Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
ntSg proTetär)a1, egyesüljetek! 1 MA: A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN jasani^jNíPÚJSÁG •ms. MÁRCIUS 5„ SZERDA ÄT»: 3® ffllíéi? XXX ÉVFOLYAM, 54. SZÁM tiithi TTTTTTTii-n«rTTi¥Tirnniir~inmrnrTT»niii ni n i in i n-TrmirrriiirTir»WTTTMniirnMMrrTrnTTiiiirmniiiTinnirni<iiii m ......»uhwi^ n i..................................... K SLAY ATTAK EUROPA LEGNAGYOBB PVC- GYÄRÄT &ALÜSBAN i (3. ©HnfiaHD EGYETÉRTÉS -® JO GAZDA MÓDJÁRA (X ©Mail) Hangnem és demokrafiimys Eredmények a kongresszusi Megyénk iparában az egy főA hangnem látszatra csupán formai dolognak, a modor kérdésének tűnik. Ha azonban a vezetők és a beosztottak között uralkodó hangnemről van szó, akkor már táraadalmi, politikai sérdéssé válik. A hangvételben ugyanis ki- .fejeződik az emberek megbecsülésének, tiszteletének mértéke. Az, hogy a vezető megbecsüli-e munkatársait, az ügyintéző megadja-e a tiszteletet .az ügyes-bajos dolgaiban eljáró ügyfélnek, nem mellékes tényezője a társadalmi demokratizmus érvényesülésének. A stílus árulkodik. A hanghordozásból következtetni lehet, hogy a vezető, az ügyintéző a közösség szolgálatában látja-e tevékenyege célját és értelmét avagy pedig mások fölött állónak érzi magát, olyannak, aki több, nagyobb másoknál, s ezért jogában áll sérteni, leckéztetni, kioktatni. Mindenkivé előfordulhat, természetesen, hogy olykor ingerültebb, s emiatt „felmegy benne a pumpa”. De ahol polgárjogot nyer, meggyökeresedik a bántó, lekezelő hangnem, ahol ez érdemben és tartósan Icihat az emberek közötti viszonyokra, ott már társadalom- politikai kérdésekről van szó. s ebben az értelemben kelj vele foglalkozni. Nem véletlen tehát, hogy jő néhány pártszervezet beszámoz Jó, illetve vezetőségválasztó taggyűlésén szóba került ez a téma. Több alapszervezetben oly módon, hogy a vezetőség elmondhatta: a kommunista kollektíva erőfeszítéseinek eredményeként a vezetők és beosztottak viszonyát, az embereket tisztelő demokratikus hangvétel jellemzi. Néhány helyen viszont kritikai észrevételek jelezték, hogy a lekezelő hangnem továbbra is gondot okoz, egyes párttagok joggal bírálták a magukról megfeledkező, önteltté vált munkahelyi vezetőket. Ha előbbre akarunk jutni a szocialista demokratizmus elmélyítésében, feltétlenül szükséges, hogy a pártszervek, alap- szervezetek nagyobb figyelmet szenteljenek az embert tisztelő hangvételnek. Hiszen a munkás tulajdonosi szemléletét, az .állampolgárnak a népi államhoz fűződő viszonyát nem csekély mértékben befolyásolja, hogy a munkahelyi vezető vagy a hatóság képviselői milyen hangon tárgyalnak. Az erre vonatkozó tapasztalatok erősíthetik a politikai tömegmunka érveinek súlyát, érzelmileg alátámaszthatják azokat, de csökkenthetik is. Milyen dolgokon múlnak ezek? Kétségtelenül közrejátszanak itt „objektív” tényezők is, más szóval a munka feltételei, körülményei. Ahol akadozik. az anyagellátás, nem szállít időben a kooperációs partner, szervezetlenségek adódnak a munkában, ott óhatatlanul idegesebb a légkör. Ahol bürokratikus megkötöttségek akadályozzák az ügyintézést, túlszabályozások nehezítik az ésszerű rrmnríltlá-t ott az íróasztal mindkét oldalán természetszerűen élesedik a hangvétel. I Szén a fronton is fel kell venni a küzdelmet, de a legtöbb — ez bízvást állítható — a szemléleten múlik. A pártszervezetnek elsősorban ezt kell formálni, példaképül állítva a kedvezőt és bírálva a helytelent A káderek ilyen irányú nevelése — semmi mással nem pótolható. A kádermunka szempontjából célszerű tudatosítani az első számú vezető különleges szerepét és felelősségét. Sok példa tanúsítja, hogy ahol ő megadja a tiszteletet a dolgozóknak, magatartása, hangneme emberséges — ott példája a többiekre is kedvező hatással van. Ahol a vezető megkívánja a kulturált ügyintézést, s ellenőrzi, hogy valóban ilyen-e, ott nem — vagy legalábbis ritkán — éri jogtalan sérelem, megbántás az