Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSA (Folytatás a i. oldalról) szörny, részt vehetek és bizo­nyíthatom is a női egyenjogú­ság gyakorlati alkalmazását. Békés megyei küldöttként jöttem, a csorvási Rákóczi Tsz- ban baromfi gondozóként dolgo­zom. Termelőszövetkezetünknek 3 ezer 500 hektár földje van, 390 dolgozó tagja, melyből 92- en vagyunk nők. Szövetkeze­tünk 1974. évi termelési értéke 74 millió forint volt. Részese­désre 13 millió forintot, a fej­lesztésre 6 millió forintot for­dítottunk. Az egy tagra jutó részesedés 1974-ben 32 ezer fo­rint volt. Termelőszövetkezetünk 1974. január 1-vel egyesült egy ha­sonló nagyságú termelőszövet­kezettel és a termelési feltéte­leik javításával elértük, hogy hektáronként búzából 46 má­zsát, kukoricából 58 mázsát és cukorrépából 380 mázsát ter­meltünk. Az elért eredményekben ben­ne van a termelőszövetkeze­tünkben dolgozó nők szorgos munkája is. Amikor a szocialista társada­lom a nőket munkába hívja, nemcsak a szükséges munkaerő biztosítására gondol, hanem el­sősorban arra, hogy minél jobb lehetőséget nyújtson képességeik kibontakoztatásához. Ennek igazolásaira elmondhat­juk, hogy a mi asszonyaink nemcsak alkotásra lelkesítenek, hanem mind több közöttük is az alkotó ember, aki szebbé, jobbá formálja környezetét. A harc a fejlődésért a nőket is alakította, öntudatra ébresz­tette, áldozatos cselekvésekre késztette, növelte emberi mél­tóságukat A mi asszonyainkról eümotnd- -hatjuik azt, hogy a termelőszö­vetkezet fennállásának 25 éve alatt szinte nagyobb utat tet­tek meg, mint történelmünk ezer esztendeje alatt. A nők közös tevékenységének hatására megváltozott szemléle­tük, a szocialista tulajdonhoz való viszonyuk. A mezőgazda­ságban dolgozó nők igen nagy hányada felvilágosult építője a szocialista gazdaságoknak, a mi termelőszövetkezetünknek is. Az az asszony, aki még az 1960-as tsz-fejlesztés során is köröm- szakadtáig ragaszkodott a kis egyéni világ minden porciká- j álhoz, válással fenyegette férjét, ha belép a tsz-be — az az asz- szony ma a leghűségesebb épí­tője a közösnek és rosszul es­ne neki, ha újra kellene kezde­ni a hajdani robotot. • Elmondhatjuk, különösen az élmúlt őszről, hogy hallatlanul sokat segítettek asszonyaink mind a pártnak, mind a gazda­ságvezetésnek. Nem volt olyan nap, hogy ne elázva, sárosán menjenek haza, ahol - a máso­dik műszaknak is eleget kellett tenniük. De másnap újra kezd­ték, mert látták azt, hogy szük­ség van az ő dolgos kezükre is. Asszonyaink becsületes helyt, állását igazolja az a tény is, hogy hosszú évekre visszamenő­leg nem sok munkát adtak sem a fegyelmi, sem a döntőbizott­ságnak. Sőt. az elmúlt négy évben egyáltalán nem. Ez nyil­vánvalóan abból ered, hogy nem vétenék a munkafegyelem ellen, nem nyúlnak a közöshöz, no meg a munkában való ittas megjelenés sem jellemző ránk. Nődolgozóinkat bevonják a párt- és gazdaságvezetésbe, kü­lönböző választott és vezetőségi bizottságokba. Ezt igazolja, hogy a termelőszövetkezet vezetősé­gének 22 százaléka, a pártveze- tőségi tagoknak 19 százaléka, az egyéb bizottságoknak pedig 30 százaléka nő. Termelőszövetkezetünkben 13 szocialista brigád van, és eb­ből négy a női brigád. Az el­múlt négy évet értékelve, nem véletlenek folytán, hanem konk­rét munkavállalás és annak tel­jesítése alapján mind a négy évben női brigád, sőt brigádok lettek az első helyezettek. Nőbízottságuník vizsgálatot folytatott az egyenlő munkáért egyenlő bér alkalmazása terén és az volt a megállapítása, hogy termelőszövetkezetünkben ilyen megkülönböztetés nincs, de gon­dolom, hogy *ez ma már má­sutt sem fordul elő. A 92 dolgozó nő közül je­lenleg is 20 asszony van gyer­mekgondozási segélyen. Elmond­hatjuk azt, hogy a mi asszo­nyaink 98 százaléka igénybe veszi ezt a magasan embersé­ges rendelkezést. Lehetőségük van ezeknek az anyáknak arra, hogy három évig élvezzék gyermekük első lépéseit, ők tanítsák meg az első szóra, amikor gyermekük kimondja az anyuka szót. Ezek az anyukák nem esnek el a szükséges keresettől sem, és így az anyai hivatásuknak is job­ban megfelelnek. Amikor én, mint egyedülálló asszony neveltem két gyerme­kemet, magy gond volt a ke­nyérkeresés mellett a gyerme­kek elhelyezése. Vagy vittük magunkkal a kukoricaföldre vagy bezártuk otthon, és vé- gigidegeskedtük a napot: va­jon mire megyünk haza? Ma már összehasonlíthatatla- , nul könnyebb ezzel a rendelke­zéssel a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalasszonyok helyze­te is, mint az korábban volt, mivel ma a gyermekét nevelő . család az egész társadalom megbecsülését, támogatását él­vezi. Asszonyaink részt vállalnak termelőszövetkezetünkben a tu­datformáló munkában is. Szinte kivétel nélkül ott vannak és a szervezésben is segítik a társa­dalmi esküvőt és névadót. Pó­tolják kedvességükkel, szerény felköszöntésükkel, kis ajándék átadással a temploma szertar­tást és ennek is tudható be, hogy mind kevesebb azon fia­talok száma, akik templomi es­küvőt és keresztelőt tartanák. Külön megbecsülést érdemel­nek azok az asszonyaink, akik a nehéz fizikai munka és a családi gondok ellenére is vál­lalkoztak az általános iskola nyolc osztályának elvégzésére. A nők helyzetével kapcsola­tos fennálló gondunk az, hogy a mi asszonyainknak 55—60 éves korukban már nehéz a mezőgazdasági munka, fáradtak, sajnálni valók és igen várják azt. hogy az iparban dolgozó nőkkel azonos korhatárban me­hessenek nyugdíjba. Bízunk a kongresszus humá­nus döntésében. Igen komoly gondot okoz ter­melőszövetkezetüknek az ipar­ban már oly sokat emlegetett „gólyaüziem” hiánya. Sajnos sem a terhes mamáknak, sem a csök­kent munkaképességű asszo­nyoknak nem tudunk olyan könnyebb munkát adni, mint azt az egészségi állapotúk meg­kívánná. Ilyen lehetőségek ki­alakításáról termelőszövetkeze­tünk vezetőségének a közeljövő­ben gondoskodni kell. Továbbra is gondot okoz ter­melőszövetkezetünkben is a dol­gozó nők részére a szociális létesítmények biztosítása (ebéd­lő, mosdó), mivel munkájuk körülbelül 20 kilométer átmé­rőjű területen van. Jó viszont, hogy van üzemi konyhánk, és aki ezt igénybe veszi vagy igénybe tudja venni, máris könnyített második műszakján. Termelőszövetkezetünk párt- és gazdaságvezetésének az elmúlt négy évben igen komoly segít­séget adott az esztendők óta jól dolgozó nőbizottság. Olyan sokrétű munkát végez, olyan feladatokat vállal magá­ra, mellyel mind a szövetkezet- politikai kérdésekben, mind a gazdasági feladatok teljesítésé­ben sokat segít Hosszan tarta­na felsorolni minden olyan ténykedését, melyet az elmúlt négy évben végzett. Összegezve az elmúlt négy év munkáját a nőpolitikái határo­zat végrehajtásában, elmondhat­juk, hogy asszonyaink aktívan részt vesznek az élet sodrában. Az elmúlt négy év alatt nem lehetett nem odafigyelni arra, amit asszonyaink végeztek, még az egyszerű emberek részéről sem. Jelenítem a tisztelt kangresz- szusnak, hogy szocialista bri­gádjaink a XI. kongresszus tiszteletére tett vállalásai alap­ján a szövetkezeti bruttó jöve­delmünket a vállalt 5 százalék helyett 10 százalékkal tefljesí- tettük túl. Befejezésül nyugodtan él me­rem mondani a tisztelt kong­resszusnak, hogy a mi asszo­nyaink mellett és közöttük meg lehet tanulni szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Asszonyaink továbbra is részt vállalnak a XI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásában. A kongresszusnak további si­keres munkát kívánok. Köszö­nöm a figyelmüket — fejezte be felszólalását Kovács R. Já- nosné, a csorvási Rákóczi Tsz baxomfigomdozója. Szerdán hallgatták meg a kül­döttek a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését Havasi Fe­rencnek, a bizottság elnökének tolmácsolásában. A fentebb is­mertetett beszédeken kívül fel­szólaltak még a tanácskozás harmadik napjának délelőttjén: Tajmel József, a Csepel Vas- és Fémművek esztergályosa, Szőke Józsefné, az etyeki tsz üzemmérnöke, Székely Gábor, a szolnoki Szigligeti Színház igaz­gatója, Czinege Lajos vezérez- redes, honvédelmi miniszter, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod me­gyei pártbizottság első titkára, Ebédszünet után az alábbi küldöttek, illetve meghívottak szólaltak fel: Vincze Farkas, a veszprémi járási pártbizottság első titká­ra, Holecz Ferenc né, a Magyar Selyemipari Vállalat szentgott­hárdi gyárának szövőnője, Vaskó Mihály, a Heves megyei párt- bizottság első titkára, Benkei András belügyminiszter, Jure Bilics, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Elnöksége Vég­rehajtó Bizottságának titkára, Szó Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke, Pedro Miret, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága titkárságának tagja, Demcsigijn Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Impozáns jelenete volt a szer­dai napnak a kisdobosok, úttö­rők köszöntése, akik virággal, képeslappal kedveskedtek a kül­dötteknek s diplomatatáskájuk­ban az úttörőparlament kérdé­seit nyújtották át az elnökség­nek. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa Ilié Ver­dét üdvözlő beszéde után befe­jezte szerdai munkáját. A ta­nácskozást csütörtökön reggel 9 órakor folytatják. Leonyid Brezsnyev elutazott hazánkból Szerdán elutazott hazánkból Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, aki részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán. Vele együtt fel­utazott V. V. Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára. Búcsúztatásukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek: Ká­dár János, aiz MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, BisZku Béla, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Katona Im­re, az MSZMP Köziponti Bi­zottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Ber­kei András, az MSZMP KB tag­ja, belügyminiszter, Púja Fri­gyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnö­ke, dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, Rapai Gyula, a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövete, vala­mint a szovjet küldöttség tag­jai, közöttük .V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. A szovjet pártküldöttség ve­zetését K. F. Katusev, az SZKP KB titkára vette át. , A küldöttségeit a szovjet ha­tárállomásig elkísérte Benkei András, dr. Berecz János, Ra­pai Gyula és D. Sevikin, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének követtanácsosa. Szófia Szerdán délután Budapestről hazaérkezett Szófiába Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, aki az MSZMP XI. kongresszusán vett részt. Prága Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, aki Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldött­ségét vezette az MSZMP XI. kongresszusán, szerdán Buda­pestről hazaérkezett Prágába. (MTI) A szovjet közvélemény y képviselőinek felhívása Moszkva „Tevékenyen elősegíteni' a Genfben folyó leszerelési, vala­mint a Bécsben folyó közép-eu­rópai fegyverzetcsökkentési tár­gyalások sikerét; gyakorlati lé­pések megtételére törekedni a leszerelési világkonferenciának az ENSZ égisze alatt történő mi- I előbbi összehívása érdekében” — ezekkel a felhívásokkal fordul­tak a szovjet közvélemény kép­viselői a külföldi országok béke­szerető erőihez és szervezetei­hez. A kiáltványt szerdán fogad- ■ták el egy moszkvai gyűlésen, amelyet az atomfegyverek betil­tását követelő stockholmi felhí­vás 25. évfordulójának szentel­tek. (MTI) Szocialista országok kommunista pártjai vezetőinek találkozója Március 18-án baráti találko­zót tartott a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XI. kongresszu­sán részt vevő Leonyid Iljics Brezsnyev, á Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtit­kára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Ká­dár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Eriah Hanecker, a Német Szocialista Egységpáirt Központi Bizottsá­gának első titkára. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista és kommunista épá- tőmunka helyzetéről, megvitat­ták a hitleri fasizmus szétzúzá­sának 30. évfordulójával kap­csolatos kérdéseket, megvizs­gálták a nemzetközi kommunis­ta mozgalom időszerű problé­máit. A véleménycsere során különös figyelmet fordítottak a- bókéért és a nemzetközi biz­tonságért folytatott harc felada­taira, az európai enyhülési fo­lyamat fejlesztésére és elmé­lyítésére. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták az európai álla­mok értekezlete mielőbbi befe­jezésének és zárószakasza leg­magasabb szinten történő meg­tartásának fontosságát. A találkozó őszinte, szívélyes légkörben, valamennyi megvita­tott kérdésben megnyilvánuló teljes egyetértésben zajlott le. (MTI) Üdvözlő távirat Losonczi Pál elvtárs, az El­nöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Nicolae Ceausescu elvtársat, a Román Szocalista Köztársaság elnökévé történt új­raválasztása alkalmával. (MTI) II Szovjetunióba láloga'ott a francia miniszterelnök Párizs Chirac miniszterelnök szerdán a Szovjetunióba utazott ötnapos hivatalos látogatásra. Űtjána el­kísérte Sauvagnargues külügy­miniszter, Ornano iparügyi mi­niszter és Mentré energiaügyi kormánybiztos is. A francia küldöttség Moszkván kívül el­látogat Irkutszkba, Bratszkba, valamint Volgográdba is. A francia miniszterelnök út­ját, aki első ízben látogat el a Szovjetunióba, nagy figyelem kíséri Párizsban. Francia for­rások szériát a megbeszélése­ken áttekintik majd a francia —szovjet együttműködés jelen­legi állását a különböző terü­leteken. Bár a francia részről a gazdasági együttműködés kér­déseit helyezik előtérbe, sor ke­rül majd a nemzetközi helyzet megvitatására is, ennek kapcsán várhatóan különösen nagy .sze­repet játszik majd az európai biztonsági értekezlet ügye. Jacques Chirac francia mi­niszterelnök szerdán a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents