Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-04 / 53. szám
■ • 1 e$ I h aZtaj i 9saBS9Sffl!TS«a!ses«5s®#«®»sa8iP®9( Tápanyag-utánpótlás a levelek hegyén halványul iái Új mezőgazdasá könyvek Szervestrágyázás £ A szerves trágya javítja a talaj tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodását, a talaj termő- képességét. A rossz szerkezetű, tömött, levegőtlen talajok szerves trágyával lényegesen javíthatók. A kiskertekben ma már ritkán használunk istállótrágyát. A szükséges szerves anyagot a kertben erjesztett kom poszttal, j tőzeges fekállal, baromfitrágyával, melegágy! földdel pótoljuk. Bármilyen szerves trágyát használunk, fontos, hogy azt a kihordás után lehetőleg azonnal dolgozzuk a talajba. A késedelem jelentős tápanyagveszteséget okozhat. A talajra elterített szerves trágyát az őszi mélyművelés során kell a talajba forgatni. Kötött talajokba sekélyebbre, lazább vagy gyenge homoktalajokba mélyebbre kell a szer- '9>es trágyát bedolgozni. öntözött területen 10—20 kilogramm, öntözetlen területen 5—10 kilogramm szerves trágyát adjunk négyzetméteren- ! ként. A szerves trágyázást a te- j rület hasznosításának módjától függően, 3-4 évenként szükséges elvégezni. Műtrágyázás: Műtrágyákkal pótolható a növények számára elegedhetet- lenül szükséges nitrogén, kálium és foszfor. Nitrogénből a talaj keveset tud megkötni, a csapadék vagy öntözővíz hatására gyorsan kimosódik, ezért rendszeres pótlásáról kell gondoskodni. A zöldségnövények többségénél — különösen a nagy zöldtömeget adó növényeknél — a nitrogén hiánya a leggyakoribb. A termés mennyiségét és minőségét a felvehető nitrogén mennyisége döntő mértékben befolyásolja. Nitrogén hiány következtében a levelek zöld színe először Februárban a Gyomai Petőfi Nyúltenyészlő Szakcsoport és a Salgótarjáni Nyúltenyésztő Társulás közös kiállítást rendezett Gyornán. A két ÁFÉSZ nyúlte- nyésztői 52 nyulat sorakoztattak fel a nézők legnagyobb megelégedésére. A kiállított nyulak díjazása a következőképpen oszlott meg. Hét tiszteletdíjas—fajtagyőztes minősítéssel, 11 nagydíjas, 18 I. díjas, 14 II. díjas, 1 III. díjas és 1 húsjellegű hibrid nyúl került bemutatásra A díjazott nyulak száma magas. A pontszámokat megérdemelték. A nagy- és az első díjasok többsége világosan tükrözte. hogy, kiváló, szép nyulak kerültek kiállításra A nézők elégedettek voltak a látottakkal. Nemcsak a szomszédbeli községekből, de még a távol eső Battonyáról is voltak »^pgatók- A nézők a látottak (pl. spenót, uborka). Később az idősebb levelek, majd • fiatalabbak is sárgászöld színűek lesznek. Egyes növények levelein, narancssárgás vagy piros beütések jelennek meg. Előrehaladottabb álla pótban a növény növekedése lelassul, a növényi részek kicsik maradnak, s a termés sem lesz kielégítő. Nitrogén műtrágya megfelelő adagolása mellett a termés mennyisége fokozható, a zöldáru tetszetősebb, belső értéke, — így bizonyos mértékig a tárolhatósága is javítható. A levélzöldségeknél — a nitrogén — a korai termesztés fontos tényezője. Vigyázni kell azonban a nitrogénadagolással! A túlzott mennyiségű és nem kellő időben adott nitrogén- műtrágya a minőséget, tárolhatóságot ronthatja. Az egyoldalú nitrogéntúladagolás következtében a növények buján fejlődnek, az időjárásra, betegségre érzékenyebbek, virágzás után a terméskötés gyenge lesz („elrúgják a termést”), későbben érnek; eltarthatóságuk romlik. A kálium a zöldségnővények számára a másik legfontosabb ^tápanyag. A jó minőségű, jól tárolható termés eléréséhez elegendő káliumot kell a talajba juttatni. Jellegzetes káliumhiány csak ritkán, káliumban igen szegény talajok növényein észlelhető. A kálium hiány kezdeti tüneteinek felismerése nehéz. A fiatal növények levelei, főleg a levélszéleken sárgulni kezdenek. Maijd a levelek megbar- nulnak (néha vörös vonalak láthatók) és elhalnak. A növény levelei perzseltnek, szaggatottnak látszanak. Káliumhiány következtében a növény érzékennyé válik a fagy és a betegségek iránt, tárolhatósága romlik, A kálium túladagolása a szabadföldi zöldségtermesztésben általában nem olyan veszélyes, mint a nitrogénbőség. Foszforhiány a zöldségtermesztésben ritkán fordul elő. alapján egy véleményen voltak abban, hogy a kiállított nyulak tenyésztői a szakma ismeretén túl, még nagy állatszeretettel is rendelkeznek. A Salgótarjáni városi Tanács a legjobb díjazásokat elért tenyésztőket „Sampion”- és „Vándor-díjjal tüntette ki. Sampion-díjasok voltak Balogh József, Berényi József, Nándori Péter és Paróczai Elek gyomai tenyésztők. Vándor-díjat Németh Gyula salgótarjáni, Balogh József és Nándori Péter gyomai tenyésztők kaptak. A kiállítás és a szép nyulak a látogatókkal megkedveltették a kisállattenyésztést. Mind a gyomai, mind a salgótarjáni tenyésztőknek elismerésünket fejezzük ki és a jövőben is sok sikert, kitartó tenyésztői munkát kívánunk. Fekete Isivé» A talajok általában elegendő foszfort tartalmaznak a zöldségnövények részére. Az esetleg feliéi» foszforhiány a levelek világoszöld vagy bamászöld elszíneződéséről ismerhető fel. A bogyós termésű zöldségféléken tapasztalható foszforhiány esetében pl. a paradicsom terméskötése nem kielégítő. A foszfor túladagolása, ha a talaj sókoncentrációját nem növeli — általában nem veszélyes. Ä nitrogén műtrágyák közül a leggyorsabban hatnak a nitrál- trágyák. Ezek elsősorban a palántanevelésben. és a korai termesztésben használhatók eredményesen. Az ammónia trágyák hatása lassúbb, de tartósabb. Az ammóniák trágyákat legelterjedtebben a nitráttrágyával kombináltan hozzák forgalomba, amely mindkét hatóanyag kedvező tulajdonságait egyesíti. Legismertebb ilyen készítmény a mészammonsalétrom (pétisó). Ennél is jobb az am- móniumnitrát, amely a mész- amanónsalétromtól abban különbözik, hogy meszet nem tartalmaz és magasabb a ható- anyagtartalma, A mészni tragen lúgos kémhatású, lassabban ható nitrogénműtrágya, gyomirtó hatása miatt is kedvelt. Legalább három héttel a vetés vagy ültetés előtt kell kiszórni. Főleg lueszben. szegény, kötöttebb talajokon részesítik előnyben. A káliumműtrágyák közül a 40 százalékos kálisó-klórtartal- mú, a kénsavas káli pedig szulfáttartalmú (ez utóbbi hatóanyaga 50 százalék K2O). A káposztafélékhez mindkét káliműtrágya eredményesen használható. A klórtartalom előnyös a zeller, spárga, spenót, cékla, sárgarépa számára, nem kedvező viszont a bab, borsó, uborka, paradicsom, retek és hagyma esetében. A foszforműtrágyák közül a legelterjedtebb a jól bevált szuperfoszfát. Hatóanyagtartal- ma 17-18 százalék P2O. Viszonylag gyors hatású. A foszfor- és káliműtrágyákat ősszel alaptrágyaként kell a talajba juttatni. A nitrogénműtrágyákat csak közvetlen a vetés előtt szórjuk ki (kivétel a mésznitrogén), s csak sekélyen dolgozzuk be, mert a csapadék könnyen lemossa Hosszabb tenyészidejű növények termesztésekor a nitrogénműtrágyát célszerű 2-3 részletben adagolni, egyrészt a vetés előtt, a többi részt a te- nyészidőben szükség szerint. A zöldségtermesztésben a fejlődés serkentésére gyakran használnak fejtrágyaként műtrágyaoldatokat. Fontos szabály, hogy a perzselő hatás elkerülése miatt lOfl liter víz 20—25 dekagramm hatóanyagnál többet nem tartalmazhat (ez kb. 1 kilogramm műtrágya). Jobb talajokon elegendő, ha az oldat csak nitrogénműtrágyát tartalmaz. Gyengébb talajokon Is tanácsos nitrogénben dús oldatot használni, ez esetben javasolható a 100 literenként 60 dekagramm pótisót 15 dekagramm szuper- foszfátot és 15 dekagramm kálisót tartalmazó oldat alkalmazása, Kiadóink ismét alaposan felkészültek a mezőgazdasági szakirodalom hagyományos bemutatójára. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy öt kiadó 42 művet 413 000 példányban jelentetett meg erre az ünnepélyes alkalomra. Ezek közül azokról teszünk említést, ame- f lyek a kertészettel foglalkozók I érdeklődésére tarthatnak szamot Akadémiai , Kiadó Bímény Imre: A gépesítésfejlesztés ökonómiája a mezőgazdaságban. A mű egy hosszabb kutatási szakasz eredményeit összegezi. Meghatározza a gépesítésfejlesztés ökonómiai mutatóit, a növényi és az állati termékek előállítása és általában a nagyüzemi gazdálkodás körében. Áttekinti a gépesítés fejlesztésének lépcsőfokait. Elemzi és értékeli a már* meglevő termelési rendszereket a mező- gazdaságban. Szederkényi Henrik: Az élőmunka termelékenységének mérése a mezőgazdaságban. Ez a tanulmány a szerzőnek a KGST keretében végzett módszertani kutatási eredményeit összegzi. Foglalkozik a munkatermelékenység alkotó elemeinek (a hozamoknak, a ráfordításnak) a méresd módszereivel, s ezzel segítséget nyújt a vállalatoknak ahhoz, hogyan, számítsák ki a mezőgazdasági tevékenységben ledolgozott munkaidőt Kossuth Kiadó Kerékgyártó György: A KGST-országok tudományos, műszaki együttműködése. Megismerjük a tőkés országok közötti együttműködést, ennek gátjait és korlátáit valamint a szocialista viszonylatban felhasználható módszereit, majd a KGST komplex programját. Áttekintést kapunk Magyarország helyzetérd# és szerepéről az együttműködésben és ennek hatásáról hazánk fejlődésére. Végül tájékozódunk a KGST- országoknak a fejlett tőkés államokkal, továbbá a .fejlődő országokkal kialakult együttműködéséről. Mezőgazdasági Kiadó László Ferenc—Nagy Gyula: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek korszerű vezetése. A tsz-vezetők továbbképzésének egyik nagyon fontos területével foglalkozik; a viselkedés-tudományok legújabb eredményeit hangolja össze a szövetkezeti vezetés gyakorlati tapasztalataival. Az elméleti ismereteket konkrét feladatokhoz köti, az egyes problémák számos megoldási lehetőségét nyújtva így olvasóinak. Felleg János: Mezőgazdasági munkaszervezés. (Általános rész). E téma jelentőségét elsősorban a vállalati üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével kapcsolatos párt- és kormányhatározatok adják meg. A szerző e határozatoknak a mezőgazdaság területén történő sikeres megvalósítását kívánja elősegíteni könyvével. Udvari László: Mezőgazda- sági munkaszervezés. (Részletes rész). A termelés jövedelmezőségének és a gazdálkodás minőségi oldalának fokozásában mind nagyobb a jelentősége a munkaszervezésnek. E kötet az jj általános kérdésekkel foglalko- * zó műveivel együtt a mezőgazdasági munkaszervezéssel kapcsolatos valamennyi tudnivalót, felöleli, s így kiváló gyakorlati kézikönyvül is szolgál. Balázs Ferenc—Dimitrievfts György; A növényvédelem gépek Az első rész a szerkezeti elemekkel, a második az egyes géptípusokkal, gépcsaládokkal, a harmadik a gépek üzemeltetésével foglalkozik. Bánházi János—Fülöp Gábor: A minimális talajművelés gépei. A szerzők az ezzel kapcsolatos tudnivalókat alapos részletességgel értékelik és ismertetik. A szakemberek útmutatást nyernek a könyvből és a gépkombinációk összeállításához és a racionális gépkapcsolások meghonosításához. Hajdú József—Kiss Andor: A mezőgazdasági szállítás és a rakodás. Megismerjük a tehergépkocsik, pótkocsik és rakodógépek szerkezeti felépítését, fontosab szerelvényeit, kapcsolásuk módjait és beépítésük lehetőségeit a már rendelkezésre álló anyagmozgató gépsorba. A könyv segítséget nyújt a gazdaságok legmegfelelőbb szállító gépparkjának összeállítására is. Janesó Gyula—Osvát Judit— Sárdy Ottó: Szabadtéri sportpályák, játszóterek, játszókertek. E témakörről először jelenik meg alapos, részletes hazai szakkönyv. Az egyes létesítmények leírásától az általános műszaki ismeretekig, a tervezéstől a részletes technológiáig minden tudnivaló megtalálható. Szilágyi Kálmán: Szamóca. A mű részletes tanácsokat ad e gyümölcs termeléséhez a nagyüzemi és a kistermelőknek egyaránt, hogy a termés több, szebb és ízletesebb, a termelés pedig gazdaságosabb és jövedelmezőbb legyen. Timon Béla: őszibarack. Minél többet, minél olcsóbban, minél egyszerűbben, tehát minél korszerűbb módszerekkel és eszközökkel termelni a nagyüzemben és a házikertben egyaránt: e célok elérését segíti elő a szerző. Túri István—Fodor Bcm; Kertészet fólia alatt. A könyvben nemcsak a fóliaházak építésének, berendezéseinek módját találjuk meg, hanem a kiskertekben házilag elkészíthető olcsó, egyszerű fóliasátrak, alagutak elkészítését is. Számos tanácsot kapunk, hogy mit mikor és hogyan termeliünk a leggazdaságosabban, legjövedelmezőbben. Tóth Imre; Lombhullatő díszfák, díszcserjék a kertben. A tapasztalat azt mutatja, hogy a díszfák és díszcserjék kiválasztásában, telepítésében, ápolásában sok kerttulajdonos nem eléggé tájékozott. A pihenőkerttulajdonosoknak kívánt segítséget nyújtani a szerző, amikor leírta, hogy milyen fákat és cserjéket mikor, hova és hogyan ültessenek, miként gondozzák, metsszék, neveljék azokat. A kiadó arról is gondoskodott, hogy a nagy sikerű, de gyorsan elfogyott könyveket is megjelentesse erre az alkalomra. Így ismét kapható lesz Jeszenszky árpád Oltás, szemzés, dugványozás című munkája, s a Katona József szerkesztette Kertészek új kézikönyve, Kiácz György Kertmesterség (A lakó^ kert kialakítása, építése és berendezése) c. műve. Várad! János—Varga Frigyes Traktorok, autók c. könyve. 11 BÉKÉS Mícrg^.- 1975. MÁRCIUS 4. Mii láttunk Gyomán a házinyűl-kiállításon?
