Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

filóg proletárja egyesüljetek 1 M75. MÁRCIUS 26„ SZERDA Ara 8® mié? xxx. Évfolyam, n. szám A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI-TANÁCS LAPJA Cselekvő internacionalizmus Egy héten keresztül Budapest­re figyelt a világsajtó. A lapok — nemcsak a szocialista közös­ség országaiban, hanem a tőkés világ számos fővárosában is — vezető helyen ismertették a ta­nácskozást: Kádár János előadói beszédét, a vendégeik, közöttük Leonyid Brezsnyev felszólalását, az elfogadott dokumentumokat. Ami a világhelyzet értékelését 5 a nemzetközi tevékenység kö­vetendő voltát illeti, barátaink és szövetségeseink mélységes elégedettséggel, mások pedig meglepetés nélkül vehették tu­domásul, hogy az MSZMP hely­zetértékelése nem változott és a Magyar Népköztársaság töretle­nül halad tovább az eddigi úton. Ha a kongresszus néhány nemzetközi vonatkozását akar­juk kiemelni, természetesen a teljesség igénye nélkül, altkor feltétlenül ezzel kell kezdeni: a párt tanácskozása' aláhúzta a Szovjetunióval való minden ol­dalú testvéri együttműködés fenntartásának, szélesítésének én mélyítésének fontosságát. Har­minc esztendő történelmi ta­pasztalata egyértelműen bizo­nyítja: az első szocialista or­szággal, a szocialista közösség fejlődésében különlegesen nagy szerepet betöltő Szovjetunióival való szövetség elsődleges nem­zeti érdek és haladásunk záloga. Ahogy Kádár János mondotta: „Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz fűződő mély és megbonthatatlan testvéri barátságunk szüntelen erősítésének... A kongresszus megelégedéssel állapíthatja meg: a magyar—szovjet barátság fel­hőtlen, pártjaink, népeink kap­csolatai testvériek és megbont- hatatlanok.” S a kongresszuson; mintegy válaszként erre, hallhatták az SZKP KB főtitkárának megál­lapítását, aki hasonlóképpen ér­tékelte e kapcsolatokat s az el­ismerés szavaival szólt az MSZMP következetes, tiszta és 'egyértelmű, elvi politikájáról. A kongresszus feladatul tűzte ki, hogy a Szovjetunióval való együttműködésben rejlő lehető­sségeket és tartalékokat is mind teljesebben használjuk ki — s hasonlóképpen erősítjük és fej­lesztjük összefogásunkat a többi szocialista országgal. * Ez a célkitűzés teljes mérték­ben összhangban van a kong­resszus nemzetközi helyzet elemzésével, amelynek lényege: az MSZMP meggyőződése, hogy a múlt években a nemzetközi helyzetben kedvező változás kö­vetkezett be a szocializmus, a haladás és a béke erőinek ja­vára. A világ küzdőterein egy­re hatásosabban tevékenykedik a kor mindhárom nagy forradal­mi ereje: a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi munkás- osztály és a nemzeti felszaba­dító mozgalom. Amikor a kong­resszus határozataiban kifeje­zésre juttatta, hogy a kor leg­fontosabb vívmánya a szocialis­ta világrendszer, hangoztatta a közös kötelezettségvállalás elvi alapját: a nemzeti és nemzetkö­zi érdeket összekapcsolva, a po­litikát testvéri országokkal egyeztetve küzdünk a békepoli­tika sikeréért, a közös célok va­lóra váltásáért. Ez határozza Bpeg a saagyar magatartást m Varsái Szerződésben — amelyet államaink új típusú szövetsége­ként kezelünk — s a KGST-ben, amely az integráció kibontakoz­tatásával meggyorsítja minden részt vevő ország fejlődését. A kongresszus józan és a té­nyeket gondosan osztályozó, számbavevő elemzéséből az is következik, hogy az MSZMP síkraszáll a békés egymás mel­lett élésnek az eddiginél széle­sebb körű kibontakozásáért. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a folyamat nem automatikus, nem magától tör utat valami­féle egyszer s mindenkorra ga­rantált egyenletes sebességgel, hanem olyan diplomáciai küz­delemben, amelyben nem kizár­tak a „zökkenők”, az időleges visszaesések. Így volt ez eddig s így lesz a jövőben is. Ebből azonban a helyes következteté­seket kell levonni, elsősorban azt, hogy a szocializmus és a béke híveinek további erőfe­szítéseket kell tenniük, hogy az enyhülés folyamatát ne lehessen feltartóztatni, hogy a végbement kedvező változások visszafordít- hatatlanokká váljanak. Ezért valljuk magunkénak is azt a békeprogramot, amelyet a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa munkált ki, ezért támogatjuk a Szovjetunió erőfeszítéseit az Egyesült Álla­mokkal s más veszető tőkés or­szágokkal való viszonyának ja­vítására. Az európai biztonsági értekezletnek különösen nagy szerepe lehet az enyhülés meg­szilárdításában — olyan szerepe és hatása, amely messze e kon­tinens határain túl is érezteti hatását. Nem véletlenül emli- íette ezt a kérdést vitazárójá-1 ban is a párt első titkára, ki­emelve, hogy most már mielőbb 1 el kell jutni a helsinki, legima-, gasabb szintű záróállomásra. | És végül még a vázlatos fél- j i sorolásból sem hiányozhat az, hogy az MSZMP XI. kongresz- szusa internacionalista kong­resszus volt a szó teljes, lenini értelmében. Külföldi vendégeink is érezhették, mint ahogy érez­heti mindenki, akihez eljut e tanácskozás híre és tartalma, hogy a magyar kommunisták tisztában vannak tettük és pél­dájuk súlyával és a szolidaritás erejével is. A proletár nemzet­köziség gondolata jellemezte a munkát akkor is, amikor —lát­szatra — „csak” a szocialista építős szűkebb, belső problémái­ról volt szó. S kézzelfogható volt ez az internacionalista tar­talom akkor, amikor a párt fel­emelte szavát az elnyomás, a gyarmatosítás és a megkülön­böztetés ellen, amikor üdvözölte azokat, akik Portugáliában az ellenforradalom ismétlődő táma­dásaival bátran szembe néznék, s azokat is, akik Spanyolország­ban e földrész utolsó fasiszta rezsimjének felszámolásáért har­colnak. Vagy amikor a kong­resszuson a santiagói fasiszta rendszer növekvő terrorjáról be­széltek, követelvén a szabadsá­got Luis Corvalán s a többi be­börtönzött hazafi számára. Elviség és realizmus, felelős­ségtudat és tartalmas, cselekvő internacionalizmus: ez jellemez, te az MSZMP XI. kongresszusát 1915 mÉ&u$&ÍRi' a Kétnapos ünnepségsorozat, tudományos ülés az endrődi csendőrsortűz 40. évfordulójára Megyeszerfe jubileumi találkozik Hazánk felszabadulásának 30. ■évfordulója alkalmából me­gy eszerte ünnepséget rendez­nek az 1945-ös párttagok, vala­mint a volt illegális pártmun­kások tiszteletére. Városokban és községekben — összesen félszáznál több helyen — ren­dezik meg a jubileumi találko­zót, s ezekre a párt kipróbált harcosainak százait hívják meg. Tótkomlóson, Békéscsa­bán, Gyulán, Békésen és szá­mos más helységben 200—300 pártmunkás ünnepel ezekben a napokban. Megyénkben már 1944 őszén számos helységben meg­alakult a Magyar Kommunis­ták Pártja. A földosztásnál, a