Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

A XI. kongresszus nemzetközi visszhangja MOSZKVA Több szocialista ország test­vérpártjai vezetőinek budapes­ti találkozója új erővel tük­rözte a szocialista közösség megszilárdulásának, a testvér­pártok marxista—leninista egy­ségének kiemelkedő jelentősé­gét az egyetemes béke és a né­pek haladása szempontjából ■— írja a Pravda vasárnapi szá­mában. Leonyid Brezsnyev, Gustav Husák, Edward Gierek, Todor Zsivkov, Erich Honecker és Kádár János találkozóját kom­mentálva az SZKP KB lapja hangsúlyozza: „A szocialista közösség országai, kommunis­ta és munkáspártjainak ki­emelkedő érdeme, hogy létre­hozták külpolitikai tevékeny­ségük összehangolásának mechanizmusát, együttműköd­nek az állami és a társadalmi élet minden szférájában."1 SZOKTA Valamennyi bolgár központi lap vasárnapi száma első ol­dalán számol be az MSZMP XI. kongresszusa munkájának be­fejezéséről. A Narqdna Mlade^s szalag­Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára hétfőin fogadta Jacques Chirac francia miniszteretaököt, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik a Skovj etuniőban. Chi­rac átadta Leonyid Brezsnyev- nek Valery Gúscard d’Estaing elnök üzenetét — jelentették be Moszkvában. A tárgyszerű, konstruktív lég­körű megbeszélés során a felek megállapították, hogy széles kö­rű lehetőségei vannak a szov­jet—francia kapcsolatok további elmélyítésének és bővítésének az 1974. decemberi csúcstalálkozón megszületett elvi megállapodá­sok alapján. Leonyid Brezsnyev és Jacques Chirac megvitattak néhány jelentős nemzetközi problémát is. * * * Ugyancsak hétfőn dokumentu­mok aláírásával véget értek a szovjet—francia. tárgyalások, amelyekben francia részről Chi­rac, szovjet részről pedig Koszi­gin miniszterelnök és Gromiko külügyminiszter vett részt. Ko­szigán és Chirac a tárgyalások záró aktusaként környezetvédel­mi és mezőgazdasági ».együttmű­ködési megállapodást írt alá. Moszkváiban közölték, hogy a félek a barátság, egyetértés és tárgyszerű együttműködés lég­körében — amely jellemző a szovjet—francia kapcsolatokra — megvitatták a kétoldalú kap­csolatok jelenlegi állapotát és további fejlesztésük távlatait. Konstruktív légkörben eszmecse­rét folytattak a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nemzet­Ford amerikai elnök és Henry Kissinger felülvizsgálja az Egyesült Államok közel-keleti politikáját — jelentették ki hét­főn az amerikai kongresszus de­mokrata- és köztársaságpárti ve­zetői a Fehér Házban tartott másfél órás tanácskozás után. A kongresszus vezetőit Ford elnök kérette a Fehér Házba, hogy meghallgassák Henry Kissinger 2 ß^JBSWussssi 1975. MÁRCIUS 25. címében emeli ki, hogy a XT. kongresszus látványos módon demonstrálta a párt és a nép eszmei-politikai egységét. A szófiai televízió vezető külpolitikai kommentátora va­sárnapi hírmagyarázatában . hangsúlyozta, hogy bár a XI. kongresszus alapjában véve belpolitikai esemény volt, igen nagy jelentőséggel bír nemzet­közi szempontból, a világ kom­munista és munkásmozgalmá­nak szempontjából is. BERLIN A Német Demokratikus Köz­társaság rádióállomásai és te­levíziós adói ismertették Ká­dár János kongresszusi zársza­vát, kiemelve, hogy az MSZMP XI. kongresszusa tovább erő­sítette a munkásosztály vezető szerepét és a nép hatalmát. A rádióadások és a televízió hír­adásai ismertették a Politikai Eizottság összetételét is. BELGRAD A jugoszláv lapok vasárnapi számukban résztetesen tudósí­tottak az MSZMP XI. kong­resszusának befejezéséről. A Vjesnik című zágrábi na­pilap tudósítója rámutat, hogy ! közi problémák széles köréről, j Kifejezték a tárgyalásaik ered­ményeivel való elégedettségü­ket és azt a meggyőződésüket, hogy ezek a tárgyalások haté­konyan elmélyítik a szovjet—• francia kapcsolatokat abban az irányban, amelyet Lé.or y id Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára és Valery Giscard d’Estaing francia elnök 1974. decemberében megtartott Ram- | bouillet-i találkozója jelölt meg. „Dél-Vietnam lakosságának különböző rétegei és népi fel­szabadító erői minden eddiginél ragyogóbb, politikai, és katonai szempontból egyaránt stratégiai jelentőségű győzelmeket aratnak a párizsi megállapodás védelme és megvalósulása érdekében” — jelentette ki Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke azon az ünnepi fogadáson, amelyet Sien An, a Kambodzsai Királyság hanoi nagykövete adott a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront és felszabadító erői megalakulásá­nak 5. évfordulóján. Pham Van Dong rámutatott: „A VDK kormánya kijelenti, hogy hatékonyan és erélyesen támogatja a DIFK március 21-i nyilatkozatát és azt a felhívását, beszámolóját balul sikerült kö­zel-keleti közvetítéséről. A két párt kongresszusi veze­tői egyetértettek abban, hogy a Fehér Házban tartott tanácsko­zás Kissinger kudarca miatt „nyomasztó és kiábrándító” volt, de hangoztatták: a külügyminisz­ter beszámolójából nem vontak le olyan következtetést, hogy a Közel-Keleten küszöbön állna az ellenségeskedések kiújulása. Mike Mansfield szenátor, a demokrata többség vezetője ki­jelentette, véleménye szerint „a következő szakasz Genf lesz és Genf az előzőnnehezebbnek ígérkezik”. „a magyar dolgozók a párt kongresszusát nagy munkasi­kerekkel ünnepelték, a kongresz- rusz hetét pedig a munkaverseny hetének nevezték”. „Az MSZMP kongresszusa egyébként a ma­gyar munkásság forradalmi harcaira és az ország nácizmus alól való felszabadulása 30. év­fordulójára való emlékezés je­gyében folyt le” — állapítja meg a Vjesnik tudósítása. HAVANNA A Rádió Nációnál „E» tör­tént a héten” című szokásos vasárnapi összeállítása ismer­tette a megválasztott Politikai Bizottság, valamint titkárság névsorát, majd kiemelte: „A magas rangú vendégek jelenlé­te a kongresszusán azt is jel­zi, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a kommunista vi­lágmozgalomban nagy megbe­csülésnek örvend”. VARSÖ Hétfőn mind a nyolc reggeli varsói napilap első oldalán, ve­zető helyen jelentette, hogy véget ért az MSZMP XI. kong­resszusa. >* „Űj feladatok, űj távlatok” című kommentárjában a Try- buna Ludu a többi között ki­emelte: A kongresszus előtti és _ a kongresszusi vita meggyőzően bizonyította a magyar kommu­nisták fő vonalának helyessé­gét mind ideológiai és politi­kai, mind gazdasági és kultu­rális téren. Ez az irányvonal hű a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus, a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival megvaló­sított testvéri szövetség és egy­ség elveihez^ az elvszerűségen és következetességen, az or­szág dinamikus társadalmi­gazdasági fejlesztésén, a dol­gozók életszínvonalának szaka­datlan emelésén alapul. amelyet Dél-Vietnam fegyveres erőihez és népéhez intézett: foly­tassák igazságos harcukat a dél­vietnami függetlenség és demok­rácia maradéktalan megvalósu­lásáért a teljes győzelemig. A dél-vietnami lakosság forradal­mi harca nehéz és bonyolult, de bizonyos, hogy Dél-Vietnam fel­szabadulásának és Vietnam új­raegyesítésének ügye győzelmet fog aratni”. A nyugati hírügynökségek sai- goni forrásokra hivatkozó jelen­téseiből kitűnik, hogy tovább folytatják előrenyomulásukat a dél-vietnami hazafias erők. Hét­főn Saigonból származó hírek szerint Hue egykori császári fő­várostól mintegy harminc kilo­méterrel északra áttörték a Thieu-rezsim csapatainak vona­lát és visszavonulásra késztet­ték az ellenséget. Egyidejűleg tüzérségi tűz alá vették a város egyes körzeteit. Korábban a hazafiak egységei elvágták a Huéba vezető 1 szá­mú főútvonalat és ezzel a szá­razföldön körülzárták a várost. A saigoni rendszer az utolsó pillanatig folytatta a lakosság erőszakos kitelepítését, s ez hem- egyszer súlyos tragédiákhoz ve­zetett. Hétfőre virradó éjjel egy túlterhelt hajó Hűétől Da Nang . felé közeledve a viharos tenge­ren felborult, a fedélzetén ösz- szezsúfolt mintegy háromezer polgári személy — első jelen­tések szerint — a hullámokban lelte halálát. „Csúcsszintű” döntés értelmé­ben hétfőn leváltották tisztségé­ből Saigon katonai kormányzó­ját és helyére a saigoni csapatok eddigi főfelügyelőjét, Nguyen Van Minh altábornagyot nevez­ték ki. A döntést hivatalos he- ! lyen nem indokolták. Szovjet—francia tárgyalások Moszkvában Felöl kell vizsgálni az USA közel-keleti politikáját Kissinger kudarca „nyomasztó és kiábrándító” Ä hazafias erők sikerei Dél-Vietnamban Leváltották Saigon katonai kormányzóját Befejeződött az OKP kongresszusa Az Olasz Kommunista Párt vasárnap este befejezte a XIV. kongresszusát. A párt főtitká­rává ismét Enrico Berlinguert, elnökévé Luigi