Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

4 KISZ KB Vörös Vándorzászlajának új gazdája Alig hat évi munka után el­nyerné a KISZ Központi Bizott­ságának Vörös Vándorzászlaját ,aem kis teljesítmény. Ez most sikerült a kétegyházi területi KlSZ-alapszervezetnék, amely 1968-bam alakult és névadójául Szamuely Tibort választotta. Nö­veli a kitüntetés értékét, hogy az idén az egész megyében mindössze három KlSZ-szerve- aet érdemelte ki ezt a rangos elismerést, s etek közül az egyik kétegyházi volt A KISZ gyulád járási végre­hajtó bizottsága javaslatában alaposan megindokolta, hogy miért jutott a választás Kétegy- úázára: titkár pedig arany koszorús ki­tüntetést kapott Mindezeken kí­vül a fiatalok részt vesznek a nagyközség szépítését célzó mun­kaakciókban és egyéni vállalásaik lehetővé tették, hogy a tanács­csal közösen felépítsenek egy tánctermet a művelődési ház mellett és pinceklubot alakítsa­nak ki a pártszékház épülete alatt. Védnökséget vállaltak ját­szótér, felszabadulási park, óvo­dák udvarának rendben tartásá­ra. A KISZ községi bizottsága 25 ezer forintot vállalt a vietna­mi szakmunkásképző intézet be­rendezéséhez, ebből az összeg­ből 4 ezer forintot a területi alap­szervezet tagjai fizetnek be. — Az a&ajpszeirvezet 1968-ban alakult és jelenlegi vezetőinek többsége 4-5 éves vezetői gya­korlattal rendelkezik. A taglét­szám a kezdeti 20—30-ról 70-re nőtt. Megszigorították a tagfel­vételi követelményt — három hónapos próbaidőt szabtak kd — ás megelőzve az áprilisi határo­satokat — már 1972-től a pat­ronáló felelősi rendszerrel dol­goznak. Az alapszervezetnél ré­gi múltra tekintenek vissza a tiISó-csöpörtök és most már kiforrott munkastílus jellemzi tevékenységüket. Az alapszerve­zet önálló sejtjeiként működnek, beszámoltatnak, ellenőriznek. Sd- Kerrel oldják meg az akció- programokat és nagyszerű mun- ' aakapcsolatot építettek ki a he­lyi művelődési házzal, amely endszeres kulturális program­mal színesíti az alapszervezeti eletet. A vezetőség nagy figyelmet j ordít a káderképzésre. Azutób- j ói két esztendőben nyolcán vét [ rgezték el a marxista—leninista \ esti középiskolát, többen vettek I •.észt az egyhónapos KlSZ-veae- • őképzésen és az utóbbi négy, év alatt tíz fiatalt ajánlottak | a pártba, akiket fel is vettek. I Már 1971-ben elnyerték a KISZ j :iB dicsérő oklevelét, a KISZ- I Nemrégiben Kétegyházán a helyi szakmunkásképző intézet­ben ünnepélyes keretek között adták át a fiataloknak a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Ott volt az ünnepségen Szigeti Zol­tán, az MSZMP gyulai járási bizottságának titkára, Sebesi Lászlóné, országgyűlési képvise­lő, Kibédi Varga Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára, valamint a nagyközség politikai, társadalmi és gazdasági vezetőd. Az ünnepség Kalcsó Katalin, a területi KlSZ-szervezet titká­rának megnyitójával kezdődött, amit az irodalmi színpad mű­sora követett. Ezután a KISZ- titkár tájékoztatta a tagságot az alapszervezet elmúlt évi tevé­kenységéről, majd a résztvevők nagy tapsa közepette Kibédi Vargia Lajos átadta a vándor- zászlót azzal a kívánsággal, hogy azt a kétegyháziak jövőre is tartsák meg. Ezt követően Mocsári Imre, a KISZ gyulai járási bizottságának munkatár­sa átnyújtotta az arany koszorús KISZ-jelvényt Garzó Mária pro­pagandistának. Az ünnepség vé­gén a helyi úttörők gratuláltak idősebb testvéreiknek magas kitüntetésükhöz. B. O. Űttörőmunka megyénkben Tegnap délelőtt tartotta soron tövetkező ülését Békéscsabán a Magyar Úttörők Szövetsége me- gyei elnöksége. Első napirend­ként a megye úttörőmunkáját értékelték. Egyebek között meg­állapították, hogy a csapatok teljesítették az elmúlt évben az MSZMP KB titkársága által meghatározott feladatokat. Az úttörők és a kisdobosok külön­böző akciók felfedező és kutató munkája során alapos ismerete- | két szereztek hazánkról, szocia- j lista vívmányainkról. Az úttörő­munka programja igen sok al­kalmat és formát biztosít a sza­bad idő kellemes és hasznos el­töltéséhez. Békés megyében is kialakultak és hagyománnyá váltak a különböző szemlék, ver- mnyek, amelyek a túrákkal, tá­borozásokkal együtt elősegítik a gyermeki személyiség formálá­sát. Kisdobosaink és úttörőink teljesítik a próbakövetelménye­ket, sokan vesznek részt a kul­turális szemléken és a sportver­senyeken. Népszerűek a szak­ági vetélkedők is, melyekbe évenként 13—15 ezer gyermek kapcsolódik be. A megye hét- nyolcszáz gyermekszakkörében közel tizenötezer tanuló dolgo­zik. Az úttörőszövetség irányításá­val nevelt fiatalok közül évente 3—4 ezer nyolcadik osztályt vég­zett kap ajánlást a KISZ-be. A.Z elnökség megállapította, hogy a gyermekek élni tudnak jogaikkal, ismerik kötelességei­ket Egy év alatt 28,5 millió utas — 10,3 millió tonna áruszállítás — 220 millió forint beruházásokra Äs idén tovább korszerűsodik a vasúi I vasútra háruló sze-1 mély- és áruszállítási feladatok teljesítése népgazdaságunk za­vartalan fejlődésének fontos ré­sze. E munkából jelentős részt j vállal magára a MÁV Szegedi Igazgatósága, melynek vonalai három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — teljes te­rületére és több megye részterü­letére terjednek ki. Az 1974-es év befejezésével megállapítható, hogy a vasút a MÁV Szegedi Igazgatósága terü­letén a vele szemben támasz­tott igényeket kielégítette, a ki­tűzött feladatokat teljesítette. A személyszállításban az elszállí­tott fizető utasok száma az elő­ző évekhez hasonlóan, 1974-ben is tovább csökkent. Az utasok számának csökkenése a közleke­déspolitikai koncepció forgalom­megosztó hatásával, az ipar de­centralizálásával és a közúti gépjárműforgalom — főleg a magán-személygépkocsilc számá­nak T- növekedésével magya­rázható. A MÁV Szegedi Igaz­gatósága területén az elmúlt év­ben 28,5 millió forint volt a fi­zető utasok száma, 200 ezerrel kevesebb az 1973-ban utazóknál. Az 1 százalékos „utaslemorzso­lódás” elsősorban a rövid távol­ságú utazások csökkenéséből adódott. Ugyanakkor a gyors- és expresszvonatokon utazók szá­ma emelkedett, ami e vonatok által nyújtott kedvezőbb utazási feltételeknek tudható be. A gyorsvonaton utazók számának emelkedése esetenként, de kü­lönösen hét végeken zsúfoltság­gal is járt. Békés megye terüle­tén az elmúlt évben 9.7 millióan utaztak, itt az utascsökkenés négyszázalékos volt. A vasutasok 1974-ben jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy biztosítsák a személyszállító vo­natok menetrend szerinti közle­kedését, növeljék az utazási se­bességet, csökkentsék a késési időt és a zsúfoltságot. Erre irá­nyuló intézkedéseiknek köszön­hető, hogy a személyszállító vo­natok menetrendszerű közleke­dését 98,54 százalékra teljesítet­ték, a személyszállító vonatok utazási sebessége pedig az új menetrendben valamennyi vo­natnemnél emelkedett. I minőségi javulást segí­tette a djeselesítés, a Szajol—1 ö- kösháza vasútvonalon a villa­mos mozdonyok közlekedése, amelyek a gőzvontatás arányát tovább csökkentették. Az elmúlt évben a Diesel- és villamos von­tatás aránya az 1973. évi 63,5 százalékról 65,8 százalékra emel­kedett. Kedvezően hatott a sze­mélyszállítási munkára a vasúti fővonalak átépítése, korszerűsí­tése, egyes állomási épületek, utasterek felújítása. Az utazási igények jobb kielégítésire az Orosházi Üveggyárnál új meg­állóhelyet létesítettek. A vasútigazgatóság áruszállí­tási feladatait — az előző évek tervtúlteljesítéseit is lényegesen meghaladó — kimagasló ered­ménnyel