Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

* Külonvonattál Csehszlovákiában 0 Ismerkedés Bralislavával Hajnalban és reggel még na­gyon bizonytalan volt az idő, hol kisütött a nap, hol az eső lába lógott. De végül is szívet- lelket íelderítő napsütésben fu­tott be szerelvényünk, a Békés megyei nőnapi különvonat, fül­kéiben 386 utassal a bratisla- vai, magyar nevén a pozsonyi vasútállomásra. A hosszú vonatút utón fárad­tan állunk csomagjaink mel­lett a peronon, sorsunkra vár­va. Nem telik bele két-három perc, máris felélénkül a cso­port, mert — hála a jó szer­vezésnek —> azonnal indulha­tunk a kijelölt autóbuszhoz. A nagy létszámú delegációt ugyan­is 12 autóbuszra, és ennék meg­felelően 12 csoportra osztották. A kényelmes járműveik oldalán szembetűnő a felirat: Cedok, azaz Csedok. (Az egyik szlovák idegenvezető jóvoltából rögtön kiderül, hogy ez a könnyen megjegyezhető szó a csehszlo­vák idegenforgalmi szervezet nevének a rövidítése, olyan, mint nálunk az IBUSZ.) A kí­váncsiság gyorsan legyűri az út fáradalmait. A délelőtti nap. sütésben ragyogó nagyváros annyi élményt, látnivalót kínál magától is, hát még, ha olyan jó kedélyű, kedves humorú szó­szólója akad, mint csoportunk idegenvezetője, Alexander Schü- gerl, aki Pozsony ősi múltját, jelenét és a fejlődésének irányt szabó terveket egyaránt jól is­meri. — Akkor komplett vagyunk? — néz végig az üléssorokon. Itt-ott kis kuncogás a komplett szó miatt, amit pér nap múlva már minden induláskor kórus­ban zeng a csoport Keskeny kis utcákon kanyar­gónk, azután kiszélesedik az út, majd fölfelé kapaszkodunk. Hol balra, hol jobbra fordít­juk a fejünket, ott egy rokokó palota, emitt egy modem szál ló, színházépület, opera- tv- székház, egyelem, parkok. Sok a szobor, és a -középületeken is művészeti díszítések, hatalmas képkompozíciák És közben ne­vek, számok: Haydn, Mozart, Liszt Ferenc emlékét őrzik a márványtáblák. Felérünk a dombra. A széles lépcsőkön hangos, jókedvű csapatokban indulunk föl a dombtetőre, ám hamarosan mindenki el­csendesül. Előttünk, a déli nap­sütésben márvány emlékmű ve­zeti a tékintetet a magasba, a pilon csúcsán álló szoboralak­hoz. A szovjet hősök, a város felszabadításáért életüket áldozó szovjet katonák emlékére állí­tották ezt a művet. A hála és a tisztelet virágaival két nap múlva -visszatért ide a külön­vonat utasainak küldöttsége. A sok-sok csokor, a koszorúk — közöttük a szomszédos szocia­lista országok delegációié *—, mellé a Békés megyei munkás­asszonyok is elhelyezték virá­gaikat. A márványfalak között hosszú csendben azokra emlé­keztünk, akik annyi városnak, annyi országnak hóztak békét. A domb körül, a Duna bal partján él, nyüzsög, fejlődik a 330 ezer lakosú Pozsony, Szlo­vákia fővárosa. Arra, kelet fe­lé, a horizontom világos folt az új városrész, amely 12 év alatt épült fel, és ahol 60 ezren élnek. Most nyugatra terjesz­kedik tovább a város, az ott épülő lakótelep vagy inkább város, 90 ezer embernek ad ott- iiont. A városnéző körút újabb állomása természetesen a vár. Téglalap alapú, a négy sarkon egy-egy toronnyal. Ezért — így mesélik — az 1811-es. tűzvész után azzal csúfolták a pozso­nyiakat, hogy a kiégett váruk olyan, mint