Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
* Külonvonattál Csehszlovákiában 0 Ismerkedés Bralislavával Hajnalban és reggel még nagyon bizonytalan volt az idő, hol kisütött a nap, hol az eső lába lógott. De végül is szívet- lelket íelderítő napsütésben futott be szerelvényünk, a Békés megyei nőnapi különvonat, fülkéiben 386 utassal a bratisla- vai, magyar nevén a pozsonyi vasútállomásra. A hosszú vonatút utón fáradtan állunk csomagjaink mellett a peronon, sorsunkra várva. Nem telik bele két-három perc, máris felélénkül a csoport, mert — hála a jó szervezésnek —> azonnal indulhatunk a kijelölt autóbuszhoz. A nagy létszámú delegációt ugyanis 12 autóbuszra, és ennék megfelelően 12 csoportra osztották. A kényelmes járműveik oldalán szembetűnő a felirat: Cedok, azaz Csedok. (Az egyik szlovák idegenvezető jóvoltából rögtön kiderül, hogy ez a könnyen megjegyezhető szó a csehszlovák idegenforgalmi szervezet nevének a rövidítése, olyan, mint nálunk az IBUSZ.) A kíváncsiság gyorsan legyűri az út fáradalmait. A délelőtti nap. sütésben ragyogó nagyváros annyi élményt, látnivalót kínál magától is, hát még, ha olyan jó kedélyű, kedves humorú szószólója akad, mint csoportunk idegenvezetője, Alexander Schü- gerl, aki Pozsony ősi múltját, jelenét és a fejlődésének irányt szabó terveket egyaránt jól ismeri. — Akkor komplett vagyunk? — néz végig az üléssorokon. Itt-ott kis kuncogás a komplett szó miatt, amit pér nap múlva már minden induláskor kórusban zeng a csoport Keskeny kis utcákon kanyargónk, azután kiszélesedik az út, majd fölfelé kapaszkodunk. Hol balra, hol jobbra fordítjuk a fejünket, ott egy rokokó palota, emitt egy modem szál ló, színházépület, opera- tv- székház, egyelem, parkok. Sok a szobor, és a -középületeken is művészeti díszítések, hatalmas képkompozíciák És közben nevek, számok: Haydn, Mozart, Liszt Ferenc emlékét őrzik a márványtáblák. Felérünk a dombra. A széles lépcsőkön hangos, jókedvű csapatokban indulunk föl a dombtetőre, ám hamarosan mindenki elcsendesül. Előttünk, a déli napsütésben márvány emlékmű vezeti a tékintetet a magasba, a pilon csúcsán álló szoboralakhoz. A szovjet hősök, a város felszabadításáért életüket áldozó szovjet katonák emlékére állították ezt a művet. A hála és a tisztelet virágaival két nap múlva -visszatért ide a különvonat utasainak küldöttsége. A sok-sok csokor, a koszorúk — közöttük a szomszédos szocialista országok delegációié *—, mellé a Békés megyei munkásasszonyok is elhelyezték virágaikat. A márványfalak között hosszú csendben azokra emlékeztünk, akik annyi városnak, annyi országnak hóztak békét. A domb körül, a Duna bal partján él, nyüzsög, fejlődik a 330 ezer lakosú Pozsony, Szlovákia fővárosa. Arra, kelet felé, a horizontom világos folt az új városrész, amely 12 év alatt épült fel, és ahol 60 ezren élnek. Most nyugatra terjeszkedik tovább a város, az ott épülő lakótelep vagy inkább város, 90 ezer embernek ad ott- iiont. A városnéző körút újabb állomása természetesen a vár. Téglalap alapú, a négy sarkon egy-egy toronnyal. Ezért — így mesélik — az 1811-es. tűzvész után azzal csúfolták a pozsonyiakat, hogy a kiégett váruk olyan, mint egy fölfordított ágy. Csipkelődés ide vagy oda, a várat remekül helyreállították, és Pozsony világszerte ismert városképéhez éppúgy hozzátartozik, mint Budapestéhez a Lánchíd és az Országház. A vár tövében aprócska házak, szűk kis utcák: az óváros, híres templomaival, a tornyán koronát viselő DómAial, ahol az elmúlt századokban 15 király és 8 királynő fejére illesztették az uralkodói jelvényt. A Duna fölött ívelő hídról — ez Pozsony második hídja — büszkén mesél kísérőnk. — Hazai tervezésű, 1973-ban adták át. Egyetlen pilon tartja két pár drótkötéltömegen a hídtestet. És a pilonban lift visz fel 80 méter magasra, a körpresszóba' Mindig Aiosszú sor áll a lift előtt. / A szálloda, a Hotel Bratislava az új. keleti városrészben épült, kívül-belül impozáns, kilenc- emeletes épület. Előcsarnoka pillanatok alatt megtelik magyar lányokkal, asszonyokkal, s meglepődünk, amikor kiderül, hogy "a 900 ágyas, pompás szálloda a győri építők műve. Ebéd után ki-ki birtokába veszi a szobáját, es a vacsoránál (több százan ülünk a szépen terített asztaloknál, de gyors, figyelmes a kiszolgálás) sokan arról beszélgetnek: ez aztán a nőnapi ajándék, ez a szép kirándulás! Tóth Ibolya (Folytatjuk) Mai tv-ajánlatunk: . 