zárta. Az összes moz­dított áruk vonatkozásában ter­vüket 102,5 százalékra teljesítet­ték, ami több mint 10,3 millió tonna áru elfuvarozását jelen­tette. E mennyiség 350 ezer ton­nával több az 1973. évinél. Békés megyében 1974-ben a berakott áruk súlya meghalad- j ta az 1,8 millió tonnát, ami az előző évi forgalommal csaknem azonos volt. A feladási árui or- galom mellett jelentős volt a ! megye területére érkezett áruk j súlya is. Tavaly 165 ezer vasúti ! kocsiban több mint három és fél ; millió tonna áru érkezett. E mennyiség 7,7 százalékkal ha­ladta meg az 1973. évi áruérke­zést. A megye nagy áruforgal­mat bonyolító állomásai közül , Békéscsabán, Orosházán és I Sarkadon emelkedett a forga- I lom. Békéscsabán húszezer ton­nával több árut adtak fel, és csaknem negyvenezer tonnával többet fogadtak, mint 1073-ban. Különösen nagy mennyiségű ka­vics érkezett az állomásra. Az orosházi állomás forgalma re­kordteljesítményt ért el. Tavaly 315 ezer tonna áru berakásával ötvenezer tonnával többet indí­tottak útnak. Főleg kenyér- és takarmánygabonából, egyéb árukból — ide tartozik az üveg is —• emelkedett a feladás. Ugyanakkor százezer tonnával többet fogadtak, vagyis 28 ezer vasúti kocsiban 620 ezer tonna árut. A sarkadi állomáson az érkezett kocsik kirakása jelen­tette a legnagyobb gondot. Száz­ezer tonnával több áru futott be, főleg cukorrépából. B va útigazgatóság terü­letén tavaly különösen nagy fi­gyelmet fordítottak a kocsik gazdaságos felhasználására. Az év folyamán operatív intézkedé­sek egész sorát tették azért, hogy a rendkívüli nagy szállítási igé­nyeket kielégítsék. A vasutasok munkájuk jó megszervezésé­vel, a gondos irányítással elér­ték, hogy a kocsiforduló időt a tervezett 1,38 nap helyett 1,32 napra szorították le, a kocsik állomási tartózkodási idejét 0,2 órával, az idegen kocsikét pedig 2,2 órával csökkentették. A meg- rakottt kocsik továbbításánál pedig elérték, hogy az összes feladott áru 17,9 százalékát ra­kodással képzett irányvonattal, célvonattal továbbították, szem­ben a korábbi 14,1 százalékkal. Az> árufuvarozás további javí­tásában nagy segítséget adhat­nak a vállalatok azzal, ha az idén az éjszakai, a hét végi és ünnepnapi rakodásokat tovább fokoznák. Szükséges ez azért is, mert tavaly Békés megye fuva­roztatóinak rakodási készs^e romlott. A megrakott kocsik 11,3 százalékát, az érkezett kocsik 23,3 százalékát késve rakták. Ennek tulajdonítható, hogy a fnegyében tavaly kocsiálláspénz címén 28 millió forint bírságot fizettek ki a vállalatok. A kifi­zetett összeg 17 millió forint­tal múlta felül az 1973. évi bír­ság összegét. A rakodások gyor­sítását elősegítő gépesítéshez a Központi Szállítási Tanács anya­gi segítséget is ad. A befizetett kocsiálláspénzekből rakodásgé­pesítés címén a vasútigazgatóság területén tavaly 10 millió forint támogatást kaptak azok a fuva­roztatók, akik saját fejlesztési alapjukból is növelték rakodási kapacitásukat. Békés megyéből az említett összegből a 3. sz. Volán Vállalat, a MÉK és a Sarkadi Cukorgyár részesült: összesen 3,4 millió forintban. A vasútigazgatóság 1975. évi tervei már adottak. A személy- szállításban a 28 millió utas el­szállítása mellett legfontosabb teendő az utazási körülmények további javítása, kulturáltságá­nak emelése. A vasútigazgatóság dolgozói az idén 10,4 millió tonna áru elszállítását tervezik, s főleg mi­nőségben ígérnek javulást, sze­retnék a jelentkező igényeket időben éá teljesen kielégíteni. Hz eredményes gazdálko­dást kedvezően befolyásolta az, hogy a vasút vezetői a Vasutas Szakszervezettel közösen fontos feladatuknak tekintették a vasutas dolgozók szociális hely­zetének további javítását. Az igazgatóság területén az elmúlt évben végrehajtott