Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

Müs VASASOKHOZ MÉLTÓAN (3. oldal) ® MNS MAGAZIN «8. oldal) 9 megtalált élet (10. oldal) Fejlődésünk forrása Egy évvel ezelőtt jelent meg járás ellenére mégis volt erő a I a Központi Bizottság határoza­ta arról, hogy 1975 márciusá­ban megtartja a párt a soron következő, XI/ kongresszusát. E határozat nyomán pezsgő köz­élet teremtődött. Az emberek készültek és készülnek erre a pártkongresszusra. Készültek eredményeink számbavételére, ezek fokozására. Mindenhol, mindenki valami többletet is adott a kötelező napi munkán felül. De nézzük az eredménye­ket A megyében kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben haladt a munka. Sok-sok akadályt, meg­próbáltatást kellett legyőznünk ahhoz, hogy jelentkező gazdasá­gi gondjainkat áthidalhassuk. A tavaszi rendkívüli időjárás, a nyári árvíz, az őszi esőzések, a Nyugat-Európában tomboló energiaválság, a Közös Piac ,öbb szankciója kedvezőtlenül hatott. Mégis az eredmények dinamikus fejlődésről tanús­kodnak. Megyénk ipara 1971—73. kö­zöd évi 7 százalékos fejlődési ütemet ért el, 1974-ben pedig 11 százalékot! A szocialista ipar dolgozói sokat tettek azért, hogy a IV. ötéves terv idejé­re programozott termelési szín­vonalat elérjék. Az állami ipar­ban az előző évhez képest 10,6 százalék, a tanácsi iparban 13 százalék, a szövetkezeti ipar- oan pedig 12,2 százalék a fejlő­dés üteme. A IV. ötéves terv végére tervezett ipari termelés- fejlesztéshez 1975-ben már csak 8—9 százalékos termelésnöve­kedés elérése szükséges. A tapasztalatok alapján joggal bizakodhatunk abban, hogy a megyei célkitűzések ez évben is túlteljesülnek. Ha szerkezetében nézzük a szocialista ipar termelését, meg­állapíthatjuk, hogy a lakossá­gi igények kielégítésén túl kö­tött áruból 83 százalékkal, gyu­lai kolbászból 10 százalékkal, vágott baromfiból 15 százalék­kal, tojásból 102 százalékkal adtak többet exportra, mint 1973-ban. A közelmúltban tartott járá­si és városi pártértekezletek vitái megerősítették a szocialis­ta ipar jó iramú fejlődését er­re az évre is. Azok a határo­zatok tehát, mely< k a haté­konyságra, a termelékenység növelésére és a takarékosságra irányították az üzemi vezetők és dolgozók figyelmét, jó ered­ményeket hoztak. Tehát érde­mes volt az átlagosnál jobban odafigyelni kinek-kinek a sa­ját munkájára. Ebben termé­szetesen anyagi érdekeltség is volt. A szocialista brigádok ki­fogástalanul dolgoztak, nekik is nagy részük van abban, hogy a XI. pártkongresszusra jő po­litikai légkörben, kimagasló gazdasági eredményekkel ké­szülhet az iparban mind jobban izmosodó Békés. Gazdálkodásunk másik nagy ágazata a mezőgazdaság. A fejlődés, a termelés fokozása az előző évhez képest 5 száza­lékos növekedést mutat. Ez rendkívül figyelemre méltó azért, mert a múlt esztendőben nagyon sok akadályozó ténye­zőt kellett leküzdeniük az ál­lami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek dolgozó* na k. 1973-ban azt mondtuk: nagvon nehóz lesz az ieen magas ter­melési színvonalakról tovább­lépni. Szeröv TP'-mó-nvből ak­kor it mi’lió rnétormíwsa ter- Tavaly a rendkívüli idő­továbblépésre. Búzából 5 mil­lió 89 ezer, kukoricából 6 mil­lió 631 ezer mázsát takarítot­tunk be összességében. Ez 11,7 millió mázsa szemes termény­nek felel meg. A növekedés tehát 700 ezer mázsa! A