ügyfelet. Ahol a vezetők nem keresnek maguknak kiváltságokat, előjogokat, ott általában megbecsülik az úgyneveztt „egyszerű embereket”, s ez minden tekintetben jótékonyan érezteti hatását. Sok-sok ilyen gondolkodású, valóban szocialista módon demokratikus vezetőt ismerhetünk. Ám előfordul az is, hogy egyesek, akik korábban jól dől- í goztak, s ezért méltán övezi őket elismerés, egy idő után el- feledkeznek a kötelező szerénységről. Kezdik úgy érezni, hogy a munkájukkal kivívott tiszte- i let feljogosítja őket az előírások „nagyvonalú” kezelésére, hogy többre jogosultak, mint más egyszerű halandó. Amikor a dolgok általában jól mennek, a munkában si- kerek születnek, az elbizako- dottság fokozottan fenyeget. S j ez az elbizakodottság újjászülhet olyan „ősi” tulajdonságokat és szokásokat, amelyek a szó- j cialista demokratizmustól idegenek, de a múlt örökségeként j még hordozzuk őket. Lappangva, rejtve még ott él egyesek- ! ben a hajlam az úrhatnám- ságra, a gőgre, a hatalmaskodásra. S adott körülmények között ez nyíltan is felszínre kerülhet, eluralkodhat egyikmásik emberen. Korábbi érdemekre való tekintet nélkül fellépni az ilyen jelenségek ellen — a pártpolitikai munka, a kádermunka fontos feladata. De még fontosabb, hogy a pártszervezetek megelőzzék az ilyen helyzetek kialakulását, hogy meggyőző szóval, idej ében elhan gzó fi gyel- meztetéssel, a vezetők folyamatos nevelésével elejét vegyék bármiféle hatalmaskodásnak, kiskirályoskodásnak. Legjobb ellenszere ennek az olyan légkör, melyben tisztségét — legyen az bármely jelentős — betöltője a köz szo’gálatának tekinti. Az ilyen magatartás alapvető összetevője a közérdek gondos óvása, a törvények és előírások betartásának szigorú megkövetelése, illetve az emberek megbecsülése, személyiségük és méltóságuk tiszteletben tartása. re jutó termelés négy év alatt 23 százalékkal emelkedett. A termelési többlet 70 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. Az ipari és mező- gazdasági üzemekben meggyorsult a szervezési, fejlesztési tevékenységi előtérbe került a gyakorlati munka, minden ágazatban növekedett a dolgozók teljesítménye. Nagyban hozzá- ! járult éhhez az a széles körű j munkaverseny, amely 1974-ben bontakozott ki a párt XI kong- j resszusának tiszteletére, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. TÉGLA. ÉS CSERÉPIPARI VÁLLALAT A Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös vándorzászlójával kitüntetett Békés megyei Tégla- és Cserqpipari Vállalat dolgozói 4 millió 664 ezeír forint terven felüli új érték előállítását, illetve megtakarítását vállalták a kongresszusi munka- veraanyben. Az egyes telephelyek, gyárak dolgozói fokozott figyelmet fordítottak a minőség javítására, a seüejtveszfce- ség csökkentésére és az anyagtakarékosságra. Ezzel magyarázható, hogy vállalásukat 5 millió 999 ezer forintra teljesítették. A jó eredményeket nagyban segítette a megyei vállalat bérpolitikája. Az utóbbi éVék legjelentősebb bérszínvonal-növelését valósították meg 1974-ben. A fizikai dolgozók bérét 5,6 százalékkal, az alkalmazottakét 4,8 százalékkal növelték. , A cserépipari vállalat dolgí>- zói valamennyien szorgalmas munkával járultak hozzá a kongresszusi verseny sikeréihez. A munkaversenyben meghatározó szerep jutott a vállalaton belül dolgjozó 132 szocialista brigádnak, melyből 130 kiérdemelte a megtisztelő címet. A 130 brigádból 47 az arany-, 14 az ezüst- és 20 a .bronzjelvényes. A Békés megyei vállalat iparágon belül élen jár a műszaki fejlesztésben. 