bérintézke­dések hatására a bérszínvonal 7,4 százalékkal emelkedett, s ebből az összlétszám 98,5 száza­léka részesült. A dolgozókról va­ló gondoskodást tükrözi többek között az is, hogy tavaly lakás­építés és -vásárlás céljára az igazgatóság a lakás feilesztési alapjából 8,6 millió, a részesedé­si alapjából 103 ezer forint ka­matmentes és 303 ezer forint vissza nem térítendő kölcsönt adott. Ez utóbbiban a 3 vagy több gyermekes családok része­sültek, szám szerint tizenheten. Az óvodai helyek biztosítására 1,3 millió forintot utaltak át az illetékes tanácsokhoz, ebből Bé­kés megyében Békéscsabára és Vésztőre. Az elmúlt évben jelentős volt az előrehaladás a műszaki fej­lődésben is. Az igazgatóság te­rületén tovább folytatódott a vasútüzem fejlesztése, techniká­jának és technológiájának kor­szerűsítése, a népgazdasági és a közlekedéspolitikai koncepció­ban meghatározott irányelvek­nek megfelelően. Tavaly fej­lesztési célokra 220 millió fo­rintot költöttek. Békés megyében is jelentős volt a fejlődés. A MÁV fejlesz­tési programjából a Szajol—Bé­késcsaba—Lökösháza vasútvonal villamosítása volt a legjelentő­sebb. A vonalszakasz villamosí­tásának fontosságát növeli, hogy ez az ország egyik legforgalma­sabb vasúti törzshálózata, ahol évi átlagban egymillió vasúti kocsit továbbítanak. A 117,2 ki­lométeres vonalszakasz villamo­sítási munkáit 1973 elején kezd­ték el és a kitűzött határidő előtt egy évvel, 1974. december 18-án adták át. A villamosítás egyben a vasútvonal további korszerű­sítését is jelentette. A vonalon önműködő térközbiztosító be­rendezések, a fontosabb közúti pályaszinti keresztezésekben fény- és félsorompók, több ál­lomáson korszerű biztosító- berendezések, a pályatelefonok, a vonatbefolyásoló berendezé­sek mind a közlekedés bizton­ságát szolgálják. A másik fontos munka, amely a megyét csak később érinti, az, hogy a Szeged—Békéscsaba vasútvonal átépítése is" elkezdő­dött. Tavaly a Szeged-rendező és Rókus-pályaudvar közötti munkát végezték el. Békés megyében jelentős feladatot adott a Gyula—Sarkad vasútvonal árvíz miatti helyre- állítása. Nehéz lenne felsorolni minden olyan létesítményt, amely tavaly a megye vasútvo­nalain épült. Íme egy néhány: Mezőkovácsházán elkezdték, Muronyban befejezték 9 rako­dóterület bürkolását, az Oros­házi-tanyák villamosítása befe­jezés előtt áll, a Gyula-János- zug megállóhelyen utasváró ké­szült el, s hozzákezdtek az ön­működő fénysorompó építéséhez. A mezőhegyesi állomás térvilá­gítása és csatornázása tervezési szinten elkészült, Szeghalmon megkezdődött a pályamesteri Szakasz szociális létesítményé­nek építése. Az említettek mellett az idén tovább korszerűsítik a vasutat Békés megyében. Békéscsabára az utóbbi 10 évben mintegy száztízmillió forintot költöttek. Az idén 140 millió forintos költ­séggel megkezdődött a vontatá­si főnökség rekonstrukciója. A munka során kocsijavító- csarnok és segédüzem, közpon­ti kazánház, Diesel—villamos szín két-két vágánnyal, segéd­üzemmel és kenőolajfeladó­szerelő épülettel épül, a von­tatási telep vágányhálózatát átrendezik, s tervezik egy szo­ciális épület építését is. Az idén befejezik a békéscsabai állomáson áthidaló gyalogos­felüljáró építését s megkezdik a Mezőtúr—Csárdaszállás állo­más között a fénysorompók te­lepítését, Mezőhegyesen, Med - gyesegyházán a rakterűiét bur­kolását, a gyomai, a szarvasi állomás épületének áta’akítá- sát A Békéscsabai MÁV Ne­velőotthon építésére mintegy 30 millió forintot költenek. Rz említette* k bizonyít­ják, hogy a vasút vezetése és az igazgatóság dolgozói tevő­legesen hozzájárulnak Békés megye szállítási munkájának elősegítéséhez és a szükséges feltételek megterem'és éhez. Gellért József

Next

/
Thumbnails
Contents