egy fölfordított ágy. Csipkelődés ide vagy oda, a várat remekül helyreállították, és Pozsony világszerte ismert városképéhez éppúgy hozzátar­tozik, mint Budapestéhez a Lánchíd és az Országház. A vár tövében aprócska házak, szűk kis utcák: az óváros, hí­res templomaival, a tornyán koronát viselő DómAial, ahol az elmúlt századokban 15 király és 8 királynő fejére illesztették az uralkodói jelvényt. A Duna fölött ívelő hídról — ez Pozsony második hídja — büszkén mesél kísérőnk. — Hazai tervezésű, 1973-ban adták át. Egyetlen pilon tart­ja két pár drótkötéltömegen a hídtestet. És a pilonban lift visz fel 80 méter magasra, a körpresszóba' Mindig Aiosszú sor áll a lift előtt. / A szálloda, a Hotel Bratislava az új. keleti városrészben épült, kívül-belül impozáns, kilenc- emeletes épület. Előcsarnoka pil­lanatok alatt megtelik magyar lányokkal, asszonyokkal, s meg­lepődünk, amikor kiderül, hogy "a 900 ágyas, pompás szálloda a győri építők műve. Ebéd után ki-ki birtokába veszi a szobá­ját, es a vacsoránál (több szá­zan ülünk a szépen terített asztaloknál, de gyors, figyel­mes a kiszolgálás) sokan ar­ról beszélgetnek: ez aztán a nőnapi ajándék, ez a szép ki­rándulás! Tóth Ibolya (Folytatjuk) Mai tv-ajánlatunk: . 15.10: LATIN-AMERIKA Olasz dokumentuimfilm-soro- zat VI. (befejező) része. Az Indián szeme címet viselj a so­rozat befejező . filmje, amely összefoglalója, szintézise az előző részeknek. Emlékeztetőül felidézi a film a sorozat leg­érdekesebb epizódjait. Képsoro, kát láthatunk Brazília, Peru, Chile, Bolívia, Argentína lakói­nak harcairól, életük közös vo­násairól, a forradalmi esemé­nyekről, amelyekre sűrűn irá­nyul a világ figyelme. A film­kockákról Che Guevara, Sal­vador Allende és Fidel Castro beszél. Az összefoglaló felidézés után megrázoan / ábrázolják az olasz televíziósok az indiánok mai helyzetét. Perui, bolíviai indián, településeken járunk, velük — s az egzotikum mö­gött láttatják az indiánok küz­delmét létükért, fieimmaraidá- suíkért. Kimagasló a Csaba Szőnyegszövő Háziipari* Szövetkezet tavalyi eredménye Kétheti keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók A Csaba Szőnyegszövő Házi­ipari Szövetkezet 1974. évi ter­melése értékben 91 millió fo­rint volt, ami az előző évihez képest hatmillióval több. Ke­lim- és perzsaszőnyeget, nép- művészeti szőttest és pamut­szövetet készített A szőnyeg, amely a termelés nagyobb ré­szét képezi, 85 százalékban nyugati exportra került. A leg­többet NSZK-beli és svájci cé­gek vásárolták. A Kelim-sző- nyeg Németh Éva Munkácsy- díjas iparművész tervei alapján készül és védjegyezett termék. A gazdaságos termelés alap­ján az ARTEX Külkereskedel­mi Vállalat egymillió forint ex­portprémiumban részesítette a szövetkezetét. A gazdasági eredmény jobb az 1973. évinél, a szövetkezet nyeresége csaknem 12 fél Megnyílt az AUTOSERVICE ’75 kiállítás Húsz magyar vállalat és 54 külföldi cég mutalja be termékeit Immár negyedik alkalommal rendezi meg a HUNG EXPO a Nemzetközi Garázsipari és Au­tófenntartó Kiállítást.