15.10: LATIN-AMERIKA Olasz dokumentuimfilm-soro- zat VI. (befejező) része. Az Indián szeme címet viselj a sorozat befejező . filmje, amely összefoglalója, szintézise az előző részeknek. Emlékeztetőül felidézi a film a sorozat legérdekesebb epizódjait. Képsoro, kát láthatunk Brazília, Peru, Chile, Bolívia, Argentína lakóinak harcairól, életük közös vonásairól, a forradalmi eseményekről, amelyekre sűrűn irányul a világ figyelme. A filmkockákról Che Guevara, Salvador Allende és Fidel Castro beszél. Az összefoglaló felidézés után megrázoan / ábrázolják az olasz televíziósok az indiánok mai helyzetét. Perui, bolíviai indián, településeken járunk, velük — s az egzotikum mögött láttatják az indiánok küzdelmét létükért, fieimmaraidá- suíkért. Kimagasló a Csaba Szőnyegszövő Háziipari* Szövetkezet tavalyi eredménye Kétheti keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók A Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet 1974. évi termelése értékben 91 millió forint volt, ami az előző évihez képest hatmillióval több. Kelim- és perzsaszőnyeget, nép- művészeti szőttest és pamutszövetet készített A szőnyeg, amely a termelés nagyobb részét képezi, 85 százalékban nyugati exportra került. A legtöbbet NSZK-beli és svájci cégek vásárolták. A Kelim-sző- nyeg Németh Éva Munkácsy- díjas iparművész tervei alapján készül és védjegyezett termék. A gazdaságos termelés alapján az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat egymillió forint exportprémiumban részesítette a szövetkezetét. A gazdasági eredmény jobb az 1973. évinél, a szövetkezet nyeresége csaknem 12 fél Megnyílt az AUTOSERVICE ’75 kiállítás Húsz magyar vállalat és 54 külföldi cég mutalja be termékeit Immár negyedik alkalommal rendezi meg a HUNG EXPO a Nemzetközi Garázsipari és Autófenntartó Kiállítást.-Az AUTOSERVICE ’75 az idén a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont ,,A’’ csarnokában és a hozzácsatlakozó szabad területen kapott helyet, ahol 20 magyar vállalat és 13 ország 54 külföldi cége mutatja be termékeit. A külföldi kiállítók közül legjelentősebb résztvevő a csehszlovák MOTOKOV, szerviz- és garáasberendezéseket, autókozmetikai cikkeket mutat be. A legnagj'Obb tőkés kiállító az olasz CONSAUTEST, amely autóta rtozékókat és kézi szerszámokat állít ki. Ugyancsak jelentős kiállító a SIEMENS u. KLEIN KG Ausztriából, amely a modem autófelszereléshez szükséges különböző műszereket vonultatja fel. A magyar kiállítók között szerepel a soproni AFIT Autófelszerelési Vállalat, a Csepel Jármí\ és Műszaki Kereskedelmi Vállalat, az Erdőgazdasági, Vegyi és Ipari Vállalat, a Diesel és Hűtőtechnikai Szövetkezet, az AUTOKER, az AURAS és a HITEKA. Bemutatott termékeik között találhatónk mérőműszereket, autóvillamossági cikkeket, szerviz- és garázsipari berendezéseket, kéziszerszámokat, autóápolási és -felszerelési cikkeket. A nagy magyar vállalatok termékeit diagnosztikai soron, üzemelés közben láthatják az érdeklődők. A bemutató sor berendezéseivel különböző méréseket végeznek a látogatók gépkocsijain is. Az AUTOSERVICE ’75 március 20—26. között naoonta 10- től 17 óráig tekinthető meg. BaaaaaaaBaeaaaasaaaaaeBBcaaaaaaBBBaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Fekete Gyula: Á fiú meg a katonák iHiaHnHiiiii Megérkeztek a Békés megyei különvonat urasai a Hotel Bratislavába Fotó; Somogyi Mártonné Fórum a csabai brigádvezelők klubiéban A Megyei Művelődési Központ szocialista brigádvezetők klubjának tagjai legközelebb március 25-én, kedden este 5 orakor találkoznak Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában. A brtgádvezeták fórumot rendeznek Békéscsaba közéleti kérdéseiről. A ; helyszínen elhangzó és a korábban írásban beküldött kérdésekre Araczki János, a városi tanács elnöke, dr. Pankotai l6tván, a városi párt- bizottság osztályvezetője és Csaba Márton, a városi tanács építésügyi osztályának vezetője válaszol 36. ! Átvitte neki a vizeskamnát a 5 konyhából. S azt mondta ahogy j letette: jj — Vóda. : Nevettek. ■ — Tü russ2Íd? — kérdezte az • egyik. Lehet, hogy Grisa. De