Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
A PÁRT MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE (Folytatás a 6. oldalról) gőzök átLagkeresete 4 év alatt 18-20 százalékkal növekedett. Ezen belül gyorsabban emelkedett az ipáiban és az építőiparban foglalkoztatottak keresete. A munkások keresete valamivel gyorsabban nőtt, mint az alkalmazottaké. Az 1973. március 1-i béremelés 29 ezer 800 ipari, építőipart dolgozót érintett, aminek eredményeként az ipari foglalkoztatottak keresete 12. az építőipari dolgozók keresete 8 százalékkal növekedett egy év alatt. A központi bérintézkedés jól szolgálta az indokolatlan bér- differenciák csökkentését is. Megfelelően alakult a termelőszövetkezeti dolgozók jövedelem -növekedése is. A termelőszövetkezeti tagok közösből származó jövedelme 1971-ben csaknem 23 ezer forint volt, 1973- ban már 27 ezer 260, 1974-ben tovább növekedett. A különböző szociálpolitikai intézkedések, a társadalombiztosítás kiterjesztése és szolgáltatásainak növekvő igénybevétele miatt növekedtek a pénzbeni társadalmi juttatások. A növekedés üteme — mint, a korábbi évekre is jellemzően, a múlt években is — gyorsabb volt a keresetek emelkedésénél. A jövedelmekben bekövetkezett növekedés ármódosulások mellett valósult meg. Minden árnövekedés kompenzálással járt együtt. Különös figyelmet fordított társadalmunk az alacsony keresetű és több gyermekes családok fokozott támogatására. A szociálpolitikai intézkedések zöme is ezt szolgálta: többek között a nyugdíjemelés, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély felemelése. A IV. ötéves terv szerint az egy keresőre jutó reálbérnek 16- 18 százalékkal kell növekedni. A keresetek és az árak alakulásának összefüggésében a termelő ágazatokban ez ideig némi lemaradás van. Az évenkénti 3,4 százalékos re ál bérnövekedéssel szemben a megyében 2-2,5 százalékos növekedéssel számolunk A megye fejlesztési terve a IV. ötéves tervben 13 ezer 600 lakás építésével számol. 1974. év végéig 14 ezer 500 lakás épült á megyében, amelyben benne szerepel az ár- és belvíz miatt újjáépült 2 ezer lakás is. A megszűnő lakások szánna megközelíti a 6 ezret. A lakások túlnyomó többségié <kb. 90 százalék) magánerőből épül, amelyekhez az építtetők 85 százaléka kölcsönt vesz igénybe. Az új lakások komfortosabbak, nagyobb alapterü- letűek, közművekkel jobban ellátottak, mint a korábbiak. A kiutalt tanácsi bérlakásokból a fizikai dolgozók 1971-ben 49 százalékban, 1973-ban már 65 százalékban részesedtek, 1974- ben hasonló arányokkal lehet számolni. A városokban három év alatt megépült többszintes lakásokból 45 százalékban a fiatal házasok részesülték. Ennek ellenére sok fiatal házasnak van kielégítetlen lakásigénye. Hasonló a körülmény a több gyermekes családok esetében is. Nőtt a lakásépítés vállalati támogatása. Míg 1971-ben csak 102 lakás épült vállalati támogatással, 1974-ben elérte a 430- at és további növekedéssel lehet számolni. A lakásépítő szövetkezetek egyre bővülő hálózata is kedvezően növeli a lakás- • építés lehetőségeit. A felszabadulás óta kialakult megyénkben is az egészségügyi ellátás szervezete. De a lehetőségek és a szükségletek között indokolatlanul nagy a különbség Jelentősek az egészségügyi ellátásiban a történelmi hátrányok. Sürgető feladat az intenzív fejlesztés, javítani kell a magasabb szintű szakmai ellátás, a fekvőbeteg-gyógyintézeti helyzetet. Korszerűsíteni kell az egészségügy szervezetet es íré-1 aratását. 