Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XL KONGRESSZUSA

fWobjtatás « 4. »täalrSt)

felelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak és számolnunk kell vele, hogy a jövőben is lesznek olyan esetek, amikor a helyi, a csoport- érdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel. Ilyen esetekben nem elegendő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődlegességét, hanem cselekedni kell érvényesítéséért.

Az állami szerveknek mindig kötelességük megvizsgálni, hogy az adott esetben miért ütköztek össze az érdekek és a kiváltó okokat kell megszüntetni. A párt- és a társadalmi szerveknek minden szinten olyan légkört kell kialakítaniuk, amelyben helyileg is eredményesen érvényesíteni lehet a népgazdasági, az össztársadalmi érdekeket. Azok ellen, akik a törvényes rendelkezéseket — csoportérdekekre hivatkozva — tudatosan megsértik, természetesen továbbra is a törvények szigorával kell eljárni. Nem kevésbé szigorúan kell fellépni persze azok ellen, akik a konkrét ügyek kellő elemzése nélkül, az össztársadalmi érdekekre hivatkozva elnyomják az egész társadalom érdekét jól szolgáló helyi, üzemi, vállalati, szövetkezeti kezdeményezéseket. Az egész társadalom javára biztosítanunk kell az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek összhangját.

A továbbiakban' a IV. ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk.

— A X kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának fontos eszköze az 1971— 7 5-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az előirányzott célokat sikerrel teljesítettük. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, öt év alatt várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1970. közötti tíz esztendőben.

— A növekedés extenzfv forrásainak csökkenése mellett tehát nemcsak fenntartottuk, de némileg gyorsítottuk is a gazdasági fejlődést. Ez számottevő sikere pártunk gazdaságpolitikájának. A népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is az ipar. Termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal növekszik.

— Az ipari struktúra átalakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobbrészt az előirányzatnak megfelelően teljesülnek. Javult a hatékonyság, a termelés növekedésének több mint 90 százakká a munka termelékenységének növekedéséből ered. A mező- gazdasági termelésé az új termelési eljárások, az új fajták szélesebb körű elterjesztésével, az anyagi-műszaki bázis bővítésével, a mezőgazdasági dolgozók munkájának eredményeként a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal lesz magasabb, mint az előző öt évben.

— A lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagy fontosságú beruházások — mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a városi közlekedésfejlesztés — aránya az összes beruházásból a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik.

— Az életszínvonal emelkedése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. Az egy keresőre jutó átlagos reálbér évről évre emelkedik. Számottevően növekszik a társadalmi juttatások aránya a lakosság jövedelmében. Jelentős a feüödés az áruellátás választékában, a kereskedelem kulturáltságában, ami

mz e területen dolgozók jő munkáját dicséri.

— Legközelebbi feladatunk a IV, ötéves terv sikeres befejezése és következő ötéves tervünk részletes kidolgozása éhben az esztendőben. A világ- gazdasági helyzet nem könnyíti meg egyik feladatunkat sem.

A tőkésvilágban tapasztalható energiaválság, az energiahordozók emelkedő világpiaci ára nálunk is a figyelem középpontjába állította egész energia- gazdálkodásunkat.

A magyar energetikai rendszer ez év végén 4460 megawatt villamos energia előállítására lesz képes. A jövő évben befejeződik Százhalombattán a Duna menti Hőerőmű bővítése. 1978-ban elkészül Leninváros- ban a Tiszai Hőerőmű 860 megawattos fejlesztése. Mind a két erőművet szénhidrogénre terveztük.

Uj fejezetet nyitunk a magyar energiatermelés történetében, amikor 1980-ban üzembe helyezzük a Paksi Atomerőmű első 440 megawattos géoegysé- gét. Atomerőmű-kapacitásunkat 1990-ig ennek mintegy tízszeresére kívánjuk emelni.

Az erőműépítés és -fejlesztés mellett továbbra is fontos szerepe van energiagazdálkodásunkban az Importált energiának. 1974-ben például 750 megawatt villamosenergia-teliesít- ményt vettünk igénybe a Szovjetuniótól.

1978 őszén az érdekelt országok részvételével üzembe helyezzük a KGST egyesített energetikai rendszerének 750 kilovoltos vezetékét, Vinyica—Alberti rsa között. Ezen a vezetéken újabb 600 megawatt villamos energia áll majd rendelkezésünkre.

A földgáztermelés az 1970. évi

8,5 milliárd köbméterrel szemben ez évben megközelíti a 6 milliárd köbmétert. A közeli hetekben üzembe helyezendő Testvériség gázvezetéken ebben az évben már 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik hazánkba.

A haza! gáztermelés a következő évtizedben is kb. évi 6 milliárd köbmétert fog kitenni. Javítja energiaellátásunkat a KGST-országok közös erőfeszítésével épülő orenburgi gázvezeték, amelyen — az ötödik ötéves terv végén — a Szovjetunióból évente csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importálhatunk.

Mindemellett arra van szükség, hogy a hazai energiahordozók, közöttük a szén fokozottabb felhasználására is ráirányítsuk a figyelmet.