ak. ■ kor nem tudhatta még, melyi• kük Grisa. ; — Nem rusdki. Magyar. • Csak innentől kezdve emléfk• szik Grisóra Kérdezett tőle — ! persze oroszul — valamit, s j hogy ő nem értetté, maga magára mutatott: — G risa ... Aztán sorra a többiekre, és mondta, melyiket hogy hívják. A végén megint őrá mutatott. Akkor már értette. — Péter. — Peter... Peter? ... Pétya? — Az, az! Petya! Érdekes, hogy oroszul is Petya. Nem hitte volna, hogy ha a nevét magyarul mondja, az oroszok éppúgy megértik. Később lavórt vitt be a katonáknak, bár azt nem kérték. Aztán gyújtóst vitt be, meg egy kanna szenet, mert nem vök millió forint volt. Ebből nyereségrészesedésként átlag kétheti keresetnek .megfelelő összeget fize.ett ki a dolgozóknak, év közben pedig a tervezett három százalék helyett 7,9 százalékkal emelte a béreket. A közös műhelyekben dogozó szövőnők 10,7 százalékos béremelésben részesültek. Lehetősig nyílt a fejlesztésre is. Füzesgyarmaton perzsa-, Bélmegyeren Kelim-szőnyeg- szövő-rész’eg létesült, amire egymillió 600 ezer forintot fordított a szövetkezet. A jó eredményt elősegítette a munkaverseny, melynek keretében 27 brigád nyerte el a szocialista címet. A brigádok közül 13 arany-, kettő ezüst-, hét bronzjelvényt érdemelt ki. Gyomán a Kelim-, Békésen a perzsa- és a Kelim szőnyegszövő, Gyulán a takácsáru-részleg arany-, Békéscsabán a perzsa-, Mezőberényben a Kelim szőnyegszövő-részleg bronzjelvényt, A kongresszusi vállalások keretében 1974-ben hétmillió forinttal nőtt a szövetkezet árbevétele, az idén a do’gőzök ötmillió forint többletet vállaltak. 6j állalb’ztosílást vezet ek be 1975. január l-től az Állami Biztosító két új állatbiztosítási módozatot vezetett be, az új szarvasmarha-biztosítást és a sertések, kecskék, juhok összevont kockázatát magában foglaló sertésbiztosítást. Ez nagyobb fedezetet nyújt az egyéni állattartás anyagi biztonságához. A legeltetési biztosítás így feleslegessé vált, s az új biztosítási módozat életbe léptetésével meg is szűnt. A változtatásra azért volt szükség, mert a korábbi sertés- biztosítás, az úgynevezett kiegészítő szarvasmarha- és sertés- biztosítás, valamint a legeltetési biztosítás szolgáltatásai nem fedezték a tényleges kárt. még begyújtva a cserépkályhába. A parancsnok — Grisa — megveregette a vállát — Harasó, Pétya. Jolvan. ílaraso. „Ezektől akár meg is tanulhatnék oroszul — gondolta. — Ha itt csakugyan orosz világ lesz, mégis más az, ha beszél az ember a nyelvükön. Ugye, csak annyit mondtam: vóda, és rögtön másképpen néznek rám.” Szeretett volna még maradni velük, és tanulni oroszul. De hát nem való az ilyen, ipég_ iscsak idegen katonák. Nem komázni jöttek ezek ide. És a másnapi hadi tervet is ilyenkor szokták megbeszélni a katonák. A parancsnok kiosztja, kinek mi lesz a dolga — még aztán azt hiszik, kémkedni akar. De a szobában egyedül megint csak azon töprengett, mit vihetne még át nekik. Nem jutott eszébe semmi, amit bevihetne Elővette a kontrás szájharmonikát, amelyet Henriktől kapott, és próbálgatta rajta a Boci, boci tarkát, elég hangosan. Nem sokkal később Grisa benyitott. Hallgatta egy ideig, de nem volt megelégedve. — Nyiharaso. Davaj szuda .. ö nagyon szépen tudott szájharmonikázni. A többiek is odagyűltek az ajtóba, hallgatták és dudorásztak. Már sajnálta, hogy elővette a szájharmonikát. Ha ez az orosz ilyen jól tud, sosem adja vissza. A katonák mindent elvehetnek a civilektől a fronton, amit csak akarnak. Azt mondják, hadizsákmány, és kész. De visszaadta azután Grisa a szájharmonikát, és hozott be neki egy jó darab marmaládot, meg kenyeret. Nem az a ragacsos kenyér volt, mint a városi, de nem is az a jó hazai •házikenyér. Alakra is másfor- ma; nem látott még ilyen kenyeret. — Nu, Pétya, kúsáj. Így kezdődött a barátságuk. Másnap alig várta, hogy megjöjjenek a harcból. Estefelé már arra is gondolt; esetleg a németek legyőzték őket, és lehet. soha többet nem találkozik Grisával. Szépen szájharmonikázott pedig. De megjöttek estére mind a hatan. Ök győzhettek a harcban, mert egy sem hiányzott. Megint bekészítette nekik a vizet, a tűzrevalót. Kérdezgette tőlük az orosz szavakat, és átvitte a szájharmonikát Grisá- nak, kérés nélkül, hogy játsszon valamit. De most néki is énekelnie
