Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

Kettős évfordulóra készül a gyulai Ha a tisztaságra, parkosítás­ra keresünk követendő példát, általában Gyulát említjük. Szép terei, gondozott utcái méltán vívták ki az elismerést. Felszabadulásunk évforduló­jára hogyan készítik fel a vá­rost a Kertészeti és Városgaz­dálkodási Vállalat dolgozói? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Danszky Károlyt, a vállalat egyik mérnökét. — Tavaszra, mint az előző evekben is, tulipánpompával lepjük meg a lakosságot és persze az ideérkező vendége­ket is. Különleges holland faj­tákat szereztünk be, hogy mi­nél színesebb, látványosabb le­gyen a városkép. Sajnos, vár­ható, hogy — éppen azért, mert ilyen különleges fajtákról van szó —■ néhányap a közterüle­tekről próbálnak majd virágot szedni. A jövőben azonban az üzletekben is beszerezhetők lesznek ezek a tulipánhagymák. — Segítik az önök munká­ját a gyulaiak? — Szerencsére ez a többség. A Gyula városi KISZ-bizottság a múlt évben mozgalmat in­dított .Szép Gyuláért” címmel. A felhívásra a város 27 KISZ- alapszervezete vállalt védnök­séget a közelükben levő utcák és terek gondozásáért. A mun­ka szervezése a mi feladatunk. A parkosításban persze nem­csak a fiatalok vesznek részt Nálunk már szinte hagyomány, hogy az utcák az emberek szorgos kezéről árulkodnak. A mi dolgozóink vállalták, hogy a társadalmi munkát végzőknek kellő mennyiségű virágmagot és 50 ezer palántát biztosítanak. A parkok idei beültetéséhez pedig további 200 ezerre lesz szükség. — Hoj kezdik a munkát? — Először a központot, a Népkert környékét, a Béke su- gárutat és a Várfürdő környé­két tesszük rendbe. Ezután ha­kertészet ladunk a külső területek felé. Ezenkívül vannak kiemelt fel­adataink is. Ilyen a Kuznyeck lakótelep, amelynek idén kezd­jük a parkosítását. A törökzugi lakótelepen pedig az óvoda­park vár végleges kialakítás­ra. — Felszabadulásunk évfor­dulóján kívül a vállalat az idén lesz huszonöt éves. Milyen programmal készülnek a jubi­leumra? — Az ünnepség július 28-án termelési tanácskozással kezdő­dik. Másnap, az ország test­vérvállalataitól érkezett vendé­gek részére, a júliusban át­adásra kerülő új üvegházunk­ban tartunk bemutatót, majd szakmai sétát teszünk a város parkjaiban. Ez utóbbira a Ker­tészeti Egyetem Kerttervezési Tanszékétől hívunk vezetőt. Az országos kertbarat-tanácskozást is itt rendezik meg. Az erre érkezők részt vesz­nek majd a jubileumi bemuta­tókon, s a kömyezetátalakítás lehetőségeivel is szeretnénk megismertetni a résztvevőket. — A lakosságnak milyen látnivalója lesz ezekben a na­pokban? — Bizonyára nagy érdeklő­déssel fogadják majd a virá­got kedvelő gyulaiak a városi tanács épületében megrende­zésre kerülő virágkiállítást, amelynek július 25-én lesz a megnyitása. Danszky Károly beszélgeté­sünk végén elmondta, hogy az idén a szokottnál több munka vár a vállalatra. — Ha a lakosság a jövőben is segít a parkosításban és vi­gyáz a közös erővel kialakítod terekre, utcákra, biztos vagyok benne, hogy nem vallunk szé­gyent a városba érkező vendé­gek előtt. Továbbra is gondo- zotfságáról. szépségéről marad nevezetes Gyula: N. A. Konzultáció munkaügyi kérdésekről A megyei munkajogi bizott­ság március 13-án délelőtt 9 órai kezdettel Békéscsabán, az SZMT székházának földszinti nagytermében a vállalatok gazdasági vezetői, munka­jogi, munkaügyi feladato­kat ellátó dolgozói, az szb aktívái, valamint az MDB-ta­a nyilasok hungaristák. Muti a lábad, hadd ném... Mi va­gyunk a hungaristák, te ezt nem tudtad?.:. Levett a polcról egy pár ba­kancsot, de rögtön látszott, hogy nem gyerek lábára való. Visszatette. — Ottél már zsidót? — Én azt még nemigen, Idáig. — Majd, ha nagy leszel, mi? — Persze, hogy. — Igyekezz, öcskös, a nö­véssel, mert aztán neked