Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-07 / 56. szám

Ötperces interjúnk:

Békéscsabán rendezik meg a nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát

Háromnyelvű — magyarul, i oroszul és /németül megírt —' meghívókat vitt a posta ezekben a napokban hazánk és a környező országok városaiba, köz- ] ségeibe Békéscsabáról. Az ősz- j szel Békéscsabán rendezik meg ! a nemzetközi néprajzi nemze- 1 tiségkutató konferenciát. Az előkészületekről, a konferencia céljáról kérdeztük meg az előkészítő bizottság helyi titkárát, 4t. Krupa Andrást;

— Az ötlet tavaly, a TIT Néprajzi Országos Választmányának ülésén született. A kezdeményezést felkarolták az országos szervek is. Békéscsabára azért esett a választás, mert megyénk és városunk párt- és állami intézményei, szervezetei különös gonddal, odafigyeléssel törődnek a megyénkben igen nagy számmal élő nemzetiségiek ügyével. Ennek a gondoskodásnak megnyilvánulásai közül hadd említsem csak a közművelődési, kulturális segítség- nyújtásokat: a nemzetiségi

nyelveken tartunk ismeretterjesztő előadásokat, jelennek meg TtT-tematikák, kiadványok sora foglalkozik a megyénkben élő nemzetiségiek életével, kultúrájával, az utóbbi években Tótkomlóson és Békéscsabán létesítettek tájházat.

— A nemzetközi konferenciát a Magyar Néprajzi Társaság, a Békés megyei és a

ttÉbredj fel és énekelj"

A Gyártsa Miklós „Egérút” atmű vígjátékjából készült »Ébredj fel és énekelj” című zenés Változatot próbálja a békéscsabai Jókai Színház társulata, Lendvay Ferenc Jászai-díjas

rendező irányításával. A zenés vígjáték zeneszerzője Grigorij Jadkcsv,

Békéscsaba városi tanácsok művelődésügyi osztályai, a magyarországi nemzetiségiek demokratikus szövetségei, a TIT Békés megyei Szervezete, valamint a Békés megyei Múzeumi Szervezet rendezi meg Békéscsabán, október 28. és 31. között. A konferenciára a 70—80 hazai nemzetiségi kutatással foglalkozó szakértő és közművelődési szakember mellett 30 külföldi — főként a környező szocialista országokból ér- kező — szakembert is várunk. A konferencia célja az, hogy tisztázza a nemzetiségi kutatás elvi és gyakorlati problémáit. Ezért vendégeinket előadások megtartására kértük fel négy témakörben is. Az első az in- teretnikus kutatások a nemzetiségiek körében, különös tekintettel a nyelvcserére és a kétnyelvűségre. A második témakörben a nemzetiségiekkel, mint a kulturális archaizmusok őrzőivel foglalkozhatnak a kutatók. A harmadik témakör középpontja a történeti kutatás: az egy- egy nemzetiségi csoport fejlődéstörténetét, illetve mai helyzetét mutatják be az előadók. Az utolsó témakör a néphagyomány helye és szerepe a ma közművelődésében és kultúrájában.

— A konferencia ideje alatt más rendezvény is lesz Békéscsabán. A Munkácsy Mihály Múzeumban nemzetiségi kiállítás nyílik, a résztvevők tiszteletére díszelőadáson mutatkozik be több neves nemzetiségi népi együttes. Egynapos kirándulást is szervezünk vendégeinknek: megyénk nemzetiségi helységeibe, Battonyára, Elekre és Gyulára utaznak a kutatók, szakemberek. A konferencia részletes programját orosz, német és magyar nyelven a Kner Nyomda készíti el, várhatóan júniusra — fejezte be tájékoztatóját dr. Krupa András, az előkészí tő bizottság helyi titkára, a TIT Békés megyei Szervezetének titkára.

m. I*)

S

ri ww rr a r

zovonok a

Hajnali fél négy. Czenéék kétegyháai lakásán megszólal a vekker. A férfi szemét dörzsölve ül fél az ágyon. Ásítva rázza meg ifjú neje vállát. Az asz- szonyka, Caene Lászlóné legszebb álmát alussza épp:

Tágas, világos, szellös gépteremben jár. Kipirult arcú lányok, kipirult arcú, nevető szemű asszonyok között. Hófehér köpenyben. Álmot szőnek a szövőgépek is. Alig hallható halk neszezéssei...

Csattognak a szövőgépek. Remeg, rázkódik az ódon épület. Ha felemeled a hangod, ha torkod szakadtából kiáltasz is — itt, a gépek között a Pamiut- textilművek békéscsabai gyárának szövödéjében nincs, aki meghallja, amit mondasz. A dübörgés, a csattogás minden más hangot elnyel.

