Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
A PÁRT MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE (Folytatás a 4. oldalról) gőzük. A felnőtt nemzedék elismeri munkájukat, megértő a fiatalok egészségesen türelmetlen magatartásával szemben, amellyel, a társadalmi életben jelentkező problémákat kritizálják, megoldásukat sürgetik. Cselekedeteik, munkájuk — különösen a murtkásifj óságé — a párt politikájával való azonosulást tükrözi. A felnőtt nemzedék. a párttagság erőfeszítéseit tisztelik. Kisebb részük még a társadalmi jogokat és a kötelezettségeket rosszul értelmezi. Igényeiket nem mindig vetik egybe a társadalom lehetőségeivel; hajlamosak irreális követelésekre. Többnyire ezek közül kerülnek ki a közömbös, fegyelmezetlen, a kötelességet elhanyagoló, őlyikor rossz politikai beállítottságú fiatalok. A szocialista társadalom érdeke és perspektívája azt kívánja, hogy a fiatalok aktivitását még jobban felhasználjuk társadalmi céljaink megvalósítására. A fiatalok szocialista szellemű nevelésének társadalmi bázisát bővíteni, politikai elkötelezettségét szilárdítani kell 7 Megyénkben a nemzetisé- * gi lakosság élet- és munkakörülménye, szociális helyzete azonos a magyar lakosságéval. Nemzetiségi hovatartozásból eredő ellentmondásokat, szélsőséges vagy nacionalista megnyilvánulásokat csak elvétve lehet tapasztalni. Politikai és általános műveltségük a megye egészével együtt fejlődött. Nemzetiségi dolgozóink egyetértenék pártunk politikájával, ezért tevékenyen dolgoznak. Képviseletük megfelelően érvényesül a párt-, állami, gazdasági, társadalmi szervekben, és ott eredményesen munkálkodnak. A nemzetiségi településeken a párt-, a tanács és a tömegszervezetek: vezetői, valamint a nemzetiségi oktatási intézmények dolgozói sokat tesznek annak érdekében, hogy minél többen részesüljenek anyanyelvi oktatásban. A nemzetiségi nyelv, kultúra és hagyományok ápolásának feltételei az elmúlt négy évben javultak. A kulturális életet gazdagítják a nemzetiségi társalgási klubok. Néprajzi emlékeik gyűjtése szervezettebbé vált. Nemzetiségi tájházak létesülték. A nemzetiségi községeik könyvtárainak állománya gyarapodott, azonban összetétele még nem kielégítő. Kevés az ifjúsági és a mai irodalom. Az olvasottság növelését nehezíti a hiányos irodalmi nyelvismeret. Q A beszámolási időszakban a tanácsok fejlődését jelentős jellegbeli és szervezeti változás, feladat és hatáskörmódosítás jellemezte. A tanácsok az államszervezet részéként működési területükön biztosítják a proletárdiktatúra funkcióiból eredő feladataik megfelelő színvonalú ellátását. Mindinkább erősödik a tanácsok tevékenységében a népképviseleti és önkormányzati jelleg. Fejlődött államigazgatási tevékenységük. Jelentős lépés volt a járási tanácsok megszüntetése, a városi, nagyközségi, községi tanácsok önállóságának növelése, Békés várossá válása, a békési járás megszűnése. A tanácsok munkáját a kezdeményezés, a hatékonyságra való törekvés jellemzi. Javult a tanácsok és az állampolgárok kapcsolata. Ezt jól segíti a hatáskörök decentralizálása, az állampolgárok ellenőrzési, javas- lattételi lehetőségeinek számottevő bővülése. Továbbra is erősíteni kell azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy a tanácsok feladataikat csak az össztársadalmi érdekekkel összhangban, a jogszabályok maradéktalan végrehajtásával, a taWfwsag szeles körű aktivizálásával oldhatják meg eredményesen. A megyei tanács eredményesen dolgozik megyénk társadalmi, gazdasági, kulturális, politikai életének formálásán. A megye fejlesztésének legfontosabb kérdéseit hosszú távra szóló, átgondolt koncepciók alapján hajtja végre. Feladatai jelentősek, ehhez mérten az anyagi eszközök nem állnak mindig megfelelően rendelkezésre. A régi gondok s a keletkező új problémák sokszor feszítőén hatnak. A tanácsi munkában érvényesül az az elv, hogy a helyi kérdések eldöntése a helyi szervek hatáskörébe kerüljön. Az ügyek kb. 85 százalékában a helyi szervek döntenek. Tapasztalható még, hogy az igazgatási apparátus egyes tagjaiban nem fejlődik kellően a szocialista közalkalmazottra jellemző tudatosság és felelősség. Gyakran lassú az ügyintézés-, előfordul döntéshalogatas, felelősség alóli kibúvás, néha a protekcionizmus, a hatalommal valóvisz- szaélés is. A munka színvonalának emeléséhez elengedhetetlen feltétel az apparátus összetételének további javítása. A rendőri, ügyészi és bírói szervek munkája eredményeként javult a közrend és a közbiztonság. Jó