Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
MM L£GY JÓ MINDHALÁLIG <7. oldal) MINI MAGAZIN (8. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (S. oldal) SPORT az—13. oldal) * lőrénk programja Következetesen hajtsuk végre a párt határozatait Felszólalások a párt megyei küldöttértekezletén Mint arról hírt adtunk, március 8-án, szombaton tanácskozott a megye kommunistáinak legbelsőbb fóruma. A párt megyei bizottságának írásos beszámolóját, a szóbeli kiegészítést, a kongresszusi küldöttek, valamint a megválasztott, illetve kinevezett tisztségviselők névsorát lapunk vasárnapi számában közöltük. Ezúttal kivonatosan a vitában elhangzott felszólalásokról közlünk tudósítást. A vitában 18 küldött szólalt fel: Fehér hajós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kovács R. Jánosné, a csorvási Rákóczi Tsz baromfigondozója, dr. Fekete Antal, az MSZMP Békéscsabai városi Bizottságának első titkára, Czina Sándor, az Orosházi Üveggyár igazgatója, Juhász Sándor, a Szeghalmi Állami Gazdaság brigádvezetője, Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, Patkás Sándorné, a Gyulai Harisnyagyár munkása, Nagy István, az SZMT vezető titkára, Balázs Sándorné, a Csaba Szőnyeg- szövő békési üzemének dolgozója, Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka,' Házi Anna, a KISZ Békésszentandrási községi bizottságának titkára, Valach Mihályné, a Szarvasi Állami Tangazdaság dolgozója, Szabó Miklós, a KISZ KB tagja, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára, Csépi József, a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat sarkadi gyáregységének lakatosa, Pozsár Györgyné, a battonyai Petőfi Tsz tésztaüzemének dolgozója, dr. Gyuris Jenő, a megyei kórház osztályvezető főorvosa, Varga István, az MSZMP Szeghalmi járási Bizottságának első titkára és Kaposi Lászlóné, a BOV békéscsabai gyárának szocialista brigádvezetője. Többen a saját munkaterületükön elért eredményeket tárták fel, így érzékeltették a párt politikájának társadalmi hatását. Véleményük hangoztatásával kiegészítették és megerősítették a megyei pártértekezlet állásfoglalását a kongresszusi irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzat- tervezettel kapcsolatban. A párthatározatok egységes értelmezésének szükségességét fejtegették fi gyakorlati végrehajtás hatékonyabbá tételére. A vita jól érzékeltette és kifejezte a munkás- osztály vezető szerepének jelentőségét, a munkás-paraszt szövetségen alapuló szocialista építőmunkát, a párt politikájához hű értelmiség sokoldalú segítségét a proletárdiktatúra tovább- szilárdulásához és kibontakoztatásához, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. F@fo#r Lajos s Bz életszínvonal alakításában leftoitasaUmak a reálbérek és a reáljövedelmek növelését tekinti a párt Most, a XY. kongresszus előkészületei közben ismét bebizonyosodott, hogy egy hatalmon levő marxista—leninista párt számára éppolyan fontos a tömegekkel kiépített jó kapcsolat, amennyire fontos ez a hatalomért folytatott harc időszakában. Bebizonyosodott az is, hogy a lenini elvek és a pártélet lenini normái, a párt munkamódszere nemcsak a kommunisták számára jelentenek orientációt, hanem a pártonkívűli tömegek számára is. Az MSZMP az egész magyar nép számára a társadalmi valóság olyan szerves részévé vált, hogy a pártonkívüli- ek is a párton, annak elvi-poli- íikai-szervezeti egységén, s nemkülönben tagjainak tevékenységén mérik saját helyzetüket, jövőjüket A meggyőződésen alapuló irányítási módszernek köszönhető, hogy nemcsak a párttagok, de egész társadalmunk vallja: össz- nemzeti érdek a következetes, töretlen, a marxizmus—leniniz- mos eszméin alapuló politikai irányvonalat