Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-07 / 56. szám
A kongresszusi munka? ersenyről jelentjük Megyénk gazdasági fejlődé- [ tséhez igen eredményesen já- I rult hozzá a kongresszusi mun- ! kavereeny. A megye gazdaságának több ágazata hosszú távra szóló tudományos igénnyel kidolgozott tervekkel rendelkezik, melyek következetes megvalósítása egybeesik napjaink ! legfontosabb tennivalóival. A termelőerők fejlesztésében a ' mostani munkaverseny minden eddiginél nagyobb tartalékokat tárt fel, s állított közös céljaink szolgálatába. lékét megyei fiilimi tpftftipari Vállalat összesen 139 brigád versenyzett 1974-ben a szocialista cím megszerzéséért. Munkájuk legnagyobb részét a megye lakáshelyzetének javítására fordították. 1974-ben terv szerint 961 lakást kellett volna építeniük. A szocialista brigádok a kongresszusi munkaversenyben 1 ezer lakás építését vállalták. A műszakiaknak, a munkásoknak volt erejük erre a vállalásra újabbal vállalkozni, így végső soron 1105 lakás készült el. Ez a vállalat csaknem fél- milliárd forint bruttó termelési értéket állított elő 1974-ben. 7,5 százalékkal növelték termelésüket 1973-hoz képest A vállalati eredményből jelentős összeget fordítottak bérfejlesztésre. A munkások átlagkeresete 9,1 százalékkal növekedett s elérte a 31 ezer 066 forintot Csökkent a balesetek száma és az ezer dolgozóra jutó kiesett ' alapok száma is. A termelési növekedést teljes i egészében a munkatermelékenység emelésével érték el. Korszerű technológiákat alkalmaztak, valamint a munka- és üzemszervezésben olyan intézkedéseket tettek, melyek a folyamatos termelésre módot adtak. Súkés megyei lllatiorgalmi és Húsipari Vállalat A kongresszusi munkaversenyben összesen 800 dolgozó, 33 szocialista brigád tett munkafelajánlást a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Csaknem 11 millió forint többleteredmény elérését vállalták. Év végén a termelési eredményeket figyelemmel kísérve megállapíthatták, hogy az elért többleteredmény csaknem 26 millió forint! A dolgozók felajánlásai elsősorban az önköltség csökkentésére, a minőség és a főtermék- j kihozatal javítására, valamint a termelékenység növelésére irányultak. Ez a széles alapo- ; kon nyugvó munkaverseny tét- i te lehetővé, hogy a vállalat i eredménytervét 23,9 százalék- j kai túlteljesítette. Á termelés- növekedést csaknem 75 százalékban a munka termelékenységéből fedezték. A kongresszusi munkaverseny keretében új alapokra helyezték a vállalatnál az újítási mozgalmat. Létrehozták a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom irányító szervezetét, amely előkészítette a mozgalom 1975. évi széles körű bevezetését. A vállalti eredmény lehetővé tette, hogy a munkások lakásépítését ez a vállalat is évről évre egyre jobban támogassa. Tavaly 276 ezer forint jutott ilyen célra az előző évi 167 ezer forint helyett. A vállalat valamennyi dolgozója derekasan állt helyt a kongresszusi versenyben, amit a sertés- és marhavágásban <sSlés$ eredmények és a különböző húskészítmények gyártása tanúsít. Ezzel 3 milliárd 315 millió forint összes árbevételt, értek el. Nagyszénás! Lenin Tsz A tavaly tavasszal kibontakozott munkaverseny tovább növelte a nagyszénás! Lenin Tsz több évtizedes, jól megalapozott rangját az élelmiszergazdaságban. Ez a szövetkezet jó eredményei után, 1958-ban a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést kapta. 1972- ben elnyerte a Kiváló Szövetkezet címet. 1969-től 1974-ig termelési eredményei alapján a megye déli körzetében az elsők között szerepelt. A komgresz- szusi munkaversenyben újabb eredményeket értek el. A szocialista brigádok 3 millió forint jövedelem növelését vállalták. A tényleges eredmény meghaladja a 6 millió forintot. A szövetkezet más ágazataiban dolgozók is tettek munkafelajánlást. A szocialista brigádmozgalom tovább erősödött összesen 7 brigád tűzte célul a megtisztelő cím elnyerését. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben a szakosodás tovább folytatódott. A közösen művelt szántó 67 százalékán, 2 ezer 540 hektáron a CPS technológiája alapján termesztették a kukoricát Hektáronkénti átlagtermésük 74 mázsa! Az állattenyésztésben a broylerpulyka-nevelésben országosan is csaknem egyedülálló eredményt értek el. A kereskedelemnek átadott csaknem 400 ezer pecsenyepulyka 90— 92 százaléka L osztályú minőségű volti Öntözési Kutató Intézel, Szaivas Kiemelkedő kutatási eredmények születtek 1974-ben Szarvason az Öntözési Kutató Intézetben. Az intézet felelősségére bízott középtávú kutatási célprogramok és íeladaltervekből az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, a gyepgazdálkodás komplex kutatása emelkedik ki. A vízgazdálkodási kutatásokban olyan megállapításra jutottak, melyek hasznát gyakorlati alkalmazásuk esetén a mezőgazdasági üzemek érzik. Foglalkoztak a szója öntözéses termesztésével, a cukorrépa minőségének változásával a nitrogénműtrágyázás és az ön- j tözés hatására. Vizsgálataik j szerint az ÖK1 által ajánlott nitrogénadagok betartása csak , a vizsgált öntözött területeket tekintve, évi 20 millió dollár nyereséget jelentene a népgazdaságnak! Megvizsgáltak több nagy teljesítményű öntözőbe- j rendezést, s ezeket minősítették. A nemesítők szorgalmas munkával előállították az „Sz—74” magyar rozsnok, az „Sz—74” csomós ebir, az „Sz—74” törpe magyarrozsnok és a „Sztár” ligeti perjét. Ezeket a fajtajelölteket minősítésre jelentették be a fajtaminősítő tanácsnál. A rizsnemesítésben az élettani kutatások, az új fajták előállítása, az agrotechnikai kutatások jelentették a fontosabb területeket A szarvasi ÖKI tudományos kutatói eredményesen közreműködtek más intézmények által vezetett kutatási feladatok megva1 ósí tásában. Ezek közül kiemelkedő a kukorica komplex kutatása. Szarvason olyan új hibridkukorica-fajtákat állítottak elő, melyek iránt mind nagyobb a mezőgazdasági üzemek kereslete. Együtt T apasztalaton nyugvó marxista-leninista tanítás, hogy a proletariátus a hatalmat csak a dolgozó tömegek támogatásával vívhatja ki és tarthatja meg. E tanítás lényege, hogy a munkás- osztály és valamennyi dolgozó alapvető érdekei egybeesnek. Lényeges az is, hogy a munkásosztály történelmi küldetését csak a forradalmi elmélettel felfegyverzett marxista— leninista pártja vezetésével teljesítheti. Ezen keresztül biztosíthatja alapvető érdekeit, oldhatja meg kormányzati, feladatait, s valósíthatja meg céljait Pártunk a szövetségi politikát két vonatkozásban alkalmazza: a munkásosztály és más dolgozók, illetve a párt és a pár- tonkívüliek kapcsolataként. Ez alkalommal itt a párttagok és a pártonkívüliek viszonyának néhány időszerű vonatkozását taglaljuk. A szövetségi politika sarkalatos eleme a kölcsönös bizalom. Pártunk rendületlenül bízik népünkben. Meggyőződése, hogy politikáját népünk megérti, elfogadja. A párttagok és a pártonkívüliek ezt együttesen valóra is váltják. Szó szerint igaz, hogy a szocializmus építése Magyarországon nemcsak a munkásosztály, a kommunisták, hanem az egész dolgozó nép műve és a történelemformáló erő maga a nép. Elmondható, hogy a nagy társadalmi célok kidolgozása ós megvalósítása során a pártonkívüliek aktív, öntudatos tényezők. Az idősebbeknél ez a szocializmusért folytatott harcban megszerzett meggyőződésen erősödött, a fiatalabbaknál az oktató-nevelő munkánkon, a marxista—leninista világnézet elsajátításán, elfogadásán alapult. Harminc év alatt — ha olykor keserves tanulság árán — tudatosodott, hogy a nemzet felemelkedésének útja a szocializmus, a szocialista országokkal való összefogás, a béke ügyéért folytatott harc. A szocialista meggyőződés nap mint nap szép példáit