1 Alapvető feladat a békéscsabai kórház felépítése, a gyulai megyei kórház átfogó műszaki rekonstrukciójának befejezése, a szülészeti osztályok ágy számának növelése ,a rendelőintézetek kórházi hátterének bővítése, javítása. A megyében a közművesítés a terveknek megfelelően halad. A vízhálózatba bekapcsolt lakások száma négy év alatt 70 százalékkal, az ellátott népesség 21 százalékról 35 százalékra emelkedett. A csatornahálózatra kapcsolt lakások száma 40 százalékkal több, mint a tervidőszak elején. A vezetékesgáz-fogyasztók száma évről évre mintegy ezerrel nő, 10 ezerrel növekedett a propán-bután gázfogyasztó háztartások száma, csaknem 84 ezer lakásban használnak gázt a megyében. Ideológiai, kulturális életünk Pártunk következetes politikája nyomán megyénkben is erősödtek a szocialista közgondolkodás és magatartás jegyei. Az ideológiai, politikai nevelőmunka fejlődését segítette a progresszív erők világméretű előretörése. Ezek mellett azonban jelen vannak ideológiai életünkben olyan negatív tényezők iis, amelyek lassítják a marxista)— leninista világnézet hatékonyabb térhódítását A dolgozóik túlnyomó többsége egyetért a párt politikájával, részt vállalt annak végrehajtásában. Az ideológiai neve- lőmunika elősegítette annak felismerését, hogy a párt fő vonala változattan, politikáját a marxizmus—lendnizmus elved alapján folytatja. Elsősorban a munkások között nőtt a párt politikája iránti bizalom. 1 A párt és a munkásosz- • tály vezető szerepének nyílt, közvetlen tagadásával megyénkben nem találkozunk. A kialakult, vélemények jelentős része helyes marxista alapállásból magyarázza a munkásosztály vezető szerepét. A közvélemény elfogadja és tapasztalatai által is igazoltnak tálálja, hogy a munkásosztály érdekei egybeesnek a társadalmi fejlődés objektív menetével és végső soron biztosított valamennyi réteg érdekeinek megvalósulása. Ezt igazolja, hogy a munkásosztály vezető szerepét tagadó, más osztály vagy. réteg vezetésre hiva- tottságát hirdető elméletnek nincs bázisa megyénkben. A munkásosztály közvetlen, személyes részvétele a döntések előkészítésében és véleményezésében a legjobban vitatott kérdés. Ezzel kapcsolatban többféle helytelen és szélsőséges nézettel találkozunk. Jelentős tábora van az olyan szemléletnek, amely abból indul ki, hogy a dolgozó osztályok helyzete, szerepe azonos, mert nagyüzemi keretekben dolgozik, szocialista jellegű. Nemcsak a párttagság, hanem a széles közvélemény előtt is egyre világosabbá válik, hogy a párt vezető szerepe a határozatok végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében is egyre inkább megnyilvánul. Helyeslésre talált, hogy javítani kell a párttagság szociális ösz- szetételét, és fokozottabban be kell vonni a vezető testületekbe a fizikai dolgozókat, a nőket és a fiatalokat. Van még a megyében olyan szemlédet is, amely a párt vezető szerepét vagy a vezető szerep erősítését a direkt módszerek alkalmazásában, illetve egyes vezetők jó vagy rossz magatartásában látja. Ez a felfogás az idősebbek szűk körében és politikailag képzetlenebbek között tapasztalható. A párt szövetségi politikája a közgondolkodásban elfogadott. Egyetértésre talál a munkásosztálynak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programja, és hogy ezt a különböző rétegekkel együtt, az egész társadalom érdekében, velük összefogva igyekszik megvalósítani. A szocialista nemzeti egység eredményeinkkel párhuzamosan szilárdul. Probléma, hogy nem tudatosult