cukor­répa-termesztés is nagyon jó eredményt hozott. Az 1973. évi 4 millió 382 ezer mázsáról 5 millió 336 ezer mázsára növe­kedett a termés összmennyisé- ge. Ezeket az eredményeket a mezőgazdaság folytonos vál­tozás közepette érte el. A ter­melés szakosodása, koncentrá­lódása, a különböző növényter­mesztési rendszerek terjedése: — kukorica (CPS, KITE, BKR), cukorrépa (Mezőhegyesi ÁG a CPS-en belül), a szarvasi rizs­termesztési rendszer és a szeg­halmi lucemamag-termesztési rendszer, valamint a füzesgyar­mati szálastakarmány-termesz- tési rendszer — mind-mind az előrelépést szolgálta. Sokakban felvetődik, med­dig fokozhatok még a növény- termesztés hozamai? Erre csak azzal válaszolhatunk: ameddig az ember teljesítőképessége nő­ve1 hető. Az ember mindig úiabb és újabb fajtákat állít elő, új termesztési technológiát dolgoz ki, tökéletesebb anya- gokat gyárt és használ a ter­melésben, javít munkája minő­ségén. Az eredmények ezért növekszenek évről évre. A növénytermesztés eredmé­nyeitől semmivel sem maradnak le az állattenyésztők. Az elő­ző évhez képest 1974-ben ser­tésből 34 százaikkal, barom­fiból 10 százalékkal, tejből 4 százalékkal, tojásból 33 száza­lékkal vásárolt fel többet az állami kereskedelem. Szarvas- marhából azért csak 79 száza- ! lókra teljesítették az üzemek az értékesítést, mert a múlt év tavaszán a Közös Piac tagálla­mai olyan intézkedéseket hoz­tak, amelyekkel egy időre visz- szaszorítottak bennünket piaca­ikról. A vágómarhaexport még­sem állt le, mert a Szovjetunió konvertibilis valutáért átvette a felkíná’t mennyiséget. Fejlődésünk forrása a ter­melés, a termelékenység növe­kedése, a mind több. jobb ter­mék előállítása évről évre. Ez az aranyfedezete életszínvona­lunknak, s annak, hogy nagyon fontos társadalompolitikai cél­kitűzéseink — lakásépítés, ipar- fejlesztés, korszerűsítés, mező- gazdaság fejlesztése, szociális­egészségügyi ellátás, művelődés- politika — megvalósuljanak. Nekünk, valamennyiünknek azért kell jobban és egyre jobban dolgoznunk, hogy em­bertársaink, a társadalom nö­vekvő igényeit, beleértve a magunkét is, mind magasabb fokon elégíthessük ki. A szo­cialista ipar és a szocialista mezőgazdaság jó példával jár elöl népgazdasági terveink megvalósításában. Békést valamikor úgy jegyez­ték országosan, hogy itt a fej­lődés dinamikája átlagon alu­li. Az utóbbi 10—15 évben ez az országos vélemény megváltozott. Békésről most már azt tart­ják — teljesen jogosan —, hogy a megve gazdasági élete álla­gon felüü. országosan a legjobb megvék fejlődési ütemét mutat­ja. Ez rangot jelent, megbecsü­lést, melyet ebben az esztendő­ben és a következőkben ió munkánkkal kell megvédenünk, tovább növelnünk. Ä XL párt1lr©Hg?ess2u§ tiszteletére Terven felül kijavítottak egy Diesel-mozdonyt Brigád és a kijavított M—62—102-es A Március 21. Szocialista A MÁV Békéscsabai Vonta­tási Főnökség Március 21. Szo­cialista Brigádja 1974-ben 24 napról 17 napra csökkentette az M—62-es Diesel-mozdonyok középjavításának idejét. Mun­kája minőségét bizonyítja, hogy a kijavított mozdonyok egy esetben sem voltak vonat to­vábbítása közben szolgálatkép­telenné. Több olyan újítása volt a brigádnak, amely a bal­esetek megelőzését szolgálja, megkönnyíti és meggyorsítja a munkát és elősegíti az anyag­takarékosságot. Ebben különö­sen kitűnt Csűri János brigád­vezető