— Harminchat éve dolgozom a szakmában. Nekem elhiheti, hogy a tökéletesen zajtalan szövőgép csak álom. Nem mondom, a mi gépeinknél csendesebbeket már kitaláltak, csakhogy ezek itt már évtizedekkel ezelőtt kerültek ide. öreg gyár ez. Talán a legöregebb a csabai üzemek között, s ennek az itt dolgozók is mindig valami különös jelentőséget tulajdonítottak — mondja Fekete Józsefné, aki immár 17 éve tölti be a gyárban a szakszervezeti titkári tisztet Így folytatja:

— Mi mással magyarázná egyébként azt, hogy a lányaink, asszonyaink nagy többsége évek hosszú során át vállalja a három

Aáfcfes usgyt

Nem nézett vvaszat, kergetik-e vagy sem, de akkor sem futhatott volna gyorsabban, ha tsz egész város őt kergeti.

Futott, futott, amíg a tüóe- deje bírta,

Hamar beleszokott a esa- Vargásba.

Megtanulta., hogy ő menekültnek számít „az ideiglenesen megszállt országrészből".

Tetszett neki ez a szokatlan rang: szinte felnőttnek érezhette magát. Hiszen nem gyerek volt többé, hanem „menekült”, akire felfigyeltek mindenütt És megnézték maguknak, hogy ilyen az a fiú, aki háborús „menekült”.

Tudta már, hogy minden házban vau légó-pinee, s nyitva előtte mind, csak jelentkeznie kell a légó-parancsnoknál. Aki persze kikérdezi, hogy s mint, de mindig szorít helyet éjszakára. És mindig kerül olyan asszonyság-féle is a pincében, aki pártfogásába veszi. (Néha jobban, mint szeretné, mert levetkőzteti, mosdatja, megnézi az alsóneműjét, nincs-e benne tetű.)

Ha napközben megéhezett, leginkább egy főutcai vendéglő konyhájára járogatott el Mind ismerték már az asszonyok a konyhán a „menekült kisfiút”*, tettek félre neki a jobb falatokból is.

Csellengett az utcákon, a piacon, az Avas pincesorain, bámészkodót*', töltötte az időt Emlegette még a nénjét, ha kiműszakot, a vidékről való bejárás nehézségeit, A régi, nagyon régi üzemépületben alig- alig javítható és nem mindig kedvező munkakörülményeket. Mert szerintem a fizetés az csak az egyik dolog. A másik és legalább ilyen fontos része ennek az ügynek az, hogy a dolgozóink — mind a 730-an — köztük 560 nő, akiknek a 60 százaléka 30 éven aluli — látják, érzik, hogy itt nem maradnak magukra. Ha öreg is ez a ház, igyekszünk tisztán, rendben tartani.

Igyekszünk a közös, az egyéni, a családi gondokat is megoldani. Vettünk nyolc hűtőszekrényt, hogy minden üzemrészben legyen hol tartani az uzsonnát Mert nálunk minden műszak közben tartanak egy negyedórás szünetet a dolgozóink, hogy felfrissíthessék, kipihenhessék magukat. Be nemcsak így pihenhetnek, hiszen rendszeresen üdülhetnek Siófokon, Hajdúszoboszlón. Hétvégeken a vállalati autóbusz állandóan mozgásban van, szállítja a kiránduló csoportokat. Van rendszeres nőgyógyászati szakrendelés az üzemünkben, hajszárító búrákat vásároltunk a zuhanyozóba, büfét nyitottunk... de nem is sorolom, kérdezze meg őket, hogy érzik itt magukat Soványné majd elkíséri.

m

Sovány Lajosnó 1949-ben betanított munkásként kezdett a Pamutszövőban. Most műszakvezető. A brigádokról beszél a munkatermekbe menet:

— Igen. Szó szerűit kell érTársadalmi összefogással

O

épül, szépül Békéscsaba

kérdezték, de már eszébe sem jutott, hogy az utcán, a járókelők közt keresse.

Tulajdonképp nagyon jól érezte magát ebben a nagy szabadságban. Mint senkihez sem tartozó, független „menekült”.

A rendőröket még vigyáza- . tosabban kerülte attól fogva, • hogy az apácákra akarták : bízni, és megszökött tőlük. De ■ mástól senkitől sem félt, a ■ nyilasoktól sem,

Sőt a nyilasokkal éppen még • jóba is keveredett, amikor ez S egyik óvóhelyen egy nyilas vet- : te pártfogásába. Valami fő- *, ember, ezt ugyan rögtön nem * vette észre rajta, pedig érme j is volt, és persze karszalagja, : egyenruhája, pisztolya, minden. : Reggel azt mondta neki a : nyilas: —• Gyere csak, te kis : menekült, faszolunk valamit : neked. Nagyon el vagy anyát- ■ lanodva, megfagysz ebben a : semmi kis rongyban, novem- : bér az november.

Elvitte a nyilasok házába, : amelynek a falán nagy vörös ] betűkkel ki volt írva, hogy = „Halál Szálasira!” Fegyveres ■ őrség á’lt a kapuban, és ma- : gasra lódították az őrök a kar- ; jukat a pártfogója előtt.

Gondolta már akkor, hogy j Jóember, «

Várakoznia kellett a folyo- * gén. Jöttek-mentek közben az : egyenruhás nyilasok; nem gon- : dől‘a volna, hogy ezek ilyen ; sokan vannak,

(Folytatjuk)

Békéscsabán a városi tanács és a Hazafias Népfront kezdeményezésére négy évvel ezelőtt indult el „Építsük, szépítsük városunkat” címmel egy nemes mozgalom. Üzemek, intézmények, a város lakói — öregek és fiatalok — csatlakoznak évről évre a mozgalomhoz. Társadalmi összefogással épülnek az új gyermekintézmények, korszerűsítik, bővítik a meglevőket. Hasonló módon új gyer- megjátszótereket adnak át rendeltetésének. Bővül a park, az út- és járdahálózat, az ivóvízhálózat.

A dinamikus fejlődéssel, a nagyarányú építkezéssel együttjár az utak, járdák feldúlása. Ennek ellenére a megyeszékhely tisztaságát társadalmi összefogással igyekszenek megőrizni — több-kevesebb sikerrel. — Szerdán délután a városi tanács vezetői megbeszélésre hívták ösz- sze a békéscsabai üzemek, intézmények vezetőit, a Hazafias Népfront-aktívákat, lakóblzott- sági elnököket, hogy megvitassák, hogyan „Építsük, szépítsük városunkat” 1975-ben.

Az elmúlt év eredményeiről és az 1975. évi tennivalókról Araczki János, a városi tanács elnöke adott tájékoztatást. Elmondotta egyebek között: a

mozgalom a vártnál is jobb eredményeket hozott Békés megye székhelyén. Bár a társadalmi munka egyes része nem látványos, >de a város dinamikus fejlődését a legapróbb tevékenységgel is segíthetik a lakosok. Az idén hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, a párt XI. kongresszusa és Békéscsaba megyeszékhellyé nyilvánításának negyedszázados jubileuma tiszteletére minden eddiginél nagyobb erőfeszítéssel szépítjük és építjük Békéscsabát,

A városi tanács a maga módján minden segítséget megad ahhoz, hogy az üzemek, az intézmények és a város lakói társadalmi munkával segítsék Békéscsaba szépítését. Elmondotta a városi tanács elnöke azt is, hogy 1974-ben 4,7 millió forint értékű társadalmi munkát terveztek Békéscsabán, A tanácstagod és a Hazafias Népfront aktívák közreműködésével, az üzemek, intézmények és a lakosok jó hozzáállásával a társadalmi munka értéke az elmúlt esztendőben meghaladta a tizenegymillió-százhuszonkét- ezer forintot. Csupán a vállalatok, intézmények társadalmi munkája megközelítette a négy és fél millió forintot. Araczki elvtárs a város vezetői nevében e fórumon mondott köszönetét a nagyarányú társadalmi munkáért.

Ezután arról szólott a tanácselnök, hogy a jubileumi évben Új módszerrel igyekeznek segíteni a társadalmi munkát. Valamennyi üzem és intézmény előre szerződést köt a városi tanáccsal, így nagyjából láthatják az illetékesek: mire lehet számítani. A felszabadulási évforduló tiszteletére egyebek között 1975. március 22—23-án tavaszi nagytakarítást szerveznek a városban.

Felkérik az üzemek, intézmények vezetőit, a lakosságot, a lakótelepek lakóbizottsági elnökeit, hogy gondoskodjanak az utcák, terek tisztításáról.

A tavaszi fásítás idején egyebek között tereprendezésben, parkosításban, fa-, dísznövény- és évelővirág-ültetésben kérik a segítséget. Csupán az elkövetkező hetekben a város belterületén, valamint az erzsébethelyi új fürdő területén több mint 12 ezer díszfát, örökzöldet, cserjét és évelő virágot ültetnek el a társadalmi munkások. Később újabb játszóterek épülnek, a gyermekintézmények, oktatási intézmények szépítésénél és egyéb területen várnak

segítséget a város vezetői. Üj padokat, műkő Virágtartókat helyeznek el a város különböző helyein. Virágpalántáról a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat gondoskodik.

A tanácskozás résztvevői arról szóltak: szívesen vállalják a jubileumi évben a város további építését, szépítését. A megye- székhellyé nyilvánítás negyed- százados jubileumát köszöntse ünnepi „köntösben” Békéscsaba. A R

Ima

teni azt, hogy lelkes gárda a miénk. Mindenki részt vesz a szocialista munkaverseny-moz- galomban. Három kommunista műszakot tartottunk az elmúlt évben. Még a vidékiek is itt voltak, pedig a fizikaiak 80 százaléka vidéki. Ügy szállítjuk be őket nap mint nap Kaszaperről, Csanádapácáról és Kondorosról. Itt a szövődében bemutatóim majd Czenénét. ö kétegyházd,

A bemutatkozás azután csak az irodában sikerül A gépek nem engednek, szóhoz jútnl Czene Lászlóné öt*éve jár már át Csabára dolgozni.

— Akár hiszi, akár nem, szeretem .ezt a munkát, meg azután a legutóbb már háromezer forintot kerestem egy hónapban. Igaz, hogy a korábbi hat helyett nyolc gépet kezeltem egyszerre. Ha egy kicsit korszerűbb lenne ez az üzem, az ember mindjárt másképp venné azt a hajnali' ébresztőt.

Csemus Jánosné nagyon is egyetért CzenénéveL ö már 1957 óta dolgozik itt Mind a ketten a Rákóczi brigádhoz tartoznak.

— Amúgy jő lenne itt. Még kirándulni is járunk. Csak ez a zaj... Azt mondják, a legkorszerűbb szövőgépek is zajosak. De hát biztos, hogy mégsem any- nyire. Még szerencse, hogy kor- engedménnyesl lehet nyugdíjba menni

Egy emelettel följebb, a szövődéi előkészítő részlegben valamivel csöndesebb az élet. Menet közben, két szomszéd gép találkozásánál fut össze a Petőfi brigád két tagja: Hegedűs Jánosné meg Priskám Erzsébet Szampdllájuk, kendő alól kibukkanó hajtincsük fehér a szálló pihéktől. Egymásra nevetnek. Hét éve dolgoznak mér együtt. Szó nem kell a megértéshez. Dolgoznak csöndesen.

Cérnaerdő rengetegében bukkanunk rá Sovány Lajosnéval a cémázórészleg Munkácsy brigádjának vezetőjére, Lukovicz- ki Lászlónéra. Szabó Jozseíné- val, a brigád egyik tagjával vitatkozik épp.

— Arra gondoltunk, hogy csoportokat alakítunk és a csoport a közös teljesítmény után kapná a fizetést. Így a lassúbbakat mi magunk, magunk között tudnánk nagyobb teljesítményre ösztönözni. Hátha többet tudunk keresni, mert az a kétezer — amit kapunk — igazán nem sok.

— Hát ilyenek ők. Sok a dolguk, sok a gondjuk, mint minden embernek. Vannak álmaik is. A jó közösség — az az igazi húzóerő. Szabónénak még le sem telt a gyermekgondozási ideje. Mégis visszajött. Nem hiszem, hogy csak a pénz miatt — mondja a műszakvezetőnő búcsúzóul

Bekopogok az igazgatóhoz, Mitykó Jánoshoz.

■— Mennyit fordítanak ebben az évben a munkakörülmények javítására?

— Amennyi van rá; mintegy kétmillió forintot.

— És ez mire elegendő?

— Értem a kérdést. Nézze, ért is tudom, hogy ide tízmilliók kellenének ahhoz, hogy ez a nyolcszoros kiváló vállalat, amely nemcsakhogy nagyon régi üzem a városban, de be is bizonyította már, hogy nem akármilyen erőikifejtésre képes, végre úgy nézzen ki, ahogy megérdemli. Illetve, ahogy az itt dolgozók, ezek a nem akármilyen áldozatot vállaló asszonyok megérdemlik. Mert megérdemlik!

©

Holnap, március 8-án hajnalban az a kétegyházi vekker újra csengetni fog. Az a kétegyházi fiatalasszony — mint már öt év óta annyiszor — a nők nemzetközi napján is elindul a reggeli műszakra. Egy dolog foglalkoztatja csak: vajon mikor válik már valóra tegnapé álma?

Kőváry E, Péter