kellően, propagandánkban sem, a szocialista nemzeti egység vezető osztályának szerepe. így a szemléletben helyenként elhomályosul a széles osztályszövetségen belül a munkásosztály vezető szerepének fontossága. A szocialista demokratizmust se mindig osztályalapról közelítik meg. Lényeges összefüggések — a jogok és kötelességek — komplex jellegét figyelmen kívül hagyják. Előfordul, hogy a demokratizmus fejlesztését nein eszköznek, hanem célnak fogják feL Az államélet demokratizmusának fejlődése kapcsán megnövekedett helyi önállóság jelentősen erősítette a lakóhelyhez való ragaszkodást, a közösség ügyeivel való aktív törődést. Ugyanakkor olyan jelenségek is felerősödtek, amelyek a „lakóhelyi önzés” irányába mutatnak. Nemzetközi téren a békés egymás mellett élés gyakorlati alkalmazásával a lakosság egyetért. A politikai kérdések iránt kevésbé érdeklődők nem ismerik fel, hogy a békés egymás mellett élés a nemzetközi osztályharc fő formája, hogy az ideológiában nincs, nem lehet . a két rendszer között békés egymás mellett élés. A szocialista hazafiság és internacionalizmus érzése erősödött. Ez kifejeződik eredményeink egyre tudatosabb megbecsülésében, a Szovjetunió iránti baráti érzés erősödésében. A szűkebb környezet, a lakóhely szeretete és az ezért való munkálkodás, • valamint az a felismerés, hogy fejlődésünk, szocialista létünk elválaszthatatlan a testvéri szocialista országok eredményeitől, a haladó mozgalmak sikereitől, mind szélesebb körben vált alapvető szemléletté és tettekké. Egyre többen látják, hogy nincs külön szocialista hazafiság és külön szocialista internacionalizmus. Ezek a mindennapok gyakorlatában sem választhatók el egymástól. Érdekeink tudatos felismerésének és konkrét tapasztalatoknak a hiányában a szocialista hazafiság és internacionalizmus nem erősíthető annak veszélye nélkül, hogy szólammá ne válna. Ez a felismerés propagandánkban még nem általános és ebből is ered egyes részkérdések meg nem értése, a fogalom leszűkítése, sőt félremagyarázása. Ilyen az a vélemény, hogy a szocialista ha- zafiságra való nevelés csak ifjúsággal kapcsolatos feladat, hogy a hazafi ismeretjegyeit leszűkítik a becsületesen végzett munkára, eredményeink elismerésére, a lakóhely sze- retetére, de a közéleti aktivitás, politikai elkötelezettség, a hazáért való áldozatvállalás már nem vagy csak elvétve tartozik e fogalomba. Internacionalista nevelésünk gyengesége, hogy a nagy sikerű szolidaritási akciókon, baráti találkozókon túl, kellő hatékonysággal nem tudtuk bemutatni hazánk és a szocalista országok sokoldalú együttműködését, ebben való nemzeti érdekeltségünket, a kölcsönös érdekeket. Mindezek ellenére a X. kongresszus óta figyelemre méltó a változás ezen a téren. Eredményes munkát végeztek ezért az MSZBT tagcsoportok. Számuk jelenleg 47 a megyében. A tagcsoportok megszervezésével a magyar—szovjet barátság ápolása, új keretek között eredményesen folyik. Tartalmilag elmélyültebb, konkrétabb lett, mozgalmi jellege erőteljesebbé vált. Bizonyítja ezt megyénk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat is. A lakosság nagy részének közös ügye a magyar— szovjet barátság ápolása. A nacionalizmus, mint bur- zsoá ideológiai maradvány él még megyénkben, különösen érte’miségi és kispolgári körökben. Adott események kapcsán fel-felerősödnek és fertőznek. A ma-xista—leninista ideológia térhódítását mute 'ja, hogy a vallásos világnézet befolyása tendenciájában csökken. Megyénkben a szocialista