adja a hazához fűződő új viszonynak. Felszabadulásunk 30. évfordulójának és pártunk XI. kongresszusának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny méretei imponálóak. Fellendültek a munkások, műszaki dolgozók nagy többségét felölelő termelési, takarékossági, újítási és egyéb mozgalmak. A szövetkezetek és a különböző intézmények dolgozóinak legjobbjai is kiveszik részüket a jubileumi munkaverseny bőL E vállalkozások tervezői és megvalósítói a kommunisták és a pártonkívüliek. Közös munkájuknak nagyszerű eredményei vannak, A nemzeti jövedelem 1974-re tervezett növekedését jelentősen túlteljesítettük. A munkásosztály, s az egész dolgozó nép szocialista internacionalizmusát fejezik ki az ún. vietnami műszakok. Népünk összefogásának, a munkásosztály segítőkészségének, a termelőszövetkezeti parasztság helytállásának ragyogó példája volt a mezőgazdasági termékek őszi betakarítása. Ismételten bebizonyosodott. hogy a két, alapvető osztály testvéri összefogásával leküzdhetők a legnagyobb nehézségek is. A kongresszusi irányelvek nem vélet’enül állapítják meg: „Tovább erősödött hazánkban a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyása. A szocialista építésben elért sikerek és a hatékonyabb, színvonalasabb ideológiai munka nyomán szélesebb körben tudatosodtak eszméink, a szocialista magatartás normái, mélyült a társadalmi felelősségérzet.” Egyszóval az eltelt három évtized alatt milliók jutottak el politikailag a szocializmushoz, s mind többen azonosulnak vele eszmeileg is. Népünk szocialista öntudata jelentősen megerősödött. A párttagok és a pártonkívüliek politikai képzettségi szintje és világnézete közeledett egymáshoz. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy megvalósult már népünk eszmei egysége. Hatnak még a különböző anti- marxista, burzsoá, kispolgári nézetek, sőt számolni kell az ösztönösséggél is. Azt is tudjuk, hogy az alapvető érdekek azonossága mellett léteznek az egyes osztályok és rétegek eltérő érdekei is. A pozitív példák azonban azt mutatják, hogy népünk politikai és cselekvési egységének további erősítéséhez a feltételek adottak. A megvalósulás egyrészt azon múlik, hogy pártunk milyen következetességgel váltja valóra a dolgozók reális igényeit, másrészt azon, hogy mindez mennyire párosul a rendszeres és folyamatos eszmei-politikai nevelő munkával. A Központi Bizottság az eszmei-politikai nevelés követelményeinek meghatározásakor abból indult'ki, hogy a szocializmus teljes fe’építését szolgáló politikánkat még következetesebben kívánjuk folytatni. Célkitűzéseinket a párt eszmei-politikai egységének további megszilárdításával érjük el. Ilyen körülmények között törvényszerű igény, hogy hatékonyabban érvényesüljön pártunk vezető szerepe, növekedjen a párttagság eszmei, politikai felkészültsége. Minden kommunista alapvető kötelessége, hogy dolgozzon pártunk politikájának elfogadtatásáért, védelméért, és példát mutasson a határozatok végrehajtásában. A párt politikájáról a dolgozók annak alánján mondanak véleményt, ahogyan annak megvalósítását látják. Az MSZMP számára elengedhetetlen követelmény, hogy a párttagság ismertesse politikánkat, eszméinket; ha kell védje meg azokat, leleplezve a polgári, kispolgári, jobboldali és ultra-radikális nézeteket. Esetenként védjük meg azoktól a káros nézetektől, hangulatoktól, magatartásbeli fogyatékosságoktól, amelyekkel szemben harcolnunk kell. A pártcmkívüliekkel úgy folytassuk az eszmecserét, hogy megfelelő képet alkossanak szocialista távlatainkról, a politikai összefüggésekről. Sokoldalúan győződjenek meg a szocialista életmód fölényéről, s kapjanak meggyőző választ _a társadalmi fejlődésünk időszerű kérdéseire. P ártunk soron következő, XI. kongresszusa elfogadja az új program- nyilatkozatot. E nagy jelentőségű dokumentum hosszú időre