Longót válasz­tották. A hétnapos tanácskozás so­rán csaknem száz küldött ka­pott szót. A kongresszuson mintegy 100 testvérpárt és nemzeti felszabadító mozgalom képviselője vett részt. Enrico Berlinguer vitazárő beszédében hangsúlyozta, hogy a kongresszus gazdag, elmé­lyült, komoly munkát végzett. Az afrikai kontinens észak­keleti részén fekszik 990 869 km2 területű, 34,6 millió lakosú ország. A terület 96.5 százaléka homok- és kősivatag, a Níkts- völgyben alakult ki mezőgaz­dasági kultúra. A lakosság 97 százaléka arab, 2 százaléka gö­rög, 1 százaléka egyéb nép­csoporthoz tartozik. A népesség 92 százaléka mohamedán, 1 milliónál több ember a kopt egyház hívének vallja magát' Az egyiptomi óbírodalom az emberi civilizáció bölcsője volt, amelyet a perzsa, görög és ró­mai hódítások nagymértékben átalakítottak. Egyiptom új ar­culata az íul VII. században a mohamedán seregek hadjárata után alakult ki. A 969-ben ala­pított Kairó 1000 éve ßz arab világ szellemi központja. 1517—1914 között Egyiptom török megszállás alá került 1339-től a brit birodalom befo­lyása fokozatosan érvényesült 1882-től brit katonai ellenőrzés valósult meg az országban, 1914- től brit protektorátus, 1922-től formálisan függetlenné vált Iz­rael állam megszületése (1948) utáni első arab—izraeli háború után a Gázai-övezet egyiptomi igazgatás alá került. 1952. jú­lius 23-án megdöntötték a ki­rályságot, 1953. június 18-án ki­kiáltották a köztársaságot. 1956. július 26-án államosították a Szuezi-csatomát 1956. október 29: Izrael brit és francia tá­mogatással megindított szuezi agressziója a Szovjetunió hatá­rozott fellépésére meghiúsult. 1958. február 1—3961. szeptem­ber 28. között Egyiptom és Szí­ria unióra lépett Egyesült Arab Köztársaság néven. 1967. június 5—10. közötti „6 napos hábo­rúban” a Sinai-félsziget iz­raeli megszállás alá került. 1971. szeptember 1. létrejött Eevtotom. Libia és Szíria föde­rációja, az Arab Köztársaságok Szövetsége. Az 1973. október 2Ó-án kez­dődött 4. arab—izraeli háború­ban Egyiptom a Sínai-félsziget Tükrözte a párt egységét, egy­ben belső dialektikáját, ami a vélemények demokratikus egy­bevetését jelentette minden pil­lanatban, a megoldások közös erővel történő keresését, és nem széthúzást. A kongresz- szus és a határozati javaslat megismételte és megierősítette az OKP eddigi irányvonalát: széles demokratikus és népi összefogás a kormányzat, az ország vezetésének megváltoz­tatására és a nemzetközi béke és haladás ügyének elősegítése a proletár intemaciolizmusnak és a pártok önállóságának e1 vei alapján. nyugati felének egy részét visz­szaszerezte. Egyiptom agrár-ipari ország, az 1 főre jutó nemzeti jövede­lem 200 dollár. Az 1952-es for­radalom óta jelentős iparfej­lesztési programot valósítottak meg a vegy-, a gépipar és a fémkohászat területén. A nagy­arányú államosítások ellenére a magánszektor adja ma is a termelés 40 százalékát. A me­zőgazdaság a munkaképes la­kosság több mint felét foglal­koztatja, az ország területének 3,5 százalékán folytatott terme­lés az export 70 százalékát ad­ja. Az elmúlt 23 évben végre­hajtott 3 földreform ellenére, a parasztság háromnegyede föld nélküli. A földterület har­mada a nagybirtokosok - kezé­ben van. A külföldi segítséggel végre­hajtott fejlesztési tervek hatá­sára a textilipar mellett, a gép-, az acélipar, a hajó-, a re­pülőgép-, rádió- és televízió- gyártás lendült fel. A Szovjet­unió 6 milliárd rubeles kölcsö­nével olyan hatalmas beruhá­zások valósultak meg, mint az asszuáni gát vízierőmű és ön­tözőrendszer (újabb 8000 fan1 vált öntözhetővé), az alexand­riai hajógyár, a heluáni vas­mű, alumíniumkombinát és foszfátbánya. ‘ Az 1967 óta használaton kí­vül levő 173 km-es Szuezi-csa- torna 1,4 milliárd egyiptomi fant veszteséget okozott az egyipto­mi gazdaságnak, i Egyiptom problémáinak meg­oldásához segélyekkel és köl­csönökkel az arab országok is hozzájárulnak. Kuvait 140Ó mil­lió, Szaúd-Arábia 300 millió, illetve Irán „az iszlám szo­lidaritás jegyében” 850 millió dollárral segít. Az ország előtt álló célok kö­zött az élelmiszerellátás biztosí­tása, a mezőgazdasági termelés növelése új termélőterületeken, a villamosenergia-térraelés fo­kozása, az oktatás és az ide­genforgalom fejlesztése szere­pel­EGYIPTOM

Next

/
Thumbnails
Contents