Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-30 / 76. szám
A* árulkodó bor Ellenőrzés fél perc alatt I Békés megyei KÖJÁL újítási kfsérletsorezata Mit mondeff veins el a kongresszuson? Ab utóbbi években újfajta növényvédő szerek kerültek forgalomba. Megtiltották a DDT és a különböző klórozott szénhidrogén alapanyagú szerek fel- használását és helyettük — többek között — szerves fosz- íorsavészter tartalmú növényvédő szereket használ a mező- gazdaság. Minden óvó intézkedés ellenére előfordulnak növény- védőszer-mérgezések és nagyon fontos, hogy még idejében felismerhető legyen a csekély mérgazettség is. Ezt a megelőző vizsgálatok segítségével lehet elérni. A ba;i csak az, hogyi eihhez vért kell venni és azt bonyolult módon elemezni. A KÖJÁL-laiborató- riumok foglalkoznak ezekkel a vizsgálaitokkal es ők döntik el, ki dolgozhat a növényvédelemben. Sajnos, lassúsága mellett még egy hibája van a vérvételen alapuló vizsgálat módszernek: nem elég érzékeny. Ezért vágtak bele a Békés megyei KÖJÁL-nál egy országos jelentőségű kisérletsorozaitba. Űj, Az első eredmények után el kellett volna kezdeni a műszeres méréseket, de ehhez egy olyan berendezés kell, mely pontosan mutatja a bőr ellenállását. Gyártanak is ilyet Magyarországon. Darabját 80 ezer forintért adják, de csak két év múlva tudnák szállítani. Szerencsére a KÖJÁL-nak van egy számítóközpontja, ahol lelkes fiatal szakemberek dolgoznak. Dr Hőss Károly ós Bo- dócz Sándor vállalták, hogy két hét alatt elkészítik a műszert Ügy dolgoztak, hogy az építés párhuzamosan haladt a tervezéssel és a kipróbálással. A lényeg: időre elkészült és terveztek hozzá egy olyan különleges elektródát is, amely kiküszöböli az izziadás miatti esetleges téves eredményeket. Ott voltam, amikor Budapesten az Országos Munkaegészségügy! Intézetben kipróbálták és hitelesítették a műszert és kiderült: a házilag épített műszer sokkal, többet tud, mint a drága gyári. Azonnal meg is indultak a tárgyalások, hogy ieHotya János és Varga Katalin mérnek az új műszerrel gyors, egyszerű és olcsó eljárást kerestek, mellyel kimutatható a növényvédőszer-márgezettsóg. Egy új módszer „kitalálása” persze hosszas kísérletező' és kutatómunka eredménye. Ezt pedig ott lehet eredményesen csinálni, ahol rendelkezésre állnak a modem, drága műszerek és jól felkészült szakembergárda szolgálja a tudományt. Békéscsabán mindebből cáak a szakemberek vannak meg, tehát leleménnyel, lelkesedéssel kellett pótolni a hiányzó felszerelést. A szakirodalom szerint a mérgezés következtében főleg a feleslegesen felhalmozódó ace- tilkolin okozza a toxikus tüneteket. Ez pedig azért halmozódik fel a szervezetben, mert a szerves foszforsavészterek gátolják a kclinészteráz enzim aktivitását. Mintegy mellékhatásként ez az aktivitásváltozás felborítja a szervezet nátriumkálium egyensúlyát, ettől pedig megváltozik a bőr ellenállása. Nem kell tehát mást tenni, mint lemérni a növényvédelemben dolgozók bőrének ellenállását és máris megtudható, mérgezett-e az ember, és ha igen, mennyire? * Mindez persze csak leírva ilyen egyszerű. Míg dr. Maurer József és Hotya János a fentieket közzé merték tenni az Egészségtudomány című folyóiratban, rengeteg munkát kellett elvegezni. Először is nyu- lakat vásároltak és különleges étrendet állítottak össze nekik, melyben meghatározott meny- nyiségű méreg is volt. Egy hónapig tartott a kísérlet és, közben állandóan mérték a kálium - nátrium-arányt. Az .értékeléskor kiderült, hogy a mérgezés során erőteljese^ megnövekszik a szervezet káliumürítése. Tehát • a mérgezettek kezelésénél á kálium tartalmú gyógyszerekkel »ettetni lehet a gyógyulást. ( hetne minél előbb száz darabot legyártani belőle. De ez még a jövő, a közvetlen feladat a műszer gyakorlati kipróbálása volt. Ehhez kapóra jött, hogy esedékessé vált a növényvédősök szűrővizsgálata. Mindenkit kétféleképpen ellenőriztek. Lemérték bőrének ellenállását az új műszerrel és elvégezték a vérvételes analízist is. Kiderült, hogy a bőrellenállás változásán alapuló módszer sokkal érzékenyebb, minit a régi. Olyan esetekben is kimutatta az enyhe fokú mérgezettséget, amikor a vérminta alapján még egészségesnek tűrjt az ember. Nagyszerű, új eljárást dolgoztak ki a Békés megyei KÖJÁL-nál. Mintegy a kísérletek melléktermékeként , rövidesen egy újabb fontos efedénnyel gazdagítják a tudományt a csabaiak. Szárpítógép segítségével elkészítik a ' bőrellenállás úgynevezett standardját. Eddig ugyanis csak becslésekre hagyatkozhattak a kutatók, mert a , nemzetközi szakirodalomban sem lelhető fel ez az adat. Jó aztán másra is ez a műszer. Segítségével mérhető az ember kifáradása, ami a munkaegészségügy területén nagy jelentőségű. Készülnek már a tervek arra a mérési sorozatra, mellyel a levegőd ionkoncentrációjának hatását vizsgálják az emberre. A kísérletek még nem fejeződtek be, de a részeredményekből már látható, hogy jó úton járnak a csabai kutatók. Igaz, ők nem szeretik, ha munkájukat kutatásnak nevezik, mert ők nem akarnak és nem is tudnak versenyezni a kutató- intézetekkel. Csak a gyakorlati munkát akarják gyorsabbá és pontosabbá tenni, hogy még jobban őrködhessenek az egészség felett. Lőnyai László Közös erőfeszítéssel segítjük a munkássá válás folyamatát Czina Sándor, az Orosházi Üveggyár igazgatója küldött- j ként vett részt az MSZMP XI. kongresszusán. Mint megyénk egyik legnagyobb ipari üzemének vezetője, jól ismeri a ti- i zenkét éve működő öblös- és j az egy évvel ezelőtt átadott síküveggyár eredményeit, gondjait Köztük olyanokat is, amelyek első hallásra talán nem tűnnek kézzelfoghatónak, az itt dolgozókat azonban naponta foglalkoztatják. Azzal a mottónak is tekinthető kérdéssel kerestük meg, mit mondott volna el a kongresszuson? Hagyományok nélkül — Bevezetőben elmondtam 1 volna — kezdte —, hogy Bé- , kés megyében a X. kongresszus óta eltelt időszakban jelentős ipari és mezőgazdasági fejlődés történt. A párt vidéki ipartelepítési politikájának eredményeként egyre több ipari üzem kezdte meg működését. Így létesült Orosházán félmilliárd forint költséggel az öblösüveggyár, 1974-ben pedig másfél milliárd forint beruházással síküveget előállító gyáregységet helyeztünk üzembe. Ezzel létrejött Orosházán az Üvegipari Művek legnagyobb üveggyára. A vidék iparosítása mindenütt felveti azt a kérdést, hogyan lehet biztosítani a szükséges munkaerőt, miként alakulnak ki a munkáskollektívák. Hozzászólásomban foglalkoztam volna az Orosházi Üveggyár 3500 dolgozója munkássá válásának kérdéseivel. — Nálunk különösen időszerű ez a téma, hiszen a hagyományosan mezőgazdasági jellegű vidéken nemhogy az üveggyártásnak, az iparnak ! sem volt számottevő múltja. ' Milyen gondokat jelentett ez ! az üveggyárban? — Különös sajátossága a környéknek •— ellentétben az ipari hagyományokkal rendelkező megyékkel, ahol a munkás a -technológiával együtt fejlődik —, hogy a munkába lépő dolgozó megfelelő képzettség nélkül került egy magas színvonalon szervezett termelésbe. Az üveggyárban a legkorszerűbb berendezéseket, technológiákat alkalmazzuk. A korszerű gépeken viszont jórészt a környező falvakból, a tanyavilágból, a petróleumlámpa mellől a gyárba lépett emberek dolgoznak, Hátrány az is, hogy míg az ipari vidékeken a munkások gyermekei már a családban megismerkednek, a munkásélettel, felnőve, magukkal viszik ezt a szemléletet, addig nálunk ez a folyamat csak az ipari üzembe való belépés után kezdődik. A gyár kollektívája | fiatal, a munkásállomány 50 j százaléka 30 év alatti, mégis több, mint ezren nem végezték el a nyolc általánost. Ennek a lemaradásnak a felszámolása rendkívül nagy feladatot jelent. — Mit tesznek annak érdekében, hogy ezt a kedvezőtlen helyzetet mielőbb felszámolják? — A munkásosztály politikai, szakmai tudásának növelésére hozott párthatározat alapján a szocialista brigádok vállalták, hogy évente kétszáz ember végzi el a nyolc általánost, s így öt év múlva nem lesz olyan dől gotó, aki ne rendelkezne a kötelező alapiskolával. A kollektívák által kezdeményezett vállalás teljesítéséhez a gyár párt- és gazdasági vezetése biztosítja a szükséges feltételeket. 