-Az AUTO­SERVICE ’75 az idén a Buda­pesti Nemzetközi Vásárközpont ,,A’’ csarnokában és a hozzá­csatlakozó szabad területen ka­pott helyet, ahol 20 magyar vállalat és 13 ország 54 kül­földi cége mutatja be termé­keit. A külföldi kiállítók közül legjelentősebb résztvevő a cseh­szlovák MOTOKOV, szerviz- és garáasberendezéseket, autókoz­metikai cikkeket mutat be. A legnagj'Obb tőkés kiállító az olasz CONSAUTEST, amely autóta rtozékókat és kézi szerszá­mokat állít ki. Ugyancsak je­lentős kiállító a SIEMENS u. KLEIN KG Ausztriából, amely a modem autófelszereléshez szükséges különböző műszere­ket vonultatja fel. A magyar kiállítók között szerepel a soproni AFIT Autó­felszerelési Vállalat, a Csepel Jármí\ és Műszaki Kereskedel­mi Vállalat, az Erdőgazdasági, Vegyi és Ipari Vállalat, a Diesel és Hűtőtechnikai Szövetkezet, az AUTOKER, az AURAS és a HITEKA. Bemutatott termékeik között találhatónk mérőműsze­reket, autóvillamossági cikkeket, szerviz- és garázsipari beren­dezéseket, kéziszerszámokat, au­tóápolási és -felszerelési cikke­ket. A nagy magyar vállalatok termékeit diagnosztikai soron, üzemelés közben láthatják az érdeklődők. A bemutató sor berendezéseivel különböző mé­réseket végeznek a látogatók gépkocsijain is. Az AUTOSERVICE ’75 már­cius 20—26. között naoonta 10- től 17 óráig tekinthető meg. BaaaaaaaBaeaaaasaaaaaeBBcaaaaaaBBBaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Fekete Gyula: Á fiú meg a katonák iHiaHnHiiiii Megérkeztek a Békés megyei különvonat urasai a Hotel Bratislavába Fotó; Somogyi Mártonné Fórum a csabai brigádvezelők klubiéban A Megyei Művelődési Köz­pont szocialista brigádvezetők klubjának tagjai legközelebb március 25-én, kedden este 5 orakor találkoznak Békéscsa­bán, az Építők Munkácsy Mi­hály Művelődési Házában. A brtgádvezeták fórumot rendez­nek Békéscsaba közéleti kérdé­seiről. A ; helyszínen elhangzó és a korábban írásban bekül­dött kérdésekre Araczki János, a városi tanács elnöke, dr. Pankotai l6tván, a városi párt- bizottság osztályvezetője és Csaba Márton, a városi tanács építésügyi osztályának vezetője válaszol 36. ! Átvitte neki a vizeskamnát a 5 konyhából. S azt mondta ahogy j letette: jj — Vóda. : Nevettek. ■ — Tü russ2Íd? — kérdezte az • egyik. Lehet, hogy Grisa. De ak. ■ kor nem tudhatta még, melyi­• kük Grisa. ; — Nem rusdki. Magyar. • Csak innentől kezdve emléfk­• szik Grisóra Kérdezett tőle — ! persze oroszul — valamit, s j hogy ő nem értetté, maga ma­gára mutatott: — G risa ... Aztán sorra a többiekre, és mondta, melyiket hogy hívják. A végén megint őrá mutatott. Akkor már értette. — Péter. — Peter... Peter? ... Pétya? — Az, az! Petya! Érdekes, hogy oroszul is Pe­tya. Nem hitte volna, hogy ha a nevét magyarul mondja, az oroszok éppúgy megértik. Később lavórt vitt be a ka­tonáknak, bár azt nem kérték. Aztán gyújtóst vitt be, meg egy kanna szenet, mert nem vök millió forint volt. Ebből nyere­ségrészesedésként átlag kétheti keresetnek .megfelelő összeget fize.ett ki a dolgozóknak, év közben pedig a tervezett három százalék helyett 7,9 százalékkal emelte a béreket. A közös mű­helyekben dogozó szövőnők 10,7 százalékos béremelésben része­sültek. Lehetősig nyílt a fejlesztésre is. Füzesgyarmaton perzsa-, Bélmegyeren Kelim-szőnyeg- szövő-rész’eg létesült, amire egymillió 600 ezer forintot for­dított a szövetkezet. A jó eredményt elősegítette a