1974-ben helyezték üzembe az új cserépgyárat, melynek termékéből 18 milliót i szállítottak jugoszláv exportra. A műszaki fejlődést jól ! szolgálta az újítómozgalom, a dolgozók állami és szakmai továbbképzésének támogatása. BÉKÉS MEGYEI VEGYESIPARI VÁLLALAT A kongresszusi munkaversenyben a vállalat dolgozódnak 91 százaléka vesz részt. Jórészt ezzel magyarázható, hogy 1974- [ ben 78 millió 439 ezer forint árbevételt értek el az 1973. évi 55 millió forinttal szemben. A vállalat igen eredményesen gazdálkodott. Tiszta nyeresége 1974-ben meghaladta a 20 millió forintot, s ez 8 millió forinttal több, mint az előző észtén- ' délben. A vállalat dolgozód úgy határozták meg 1974. évi feladatukat, hogy még eredményesebben gazdálkodjanak, mint 1973- ban. Törekedtek a termékszerkezet kialakítására, a bel- és külföldi igények maximális kielégítésére. Az ÉTI kazánjaik eljutnak külföldre is. Ezeket továbbfejlesztették. A munka termelékenységének növelésére különböző intézkedéseket hoztak. Ennek eredményeként egy év alatt 33,3 százalékkal nőtt a termelékenység. A vállalat termelőegységei kivétel nélkül szolgáltatóegységek is. Nagy gondolt fordítottak a dolgozók munkakörülményeinek javítására. * A nőpolitikái határozat megeBOOQaQDODDDfflooDQooaQODaoooíaosonooora satasoa HssmsooaiaiiinGicDDHsonDaHBBisQSBiDBEioiDostDsssoQQaBBEiDO Felépült Leninvárosban az olefinmű Felépült Leuuivarosuan a vegyi ívűm uinat új gyára, a 250 000 tonna etilén gyártására alkalmas olefinmű. A nemzetközi együttműködéssel készült gyár avatását március 3- áffi tartották (MTI—Fotó—Erezi K. Gyula íelv.—KS) versenyben valósítására a nők átlagjövedeíi- mét az előző évhez képest 19,2 százalékkal növelték. Ezzel 1974- ben a nődolgozók átlagjövedelme meghaladta a 28 ezer fo rintat. KÖRÜSVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Kiemelkedő gazdasági és műszaki teljesítményekkel készül pártunk XI. kongresszusára a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság; Védekezési munkáik közül kiemelkedő az 1974 június, júliu si nagy árhullám levezetése, mely csak úgy volt lehetséges hogy a Fehér- és Fekete-Körös közötti öblözetet vésztározónai: génybe vették. A Fekete- ás ti Kettős-Körös, valamint a Fehér-Körös térségében 300 ezer ember és 67 milliárd forint ér tékű nemzieti vagyonit veszélyeztetett az ár, melyet a hozott in íózkedéssel megmentettek. A helyreállítási munkák a védekezés ideje alatt elkezdődtek. Nagy erők mozgósításával Dé- nasmajorban és Gyulaváriban biztonságos körtöltést alakítottak ki. A vízügyi szolgálat 130,4 millic forint felhasználására kapót korrekciós tervet Ez 6,7 millió forinttal több, mint az 1974. év?, előirányzat. Szükségessé tette a terv módosítását az árvíz következtében előállt helyreállító ,ji és az előrehozott fejlesztés munkák gyors elvégzése. Az igazgatóság a kapott feladatát vúlteljesítette úgy, hogy 4,4 százalékos költségszánt-meg takarítást ért el. Erre azért nyílt lehetőség, mert az egy főre jutó termelési érték az 1973. évi 91 ezer 628 forintról 107 ezer 611 forintra növekedett. A fejlődés 17,4 százalék. A soron levő munkákat 133 szocialista címet nyert brigád segítette. BÉKÉSCSABAI LENIN TSÍ Az 1973. évi kimagasló termelési eredményeik 7 millió farina, túlteljesítését vállalták a békéscsabai Lenin Tsz gazdái. Ez, zed 133,5 millió forint termelési érték előállítását tűzték célul 1974-ben. Vállalásaik között szerepel cukorrépából 412 vagon, szójából 34 vagon, gyümölcsfa-csemetéből 203 ezer 517, zöldségből 401 vagon, húsból 5 ezer 605 vagon, tojásból 31 millió 713 ezer 450 értékesítése. Egy év alatt jelentősen fejlesztették gazdasági munkájukat Ennek eredményeként 1973-hoz képest cukorrépából 150, szójából 925, csemetéből 143, zöldségből 101, húsból 135, tojásból, pedig 103 százalékkal növelték termelésüket. 1974-ben, 1973-hoz viszonyítva 15 százalékos fejlődést értek el. Nem kevesebb, mint 152 millió forint termelési értéket értek el Az előző évhez képest 20,5 millió forint többletet értek ed, melyből 15,8 millió forint a munka termelékenységének növeléséből, az üzemen belüli szervezettség fokozásából fakad. A szocialista munkavenseny- ben csaknem 300-an vettek részt, köztük 132 nő. összesein 19 szocialista brigád dolgozott 1974-ben, melyek közül kiemelkedik a Kacsala Mihályné vezette Achim brigád és a Kondoros! Tamáané vezette Dobó Xataiia brigád,