követő párt léte. Á munkásosztály vezető szerepéből adódó feladatokat csakis az a marxista párt képes megvalósítani, amelyik szervesen beilleszkedik a társadalomba, ismeri az emberek törekvéseit és a tömegekben megérlelődött feladatokat Ügy halad a társadalom élén, hogy a tömegekkel nem lazítja meg kapcsolatait. Politikájában arra törekszik, hogy erősítse az államhatalom és társadalmi szervek tömegbefolyását, ami által fenntarthatja, fejlesztheti a kezdeményezőkészséget a társadalmi szükségletek kielégítésére, az emberi problémák megoldására. A programnyilatkozat tervezete arról tanúskodik, hogy a párt a távlatok megfogalmazásában most is a tömegekben megérlelődött törekvésekből indult ki. Pártunk előző programnyflat»' kozata több mint negyedszázados, 1948-ban fogadták el. Az akkor megfogalmazott célokat, sok vonatkozásban még többet is, megvalósítottuk. Hazánk azóta a szocializmus útját járja. A végbement fejlődés tette szükségessé az új programnyilatkozat kidolgozását. A legfontosabb tartalmi sajátossága az új programnyilatkozatnak, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítését tűzi ki célul, s ehhez határozza meg a tennivalókat. Ebben a periódusban tovább kell fejleszteni a termelési viszonyokat úgy, hogy emelkedjen a munka termelékenysége, s ezáltal erősödjenek a szocializmus anyagi alapjai, de fejlődjenek az emberi kapcsolatok is. Ennek következményeként minőségileg is jelentősen emelkedik majd a nép kulturális színvonala és anyagi jóléte. Társadalmi-politikai téren számos lényeges változás bekövetkezését jelzi a tervezet. Az előttünk levő években tovább szilárdul társadalmunk politikai egysége annak következtében, hogy kialakul a fejlett szocializmusra jellemző társadalmi struktúra. Ezen a társadalmi alapon a proletárdiktatúra állama össznépi állammá válik a munkásosztály vezető, szerepének erősödése mellett. Tovább fejlődik a szocialista demokrácia úgy, hogy annak súlypontja az üzemi demokráciára helyeződik. Az egész folyamat « pártirányítás még hatékonyabbá válásával megy végbe. Az egységes szocialista társadalmi struktúra kialakulása el- j vezet a társadalmi egyenlőtlen- \ ségek megszűnéséhez. Természe- 1 tesen nem az emberek közti különbségek fognak megszűnni -— ezt kívánni képtelenség lenne —, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeit A szocialista társadalom, amelynek egyik célja a társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság megszüntetése, létrejöttének pillanatától következetes politikát folytat e cél elérésére. Az ehhez szüksé- j ges objektív lehetőségek hiányában azonban az egyenlőtlenségek kiküszöböléséről szóló mindenfajta nyilatkozat és kijelentés jámbor óhaj marad. Viszont a társadalmi különbségek meg- j, szüntetésére irányuló világos politika nélkül a meglevő objektív lehetőségek nem realizálódnak. A legfontosabb lépést megtettük akkor, amikor felszámoltuk a társadalmi egyenlőtlenség alapjait, a termelőeszközök magántulajdonát, s vele az ember kizsákmányolásának lehetőségét. További feladat az anyagi és szellemi javak elosztását úgy szabályozni, hogy a munka szerinti differenciált elosztás elvét nem sértve, gyorsabban emelkedjenek az ország legelmaradottabb részei és leghátrányosabb helyzetben levő társadalmi csoportjai. A programnyilatkozat tervezete a legfontosabb társadalmi, politikai, -gazdasági, kulturális, ideológiai kérdésekben konkrét feladatokat fogalmaz meg a szocialista perspektíva markánsabbá tétele érdekében. Olyan lelkesítő célok ezek, amelyekben ki-ki megtalálhatja a maga feladatát. A programnyilatkozat céljainak megvalósítása közben újabb lehetőségek nyílnak a munkás- osztály, a párt vezető szerepe ✓ erősödéséhez, az egész társadalom ideológiai-világnézeti egységesüléséhez is. Tovább emelkedik a társadalom vezetésének, irányításának színvonala. A nép tapasztalatainak szintetizálása útján még jobb feltételek jönnek létre a fejlődés objektív törvényszerűségeinek tanulmányozására, s ennek megfelelő politikai, gazdasági, kulturális döntések meghozatalára. Az új vállalkozás lényegéhez tartozik, hogy a benne megfogalmazott célokat nem csupán a párttagságnak címezték, hanem az egész népnek. Nemzeti program ez a szó legnemesebb értelmében. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egész magyar néppel együtt folytatja eddig is helyesnek bizonyult útját a szocialista építés törvényszerűségei alapján, a testvéri országok közösségében. Országunk a Szovjetunióval, valamennyi szocialista állammal együttműködve, internacionalista alapokon állva akarja nemzeti céljait elérni a fejlett szocialista társadalom megteremtésével. Olyan ügy ez, melyben a párt az egész dolgozó magyar nép támogatását élvezi, olyan ügy, amely mögé minden becsületes állampolgár felzárkózhat. A megyei pártértekezleten felszólalt Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja. A Központi Bizottság üdvözletéi tolmácsolta, majd a beszámolási időszak politikai, gazdasági eredményeiről beszélt. Kiemelte a munka termelékenységének növekedését, az ipartelepítésben az intenzív fejlődést, a központi fejlesztési és rekonstrukciós programok megvalósulását. Ezek közül legjelentősebbek: a népgazdaság energiaszerkezetének korszerűsítése, az alumínium- és vegyipar, a közúti járműgyártás és a számítástechnikai berendezések gyártásának fejlesztése, valamint a ruházati. ipar rekonstrukciója. Évente 10 ezer autóbusz gyártásával, valamint a leninvárosi új olefinmű első szakaszának és az új péti műtrágyagyárnak felépítésével az autóbuszgyártásnak, a vegyipari termelésnek nemzetközileg is jelentős alapjait teremtettük meg hazánkban. A X. kongresszus az intenzív fejlesztés folytatását és a gazdálkodás korszerűsítését jelölte ki fő feladatul a mezőgazdaságban. Ebben a tervidőszakban örvendetesen meggyorsult a fejlődés a népgazdaságnak ebben az igen fontos ágazatában, noha nem nevezhetők könnyűnek az elmúlt évek. Az 1974-es is nehéz esztendő volt. A sok csapadék miatt Szabolcs mellett Békés megyében vált legkritiku- sabbá a betakarítás és a búzavetés helyzete. Ennek következtében Békésben hét tsz zárt mérleghiánnyal. Különösen nagy kárt szenvedett a gyulai Köröstáj Tsz és a gyulavári Lenin Tsz. Az árvízen kívül a megyében 39 termelőszövetkezetet érintett a belvízkár. Fehér elvtárs ezután a termelés bruttó értékének alakulásáról beszélt, majd megemlítette, hogy az elmúlt évi terv fő célkitűzése volt a növénytermesztésben elért kedvező eredmények állandósítása. Ez sikerült. Búzából 37,5 mázsa, kukoricából 42,5 mázsa volt az országos termésátlag hektáronként. A Békés megyei búzatermés tavalyi átlaga azonos az országossal. Annál kiemelkedőbb viszont a kukoricából elért 52,8 mázsa hektáronkénti termésátlag, amely legmagasabb valamennyi megye között és rekord- eredménynek számít. Büszkék lehetnek rá a Békés megyeiek. Az állattenyésztés javuló ho» zamai a jobb belföldi ellátást teszik lehetővé. Húsból már tavaly 69 kiló volt az egy lakosra jutó fogyasztás. Az ország egy lakosára eső hústermelés alakulásában Magyarország 122 kilóval a világon a második, megelőzve 4 kilóval az tlSA-t. Az egy főre jutó hústermelés nálunk 50 kilóval több, mint a Közös Piac országaiban és 61 kilogrammal több, mint a KGST-országokban. Ezek az eredmények teljes mértékben igazolják gazdaság- irányítási rendszerünk helyességét. (Folytatás a 3. oldalon) pás®