munkaverseny, melynek kereté­ben 27 brigád nyerte el a szo­cialista címet. A brigádok kö­zül 13 arany-, kettő ezüst-, hét bronzjelvényt érdemelt ki. Gyomán a Kelim-, Békésen a perzsa- és a Kelim szőnyegszö­vő, Gyulán a takácsáru-részleg arany-, Békéscsabán a perzsa-, Mezőberényben a Kelim sző­nyegszövő-részleg bronzjel­vényt, A kongresszusi vállalások keretében 1974-ben hétmillió forinttal nőtt a szövetkezet ár­bevétele, az idén a do’gőzök ötmillió forint többletet vállal­tak. 6j állalb’ztosílást vezet ek be 1975. január l-től az Állami Biztosító két új állatbiztosítá­si módozatot vezetett be, az új szarvasmarha-biztosítást és a sertések, kecskék, juhok össze­vont kockázatát magában fogla­ló sertésbiztosítást. Ez nagyobb fedezetet nyújt az egyéni állat­tartás anyagi biztonságához. A legeltetési biztosítás így felesle­gessé vált, s az új biztosítási módozat életbe léptetésével meg is szűnt. A változtatásra azért volt szükség, mert a korábbi sertés- biztosítás, az úgynevezett kiegé­szítő szarvasmarha- és sertés- biztosítás, valamint a legelteté­si biztosítás szolgáltatásai nem fedezték a tényleges kárt. még begyújtva a cserépkály­hába. A parancsnok — Grisa — megveregette a vállát — Harasó, Pétya. Jolvan. ílaraso. „Ezektől akár meg is tanul­hatnék oroszul — gondolta. — Ha itt csakugyan orosz világ lesz, mégis más az, ha beszél az ember a nyelvükön. Ugye, csak annyit mondtam: vóda, és rögtön másképpen néznek rám.” Szeretett volna még marad­ni velük, és tanulni oroszul. De hát nem való az ilyen, ipég_ iscsak idegen katonák. Nem komázni jöttek ezek ide. És a másnapi hadi tervet is ilyenkor szokták megbeszélni a katonák. A parancsnok kioszt­ja, kinek mi lesz a dolga — még aztán azt hiszik, kémkedni akar. De a szobában egyedül megint csak azon töprengett, mit vi­hetne még át nekik. Nem ju­tott eszébe semmi, amit bevi­hetne Elővette a kontrás szájhar­monikát, amelyet Henriktől ka­pott, és próbálgatta rajta a Boci, boci tarkát, elég hango­san. Nem sokkal később Grisa be­nyitott. Hallgatta egy ideig, de nem volt megelégedve. — Nyiharaso. Davaj szuda .. ö nagyon szépen tudott száj­harmonikázni. A többiek is odagyűltek az ajtóba, hallgatták és dudorásztak. Már sajnálta, hogy elővette a szájharmonikát. Ha ez az orosz ilyen jól tud, sosem adja vissza. A katonák mindent el­vehetnek a civilektől a fronton, amit csak akarnak. Azt mond­ják, hadizsákmány, és kész. De visszaadta azután Grisa a szájharmonikát, és hozott be neki egy jó darab marmaládot, meg kenyeret. Nem az a raga­csos kenyér volt, mint a vá­rosi, de nem is az a jó hazai •házikenyér. Alakra is másfor- ma; nem látott még ilyen ke­nyeret. — Nu, Pétya, kúsáj. Így kezdődött a barátságuk. Másnap alig várta, hogy meg­jöjjenek a harcból. Estefelé már arra is gondolt; esetleg a németek legyőzték őket, és le­het. soha többet nem találkozik Grisával. Szépen szájharmoni­kázott pedig. De megjöttek estére mind a hatan. Ök győzhettek a harcban, mert egy sem hiányzott. Megint bekészítette nekik a vizet, a tűzrevalót. Kérdezgette tőlük az orosz szavakat, és át­vitte a szájharmonikát Grisá- nak, kérés nélkül, hogy játsszon valamit. De most néki is énekelnie

Next

/
Thumbnails
Contents