Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
Lejűlon a magyar anlilasiszia mozgalomról K Hadtörténelmi Intézet megkezdte a magyar antifasiszta ellenállási és partizánmozgalom iörténetét bemutató lexikon elkészítését. Levéltári anyagokból, korabeli forrásokból, kiadványokból, visszaemlékezések- aől összegyűjtik a fasizmus elleni tevékenységre vonatkozó adatokat, és mintegy 1000 címszó alatt tömören leírják az el- 'enállási mozgalom elvi kérdéseit, fogalmait, a harcmódot, a felszerelést. A lexikon tárgyalja majd a magyarok részvételét a külföldi ellenállási akciókban. Találkozás szocialista brígádvezetökkel Czerván Mártonná dr„ a SZOT nőbizottságának elnöke február 26-án Békéscsabán ellátogatott a Szakszervezetek Megyei Tanácsához, majd a Kner Nyomdába. Az üzemben a gazdasági és társadalmi vezetők tájékoztatták az ott folyó munkáról, a nyomda eredményeiről. Délután aktivaülés volt a nyomdában, ahol társadalmi tisztségviselők és szocialista brigádvezetők vettek részt. Szó volt az időszerű politikai, nőpolitikái és szakszervezeti feladatokról. Takarmány ősxről Friss szelek járnak Bánkúton =- Téli nagyjavítás? Hm... Arra gondol ugye, hogy beállnak a traktorok szép sorjában, glédába a műhelycsarnokba, az udvarra meg a munkagépek ugyanúgy, azután gyerünk: adj aeki? Meg hogy aki csak valamit is konyít a masinákhoz, az overállt ölt és franciakulccsal a kezében lót-fut a gépek között decembertől márciusig? Mert ha valami ilyesmire gondol, akkor bizony rossz helyen jár. Az a világ már régen elmúlt. Elmúlt. Megváltozott a gépek élete is a gazdaságban, nem csak az emberekéi • * • Hogy mi minden változott még meg, túl az emberek és a gépek életén a Bánkúti Állami Gazdaságban, az is kiderült Hankó János főagronómus szavaiból ezen a szerdai délelőt- tön, amikor a megyeszerte tomboló szélvihar kavarta porverés elől a gazdaság bánkúti központjába menekültünk. — A változások lényege az, hogy 1973-ban áttértünk a termelésben egy a korábbinál jóval feszesebb technológiai rend-' re, amely hihetetlenül gyors átalakulást hozott magával a gazdálkodásban érmen úgy, mint a munkaszervezésben, de az egyéb követelményekben is. Ne mondjak mást: a gazdaságunk 3 és fél ezer hektáros szántóiát ma már nem több, mint 12 ember műveli meg. Ök kezelik, irányítják, tartják karban azokat a génsorokat, amelyekkel kiterjedt búzatáblák mellett a 800 hektárnyi kukoricát és az 550 hektárnyi cukorrépát ioarszerűen, rendszerben termesztjük. A növénytermesztésben dolgozó másik 12 ember a 6 MTZ-n és a 6 Super-en tulajdonképpen csak a szállítást és az egyéb kiegészítő munkákat látja el. Ezzel kész. A gyalogmunka eltűnt. No de visszatérve a téli nagyjavításhoz: nincs ilyen. Ezeket a nagy teljesítményű, korszerű és igényes géneket nem elegendő és nem is lehet csupán egyszer egy évben — télen — „megnagyjavítani”, mivel az univerzálisnak is nevezhető gépek, gépsorok nem egyszeri kampánymunkán vesznek részt, hanem szinte egész évben, folyamatosan dolgoznak, éppen ezért állandó, rendszeres, tervszerű megelőző karbantartást igényelnek. Az ilyen drága gépeknek egyébként fs minél kevesebb és minél kisebb megszakítással kell menniük ahhoz, hogy „kifizethessék” önmagu- )k#k Ea pedig feltételezi azt, hogy a gépek kezelője ért az adott gép szereléséhez is. • • • A gazdaság műhelyében aztán megtudtam azt is, hogy a gépek között serénykedők nemcsak a John Deere traktorok, a Jierriau cukorrépa-termesztő gépek kezeléséhez, illetve szereléséhez értenek. Van egy harmadik szakmájuk is. Hiszen növényvédő gépésszé is kiképezték őket. Így már igazán hihető, hogy a Bánkúti Állami Gazdaságban egy ember művel meg két-háromezer hektár földet úgy, hogy a gépeket is saját maga javjtja, ápolja. Ehhez persze tanulni kellett és tanulni is kell állandóan. Zsigovics Péter például 40 éves fejjel rugaszkodott neki, hogy gépjárművillamossági műszerészként megszerezze azokat az új ismereteket, amelyeket végképp nem nélkülözhet egy ilyen gépcsoda „lelkivilágának” feltérképezésekor. Petrus Mihály pedig — 28 évesen — a Battonyán szerzett mezőgazdasági gépszerelői szakmát az őszi nagy hajtás idején állandó éjszakai műszakban kamatoztatta. — Nem hagytuk ám pihenni a gépeket. Azt mondtuk, olyan felkészítést kaptak bevetés előtt, hogy igazság szerint megállás nélkül kell menniük, amíg a komolyabb fagyok támadásba nem lendülnek. Jambrik János 1960-őta már 12 évet töltött le traktoron. 1967-ben ült először kombájnra. Tavaly bízták rá a legújabb arató-cséplőgépet, a Claas-Do- minátort. De előtte még neki is külön tanfolyamot kellett végeznie. — Nem akármilyen masina ez. Légkondicionált a vezetőfülkéje. Nyáron hűvös, télen langyos. Meg aztán nem megy tele az ember szeme porral. Persze hogy meg kell becsülni az ilyen génét. Nevetnek is rajtam, de én bizony kezet mosok, mielőtt a fülkébe felülök. Hóbor István 1954-óta dolgozik itt. Volt már gépjárművezető, vontatós, szerelő, kombáj- nos, illetve mindig az, amire éppen szükség volt. A gépeknek az ő szemében is nagy becsülete van. — Igazán nem tudom, mit csináltunk volna nélkülük az ősszel! * * * Az ősz a műhelyirodában is szóba kerül, ahol Szabó Ignác üzemmérnök, Harsányi Péter, a gazdaság párttitkára és Juhász Pál üzemrendész éppen rövid megbeszélést tart a délutánra összehívott műhelygyűlés előtt. — A kongresszusi verseny további feladatairól beszélge- tünk majd a szerelőkkel, ók i már bebizonyították egyébként j a tavaly év végi nagy csatában, j hogy lehet rájuk számítani — mondja a párttitkár, akitől a mérnök veszi át a szót: — Ügy tessék elhinni, hogy a j. műhely szinte kiköltözött a táblákra a betakarításkor. Mert az igaz, hogy mindenki maga ja- ; vítja a gépét, de a speciális hi- £ bák megszüntetésére egy állan- dó szervizbrigádot is alakítót- ! tunk. Nem is volt nagyobb fennakadás. Annak ellenére, hogy mi a szántónknak több mint egyhatodán termesztünk cukorrépát, szedőgépeinkkel még a szomszédoknak is be tudtunk segíteni Kunágotán meg Pitvaroson. — Persze, mindez csak azért ment ilyen jól, mert a rendkívüli helyzetben, rendkívüli tervezési megoldásokhoz folyamodtunk — tette hozzá még az előbbiekhez az üzemrendész, így folytatva: — A dolgozók egy emberként támogatták a vezetőket a nehéz helyzetben, még abba is belementek, hogy mi osszuk be, ki mikor maradhat otthon egy napra disznótorozni. Jó néhány évvel ezelőtt ilyet aligha lehetett volna elképzelni. Tudja mit jelent ez? Megváltoztak az emberek is. Üj szelek fújdogálnak itt. » • » Az utóbbi mondat igazát azután az udvaron, a saját bőrömön is tapasztalhattam, amíg megfigyeltem, miként kapcsolja rá Karlik Ádám a John- Deere traktorra a munkára kész hatalmas tárcsát. Ez a szerdai szélvihar r.gyanis sehogy nem akart szűnni. Csúfondáros szi- szegéssel dagasztotta szélzsákká a műhelyből kimerészkedő szerelők kezeslábasát. Azután miközben búcsúzóul kezet ráztam a termelési igazgatóhelyettessel is, aki a gazdaság megújuló gondjairól, nehézségeiről, erejét próbára tevő erőfeszítéseiről, figyelemre méltó célkitűzéseiről beszélt, arra gondoltam, ha megírom mit láttam itt, azzal kellene ezt a búzájával együtt a közérdeklődés mezsgyéjére szorult gazdaságról szóló írást befejeznem: Friss, szelek járnak Bánkúton. Tavaszt, új reményt hozó szelek. Most már csak attól függ majd minden, sikerül-e megzabolázni, vitorlába fogni és jó irányba terelni ezeket a szeleket. Akarattal, hozzáértéssel, továbbra