4* egységes cselekvés felé — Ez a mozgalom azt is bi- , zonyítja, hogy a szocialista brigádokkal kialakult egy i olyan kollektíva, amely ha4 tás sál van az egész gyárra. Milyen példákat tudna erre mondani? — Az új munkáskollektíva kialakulásában valóban nagy segítséget jelentenek a szocialista brigádok. Gyárunkban több mint száz kollektíva működik csaknem kétezer taggal, öntevékenységükre jellemző, hogy a szocialista brigádvezetők egyik fórumán felállt egy 1 brigádvezető és azt mondta: a brigád tagjai elhatározták, hogy a gyári és a közvetlen üzemi poblémákat megvitatták és időben kérik azokat a feladatokat, amelyeket meg kell oldaniuk. A szocialista módon élni, dolgozni, tanulni célkitűzés megvalósítása eredményekben mérhető. Bizonyítja ezt a kongresszus tiszteletére tett több, mint 18,5 millió forintos vállalás teljesítése. Széles körben tért hódítottak a takarékosságra vonatkozó vállalások is. E mozgalom alapján a szocia- | lista brigádok az idén 15 millió forint értékű belföldi és importanyag-megtakarítást tűztek célul. — Ezek az eredmények már a munkássá válás folyamatának eredményeiről tanúskodnak. Mi volt a döntő e cselekvési egység kialakulásában? —- A legdöntőbb tényező a párt helyes politikája, amely a munkásosztály érdekeit képviseli, sokoldalúan biztosítja szakmai, politikai, kulturális fejlődését. A Központi Bizottság, valamint a megyei párt- bizottság határozatai alapján konkrét intézkedési .terveket dolgoztunk ki, amelyek a dolgozók körében megértésre, helyeslésre találtak. Nagy lendítő erő az üzemi demokrácia szélesedése, az, hogy a dolgozókat bevonjuk a gyár gazdasági problémáinak megvitatásába. Ezzel az új dolgozóknál is mindinkább erősödik a szocialista tulajdonosi szemlélet, ezen keresztül az aktivitás. Minden vezetőnek támogatnia kell ezekét a törekvéseket, hogy olyan munkahelyi légkört alakítsunk ki, amelyiken kibontakozik az egyén aktivitása, alkotó kedve Ami a szerződésben nem szerepelt — Bizonyára lett volna mondanivalója a szovjet—magyar kooperációban épült síküveggyárról is... — Először * is elmondtam volna, hogy helyes volt az a döntés, mely szerint szovjet technológia alapján épült fel az ország legnagyobb húzott síküveggyára. Ez alatt nem csupán a technikát értem, hanem az együttműködésének ’ egy olyan előnyét is, amelyet a szakemberképzésben kaptunk. A Szovjetunió vállalta egyrészt a képzést, másrészt a betanítást. A képzés a Szovjetunióban történt, a betanítás pedig a nálunk dolgozó szovjet szakemberek segítségével itthon. Mind a Szovjetunióban, mind pedig az épít-' kezésnél dolgozókra hatással voltak a szovjet emberek, akiknek munkamódszerét, életszemléletét nap mint nap tapasztalták. Közös szocialista brigádot alakítottak a szovjet és magyar munkások, egységes vállalásokat tettek. Ez a közös munka a kollektívák megszervezésében, a munkássá válás folyamatának meggyorsításában is felmérhetetlen . segítséget jelentett. A szovjet technológiával együtt, olyan értéket is kaptunk ezzel, amit nem lehet szerződésben \kikötni. — Végül hogyan summázta volna , a gyár kommunistáinak üzenetét? — Tolmácsoltam volna, hogy gyárunk kommunistái, dolgozói nagy aktivitással vettek részt a kongresszusi dokumentumok megvitatásában. Ezekből ugyanúgy kicsendült a tenniakarás, mint az említett szocialista brigádvezető szavaiból. A feladatok adottak, s biztos vagyok abban, hogy gyárunk kollektívája mindent megtesz a XI. kongresszus határozatainak sikeres megvalósításáért, a fejlett szocialista társadalom felépítéséért — mondotta befejezésül Czina Sándor. S. F. A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki az 1. tűzszerész és aknakutatd zászlóaljat Felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából az elmúlt három évtizedben végzett kiemelkedő és hősies munkájuk elismeréseként az Elnöki Tanács az I. tűzszerész és aknakutató zászlóaljnak a Munka Vörös Zászló Érdemrendet adományozta. Az ünnepségen Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi, miniszter mondott beszédet, méltatta a tűzszerészek hivatástudatát, emberi, politikai helytállását, amely lehetővé tette, hogy a háború után útjaink, hídjaink, gyáraink felépülhettek, a szántóföldeken vethettek, s hogy egyáltalán megindulhatott az élet. A Magyar Néphadseregben fegyveres szolgálatot teljesítő alakulatok között a tűzszerészek részesültek elsőként a magas elismerésben, s ez a tény az egész társadalom háláját jelzi, hiszen ők azok, akik >—■ valamennyiünk biztonságának védelméért — három évtizeddel az esztelenül pusztító háború után is szükség ' esetén kockáztatják életüket — hangsúlyozta. r 3 NÍPUJSÁCk 1975. MÁRCIUS 30.
