Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-28 / 74. szám
Termelési tanácskozás a Kellős-, Sebes Körösi Vízgazdálkodási Társulatnál Csütörtökön, március 27- éa, tartotta meg a Kettős-, Sebes-Körösi Vízgazdálkodási Társulat összevont termelési tanácskozását'^ vésztői kultúr házban. A ma már 90 ezer hektárnyi területen tevékenykedő vízgazdálkodás! társulat 200 dolgozója ezen a tanácskozáson értékelte az' 1974-ben elért gazdasági eredményeket és vitatta meg az 1975. évi feladatokat. A társulat 1974-ben — több mint 18 és fél millió forint értékben — elsősorban társulati kezelésű belvízelvezető csatornákat épített és tartott karban, valamint a mezőgazdasági tagüzemek vízrendezési munkáit és a községi tanácsok belterületi csapadékvíz-elvezető hálózatának kivitelezését végezte aL A társulat jelentős szerepet vállalt az 1974. évi árvíz- védelmi munkálatokban is. A termelékenység fokozásában jelentős sikert értek el a társulat dolgozói, hiszen a megelőző évhez viszonyítva tavaly a termelékenységet csaknem hét százalékkal növelték. Az eredményes gazdálkodás tette lehetővé, hogy a társulat dolgozói a termelési tanácskozást megelőzően átlagosan egyhavi fizetésnek megfelelő eredményességi jutalmat kaptak. A vízgazdálkodási társulat az 1975. évi üzemtervét alapos előkészítés után állította össze. A 14 és fél millió forint termelést előirányzó terv alapján hétmillió forint értékben a tagüzemek megrendelésére végeznek munkát ebben az évben. A mezőgazdasági területek termésbiztonságát szolgálja az, hogy a belvizes csatornák állapotának javítására a társulat egyre nagyobb ösz- szegeket fordít. Fenntartási munkákra 1975-ben az elmúlt évinek több mint kétszeresét, összesen mintegy 2 és fél millió forintot terveztek. A társulat vezetőségének kezdeményezésére a tagüzesmek megrendeléses munkáinál a kőtelező 10 százalék árengedményen felül további két százalék árengedményt ad a társulat. Ugyanakkor a társulat dolgozód azt tűzték célul maguk elé, hogy a termelékenység fokozott — hét és fél százalékos — emelésével 1975-ben az országos társulati átlagtermelékenységet is túlszárnyalj ák. A gazdasági eredmények és feladatok megvitatását követően a kollektív szerződés végrehajtásának 1974. évi tapasztalatairól és a szerződés módosításáról tárgyalt a termelési tanácskozás, amelyen a társulat dolgozói megfogadták, hogy a felszabadulási munkaversenyben a társulat IV. ötéves tervét négy hónappal korábban, 1975. szeptember 1-re teljesítik. Utolsó napirendi pontként került sor a szocialista brigádok versenyének értékelésére. A társulat dolgozóinak jelenleg 83 százaléka szocialista brigádtag, s most a munkaversenyben legjobb eredményt elért nyolc brigád részesült pénzjutalomban, a társulat öt dolgozóját pedig Bényei Gábor igazgató kiemelkedő munkájuk elismeréséül a „Kiváló Dolgozó” megtisztelő címmel tüntette ki. Szobor avató Endrödön keretébe a palesztinaiak jogainak helyreállítása is beletartozzék, nem hajlandó a konfliktus befagyasztására. Egyiptom szerint egy újabb csapatszétválasztás kellő kindulópontot jelentett volna a genfi konferencia számára és csökkenthétté volna a közel-keleti feszültséget. Az egyezmény létrejötte Izraeltől függ — mondták Kairóban. De Izrael hajthatatlan maradt. Tel Aviv, ma még pontosan ki nem elemezhető makacssággal, nem elégedett meg a csapatszétválasztás ellenértékeként olyan egyiptomi nyilatkozattal, amely kinyilvánította volna az egyezmény érvényességi tartamára az ellenségeskedések megszüntetését. Ehelyett megadhatatlan feltételt, a hadiállapot megszüntetésének egyszer és mindenkorra történő kinyilvánítását követelte, ami Egyiptomot látványosan kiszakította volna az arab frontból és az ország számára politikai megaláztatást is jelentett volna. Azzal, hogy Kissinger távozott, beismerte, hogy az Egyesült Államok pillanatnyilag képtelen közel-keleti szövetségesére nyomást gyakorolni. A csapatszétválasztási tárgyalások zátonyra futása könnyen válságot robbanthat ki Izrael és Amerika között. Mi lesz ezután? A felelet most leszűkülhet Genf és a háború (Folytatás as 1. oldalrőT) ( rült előtérbe az a fasiszta politikai gárda, amely azután legkészségesebb kiszolgálója volt | Magyarországom, a második világháború idején a német fasizmusnak. 1935-ben a koimánypártiak mindent elkövettek azért, hogy Gömbös Gyula és híves kerüljenek hatalomra. Az endrődi mészárlást is erre használták fel. A sortűz áldozatai a hősök emlékműve körül feküditek. Másnap a belügyminiszter a helyszínre érkezett, de se akikor, se később nem emeltek vádat a gyilkosok ellesi. Gömbös Gyula, az endrődi csendőrsortűz után Szegeden tartott beszédében' fejtette ki további terveit. Totális fasiszta diktatúrát, a legális munkásmozgalom fejszámolását hirdette meg. Hamarosan találkozott Gő- riniggel, akit biztosított arról, hogy két év alatt megvalósítja ezeket a célokat. Tervei azonban sorra kudarcot vallottak. Az országban mély megdöbbenést ás felháborodást váltott ki az endrődi csendőrsortűz híre, ami csak növelte a munkásosztály ellenállását és megerősítette szervezettségét. Mind gyakoribbak lettek a bányász- és építőmunkás-sztrájkok, a bérharcok. Ugyanez történt ez időben Európa-szerte. A fasizmus ennek ellenére felülkerekedett és hamarosan tombolni kezdett. A történelem kerékét ázomban nem lehet visszafordítani. Ez a fasiszta hordáknak sem sikerült. A szovjet hadsereg dicső győzelmével egy sor ország — közöttük hazánk is — felszabadult. Endréd lakossága, akiknek egy- harmada a felszíaibadulás előtt kuibikosmunkára kényszerült, 1945 után új életet kezdhetett. Akik nem jutottak földhöz, azok a megalakuló mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, az iparban keresték munkát, 1947-ben két cipész-szövetkezet jött létre, amelynek mai utódja mór határontúli hírnévvel büszkélkedhet. Vagyoni helyzete a néhány kaptafa értékéről sok millió forintra emelkedett. Sokan kaptak munkát az 1946-ban létrehozott földműves- szöivetkezeíben, 1951-ban a helyi vegyes fctsz-bsn és 1952-ban a háziipari szövetkezetben. Ma már korszerű bölcsődével, óvodákkal és iskolákkal rendelke- ’zik a község. A könyvtárban 15 ezer kötet kölcsönözhető. A művelődési otthonban gazdag program szolgálja a szocialista köz- művelődést. De beszélhetnénk az egészségügy, a lakásépítés, a közművesítés nagy eredményeiről is. , Az egykor nyomorban sínylődő Endréd ma szocialista társadalmunk egyik magas szinten gazdálkodó szövetkezeti községe. Kedves Elvtársak! Közeleg és hamarosan ünnepelhetjük a fasizmus felett aratott világméretű győzelem 30. évfordulóját. Együtt ünnepli ezt az évfordulót a világ haladó, békeszerető emberisége. Az emlékezés azonban nem lehet egyszerű múltba tekintés, hanem a jelen és a jövő cselekvéseire kell szólítania. Most, amikor a kibontakozó és a fenevadkónt tomboló fasizmus mártírjaira egyszerre emlékezünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fasizmus sakkal több mint múlt! Ma is élő, állandó veszély a békeszerető milliók életében. El kell fojtani, mielőtt ismét erőre kapna! Elődeink elvhűségével kel] harcoljunk az imperializmus és a pusztító háborúk ellen. Mindennapi, építő tetteinkkel keli erősíteni, fejleszteni, giazdagíta- S ni szocialista társadalmunkat. 3 Ezzel együtt kell szolidaritási • vállalnunk mindenkor a vilájE ! proletariátusával, a szabadságu- i kért küzdő népekkel! alternatívájára. A svájci konferencia-városban tulajdonképpen minden lehetőség megvan ahhoz, hogy az eddigi póteszmecserék helyett a problémakör leglényegesebb kérdéseit megvitassák. A térségben érdekelt két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — társelnöksége mellett ott lehet valamennyi fél. (Természetesen ott kell lennie a Palesztina! Felsza- badítási Szervezet képviselőinek is, hiszen a Palesztinái probléma megoldatlanul hagyása nem hozna rendezést a Közel-Keleten.) Genf annyira világos következménye Kissinger bukásának, hogy az egyiptomi külügyminiszter például a misszió csődjét bejelentő sajtóértekezletének második mondatában már közölte: Egyiptom kapcsolatba lép a többi arab országgal és a PFSZ-szel a genfi közel-keleti értekezlet mielőbbi összehívására. Remélhetően Izrael hasonlóan látja ezt. Mert Genf fel most már csak a háború lehetőségét lehet szembeállítani. És egy ötödik közel-keleti háború — amely a szakértők szerint az eddigieknél is pusztítóbb és hos’szan tar- tóbb lenne — újra semmit sem oldana meg, csak fellobbantaná a világ — fertőzéssel leginkább fenyegető — háborús gócát. Kairó, 1975. március 25. Kereszt? András Hunya István talapzatán az és Kovács István elhelyezik a szobor emlékezés virágait Fotó: Demény Kedves Elvtársak! Szocialista hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepeljük a napokban. Az elmúlt 30 esztendőben élért eredményeinkre joggal lehetünk büszkék. A Magyar Népköztársaság munkáshatalma, államszervezete, közrendje szilárd, életszínvonalunk rendszeresen emelkedő, szocialista demokratizmus jellemzi