is a dolgozókra támaszkodva és némi kis központi segítséggel — biztosan! Köváry E. Pétét A gyomai Űj Alkotmány Tsz-ben a jó idő beálltával felbontják az ősszel silózőtt nyers kukoricát és a szárítóba szállítják takarmányozás céljából. Feli ételünkön egy 25 vagonos silót bontanak meg a tsz dolgozói (Fotó: Demény) Zöld út a tavaszi vetőmagvak előtt A tavaszi vetésű növények vetőmagja legtöbb gazdaságban már a helyszínen van. A munka folyamatos. Azok az üzemek, melyek még nem kapták meg, egy-két napon belül rendelkeznek a szükséges mennyiséggel. A Vetőmag Vállalat Orosházi Területi Központjában Smülih János igazgató február 26-i sajtótájékoztatóján elmondta — tavaly a kedvezőtlen időjárás, a sok eső károsan befolyásolta a magvak használati értékét, de nem annyira, mint várták. A minőség kedvező. Központi készletből — mivel á vetőmag központi készletgazdálkodásba vont cikk — az igényeket mesz- szemenően ki tudják elégíteni. Több exporttételt visszamondott a vállalat azért, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét hazai termésből fedezze. Az élelmiszerfleldolgozó-ipar ve tőmar; igényét — konzervgyár, hűtőház, MÉK — a szerződéses termesztés alapján a vállalat teljesen kielégíti. Lehetséges azonban, hogy fajon belül a kért fajta helyett azonos értékű más fajtát ajánlanak fel vetésre. Tavaszi árpából és zabból bőséges a készlet. Árpából eddig ’ 60 vagonnal szállítottak a ter- j melőknek. A további rendelé- i seket is kielégítik, mivel a központi készletből több száz mázsa rendelkezésre áll a Békés megyei gazdaságoknak. Zabból újabb rendeléseket is elfogadnak, bár a túl nagy érdeklődés kielégítése nem lehetséges. Mindenesetre a megye szövetkezeteibe eddig 18 vagon zabvetőmagot szállítottak. A különböző növénytermesztési rendszerek — CPS, KITE, BKR — vetőmagszükségletét j teljesen biztosítja a vállalat. A CPS-hez csatlakozó gazdaságok az orosházi Üj Élet Tsz-ben vehetik át a vetőmagot. A nádudvari KITE diszponálása alapján szállítja ki a vállalat a kért vetőmagot az üzemeknek. A BKR- rel is hasonló megállapodás született. A jónak ígérkező vetőma gél- látás ellenére azt is el kell mondanunk — hangoztatta az igazgató —, hogy lucernából, napraforgóból és szójából, mivel a hazai vetőmagtermés tavaly nem volt egyértelműen jó, az összes igénylés kielégítése nem biztosítható. A háztáji gazdaságok és a kiskertek vetőmagellátása mind nagyobb szervezettségű a megyében is. A MÉK és az ÁFÉSZ útján hozzák forgalomba a különböző színű és súlyú tasakok- ban a vetőmagot. Csongrád megyében az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kijelölt boltjaiban is árusítanak színes ta- sakokat. így a lakosság közvetlen lakóhelye körzetében veheti meg a szükséges magvakat. Ezeket az üzleteket a vállalat termelési felügyelői rendszeresen látogatják és a pót- megrendelésekről gondoskodnak. A vetőmagvak kiszállításában már eddig is nagyon jól közreműködtek a MÁV, a Volán és a Posta dolgozói. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a vetőmag-csomagokra és ezeket elsőbbségben részesítik a tavalyi tapasztalatok alapján. • Akkor ugyanis előfordult, hogy néhány tranzitállomáson 3—4 hétig is elfektették a csomagot. Ebből bizony nem lett zöldség. A vállalat a rendelkezésre bocsátott összes eszközzel azon munkálkodik — telex, telefon, gépkocsipark —, hogy a termelők, a kiskereskedelmi üzletek jóval a vetés elkezdése előtt kapják meg az igényelt vetőmagot, s az üzleti készleteket állandóan pótolhassák. D. K A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR azonnali belépéssel 1 fő autóvillamossági szerelőt vesz fel. Jelentkezni: a gyár szállítási osztály vezetőjénél lehet. 449160 3 Mmmss 1975. MÁRCIUS L
