Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-22 / 69. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSA A munkabizottságok jelentése Szünet után Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága r tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének [ elnökletével folytatta munkáját a tanácskozásra korábban megválasztott szerkesztő bizottságok elnökei terjesztették a kongresszus elé , jelentésüket. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a szerkesztő bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz: A határozaHervezetril Tisztelt Kongresszus? 1 — Engedjék meg, hogy jelentést tegyek a kongresszusi határozat-tervezet és a Szervezeti Szabályzat véglegesítésére kiküldött szerkesztő bizottság munkájáról. A bizottság abban látta fel-} adatát, hogy hasznosítsa a' kongresszuson elhangzott, a kongresszusnak eljuttatott, írásban benyújtott, valamint a pártértekezleteken tett javaslatokat. Munkánkat megkönnyítette, hogy a felszólalásokban, illetve? a benyújtott észrevételekben sem a tervezet szövegével, sem annak szellemével lényeges ponton szembenálló vélemény nem volt. Ez azzal is magyarázható, hogy a Központi Bizottság a dokumentumok véglegesítése során messzemenően figyelembe vette és érvényesítette a párttaggyűlések, pártbizottsági ülések és pártértekezletek észrevételeit. A kongresz- szusi irányelv-tervezethez a kongresszust megelőző vitákban több mint kétezer, a Szervezeti Szabályzat tervezetéhez közel ugyanennyi javaslat érkezett. Ezekből a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság több százat hasznosított. Pártunkban már hagyománnyá vált, hogy nagy fontosságú döntések, határozatok meghozatala előtt kikérjük a párttagság véleményét. Most is támaszkodhattunk erre, és — örömmel mondhatjuk — volt mire támaszkodni. A pártcsoport-étte- kezleteken kívül, a taggyűléseken közel kétszázezer párttag fejtette ki véleményét a dokumentumokról, pártunk politikájáról. A határozat-tervezet véglegesítéséhez nagy segítséget adott a kongresszusi beszámoló szövege is. Igazolódott a Központi Bizottságnak az az elképzelése, hogy az irányelvek vitája alapján már a kongresszus előtt határozat-tervezetet adhattunk a küldött elvtársak kezébe. Az előadó ezután kitért a szerkesztő bizottságban folyt viták alkotó jellegére, majd így folytatta: Néhány hozzászóló a határozat- tervezet mondanivalójával teljes egyetértésben, egyes kérdések részletezőbb kifejtését igényelte. Így egyebek mellett javasolták, hogy a kongresszus fogalmazza meg: az egészségügy és szociálpolitika fejlesztési kon*1 cepcióját; a tudományos területek és a művészeti területek állami irányításának rendszerével kapcsolatos állásfoglalását. A szerkesztő bizottság mindezeket kivétel nélkül fontosnak tartja. Ügy véli, a határozat-tervezet tartalmazza a párt ezzel kapcsolatos fő mondanivalóját. En- •nél többre a kongresszus jelenleg felelősen nem vállalkozhat. Azt javasolja a bizottság: a kongresszus ajánlja az új Központi Bizottságnak és testületeknek, az állami területeken dolgozó kommunistáknak, hogy a következő években kiemelten foglalkozzanak az említett témákkal. Az előadó a továbbiakban megemlített néhány olyan részkérdést, amely a bizottság szerint nem igényel kongresszusi állásfoglalást. Figyelembe véve a küldött elvtársak idevágó észrevételeit és a nemzetközi helyzetnek a határozat-tervezet elkészítése óta bekövetkezett fejleményeit, a szerkesztő bizottság kiegészítette a határozat-tervezet Chilére vonatkozó^ pontját. Ebben ‘hangsúlyosabban követeli a fa- ' siszta terror elítélését, a hosz- szabb ideje embertelen körülmények között fogságban tartott chilei hazafiak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának, harcostársunknak, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének, Corvalan elvtársnak a szabadon bocsátását. A kongresszust megelőző napokban fegyveres ellenforradalmi puccskísérletre került sor a még nem egészen egy esztendeje demokratikus útra lépett Portugáliában. Portugál testvérpártunk, a Portugál Haladó Erők megvédték vívmányaikat, de változatlanul nehéz harcok előtt állnak. A határozat-tervezet ezzel