és Huszár Pál II. Ez év elején a MÁV Buda­pesti Igazgatóságához tartozó A fűtőeneygiával való taka­rékosság jelentősége az utób­bi években megnövekedett. Ezért jelentős az a kezdemé­nyezés, amelyet a Volán Tröszt és az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet kötött. A megállapodás értelmében a termelőszövetkezet mellék­üzemágában olaj regeneráló gépeket gyárt a Volán Tröszt­nek. A Gedeon Pál mérnök szabadalma alapján készülő OLTAK—Y típusú berende­zés a fáradt vagy egy alka­lommal már használt olajból ismét használható kenőanya­got regenerál. A gép első példánya elkészült, most már csupán az elektromos vezér­lést kell beleépíteni. A szak­emberek véleménye szerint berendezés óránként 60 liter\ felfűtött fáradt olajból 36 li­vontatási főnökségeknél a Die­sel-mozdonyok javítási mun­káiban torlódás következett be. A Március 21. brigád február elején a XI. pártkongresszus tiszteletére egy Diesel-mozdony középjavítását — terven felül — vállalta. Ennek a feladatnak a végrehajtására 1500 órát for­dított. A mozdony, amelyet a brigád pénteken, február 28-án adott át, most ismét 150 ezer kilomé­tert futhat. Gyakorlatilag Lö- kösháza és Szob között négy- százszor teheti meg az utat. Közben időnként csupán né­hány óráig tartó átvizsgálásra I és kisebb javításra kerül mű- ' helybe. tér használható olajat szűr le mechanikai úton. A leszűrt olajhoz azonban adalékanya­got szükséges keverni, hogy ismét alkalmazni tudják, A gép jelentősége, hogy 8 órás üzemeltetés esetén éven­te 60 ezer liter fáradt olajat képes feldolgozni. A nagy je­lentőségű berendezésből az orosházi Üj Élet Termelőszö­vetkezet azonban évente mindössze 12 darabot képes gyártani, mivel műszaki, technológiai és elhelyezési adottságuk szűkös. Pedig az energiatakarékosság nem­csak a Volán Trösztnek len­ne kifizetődő, hiszen a mint­egy 350 ezer forintba kerülő OLTAK—Y jó befektetés és számítások szerint mintegy 5 év alatt megtérül nz előállí­tási költség. Dleseí-MMízdoiray Fotó: Gál Edit Megkezdődön a budapesti pártértekeztet Szombaton a Csepeli Sport- csarnokban mintegy 600 küldött részvételével megkezdődött a budapesti pártértekezlet. A ta­nácskozás Somogyi Sándornak, a Budapesti Pártbizottság tit­kárának elnökletével kezdte meg munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Katona Imre, az MSZMP K3 tagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést a pártbizottság írá­sos előterjesztéséhez. A többi között megállapította: a főváros társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete az elmúlt évek során a X. kongresszuson meghatározott irányban fejlő­dött. Szilárdult a szocialista de­mokrácia, növekedett a köz­ügyek iránti érdeklődés, erősö­dött a főváros társadalmának szocialista jellege Hangsúlyoz­ta azt is, hogy a jövőben még színvonalasabb munkával kell törekedni a párt vezető szere­pének következetes érvényesí­tésére, a munkásosztály társa­dalmi, politikai vezető szerepe, a munkáshatalom erősítésére. A X. kongresszus óta eltelt idő­szak fontos politikai tapaszta­lata: a budapesti kommunisták helyeslik, támogatják a párt politikáját. A beszámolót követő vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A tanácskozás vasárnap foly<j tatja munkáját. (MTH 01a | regeneráld gépe! készít az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents