Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-28 / 74. szám

Színesebb a nagyközségi népfront bizottságok munkája

Első helyen a településfejlesztési tervek segítése áll

A gyulai j Árasban őt

nagyközség van, Sarkad, Doboz, Elek, Újkígyós és Kétegyháza. Mind az öt településen színes, eleven népfrontélet alakult ki az utóbbi években. Az itt működő népfrontbizottságok — amelyeknek összesen 201 tagja van — éves munkaprogram és féléves munkatervek szerint dolgoznak. Ezeknek a terveknek már a készítésénél is nagy figyelmet szentelnek a helyi aktuális feladatoknak, de természetesen figyelembe veszik a párt, a járási népfrontelnökség ajánlásait. Mindezek hatékonyabb megvalósítása érdekében létrehozták az elnökségek mellett működő munkabizottságokat, amelyek közül különösen a nőbizottságok tevékenysége a legdicséretreméltóbb.

Megállapítható az is, hogy a nagyközségi népfrontbizottságok munkája egyre átgondoltabb. Tevékenységük sokrétű, s az élet majd minden területét átöleli. Mégis, ha osztályozni kellene, első helyre feltétlenül a településfejlesztési tervek segítését lehetne sorolni. A népfrontbizottságok nemcsak hogy rendszeresen kikérik a lakosság véleményét, hanem javaslataikkal elősegítik a helyes döntések meghozatalát, majd mozgósítják a lakosságot a kitűzött célok sikeres végrehajtására. így a legutóbbi népfrontválasztás óta — hogy csak néhányat említsünk — Dobozon vízmű, kultűrház épült, Eleken vízmű, játszótér, iskola és óvoda, Sarkadon játszóterek, sportpálya, vízmű, Újkígyóson járda, kövesút, községi könyvtár, egészségház, öregek napközi otthona és 'emlékpark. Ezeken kívül minden községben szervezik a fásítást, virágosítást, vigyáznak a környezetre.

Elek lakossága felhívással forsmtSMCMMNttmMMMMMMnmWMraaMfaai

az igen. fennhéjázva bőszéit viele Amikor a fufajkát ledobta az ablakpárkányra, akkor látszott, hogy csakugyan parancsnok, mert kapitány. Vagyis sokkal magasabb rangja van, mint Grisának.

—■ Nu, pajgyom! Paváj, da- váj — mondta Grisa a kapitánynak. — Gyerünk a koman- damtra.

Akkor meg a kapitány kezdett el káromkodni.

Jobban ismerhette a városparancsnokot Grisa (vagy Pailkóv- nyik Szinyicin elé citálta volna?), mert a kapitány nem mert elmenni vele.

S a vége az lett, hogy hiába káromkodtak, fenyegetőztek, azért csak szedték a sátorfájukat, és kitakarodtak az udvarból a kozákok.

Akkor egypár napig nagyon félt egyedül a szálláson maradni. Még aztán visszajön, a kozák kapitány, és lelövi őt, amiért Grisáékat értesítette.

Bezárta a kaput — no hisz, sokat számít az a kozákoknak! —, ha csak tehette, nem mutat kozott az udvaron. De még a szobákból is menekült, le^s’ívesebben a pincébe vagy valamelyik padlásra.

Elhagyott porta volt; minden értéket kitakarították már belőle. Legelőször, nyilván, még a háziak: utánuk a mindenféle katonák.

Azaz a vekker innen származik, az aranyos szélű findzsa. s az abroncsos melltartó. Ezek valahogy itt felejtődtek, nem vették észre a sok szétszórt Hinduit a megye községeihez „Tiszta, szép, virágos község” mozgalom elfogadásához és igen sok követőre talált az „Egy nap az iskoláért, óvodáért” mozgalom is, amelynek sikeréért az öt nagyközségben az iskolák és óvodák támogatására 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek.

ÖRVENDETES az a kezdeményezés is, amelyet szintén a népfrontbizottságok indítottak el a közellátás javítása érdekében. Ennek köszönhető, hogy az eltelt években valósult meg Újkígyóson, Sarkadon, Eleken a benzin- és olajárusítás, a takar- mánytáp-ellátás, valamint a gázcseretelepek, zöldségboltok építése. Az is figyelemre méltó, hogy évről évre jelentősen nő a társadalmi munkában részt vevők száma és az elvégzett társadalmi munka értéke is. Ez az elmúlt esztendőben — csak az öt nagyközségben — több mint három és fél millió forintot tett ki. Az élen a kétegyházlak állnak, akik 1974-ben csaknem egymillió forint értékű társadalmi tevékenységgel segítették nagyközségük gazdagodását, s az egy lakosra jutó összeg meghaladta a 195 forintot. Mindezek az eredmények annak is köszönhetők, hogy példás a népfrontbizottságok és a tanácstagok kapcsolata. Rendszeres segítséget adnak a tanácstagi munkához, ezenkívül mozgósítanak a tanácstagi beszámolókra, segítik az új, a fizikai dolgozó nőket és a fiatal tanácstagok tevékenységét.

Ugyancsak eredményesen működnek közre a falugyűlések szervezésében is.

Az MSZMP XI. kongresszus irányelveiből — az öt nagyközségben — 32 tájékoztatót tartottak és beváltak azok a taníom, papír, törmelék közt a

csellengők

Amikor a pince egyik beugrójában fölfedezte, az új falazást, eszébe jutott a miskolci rámolás az alagsorban. Alig várta az estét, hogy mégmutassa a gyanús falat Girisának.

Kibontották, persze, és megtalálták a teli hordót.

Nagy ivászat volt, míg tartott a bor. A műhelybe is tele demizsonofckal jártak.

Egyik este katonalány óikat is meghívtak vendégségbe, pirogot sütöttek, és vacsora után mindenki őrá koccintott, lelocsolták a fejét borral. Grisa valamit hadarászott fölötte — mint egy katolikus pap, de ők pópának hívják a papot —, és gurultak a többiek.

Es azt magyarázták, hogy ő most már a fiuk lesz, és Pal- kóvnyik Szinyicinnek is jelenteni fogják. Azért kapta a sapkát is Grisától. ho<?y rögtön lássák rajta — civilek, idegien katonák —, hogy a hadsereghez tartozik. ,

Ügy értve: a Vörös Hadsereghez.

Pár nap múlva már az egész

ezredben tudták, hogy ő Gri- sáékhoz tartozik, Palkóvnyik Szinyicin is tudta. A ka tolnalány ok szívesen elcsalták volna, hogy legyen az ő fiuk, agy ízben be is zárták egy szobába a szállásukon, és etették Minden jóval. De kiszökött az ablakon; éppen kifért a feje a rács között.

(Folytatjuk)

folyamok is, amelyeket a „Népfront téli est”-ek keretében •ártották. Ezeken szintén megvitatták a kongresszusi irányelveket. Az országos felhívás alapján — a XI. kongresszus és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulója tiszteletére — széles körben segítették a szocialista munkaverseny kibontakozását. Ennek eredményéként az öt nagyközségben 48,7 millió forint értékű felajánlás született. Ezen belül a községfejlesztési társadalmi munkára tett felajánlás értéke mintegy hárommillió forint.

Jelentős a népfrontbizottságok agitációja egyéb gazdasági téren is. Többek között segítik a húsprogram megvalósítását, fontos feladatuknak tartják a házikertek hasznosítása érdekében kifejtett felvilágosító munkát. Mindezek hatása a háztáji állat- állomány és a fólia alatti zöldségtermesztés növekedésében máris érezhető.

MINDEZEKRŐL egyértelműen megállapítható, hogy a H,NF nagyközségi bizottságainak munkája egyre inkább politizáló jellegű. Részvállalásuk a községpolitika alakításában és végrehajtásában jelentős. Eredményesen fogják össze és irányítják az emberek cselekvőképességét a legfontosabb célok megvalósítására. Mindezeken kívül nemcsak tájékoztatják a lakosságot, hanem nevelik Is a közéletiség- ré. Tevékenységük, eddigi munkájuk legszebb elismerése, hogy a községi párt- és állami szervek egyre jobban igénylik' közreműködésüket, véleményt, javaslatot kérnek és feladatokkal bízzák meg a testületet.

B. O.

i

! Három Polski I

j ■

I a mocsárban,*

j i

A takarékosság napjaink- S

• öan szinte mindenhol be- '

• szédtéma. A jól szervezett |

: munkával, ésszerűen nuegta- « ; hárított energia, nyersanyag \ ; népgazdaságunk eredményeit ! ■< növeli.

Az elmúlt napokban Be- ; S Icéscsabán városszerte fém- * ; hulladékgyűjtési akciót szer- ; 5 veztek, ami igen sikeres volt. S

• A kertes es a bérházak ud- S ! varai is megszabadultak a £

• felesleges fémhulladéktól, ; ; lomtól. A lakók az ócskává- ; ; sat is kihordták, az illetéke- ■ ; sek pedig elszállíttattak.

De hová?! Sajnos nem vá- ;

lógatták szét a fémhulladé- :

! kot, a papírt a haszontalan ; ; lomtól. Az egész „gyűjtést” a ;

■ város menti mocsaras részek •

• feltöltéséhez hordták ki, a :

• hűtőhöz és az új vágóhíd :

s környékére. Napokon át ■ ; mintegy húsz tehergépkocsi *

5 — egyebek mellett — több ■

1 száz mázsa vas-, öntvény-, j ! bádoghulladékot fuvaYo- i ; zott ide. A gépkocsivezetők :

• szerint körülbelül három |

E Polski árát hordták a sze- ■ 5 métbe.

• Jobb szervezéssel, értékest- l

• téssel vajon nem lehetett |

: volna megmenteni a fémhul- *

ladékot az iparnak és az árá- ■ i bóí valamelyik gyermekin- § S tézményt megsegíteni, kor- | | szerúsíteni? Úgy véljük, a !

hulladékgyűjtésnek ez lett | i volna a hasznosabbik és cél- | raúezetőbb módja.

• —Sz—■ 5

8sas®eee*esss*s»*sss»sssaas8«*e=sasaa**xiaes«**i

Mindenkinek csak Karcsi bácsi

Csaknem három éve, minden reggel hat óra előtt néhány perccel jelenik meg a Szeghalmi Sárréti Tej TÖVÁLL kapujában Csordás Károly. Mindig pontosan érkezik, de a műszak végén nem mindig megy haza a többiekkel. Sokféle dolog tartja vissza, közte a pártmunka vagy egy-egy jármű gyors javítása nyújtja meg a munkaidejét.

A 46 éves munkás-párttitkár három gyermek édesapja. Szegény kubikos és mosónő negyedik fiaként a Sárrét fővárosában látta meg a napvilágot. Szeghalomban nőtt fel, ismeri a települést és lakóit. A felszabadulás előtti nyomorúságos években édesapja foglalkozását, a kubikoiást örökölte. A nehéz fizikai munka megterhelte szervezetét, s így más kereseti lehetőség után nézett. Mező- gazdasági munkás, majd ezt követően, 1949-ben a füzes- gyarmati gépállomás gyakornoka lett, s még abban az évben bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Megismerkedett a marxista—leninista eszmével, amit addig csak hírből ismert.

1952-ben véglegesítették, majd ezt követően, 17 év múlva mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásbizonyítványt szerzett, amit további tanfolyamok köveitek, s így szaporodott a „papírok” száma. A gépállomások egyesülése után a szeghalmi Petőfi Tsz gépműhelyének szerelője, majd nehány év múlva műhelyfőnöke lett. Munkája mellett szakadatlanul tanult, önmagáról nagyon szerényen fogalmaz, s csak annyit mond: „Szeretem a munkámat ..

A tej TÖVÁLL megalakulása után rövid időn belül átkerült dolgozni az új üzembe. Világéletében kétkezi munkás volt, ma is az.

Keveset beszél, kommunista múltját nem emlegeti. A legnehezebb időszakokban is helytállt. Pedig voltak kellemetlenségei.

Az idő és az igazság Csordás Károlyt igazolta, ugyanis a bajokat nem lehetett a végtelenségig takargatni.

Üi munkahelyén ismerték, s tudták róla: a párt és az emberek igazáért mindig határozottan kiállt. Így 1973-ban a párttagság egyhangúlag megválasztotta az alapszervezet titkárává.

Abban az időszakban került a tejüzembe az igazgató is. Együttesen láttak munkához. Mindent a helyére kellett rakniuk. Az üzem dolgozói a tsz- ekből jöttek, s ipari munkássá kellett formálniuk. Nem volt könnyű feladat. A kötött munkaidővel, a technológiai fegyelem megtartásával, a három műszakkal nehezen birkóztak meg az új munkások.

A sokirányú tevékenység mellett 1973 II. félévében már munkaterv szerint dolgoztak, s az év végére összeszedték maT- gukat.

A pártszervezet munkájáról a felsőbb pártszervek az elismerés hangján szóltak.

Náluk minden párttagnak van pártfeladata és a párton- kívüliek is szívesen segítenek munkájukban.

A politikai oktatáson az alapszervezet valamennyi tagja részt vesz. Az utóbbi hónapokban mind népszerűbb a „vállalati gazdálkodás” és a „politikai vitakör” oktatási forma.

Öröm tölt el, amikor látom és hallom, hogy az emberek mind többször és véleményüket őszintébben nyilvánítják.

A jelölő bizottság megkérdezte az alapszervezet tagságát: ki legyen a titkár?

Erre a posztra egyetlen jelölt volt: Csordás Károly. A tagság ellenszavazat nélkül ismét titkárrá választotta.

Csordás Károly termelő- munkája és pártmunkája mellett szakközépiskolában tanul. Tudja, hogy a tanulásban nem lehet megállni.

Milyen embernek, munkatársnak, elvtársnak ismerik Csordás Károlyt? Íme két vélemény.

Varga Imre főművezető:

r

„Karcsi bácsi emberségből mindig jelesre vizsgázik. Mun- kásérzelmű, sokat segít társainak, felvilágosít, szervez, mozgósít. S mindezek mellett munkáját mindig tisztességgel ellátja.”

Kiss Imre árukísérő:

„1942-ben ismertem meg Karcsit, nem éppen a legbékésebb időszakban. Igazi kommunistának tartom. Jó a politikai és szakmai felkészültsége. Nálá a munkaidő nem számít, mert nem ismer lehetetlent, csak tehetetlent ...”

Megválasztották a községi pártbizottság tagiává, majd a járási küldöttértekezleten képviselte községét és alapszervezetét, ' március 8-án pedig a szeghalmi járás kommunistáinak képviselője volt a megyei pártértékezleten ...

Szekeres András

Az AFÍT szerviz gyulai üzemegysége értesíti a T ügyfeleit, hogy

1975. április 6-tól

a nyitva tartási időt

az alábbiak szerint módosítja:

hétköznap: reg gél 6 órától este 20 óráig, szombaton: reggel 6 órától fél 12 óráig állunk ügyfeleink rendelkezésére. x

\