megszabja jövőnket, ezzel kapcsolatos tennivalóinkat. Világos programot ad, jó feltételt biztosít a cselekvéshez, az erők egyesítéséhez. A program- nyilatkozat hamarosan nyilvánosságra kerül. Az abban foglaljak megmagyarázása, a pár- tonkívüliekkel való elfogadtatása a kommunistákra vár. Nekik kell meggyőzni a párton- kívülieket az abban fog’altak helyességéről, szükségességéről. Amikor ezt végezzük, ezen az úton tovább erősíthetjük munkásosztályunk példája nyomán egész népünk gondolkodásában és magatartásában a szocialista vonásokat. A tudatosság, az eszmei tevékenység fejlesztése nagyobb követelményeket állít a párt- , tagok elé. Nagyobb az elvárás a marxizmus—leninizmus tanításainak, a politikának az ismeretében. a mindennapi i munkában és a közéleti tevékenységben, a magatartásban, ügyért az internacionalista gondolkodásban. A párt sorait elsősorban a munkában élenjáró, szocialista módon élő, gondolkodó nagyüzemi munkásokkal növeljük. A párttagsággal szemben támasztott nagyobb követelmény biztos alap ahhoz, hogy eszmei tevékenységünk, pártunk szervező, nevelő munkája tovább fejlődik. A párttagsággal, a pártba jelentkezőkkel szemben megnövelt követelmény népünk általános és politikai műveltségén alapszik. Ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a jövőben a pártonkívüliek tudatossági szintje is tovább emelkedik. A pártszervek eszmei, politikai irányításának hatékonysága, a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc eredményessége nagymértékben függ a vezetőktől is. Éppen azért velük szemben szintén fokozódik a követelmény. Közfunkciókba, vezető helyekre csak olyan párttagok és pártonkívüliek kerülhetnek, akik meggyőződéssel vállalják a munkát, a harcot és következetesen képviselik a munkás- osztály eszméit. A vezetők többsége ilyen. Három évtizedes fejlődésünk sikerei közé tartozik, hogy nálunk a párttagok mellett százezrével vannak ma már olyan pártonkívü- li munkások, szőve kezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak, akik megfelelek a növekvő követelményeknek és nem „csak” lojálisak, hanem politikailag, szakmailag felkészültek, vezetésre alkalmasak, akik a munkásosztálynak, a nép ügyének harcos képviselői, megvalósítói. Hazánkban a helyzet történelmileg úgy alakult, hogy csak egy párt — a munkás- osztály forradalmi pártja — működik. Pártunk így egyidejűleg vezeti, szervezi a társadalom előrehaladását és; ellenőrzi saját tevékenységét, mindenekelőtt a pártszervezeteken, a párttagokon keresztül. A helyzet ilyen alakulása miatt fontos — mondhatnánk nélkülözhetetlen — szerepük van a pártonkívüliek nagy többségét is magukba: foglaló tömegszervezeteknek és mozgalmaknak A tömegszervezetek, mozgalmak társadalmi, politikai feladatai sokrétűek. Egyrészt közvetítik a pártonkívüliekhez a párt politikáját és mindennapos, meggyőző tevékenységükkel kiváltják a dolgozók aktív tetteit, másrészt jelzik e tömegek véleményét társadalmi, po’itikai, gazdasági, kulturális életünkről. Ezért népünk azt is igényli, hogy az országos és helyi problémákról alkotott véleményével részt vehessen a pártpolitika alakításában, a szocialista demokrácia fejlesztésében. A társadalmi és tömegszervezeteknek fontos kötelességük, hogy fórumokat biztosítsanak a közös eszmecserékhez, közüggyé avassák céljainkat, cselekvési lehetőségeket teremtsenek a közért tenni akarók számára. A szocializmus teljes felépítésének mielőbbi megvalósulása döntően pártunk marxista—leninista politikájától, a párttagok eszmeipolitikai nevelő munkájától, példamutatásától, és a pártonkívüliek cselekvőkészségétő1 függ. Közös ügyünket és művünket tehát csak az egész munkásosztály, egész népünk, a párttagok és a pártonkívüliek szoros összefogásával, erőfeszítésével valósíthatjuk meg. Jakab Sándor BfítiS IfáGY&üiígiSSI H 1975. MÁRCIUS 7.