romeltakarításnál, a gyárak, üzemek beindításánál — álta­lában az élet beindításánál — a kommunisták voltak a kez­deményezők. Ök voltak a he­lyi földművesszövetkezet ala­pítói, a mezőgazdaság kollek­tív átszervezésének aktív ré­szesei. A kommunisták veze­tésével indult meg a dinamikus fejlődés megyénkben, s értünk el három évtized alatt a várt­nál is nagyobb eredményeket. A jubileumi találkozók meg­kezdődtek. Elsőnek Csanádapá- cán, Csabacsűdön, Gádoroson, Endrődön, a mezőkovácsházi járás egyes községeiben ren­dezték meg a kommunisták ünnepét. Az elkövetkező na­pokban Békéscsabán, Gyü'án, Békésen, Szarvason, Tótkomló­son, Szeghalmon, Kétegyházán, Füzesgyarmaton és számos más helységben találkoznak a volt illegális pártmunkások és az 1945-ös kommunisták. Felele­venítik a küzdelmes évtizedek kiemelkedő eseményeit, ame­lyeknek aktív szereplői vol­tak. Az endrődi csendőrsortűz 40. évfordulója alkalmából két­napos, országos jellegű ünnep­ségsorozatot, tudományos ülést rendez március 26—27-én End- rödőn a Mezőgazdasági Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa, az MSZMP Párttörténeti Intézete, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Mezőgaz­dasági Múzeum, az MSZMP Békés megyei bizottsága, a megyei tanács, a Megyei Mú­zeumok Igazgatósága és az endrődi nagyközségi pártbi­zottság, illetve tanács. Az ünnepségsorozat ma dél­előtt 10-kor kezdődik az end­rődi művelődési házban. A je­lenlevőket Szilágyi Imre, a nagyközségi tanács elnöke kö­szönti. Ünnepi megnyitó be­szédet dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB osztályvezető­A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Békés megyei szer­vezetének hadtudományi ős nemzetközi politikai szakosztá­lya hétfőn Békéscsabán a Fegy­veres Erők Klubjában ünnepi I megemlékezést tartott hazánk felszabadulásának 30. évforduló­ié, az MTA Agrártörténeti Bi­zottságának elnöke mond. A két nap alatt egyetemi tanárok, történészek, levéltá­rosok, muzeológusok, munkás- mozgalmi veteránok összesen 10 előadást tartanak. Ismerte­tik egyebek között az 1935. évi endrődi eseményeket, a demokratikus agrármozgalmak kiemelkedő eseményeit, a Horthy-korszakbeli paraszti po­litikai irányzatokat, a Gömbös­kormány parasztpolitikáját, a földmunkásmozgalom endrődi szereplőit, a kelet-tiszántúli szegényparasztság helyzetét és a felszabadulás hozta eredménye­ket Csütörtökön avatják fel ün­nepélyesen az endrődi agrár­mozgalmi emlékművet, Kiss István Kossuth-díjas szobrász- művész alkotását. Avatóbeszé­det mond Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Békés megyei pártbizottság első tit­ja alkalmából. Ott voltaka BM, a HM és a munkásőrség kép­viselői. Ünnepi beszédet F. A. Pascsenko vezérőrnagy, a Lenin Katonai Akadémia tanára tar­tott „A Szovjetunió fasizmus fe­lett aratott győzelmének világ­történelmi jelentősége” címmel. QeQ®aaOQQ00§Q00Sffl«fflfflaeBBBBeBS9SJ9aBB0BE®afflffla9BaBSQ®soBBB«sBBBOBo®QaBaDSBae5OfflQoaaQaeBOBJOBiQS00iDOQOB)aaa0o0QOiB(3(Doo coosbbo0bc kara. ­Előadás a Szovlelunió fasizmus felett aratott győzelmének világtörténelmi jelentőségéről Békéscsabán Megkezdődött a tavasziak vetése üar&ffif<e W a Komplex brigád » telajelőkészítés és vetés wttmkáibam . ©m-tofeá — Fdbéarwáríi W&zern — KS$ <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents