Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-29 / 75. szám

Népújság-kamarafárlaf Csütörtökön délután 3 órakor Békéscsabán, a, Békés megyei Tanács oktatási és továbbképző intézetének előcsarnokában Ko­vács István, az intézet igazgatója nyitotta meg lapunk kamara­iadat -sorozatának új kiállítását. A kiállításon Párzsa János mu­tatta be a felszabadulásunk 30. évfordulójára készített kis- l plasztikáit, valamint legújabb festményeit (Demény feiv.) Száz amatőr film az országos pályázaton Második alkalommal rende­zik meg megyénkben április 11. és 13. között az országos ama- tőr film-fesztivált, melyre az idén pontosan száz darab pálya­munka érkezett. A héttagú előzsüri a napok­ban Békésen nézte meg az al­kotásokat. Nem volt könnyű a döntés, hogy melyik 33 film le­gyen ott áprilisban a XXII. fesztivál bemutatóin. A pályá­zók ugyanis rendkívül széles körből választották témájukat. Ismeretterjesztésre, útleírásra, propagandatevékenységre, drá­mai, lírai és "humoros történe­tek elbeszélésére vállalkoztak több, kevesebb sikerrel. Törek­véseik azonban megegyeztek ab­ban, hogy valamennyien az em­berről, az emberi kapcsolatok­ról, vagy éppen azok hiányáról kívántak valamit elmondani. Ez leginkább azoknak sike­rült, akik néprajzos anyaghoz nyúltak. így például Varga Csa­ba pécsi filmesnek, aki a klum­pa {facipő) készítésének hagyo­mányát örökítette meg színes filmen, ízléses és jól megszer­kesztett riportjával. Szabó Ger- zson békési filmes egy helybeli paraszifckonyha gazdag gyűjte­ményét mutatta be. Élményadók voltak a részleteik, de sajnos nem érzékeltette eléggé a gyűj­teményen belüli értékkülönbsé­geket. Képzőművészeti értékűek vol­tak Pattantyú József pécsi al­kotó Párosító című színes, ani­mációs filmjében a népmeséi és folklórelembe. A ragyogó figu­rák falusi játékokat, szokáso­kat elevenítettek meg. Csak az elismerés hangján le­het szólni dr. Oláh Imre haj­dúnánási pályázó, Világrahajtó szegénység című színes, tizen­két perces kisfilmjéről. Költői megfogalmazású képekkel mu­tatja be a nehéz tanyai életet és a tanyák pusztulását. Emlé­ket állít ezzel az egykori sze­génységnek. A ma fiataljairól készített né­hány film már nem volt ennyire sikeres. Hiányzott belőlük a társadalmi szempontból pozitív cselekvés melletti határozott ál­lásfoglalás. (Például: „Szobro- zunk, haver?”, Miskolc) m A beküldött filmek technikai s megoldásairól, a kameramoz- | gatásról és a montázsról külön jegyzetben kellene szólni. Most még csak annyit: A film sok ezer emberhez jut el, < így nagy felelősség hárul alkotóikra. Nem beszélhetik például helytelenül az anyanyél vet! Néhány mostani pályázónak nagyobb gondot szükséges for­dítani erre legközelebb. (Béthy) Tv-jegyzet ] a „tw-barát»ág"-ról 5 ■ ■ Ezen a héten minden este né- • hány olyan portrét, dokumen- : tumfilmet, riportot sugároz a te- £ levízió, amelyet az APN és a ■ Magyar Televízió munkatársai S közösen készítettek. Minden : egyes ilyen film új dolgokat, ed- : dig még nem ismert embereket, 5 tájakat mutatott be nekünk. £ Csütörtökön este — a föműsor £ előtt — Sport és honvédelem £ címmel a szovjet DOSZAAF-fal ■ ismerkedhettünk meg. A szov->! jetunióbeli MHSZ klubjaiban £ 17 millió fiatal (!) foglalkozik £ honvédelmi sporttal. Meghök- ■ kentő képsorokat vetítettek • munkájukról, életükről. Meg- S hökkentőeket, hiszen több olyan | sportágat is láttunk, amelyek S hazánkban nem vagy alig is­mertek. Az APN-filmnapok láttán eszébe juthat a tv-nézőnek: mi­ért csak alkalomszerű az ilyen, és az ehhez hasonló bemutatko­zás? A szocialista országokat — valljuk be — még mindig nem ismerjük kellően, úgy, ahogyan „testvér testvért” ismer. Hiszen nem mindenki juthat el turista­ként a tundrák végtelen vidéké­re, a napról napra felnövő szibé­riai városokba, az ősi finn-ugor kultúrát őrző kis falvakba, vagy éppen a látogatóktól elzárt ha­talmas gyáróriásokba, üzemek­be. S hogy mégis eljussunk, ar­ra kitűnő eszköz a kamera, a képernyő. így válhat az „isme­retterjesztő-szórakoztató doboz” a barátság elmélyítőjévé. Ügy, ahogyan most tették, hazánk fel­szabadulásának, a fasizmus fe­letti győzelem 30. évfordulója, a szocialista világrendszer meg­születésének évfordulója előes­téjén. (N. L.) CBBSfflBBBBBBBBfiSBflBBBflBBBHBBnBBSBBBlBBCBBBOfflBSTÍ Tájékoztató kézikönyv A Panoráma Kiadó gon­dozásában rövidesen tájé­koztató kézikönyv jelenik meg a tanácsi idegenforgalmi hiva­talokról. A 200 oldalas könyv ismerteti az országban működő 22 idegenforgalmi hivatal szol­gáltatásait Miről ír a Szovjet Irodalom első száma? Április elején Szovjet Iro­dalom címmel új irodalmi fo­lyóirat jelenik meg. A folyóirat célja a sok nemzetiségű szovjet irodalom és kultúra minél széle­sebb körű bemutatása a legjobb magyar írók és műfordítók köz­reműködésével. Az első szám gazdag tartalmá­ból kiemelkedik Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a folyóirat moszkvai és budapesti szerkesz­tőségéhez intézett üzenete. Izgalmas olvasmány a tavaly Állami-díjjal kitüntetett belorusz Vaszil Bikov új kisregénye, a háborús témájú Farkascsorda. A közelmúltban hunyt el tehetsé­gének teljében, a szovjet művé­szet egyetemes jelentőségű alko­tója, a színésznek, filmrendező­nek és írónak egyaránt kiváló Vaszilij Suksin. A Szovjet Iro­dalom bó válogatást tesz közzé novelláiból. Az első szám költészetét Alek­szandr Tvardovszkij magyarra eddig még nem fordított költe­ményei képviselik. A folyóirat rendszeres nyole oldal színes melléklettel jelenik meg. Az első számban Kokorin festőművész Magyarország ihlet­te vázlatai szerepelnek a festő hangulatos útirajzával. Tanévzár6 előtt írásbeli érettségi; május 19. — »Második felvonás" a továbbtanulásban — Előkészítők hatéveseknek Még két teljes hónap van hát­ra a nyári vakációig. Az isko­lák végzős hallgatóinak ez a két hónap a záróvizsgákra, a tovább­tanulásra, a felvételikre való felkészülés időszakát jelenti. A szakközépiskolák és a gimnázi­umok nappali tagozatain az írásbeli érettségi vizsgát május 19-én tartják meg, a gimnázi­umokban a szóbeli vizsga idő­pontja: június 9—22. Ezekben a napokban már be­fejeződött a pályaválasztás első szakasza. Az előzetes számveté­sek szerint több mint 123 ezer diák fejezi be általános iskolai tanulmányait az idei tanévben. Az elmúlt évhez képest négy- ötezerrel csökkent a végzős fi­atalok száma. Az. illetékesek tá­jékoztatása szerint az idén sem jelent gondot elhelyezkedésük, pályaválasztásukat körültekintő­en készítették elő, az év első he­teiben pályaválasztási szülői ér­tekezleteket tartottak. A tovább­tanulásra jelentkezni szándéko­zók csak az értekezlet után tölt- hették ki jelentkezési lapjaikat A középiskolákban a felvételi beszélgetéseket április 15-ig tart­ják meg, a gimnáziumok szako­sított tantervű — az úgyneve­zett tagozatos — osztályaiban és a szakközépiskolákban április 25-én zárul a továbbtanulás „el­ső felvonása*. K „második” az eddig az időpontig fel nem vett tanulók jelentkezési lapjainak továbbküldésével folytatódik, a második helyen megjelölt tan­intézetekhez. Amennyiben a to­vábbtanulásra jelentkezett diák két azonos iskolatípust, vagy az első helyen gimnáziumot, máso­dik helyen pedig szakközépisko­lát jelölt meg, úgy a döntést áp­rilis 12-ig kell meghozni. Az elő­zetes adatok szerint az általános iskolák végzős diákjai közül 87 százalék, megközelítőleg 107 ezer fiatal tanulhat tovább az ország középfokú tanintézeteiben. Országszerte befejeződött 4 tanköteles gyerekek beíratása. A következő tanévben mintegy ICO ezer kisfiú és kislány kezdi me» tanulmányait az általános isko­lák első osztályaiban; 2—3 ezer­rel több, mint tavaly. Azoknak a gyerekeknek, akik nem járhat­tak óvodába, azoknak az úgyne­vezett általános iskolai előkészí­tő foglalkozások megszervezésé­vel nyújtanak segítséget. A fog­lalkozásokat április elejétől tan­évzárásig az általános iskolák­ban és az óvodákban tartják. A foglalkozások idejéről és helyé­ről a beiratkozás alkalmával kaptak tájékoztatást a szülők. (MTI) OfflBDBOBBOfflISQBQQOOlDQQBOQQBGOOQOQBBil» i FELEMELTÜK II PAPÍRHULLADÉK LAKÓTERÜLETI ÁTVÉTELI ARÁT! Az újságpapír ára kilogrammonként 1,50 Ft A színes folyóirat, és minden egyéb, papírgyártásra alkalmas papírhulladék ára kilogrammonként 1.- Ft A PAPÍRHULLADÉK ÉRTÉKES HAZAI HVERSAIWA<3 -IHPORTCELLULŐZf PÓTOL Fekete Gyulai A fiú meg a katonák {SasoosooooocjEiooaQBOSosBOBBOQQOOOQODQagBQaaQO.aBBaooooaSQOOOQOooaocDoaogaooaooaoaBaooaaaBO 41. Nem haragudtak meg rá a ka­tonalányok. Nem is haragudhat­tak, mert ő volt a postás, és ha valaki szerelmes levelet akart írni a lányoknak, vele küldte el. Grisa is küldött néha szerel­mes levelet a lányoknak. De nem volt szabad megmondani, hogy Grisa küldte, mert min­denféle butaságot írt benne. Egymás hátára torlódva olvas­ták a lányok, és nagyokat ka­cagtak. Mindig kapott cjikrot a lá­nyoktól, ha elment hozzájuk. Egy alkalommal csokoládét is adtak, s ahogy beleharapott, rögtön kiköpte, mert egészen furcsa, keserű íze volt, a cso­koládénak teljességgel szokat­lan íze, s azt hitte, ki akarnak vele tolni. Ezen is nagyon ka­cagtak a lányok, hogy ő kiköpi az igazi csokoládét Megszokta azután, hogy a tea meg a kávé íze is másforma, mint az otthonié. S arra is azt mondták: az az igazi, ö nem­igen találta Bem jobbnak, sem rosszabbnak. Csak másformá­nak. A Grisa rajában később vál­toztak az emberek. Azok közül, akik Stefi nénihez beszállásol­tak, Pest alatt meghalt kettő. Az egyiket lelőtték a magyarok, amikor a tűzvonalban kell ett va­lamit javítania. Egy napra rá közvetlenül a műhely mellett csapott be egy lövedék, akkor halt meg a másik. De nem értek el vele semmit, odaát, hogy ezt a kettőt lelőt­ték, mert négy új tovaris jött helyett ült, és most már nyolcán lettek a rajban. (Azaz kilencen. Vele együtt.) Pesten egy nagy gyárba jár­tak el Grisáék, és a szálláshe­lyüket nem kellett őrizni, mert az egész épületet, ahol laktak, az ezred foglalta el. Szeretett volna ö is bejárni a gyárba — még sohasem látott igazi gyárat belülről —, de a kapuőrség csak a szerelőket en­gedte be. Szerette volna látni, hogyan csinálják a gyárban a Tigrisből a T—34-est. Grisa azután elmagyarázta, hogy ez nem olyan gyár, itt is csak a rossz járműveket javít­ják, s akikor már nem volt rá olyan kíváncsi. Sokat csavargott megint, ezek­ben a hetekben. A Mari nónjén«k címzett le­velet azóta is magával hordta. Fel akarta adni pedig, de az el­ső napokban elfelejtődött, s amikor már elvitte a postára, dugig volt a levélsaeikrény. Raj­ta az írás: A POSTA ÁTMENETILEG KÜLDEMÉNYT NEM TOVÁB­BIT! Még jól is járt vele, hogy nem adta fel, Rajta a címzés, most személyesen elviheti Marinak. Hátha tudná a Mártus címét Mari. Irdatlan nagy város Pest. Még Miskolcnál is nagyobb. Eleinte csak a szállásuk szű- kebb környékét járta be, ügyel­ve arra, hogy visszataláljon. Később azután messzebb is el­merészkedett, amikor a házmes­ter megmutatta neki, hogy a tér túloldalán az a nagy épület a Keleti pályaudvar. Akármikor eltévedne, csak azt kérdezze, merre van, s rögtön útbaigazít­ják. Nagyon készséges volt a ház­mester. Hozzá legalábbis kész­séges volt; tudta; hogy a had­sereghez tartozik. Neki, a házmesternek, mutat­ta meg a Mari levelét is. Sárga lófogú kis öregember volt; rá sem nézett a levélre.

Next

/
Thumbnails
Contents