hétköznapjainkat. Minit arról az elmúlt héten pártunk XI. kongresszusa is beszámolt, társadalmunk a maga teremtette szilárd szocialista alapokon fejlődik. Az a politika vezetett el bennünket idáig, amelynek megvalósításához a kommunistáid a szocialista fordulat végrehajtásával gyürkőztek neki. Amelyet az MSZMP kongresszusiadnak sora teljesített ki, alakított- sokoldalú, kiegyensúlyozott és egyértelmű gyakorlattá. Három évtizedünk minden tapasztalata alátámasztja, hogy a szocialista társadalom építésének sikerei és az egyének, családok boldogulása elválaszthatatlanok egymástól. Ha tehát személyes céljaink, vágyaink megvalósulását kutatjuk a közös célokban, és tervekben, ott találjuk meg őket, együtt a feladatokkal, amelyek szintén közösek. Minden szándék, feladat egy irányba mutat: tovább haladunk a fejlett szocialista társadalom építésiének útján, történelmi célunk az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus felé! Bár hosszú az odáig vezető út, rajta haladva törvényszerűen közeledik egymáshoz a két szocialista tulajdonforma, az állami és a szövetkezeti tulajdon, és közelednek egymáshoz az egyes társadalrhi osztályok és rétegek. A szocialista termelési viszonyok további fejlődésével még egységesebbé válik majd társadalmunk osztályszerkezete. A munkásosztály tovább erősíti vezető szerepét, társadalmi befolyását. Politikai, általános és szakmai műveltségének gyarapításával növekszik szerepe a szocialista gondolkodásmód és életmód térhódításában, általánossá válásában. * A termelőszövetkezeti parasztság társadalmi helyzetének, munkája jellegének, életkörülményeinek változása révén még közelebb kerül majd a munkásosztályhoz, és végképp eltűnnek soraiból a korábbi rétegződés nyomai. Közelebb kerül a munkásosztályhoz az értelmiség is, egyrészt azáltal, hogy általános lesz a középfokú végzettség és magasabb fokú a bonyolult technikát elsajátító munkások szakképzettsége, másrészt azáltal, hogy az értelmiség még szilárdabban a munkásosztály eszméinek és erkölcseinek talaján tovább növeli elkötelezettségét és aktív részvételét a szocialista társadalom felépítésében. A szocialista építés során mér eddig is jelentékenyen csökkent a különbség a fizikai és a szellemi munka, valamint a város és a falu között. Pártunk célul tűzte ki a további közeledést, így a lakás- és települési viszonyok között ma még meglevő, számottevő különbségek fokozatos megszüntetését. Kedves Elvtársak! Az eddigi eredményeket, de a jövőbendaket is — amelyeknek feltételeit a dicsőséges szovjet hadsereg hős katonái teremtették meg — az előttünk járó névtelen és neves hazafiaknak egykori hősies küzdelme, áldozata tette és teszi elérhetővé. Emléküket őrizzük kegyelettel. Hősiességüket művészeti alkotásaink is hirdessék! Közöttük őrizze az 1935- ös endrődi csendőrsortűz hét áldozatának alakját a most leleplezésre kerülő szobor, Kiss István Kossuth-díjas művész alkotása. Büszkék vagyunk arra, hogy ismét gyarapodik Békés megye egy értékes művészeti alkotással, amit most itt, Endrődön állíthatunk fel. Jól ismerjük és tiszteljük Kiss István Kossuth- díjas eddigi munkásságát, a hazánk köztereit dísizítő Dózsa- szobrát, szegedi Lenin-szobrát, budapesti monumentális Ta- nácsköztársasági emlékművét és Centenáriumi emlékművét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága nevében ezúton is köszöntőm a művészt és köszönetemet fejezem ki a megyénk lakosságának átadott alkotásáért. Hisszük, hogy műalkotásával méltó efnléket állított az endrődi, a viharsarki, a magyarországi volt agrárpíral etá rokn áfc. Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásának leleplezése után Hidas Antal: Endrődi sortűz című versét hallhatták a jelenlevők ugyancsak BicSkey Károly tolmácsolásában. Az avatóünnepség az Initema- cianáiéval ért véget. Ezután a frissen avatott emlékmű talapzatára az MSZMP megyei, szarvasi járási és a nagyközségi bizottság, a MEDOSZ országos elnöksége, a MÉM, a TOT, a megyei tanács, a szarvasi Járási Hivatal és a helyi tanács, a KISZ megyei, járási bizottsága és helyi szervezete, a Hazafias Népfront megyei, járási és helyi bizottsága, az SZMT és a MEDOSZ megyei bizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint Gyoma nagyközség pártbizottsága és tanácsa képviselőd helyezték el a megemlékezés virágait. A kétnapos ünnepségsorozat vendégeinek tiszteletére a nagyközség vezetői fogadást adtak, ahol díszes emléklevélben mondtak köszönetét Kiss István szobrászművésznek