munkájuk alapját az a nyugodt politikai légkör teremtette meg, amely pártunk következetes politikája nyomán kialakult. A bűnüldöző, igazságszolgáltató szervek élvezik a lakosság támogatását, erő- ' södött az irántuk tanúsított bizalom és megbecsülés. Az állampolgári fegyelem tovább javult. De figyelemre méltó, hogy a társadalmi tulajdont károsító cselekmények, a harácsolás, a gazdasági vesztegetés új, bonyolultabb formában jelentkeznék. Bevált a gazdasági bírság. A termelő, gazdálkodó szerveknél a belső ellenőrzést szigorítani kell és biztosítani a társadalmi tulajdon védelmének hatékonyabb feltételeit Feladatunk a helyes jogpolitikai szemlélet további formálása. EH kell érni a jogalkalmazás egyszerűsítését és gyorsítását. A megyénkben állomásozó fegyveres erők és testületek feladatukat jól látják el. Kapcsolatuk és együttműködésük a lakossággal tartós és eredményes. Ezt számos „határőr-községünk” példája is bizonyítja. A honvédelmi nevelőmunka az állami, társadalmi és tömeg- szervezeti szervek tevékenységének egyre inkább részévé válik. Javult az MHSZ tevékenysége. A honvédelmi propaganda színvonalának emelése változatlanul feladat. Helyesnek bizonyult a testnevelés és a sport ügyét állami feladattá tenni. Megyénk, testnevelést és sportmozgalma az elmúlt években fejlődött, de a jogos . igényeket csak az állami irányítás tervszerűbbé tételével tudjuk kielégíteni. 9 A megyei NE® munkáját ■ a politikai és erkölcsi következetesség, szervezettség és jól átgondolt tervszerűség jellemzi. Eredményesen járultak hozzá a párt- és kormányhatározatok végrehajtásához, a közéleti tisztaság fokozásához. Szélesítsék tovább társadalmi bázisukat, a vizsgálatokban növeljék a munkások részvételét. A megyei ■ pártbizottság ■ kezdeményezésére kialakult testvérmegye-kapcsolat Szovjetunió Penza megyéjének pártbizottságával az elmúlt öt év alatt megszilárdult, sokoldalúvá vált. A hivatalos delegációcseréken kívül népes turista- csoportok, szakemberek tapasztalatszerző kölcsönös látogatásai, ifjúsági csereüdülés, kultúroso- portok, képzőművészek, előadók cseréje valósult meg együttműködési megállapodásaink szerint Kapcsolatainkra az őszinteség, a tapasztalatadás szándéka, a népeink közötti barátság elmélyítése jellemző. Lehetőségeink széles körűek, amelyet a megyéink közötti távolság sem csőiéként és amelyek továbbfejlesztésére következetesen törekszünk. — Baráti kapcsolat köti hosszú évek óta megyénket a szomszédos Román Szocialista Köztársaság Arad megyéjéhez. A szocialista országok közötti barátságot erősítik a megyénkben rendszeresen, évről évre megrendezésre kerülő barátsági napok, kulturális bemutatók. A szocialista országokkal bővülő megyei kapcsolatok jól szolgálják megyénk dolgozóinak internacionalista szellemű nevelését, a szocializmus hazai és nemzetközi ügye iránti elkötelezettségének erősödését. Á gazdasági építőmunka kérdései Békés megye gazdasága a X. kongresszus által elfogadott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően ütemesen és tervszerűen fejlődött. Több hosszú távra szóló, tudományos igénnyel kidolgozott tervvel rendelkezünk, amelyek a munka tervszerűségét jelentősen elősegítik. Elmélkedett a műszaki színvonal, javult az üzem- és munkaszervezési tevékenység. A közlekedési koncepció végrehajtása tervszerűen folyt, javult a közlekedés, a kereskedelmi ellátás, bővült a szolgáltatás. A mezőgazdaságban rekorderedmények születtek. A gazdasági eredményekkel párhuzamosan emelkedett a dolgozók életszínvonala, javultak a munka- és életkörülményeik. A termelőerők fejlesztésében nagy tartalékaink vannak, megyénk gazdasági fejlődése még gyorsabb lehetne. Ehhez megvannak a helyi erőforrások, de jelentős központi támogatás indokolt és szükséges a jövőben is f Az ipari fejlődést az el* *■ múlt négy év alatt egyenletesség és tervszerűség jellemezte. A növekedés évi átlagos üteme 8 százalék volt. Ez közelíti a megye IV. ötéves terv- előirányzatát. Maradéktalan teljesítéséhez az idei évben erőteljesebb növekedési ütem szükséges. Mind a termelés volumenére, mind pedig az ipar szerkezeti átalakulására kedvezően hatott az ipari beruházások növekedése. A beruházás összege az 1966—70. évi 2,9 milliárd forinttal szemben az eddigi időszakban meghaladja a 4 milliárd forintot A megvalósuló beruházások elősegítették az iparnak a nehézipar javára történt pozitív irányú szerkezeti átalakulása mellett a megye iparilag elmaradott területeinek fejlesztését. Az elmúlt négy