nem marad. Akkorra egyet se ha­gyunk ... Nézd ezt a sok szép holmit, ez mind a zsidóké volt Csalták a népet, feketéz- tek, no, látod, ezt érték el ve­le. Hogy most ez mind a mi­enk. Belőlük meg szappant fő­zünk, hogy legyen valami hasz­nunk is... Kiválasztotta a legkisebb pár bakancsot. Ez jónak látszott — Próbáld csak... Aztán szeretőd van már? — Hááát!.. — húzta a szót, mit lehet erre mondani. — Nono! Aha!... Hogy hívják? — Rózái. Póta Rozika. __ Fasza gyerek vagy, mon­dom én... Aztán megvan an­nak a Rozikának mindene ? Ami kell? ... Kitapogattad már a tövén is? ... — Hogyisne. — Ki kell azt a lányoknál tapogatni, hát még ezt se tu­dod? Hogy a helyén van-e gok részére munkajogi, mun­kaügyi és társadalombiztosítási kérdésekről konzultációt tart. A kérdésekre az SZMT, a me­gyei főügyészség, a munkaügyi bíróság és a megyei tanács vb munkaügyi osztályának a kép­viselői adnak választ. t minden ott is, ahol nem látni. — Hogyisne. — Tudod-e, hány szoknya van a matyójányon, addig még tán számolni se tanultál. Az­tán, látod, akárhányat szed magára, a végére kell érni... Mondd meg annak a Roziká­nak, hogy túl kell ezen esni. Nem vehetsz zsákbamacskát, nem igaz? — Majd adna ő nekem. Egy nagy taslit, már az biztos. — Jólesik az annak is, te. Azért olyan rugós. Csak lónak nem jó a rugós, lánynak annál jobb, minél rúgósabb.... Príma kis bakancs volt, dup­la talpú, szögletes orrú. Egy­két számmal nagyobb a kelle­ténél, de dupla kapcával éppen kitelt Gyermekholmi kevés volt a raktárban. — Hadd ném csak, itt ez a lajbi, bújj bele. Elég rendesen felöltöztet­te Kiskorecz. A végén a nya­kába akasztott egy oidalzsá- kot. — Jó lesz elemózsiának. So­se árt egy kis tartalék. És megtanította karlendítés­sel tisztelegni. Addig kellett ismételnie a karlendítést, és közben jó haneosan azt kiálta­ni: „Éljen Szálasi”, amíg nem talált benne kifogást. Hasznát is vette később en­nek a tudományának, meg nem is. (Folytatjuk) Kongresszusi hónap az üveggyárban Egymillió forinttal termelnek többet a buták — 45 ezer négyzetméter síküveg terven felül Az Orosházi Üveggyár dolgo­zói egyetértésben a gyár poli­tikai, gazdasági és társadalmi vezetőivel elhatároztak, hogy a pártkongresszus tiszteletére már­cius hónapban külön vállaláso­kat teljesítenek a munka ver­seny-mozgalom ban. A gyár kollektívája a kong­resszus hónapjában a felújított 1-es öblöshutábam a márciusra tervezettnél 400 ezer forinttal termel többet a felajánlás ér­telmében, ugyanakkor a másik három huta termelését az elő­irányzathoz képest 700 ezier fo­rinttal növelik. A dolgozók a technikai , és technológiai fejlesztéseikből isi külön részt vállalnak, többek között célul tűzték ki, hogy a szitanyomó üzemben gépátalakí- tássial a korábbi 50 ezerrel szemben 70 ezer festett üveget gyártanak naponta, s így mint­egy 40 százalékos termelésnöve­kedést érnek el. A gyár húzott síküveget gyár­tó egysége csatlakozva a kong­resszusi hónap vállalásaihoz, azt a célt tűzte maga elé, hogy az 1974. évi átlaghoz viszonyítva az „A” minőségű termékek meny- nyiségét 10, a „B” minősítésűe­két pedig 5 százalékkal emeli márciusban. A síküveg-üzem egyébként most éli a termelés növelésének időszakát és ezt figyelembe véve j az üzem dolgozói vállalták, hogy a napi 21 ezer négyzetméter he­lyett 22 ezer 500 négyzetméter síküvegeit gyártanak. Ezzel már­ciusban az előirányzottnál 54 ezer négyzetméterrel több sík­üveget állítanak elő. Ugyanígy vállalt az üzem ga­ranciát arra is, hogy segíti a Salgótarjáni Sík üveggyárat a járműprogramból adódó kötele­zettségek teljesítésében és már­ciusban „A”—„C” minőségű üveg helyett elsősorban „Ä”—• „B” minőségű üveg gyártásával valósítja meg anyagellátási ter­vét. Az egyéb vállalások körött a munkahelyi kollektívák főleg a gépek állandó