostudományi Egyetem mun- I kásmozgalmi tanszékének docen- j se tartott előadást az MSZMP helyéről és szerepéről a fórra- j dalmi munkásmozgalom történetében. A továbbiakban korreferátumok hangzottak el az MSZMP történetéről, agrárpolitikájáról, vidéki szervezeteinek tevékenységéről. Szakács Kálmán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi ta- nárfe „Az MSZMP agrárpolitikája” címmel; Gergely Ernő, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum tudományos főmunkatársa „Az MSZMP tevékenysége a bányavidéken”; Pokorny Róbert, az üllői általános iskola igazgatója „Az MSZMP szervezetének tevékenysége a monori és gyöm- rői járásban (1925—28)”; Szitha Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanszékvezetője, „Az MSZMP Szolnok megyei működésének néhány sajátossága”; Andrássy Antal, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának archívumvezetője „Az MSZMP kaposvári szervezetének tevékenysége 1925—27-ban” címmel tartott előadást. (MTI) Postás fiatalok területi vetélkedője Szegeden Vasárnap délelőtt Szegeden tartották meg a Szegedi Posta- igazgatóság három megyéjében dolgozó fiatalok szellemi vetélkedőjét, melyet hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére hirdettek meg. A területi vetélkedőt helyi és megyei versenyek előzték meg. Az elnökségben helyet foglalt a posta vezérigazgatóság, a párt, a szakszervezet és a KISZ tisztségviselői. Megnyitó beszédet Rózsa István, a Szegedi Posta- igazgatóság vezetője mondott. Dicsérettel szólt arról, hogy a megyei vetélkedők színvonalasak voltak, s a postás fiatalok széles körű tájékozódásukról, a szervezettségükről adtak számot az eddigiekben. A vetélkedőt Ambrus László kecskeméti oktatótiszt vezette. Előbb az egyéni, majd a csapatversenyeket bonyolították le. Aa igazgatóság területéről 400an jelentkeztek a vetélkedőre. Közülük a területi döntőig 18- an jutottak el. A vetélkedő fiataloknak hazánk felszabadulása óta elért eredményeiről, bel- és külpolitikai események-' ről, művészeti és szakmai te- dásról kellett beszámolni, írásban és élőszóban. Egyéni versenyben első lett Kapossy Gábor (Gyula), a ha*-, a háromtagú csapat közül első lett: Hódmezővásárhely (Bokor Ildikó, Gulyás Józsefné, Csikós Márta), második Baja (Nadrási Józsefné, Kiss Rozália, Pmldk. Richárdné), harmadik Orosháza (Bóka Istvánná, Fehér Sándor né, Bánki Horváth Istvánná). ök kilencen jutottak tovább as országos vetélkedőre. A vetélkedő végén a Szegedi Postaigazgatóság vezetője értékes könyv- és pénzjutalmakat nyújtott át a versenyzőknek. (Bálint Gyula) Ősz Ferencs ä i RÓZSI (KISREGÉNY) FIGYELEM! A KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÖSAO 1975. április 14-től 25-ig, a területén húzódó árvédelmi töltéseken és igazgatósági kezelésű csatornákon erős méreggel hörcsög elleni védekezést folytat Kérjük a lakosságot, hogy az állatállomány megóvása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. x Esküvői ruha kiállítás a Jókai Színház előcsarnokában / Nyitva tartás: 10—22-ig. A kiálb'tott ruhák kölcsönözhetők: Békéscsaba, Kazinczy u. 26. JELMEZKÉSZfTÖ ®& KÖLCSÖNZŐ VALLALAT S VI. 1 Rózsi pedig hozzálátott a ®5■ zéshez. Hamarosan már osztot■ ták is az ízletes ételt és min- S denki elégedett volt. j — Beszélni akarok veled, Roll zsi — jött délután Eötvös. 5 — De én nem — fordult dl • Rózsi ... • — Figyelj ide... Nem is tu- 5 dóm, hogy mondjam neked, én ; szeretlek téged... Én nem ákar- ! lak elveszíteni ... ■ — Talán a méltőságos asszony • rosszul főz? : —. Nem kell, hogy visszagye2 re. Krisztina mindent megcsi- ; nál. Amióta dolgozik, egészen S ki virul. Jobb a kedélye, nem • imádkozik egész nap... Nekem 3 kellesz, Rózsi... — mondta Eöt- i vös sírás hangon. Rózsi ' már majdnem megsajnálta, de • aztán megkeményedett: 3 — Nem hagyom többé haszS nálni magam, a méltóságos úr g hiába is töri magát... • — Legalább néha beszélges- » sünik egy kicsit... Nincsen va- 3 lamire szükséged? Van füstölt S húsunk elég... Nem kérsz? 3 — Es látja okos beszéd! Vtea maguknak annyi sonkájuk, meg füstölt húsúk, évekre elég lenne... Adjon néha egy kicsit... Eötvös elrohant és egy percen belül lihegve megjelent. Egy hatalmas sonkát húzott ki a télikabátja alól. Másnap a lakók álmélkodvp tapasztalták, hogy a babfőzelékbe mindenki kapott egy szelet sonkát is. — tlát ezt hogy csinálta? — faggatták, de Rózsi titokzatos képet vágott és hallgatott. Aztán egy reggel a vízcsap nagyokat szörcsögött és nem folyt többé. Mindenki hóért szalajtotta volna Rózsit, de Weivoda melléállt. — Nem győz ez a szegény lány mindent. Csinálok egy táblázatot és beosztjuk, hogy ki mikor megy vízért. — Mindenki megy és most — mondta Rózsi olyan határozottan és keményen, hogy maga is elcsodálkozott rajta. Ha a hó holnapra elolvad, akkor szotnjan halunk. Minden edényt megkell tölteni és takarékoskodni kall ai vízzel — Talán ae te Hnosafeodjafe? *— sipított Csokonai Melanie. — Még az az idő te eljahefe *=■ mondta Rózsi — Ide menjenek a térre — szólt a vödrökkel csörtető Bér- fiak után Róasá. ’— Ott äste a hó... — Hogy parancsolgat! És etseií ■törik! — kárált Melanie, de senki sem válaszolt neki. A vizet a tűzoltó-bordókba töltötték. Amikor mind megtelt, Rózsi hangosan mondta: — Eíbből a vízből csak főzésre és ivasra lehet venni Mos dásra hozzon mindenki magának az udvari hóbóL Eötvös gyakran megállt a közös pince ajtajában és figyelte Rózsit. Á lány minden percre talált magának valami tennivalót. Eleinte mindent egyedül csinált, de aztán egyre gyakrabban fordult elő, hogy válogatás nélkül odaszólt annak, aki a legközelebb volt hozzá: — Nagyságos úr kérem, tessék már vágni egy kis fát... A nagyságos urak pedig ellenkezés nélkül tettek, amit Rózsi kért. ^ — Csodálatos lány vagy te, Rózsi... — sóhajtozott Eötvös, ha közelébe került. — Engedd meg, hogy’ éjjel leülhessek az ágyad szélére. Tényleg semmi rosszat nemi alkarok, csak beszélgetni. — Nekem éjjel aludnom kell... Mit gondol, mi lesz a házzal? — mondta öntudatosan. — Hanem tudja mit, egy ki* füstölt hús nagyon elkelne. — Már megetted scat te