év alatt 18 üzem beruházása valósult meg, közöttük olyanok, mint a békéscsabai új cserépgyár, hűtőház, az Orosházi Húzott Síküveggyár. Néhány üzem tervezett rekonstrukciója áthúzódik a következő ötéves terv idejére. Továbbra is kiemelt támogatás szükséges az intenzív fejlesztésen túl olyan ipart üzemek létrehozásához, amelyek a munkát kereső nők és a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerők részére teremt foglalkoztatási lehetőséget, elsősorban a megye északi és déli részén. A beruházási erőforrások még jobb hasznosítására kell törekedni a jövőben. Javítani kell a beruházások körültekintő előkészítését, megalapozottságát és az átfutási idő további csökkentését. EJlőfordul még beruházások elhúzódása a szervezetlenségből, a kellő előkészítés hiányából. A központi beruházásainkat azonban határidőre vagy azon belül teljesítettük a költségek túllépése nélkül. A beruházások anyagi, műszaki összetétele, amely a hatékonyság egyik fokmérője, nem kielégítő. A megvalósult termelő jellegű beruházásoknál megyénkben az építés aránya, bár csökkenő a tendenciája, évről évre meghaladja az országos átlagot. Ennek részKorszerűsödött a vasúthálózat: befejeződött a Szolnok—Lflkös- háza közötti vasútvonal villamosítása ben oka az fii termelőalapok megteremtése, de utal a rekonstrukciós feladatok háttérbe szorulására is. Továbbra is feladj a gépi berendezés jellegű beruházások előnyben részesítése, az ©Javult technika ütemesebb lecserélése, amely feltétele a gyártástechnológia fejlesztésének, a műszaki színvonal emelésének, A tervezett iparllétszám-nö- vekedés alig több mint 50 százaléka realizálódott (4000 fő). Ez a megvalósult beruházások intenzív jellegével és az elmaradott fejlesztésekkel van öez- szefüggésben. A létszámnövekedés főleg a minisztériumi iparban következett be. A szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent. Ez a létszámnövekedés is enyhített a foglalkoztatottsági gondokon, főleg a megye északi részében, de azt nem szüntette meg. Javult az ipari termelés hatékonysága. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés négy év alatt 23 százalékkal emelkedett. A keletkezett termeléstöbblet 70 százalékát a termelékenység emelkedéséből fedeztük. Ez a tervezett 75—80 százalék alatt van, de az előző időszak 37 százalékos részesedésével szemben jelentős előrelépés. A termelékenység növelésének még jelentős tartalékai vannak a nagyobb beruházások termelésének teljes kifutásán kívül is. Elsősorban az üzem- és munkaszervezésben, a kapacitások jobb kihasználásában, a gyártmányösszetétel további javításában. Az ezzel kapcsolatos párt- és kormány- határozatok végrehajtására tett intézkedések kedvező hatása jelentkezik. Az eredményesség fokozásához szükség van további szemléletváltoztatásra, a termelésben dolgozók nagyobb aktivitására, kezdeményezőkészségére, a személyi és tárgyi feltételek jobb megteremtésére. Javítani kell a munkaidő- alappal való ésszerű gazdálkodási Például az elmúlt évben egynegyede anyagellátási zavarokból, vezetési hibákból eredően kiesett a termelésből. Ugyanakkor a túlórák száma növekedett. A szervezés, a vezetés gyengesége, a körültekintés hiánya nem kis szerepet játszik ebben. Indokolt a műszakszámok növelése, a meglevő eszközök jobb kihasználása a gazdaságosság érdekében. Az ipari termelőerők a városokban és néhány nagyobb községben összpontosultak. Igyekeztünk gátat vetni az olyan helyi érdekekből fakadó törekvéseknek, amelyek az ipar szétszórtságát tovább fokozták volna. Ennek ellenére a telepszerű bedolgozás — átmenetileg indokoltan — szélesedett. Nagy része a foglalkoztatottság tartós stabilitását nem biztosítja, egy része gazdaságilag is szükségmegoldásnak tekinthető. Következetes erőfeszítés szükséges az ésszerű és megalapozott koncentráltság növelésére. A feltételek megteremtése alapján további összevonásokkal, iparvállalatok közötti kooperációval — ágazaton belül és ágazatok között — elő kell segíteni a gazdaságos termelést, a késztermék-kibocsátás nagyobb lehetőségét. Törekvésünk a gazdaságosabban termelő, a profiltisztítás lehetőségét jobban biztosító üzemnagyságok kialakítása, egyesülések, összevonások útján az állami és szövetkezeti területen egyaránt, ahol erre a tárgyi és személyi feltételek megvannak. A megye építőiparának termelése folyó áron négy év alatt alig 1-2 százalékot fejlődött. A megye tervezett beruházásainak összetétele miatt a beruházások korlátozása megyénk- (FeHytat&s a 8. oldalon'