erkölcsi norma és életmód, amelynek alaovetően meghatározója és példaadója a munkásság, szélesebb körben vált elfogadott szemléletté és gyakorlattá. Elsősorban a pártközvéleményben tapasztalható, hogy az ezzel ellentétes, kispolgári és más megnyilvánulások ellen fellépnek és egyre inkább következetes harcot is folytatnak. A politikai életünkben a kispolgári nézete,-, és jelenségek elleni fellépés fokozódott. A bírálat azonban, gyakran csak az anyagiasságot tartja napirenden. A kispolgári mentalitás a közéleti tevékenység elhanyagolásában, közömbösségben jelentkező megnyilvánulásait és veszélyességét elködösíti azzal, hogy csak az önző anyagiasságot ostorozza, esetleg az egészséges anyagi gyarapodást is kispolgárinak bélyegzi. Szükséges fokozni a bírálat konkrétságát és a közvetlen környezetben tapasztalt jelenségek elleni fellépés következetességét. Sok bírálat éri a kiugróan magas jövedelmeket és ezek felhasználási módját.'' Agitációs és propaganda- munkánkban erősíteni kell a fejlődést gátló magatartás elleni harcot. Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell adni a szocialista szemlélet és magatartás bemutatásának, hatékony terjesztésének. 2 A politikai képzés rend- ■ szere az utóbbi években fejlődött, formái, módszerei gazdagodtak. A politikai oktatás alapjaiban megfelelt a követelményeknek. Jelentősen hozzájárult a párt X. kongresszusa, és a pártszervek legfontosabb határozatainak megértetéséhez, az egységes értelmezéshez, a párt-, és a társadalmi közvélemény formálásához, a politikai egység erősítéséhez. A különböző szintű pártoktatási formákon résztvevők száma 1970 óta növekedett. Jelenleg a párt- és tömegszervezeti oktatás átfogja a megye felnőtt lakosságának egyötödét. A fizikai dolgozók részvételének aránya jelentősen emelkedett: 53,8 százalékról 07.4 százalékra, a nők részvétele 33—35 százalékon stabilizálódott. Az ifjúság részvétele még nem kielégítő, a bejáró dolgozóké 6em. A tömegpropaganda személyi feltételei kedvezően alakultak. Javult a propagandisták általános műveltsége és politikai képzettségének színvonala. A propaganda hatékonyságát rontja, hogy nem irányúi eléggé a helyi döntések és az ebből következő feladatok megismertetésére. A káderképzés és továbbképzés politikai formái adottak. Bázisa az Oktatási Igazgatóság. Feladatát az illetékes pártbizottságokkal összehangoltan látja el. A káderképzés és továbbképzés hallgatóinak száma a beszámolási időszakban meghaladta a 12 ezer főt. 3 Tovább gazdagodott a ■ tömegpoHtikai munka rendszere. A pártalaoszerve- ze+ek agitációs tevékenysége sokoldalúbbá vált. A helyi agitáció eszközei és módszerei is gazdagodtak. Legjobban a szóbeli agitáció rendszere fejlődött az előző időszakhoz képest. Ma már mintegy 300 vitakörben, 7—8 ezer aktíva rendszeresen, felkészülve foglalkozik a párt döntéseinek elfogadtatásával. Emellett pártnapokon is tájékoztatjuk a párttagokat és a széles közvéleményt az időszerű feladatokról. Elterjedt a kiscsoportos forma, amely nagyobb lehetőséget ad a véleménycserére. Tovább kell erősíteni a pártszervezetek véleményformáló hatását a munkahelyi közvéleményre. Ezt a célt szolgálják a most kiépülő agitációs és propagandaközpantok, valamint az agitációs módszertani képzés. Általánosabbá kell tenni a helyi szemléltető agitációs eszközök használatát. A tömegpolitikai munkánk fontos eszköze a Békés megyei Népújság. Alapvetően jól segítette a társadalompolitika:, (Folytatás a 8, oldalon)