foglalkozó pontjában kifejezzük felháborodásunkat az ellenforradalom eme és hasonló kísérletével szemben,* biztosítjuk szolidaritásunkról a portugál kommunistákat és Portugália haladó erőit. Befejezésül Győri Imre a kővetkezőket mondotta: A szerkesztő bizottság úgy látja, hogy a benyújtott és érvényesített javaslatok a beterjesztett okmányok javára váltak. A szerkesztő bizottság a beérkezett megjegyzések zömét jól tudta hasznosítani. A határozati javaslattal kapcsolatban is elmondhatjuk: pár tunk Központi Bizottságának erőfeszítései nyomán, a kongresszus előtti hónapok eszmecseréjének és a kongresszus munkájának eredményeképpen sikerült olyan politikai okmányt alkotni, amely marxista—leninista; támaszkodik szocializmust építő munkánk eddigi tapasztalataira; merít a testvéri szocialista országok társadalomformáló gazdag tárházából; s a szocializmus építésének általános érvényű törvényszerűségeit magyar viszonyok között ‘érvényesítve reálisan határozza meg a következő 4—5 év feladatait pártunk, egész népünk cselekvési programját. Megköszönöm a tisztelt kongresszusnak a megválasztásunkkal tanúsított bizalmat, és kérem, hogy a szerkesztő bizottság munkájáról szóló jelentésünket fogadja eL A praaramnvUaikozairől Ezt követöep.ÖV ARI MIKLÓS, _*z MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP programnyilatkozata szerkesztő bizottságának elnöke terjesztette elő a bizdttság jelentését. Tisztelt Kongresszus! Központi Bizottságunk egy évvel ezelőtt határozta el, hogy elkészíti és a párt XI. kongresszusa elé terjeszti a páit új programnyilatkozatát. A tervezet elkészült és most .itt fekszik a kongresszus asztalán. A vita egyértelműen azt ‘bizonyítja, hogy az előkészítő munka megfelelő volt, a kongresszus tud dönteni ebben a fontos kérdésben is. A kongresszus által megválasztott szerkesztő bizottság elvégezte munkáját. Figyelmesen meghallgattuk a, felszólalásokat, és örömmel állapíthattuk meg, hogy a küldött elvtársak teljes mértékben egyetértenek a tervezettel. Biztos vagyok abban, hogy ez az egyetértés nem formális, hiszen az előttünk fekvő tervezet alapos, színvonalas vitákban született meg. A vitára felkért valamennyi párt- és társadalmi szerv gondosan tanulmányozta a tervezetet és az ügyhöz méltó felelősséggel tette meg javaslatait, észrevételeit. Itt, a kongresszus fórumán is szeretném megköszönni lelkiismeretes munkájukat. Az előzetes vitában több mint ezer észrevétel és javaslat hangzott el, amelyek többségét a jelenlegi szöveg már figyelembe veszi. Ezek az észrevételek jelentős mértékben javították és gazdagították a tervezetet, s így a kongresszus elé már olyan javaslat kerülhetett, amely híven fejezi ki pártunk politikáját, s amennyire ez ma lehetséges, pontosan fogalmazza meg a fejlett szocialista társadalom építésének legfontosabb feladatait. Bár a felszólaló elvtársak valamennyien egyetértettek a tervezettel, a szerkesztő bizottság még egyszer gondosan megvizsgálta a beterjesztett szöveget, és néhány olyan---főleg stiláris j ellegű — változtatást hajtott végre, amely a politikai mondanivalót még részleteiben sem módosítja. Ezért úgy gondolom, a tisztelt kongresszus egyetért azzal, hogy ezeket a módosításokat most nem ismertetem. Engedjék meg, hogy néhány rövid megjegyzést fűzzek a programnyilatkozattal foglalkozó vitához. Szalóki Józsefné elvtársnő arról beszélt, hogy a mai fiatalok számára már az 1948. évi programnyilatkozat is történelem, s hozzátette, hogy a mai fiatal nemzedék számára a most elfogadásra kerülő programnyilatkozat ad történelmi jelentőségű feladatokat. Mi, kommunisták általában nem szívesen használunk nagy szavakat, többre becsüljük az egyszerű, hétköznapi telteket. Most azonban azt hiszem, igaza van Sza- lókiné elvtársnőnek. A fejlett szocialista társadalom megteremtése hazánkban a mai élő nemzedékek nagy történelmi feladata. Olyan emberformáló és embert 'próbáló feladat ez, amelynek megoldása közben kiderül, ki az, aki méltó a kommunista névre, ki az, aki nemcsak szavakkal, hanem tettek- ; kel is képes építeni az orszá- ; got, szolgálni a «épet. Joggal beszélhetünk történél- ! mi jelentőségű feladatról, de hozzá szeretném tenni, hogy a programnyilatkozat elfogadásával nem nyitunk új korszakot a szocializmus épí.ésének történetében. Az új programnyilatkozat elfogadását éppen az teszi lehetővé, hogy a szocializ- j mus alapjainak lerakása és megszilárdítása után már megkezdtük ezt a munkát, már raj-J ta vagyunk a jó úton, látjuk a célt s fő vonásaiban azt is tudjuk, hogyan érhetjük azt el. Ezután az előadó arról beszélt, hogy a fejlett szocialista társadalom nemcsak az utókornak, hanem már a mi nemzedékünknek is épül. Majd így folytatta; A felszólaló elvtársak beszéltek arról is, hogy a program- nyilatkozatban megfogalmazott feladatok reálisak. Én is biztos vagyok abban, hogy ez így van. Mi teszi reálissá, elérhetővé céljainkat? Nem csak gazdasági lehetőségeink pontos felmérése — bár kétségtelen, hogy erre is szükség van. Céljainkat mindenekelőtt az teszi reálissá, hogy kongresszusunkon távlati céljainkat illetően is megmutatkozott pártunk egysége. Ezt az egységet ápolni, fejleszteni, naponta újrateremteni állandó kötelességünk. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy meg tudjuk győzni programunk helyességéről egész népünket. Ez a mi programunk végrehajtásának aranynál is értékesebb fedezete. A fejlett szocialista társadalom építése ma az MSZMP programja. Holnap, a közeli jövőben, minden bizonnyal egész népünk programja lesz. A fejlett szocialista társadalom építése azonban nem csak ma- 1 gyár ügy, a fejlett szocialista társadalom nem csak Magyarországon épül. Joggal hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs kongresszusunkon a testvérpártok kollektív erőfeszítéseinek, közös tapasztalatainak jelentőségét. Az előadó a programnyilatkozat elkészítésének külső körülményeiről beszélt, majd beszédét így fejezte be: Természetesen programot akkor is készítenénk, ha az utóbbi években nem mélyült volna el a kapitalizmus általános válsága. A mai helyzetben azonban programnyilatkozatunknak fontos szerepe lehet a kapitalizmus és a szocializmus között folyó ideológiai harcban is. Programnyilatkozatunk egyike azoknak a válaszoknak, amelyeket a szocialista világ ad korunk nagy kérdéseire. További válaszunk az lesz, hogy nemcsak megtervezzük, hanem el is végezzük a fejlett szocialista társadalom felépítésének hatalmas munkáját. E gondolatok jegyében kérem a tisztelt kongresszust, hogy a szerkesztő bizottság jelentését vegye tudomásul, és a bizottság nevében is javaslom, hogy a Központi Bizottság által beterjesztett programnyilatkozatot fogadja eL Kállai Gyula a kongresszus küldötteinek nevében megköszönte a két szerkesztő bizottság elnökének és tagjainak munkáját; ezzel a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolói fölötti együttes vita véget ért. Az elnök bejelentette, hogy Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke nem kíván élni a válaszadás jogával, majd felkérte Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát a vitazáró megtartására. Kádár János vitazárő beszédét vasárnap közöljük. Határozathozatal Kádár János hosszan tartó, ( nagy tapssal fogadott vitazáróia [ után az elnöklő Kállai Gyula ; bejelentette, hogy a határozat- hozatal következik. Először a Központi Bizottság beszámolója fölött szavazott a : kongresszus. Az elnök megálla- pította: a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a Központi Bizottság beszámolóját és Kádár elvtárs vitazáróját egyhangúlag elfogadta. Ezután az MSZMP programnyilatkozatáról határozott a kongresszus: az MSZMP beterjesztett prog- i ramnyilatkozatát a módosításokkal — amelyeket Óvári Miklós j terjesztett elő — egyhangúlág ! elfogadta. Ezt követően a Szervezeti Szabályzat módosításáról szavaztak a küldöttek, s azt egyhangúlag elfogadták. Ezután a határozati javaslatról szavazhatott az elnöklő Kállai Gyula: a kongresszus a határozati javaslatot — a Győri Imre által beterjesztett módosításokkal — egyhangúlag elfogadta. Végül ugyancsak egyhangúlag fogadta el a kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Ezzel a kongresszus befejezte pénteki ülését, szombaton reggel 9 órakor zárt üléssel folytatja munkáját. (MTI1 Munkában a Sv-kamera, a XL pártkaugressauisOiB