üzemképességét, a gyártás folyamatosságának felté­teleit igyekszenek biztosítani. A faipari üzem dolgozói például azt vállalták, hogy a csoma­goláshoz szükséges ládákat a szétbontott import-ládák anya­gából állítják össze, ezzel a kongresszusi hónapban több minit 90 ezer forintot takaríta­nak meg Végül a brigádok meg­fogadták azt is, hogy a kévető­höz érkező alapanyagokat min­den eddiginél gondosabban ke­zelik majd, aminek eredménye­ként több tonna anyagmegtaka­rítást is elérhetnek. Az Orosházi Üveggyárban a kongresszusi hónapot ugyanak­kor nemcsak a termelés lendü­letének fel fokozásával, hanem politikai és kulturális rendezvé­nyek sorával is emlékezetesebbé teszik. A munkiaversenybsn leg­jobb propagandamunkát kifej­tő brigádokat könyvjutalomban részesítik, külön kulturális he­tet rendeznek és gyáregységen­ként egy-egy alkalommal „öt- letnap”-crt tartanak, amelyen a dolgozók a termelést, a takaré­kosságot elősegítő javaslataik­kal jelentkezhetnek. A kongresszusi hónap ese­ménysorát az Orosházi Üveg­gyárban március 27-én külpoli­tikai vitafórum zárja, amely­nek vezetésére Chrudinák Ala­jost, a Magyar Rádió külpoli- tikusát kérték fel. Az üveggyár! KISZ-szervezetnek a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében lezaj­ló rendezvényei szintén kiemel­kedő szerephez jutnak a kong­resszusi hónap gyári program­jában. K. E. P. •(■•■■■■■■■■•■aiaasMsaMiKaaiiaBnaaaBaaaBaaM Elrejtett kincsek nyomában Kuba partjain több száz rej­tekhely van, ahol a múlt kin­csei várják a jelenkor kincs­keresőit ... Az egyik ilyen legendás kincstemető, a Cauto torkola­ta. A folyó mindkét partja menten hatalmas, elsüllyedt gályák várják, hogy a XVII. és a XVII. századi arany- és ezüstkincseiket felszínre hoz­zák a búvárok. Manzanillo es Niquero szintén ilyen mesés kincseket rejt. A legtöbbet em­legetett kincstemető azonban minden bizonnyal Cabo Cruz és a Sierra Maestra déli nyúlvá­nyainak vidéke, pontosabban Mota és Portillo kikötői. A le­genda szerint a kikötői tenger­fenék mesés ezüstkincseket rejt. 1960-ban Maniabén környé­kén a XVII. századból való aranypénzt találtak. Camagüey-tartomány északi részén számtalan hajótörés tör­tént az évszázadok folyamán. A Canal Viejo de Bahamas több, mint három évszázadon át volt a flották kötelező út­vonala. Természetes, hogy nem­csak a bonyolult útvonal, de a meteorológiai viszonyok is számtalan áldozatot követeltek. Feljegyezték, hogy 1622-ben i kincsekkel megrakott hajó j süllyedt él ezen a vidéken. 1626-ban pedig kalózok elől menekülőben ugyancsak kin­csekkel megrakoítan süllyedt el Geronimo de Sandóval kapi­tány flottájának egy hajója. 1641-ben a Canal de Bahamas újabb áldozatot követelt: a Ge­ronimo Centeno kapitány vezet­te „Ezüstflotta” 11 gályája tűnt el nyomtalanul. A XVIII. században hosszú időn át emlegette a nép a La Limena-gálya esetét. A gálya mintegy kétmillió arany escu- dóval a fedélzetén a Canal Vie­jo de Bahamas mélyére süllyedt, a következő évben pedig az El Soberbio gálya, fedélzetén 3 millió aranypénzzel. Las Villas-tartomány északi partvidékén is mesés kincsek­ről szólnak a legendák. David Nau, a hírhedt francia kalóz állítólag ezen a vidéken rejtet­te el rablott kincseit. Egy kincskereső, Santiago PubiUones néhány évvel ez­előtt Remedios temetőjének kápolnája mellett egy üstben aranypénzeket talált. Matanzas-tartománynak Is megvannak a maga legendái, éppen ezért a kincskeresők mindig szívesen keresték fel ezt a vidéket. Azt mondják, hogy ez a partvidék is számos kin­csekkel mesrakott gályát rejt a tengerfenéken. Több szegfű A Gyulai Kertészeti Vállalatnál hárommillió forintért 1800 négyzetméteres, új üvegházal építettek. Képünkön a kertészet dolgozói talajelőkészítést végeznek a szegfű ültetéséhez Fotó: Dcmeny

Next

/
Thumbnails
Contents