A hazai széntermelés növelése az igényeket figyelembe véve mindenképpen indokolt és lehetséges. Meglevő bányáink egy része fejleszthető, s a még szabad szénvagyonra új bányák telepíthetők. A szénbányászatnak van jövője, feladatunknak tartjuk tehát, hogy a bányászok munkáját ezután is kellő figyelemben részesítsük.

Az új bányák megnyitása és néhány meglevő bánya rekonstrukciója lehetővé teszi további nagy teljesítőképességű széntüzeléses erőművek létesítését. Döntés van már arról, hogy Bükkábrány térségében új külszíni fejtéses bányát nyitunk és 2000 megawattos erőművet létesítünk. Ennek előkészítése, tervezése megkezdődött.

Üj mélyműveléses bányák telepítésére alkalmas szénmezők is vannak az észak-dunántúli szénmedencében. A becslések szerint több mint 200 millió tonna kitermelhető szénvagyon húzódik meg a területen, a föld alatt. 1500—2000 megawattos gyűjtőerőmű létesítését tervezzük erre a szénvagyonra.

Figyelembe kell venni, hogy a földgáz és az olaj túl drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, hogy azt erőműveinkben eltüzeljük. Az a véleményem, hogy

a folyamatban levő erőműépítés

befejezése után a következő két évtizedben egyetlen erőművet sem szabad olaj- vagy gáztüzelésre alapozni. Az atomerőművek létesítése és a gabcsikovo— nagymarosi vízi erőmű felépítése mellett kizárólag szénnel fűtött hőerőművet szabad tervezni és építeni.

Ha e gazdasági megfontolásoknak következetesen érvényt szerzünk, még akkor is állandóan növekedni fog olaj- és gáz- ffelhasználásunk.

De relatív értelemben csökkenthetjük behozatalunkat, ha növeljük a nyersolajból lepárolt, úgynevezett fehéráruk — benzinfélék, fűtőolaj, gázolaj stb. — mennyiségét.

Népgazdaságunk helyzetéről szólva kijelentette:

— Figyelembe véve a kapitalista világban végbemenő válságjelenségeket, aligha becsülhetjük túl annak jelentőségét, hogy országunk a legdinamikusabban és tervszerűen fejlődő országcsoportnak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségének tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egyaránt elválaszthatatlan a KGST-tagor- szágokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködéstől.

A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista integráció népgazdaságunk számára lét- fontosságú, majd így folytatta:

Ami a jövőt illeti, elhatározott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele annak, hegy tovább szélesíthessük és még inkább mélyíthessük mind a sokoldalú, mind pedig a kétoldalú együttműködést, annak tervszerűségét és hatékonyságát, Világosan kell látnunk, hogy a szocialista országok összefogott ereje nem az egyes országok erejének egyszerű matematikai összegével, hanem annak sokszorosával egyenlő.

— Népköztársaságunk kormánya nemzetközi tevékenységében is érvényesítette pártunk X. kongresszusának határozatait. A Magyar Népköztársaság aktívan és sikeresen működött közre a szocialista országok közös feladatának megvalósításában, a szocializmus, a kommunizmus építése számára kedvező nemzetközi feltételek biztosításában.

— Külpolitikai tevékenységünk középpontjában és a szocialista közösséghez tartozó többi ország barátságának erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk országaink kapcsolatainak a proletár internacionalizmus elve alapján történő fejlesztéséhez, a szocialista közösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének erősítéséhez. Ez egyben elősegíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozícióinak további megszilárdítását.

Különleges figyelmet fordítunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak erősítésére. A Szovjetunió a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, legfőbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden területén. A két ország

kapcsolatai tovább bővültek és új vonásokkal gazdagodtak.

Kormányunk arra törekszik, hogy szélesedjenek és sokrétűvé váljanak a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal. A fejlett tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kapcsolatainkat. Ilyen irányú tevékenységünk is eredményes volt.

— A szocialista országok állhatatos és egyeztetett erőfeszítései, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósítása eredményeként az elmúlt években rendkívül jelentős, alapvetően pozitív változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a legreakciósabb imperialista csoportok mesterkedései következtében a világon ma is több válsággóc van. Népköz- társaságunk kormánya a Varsói Szerződés tagországához méltóan a világ minden haladó országával együttműködve arra törekszik, hogy a nemzetközi politikában még meglevő válsággócokat felszámolhassuk, újabbak kialakulását megakadályozzuk és az imperialista körök támadásait visszaverve az enyhülés folyamatát visszafordíthatatlanná tegyük.

— Meggyőződésem, hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népköztársaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez — fejezte be felszólalását Fock Jenő, a kormány elnöke.

Katona Imre felszólalása:

Legyünk következetesebbek a jó politika

végrehajtásában

Bevezetőben Katona Imre rámutatott: — Budapest több mint 200 ezer párttagja méltó módon készült pártunk kongresszusára. A több mint ötezer alapszervezeti taggyűlés, az üzemi, hivatali, az intézményi és a kerületi pártértekezletek, a budapesti pártértekezlet állásfoglalása és megbízatása alapján mondhatom, hogy a budapestiek egyetértenek a X. kongresszus óta megtett utunk értékelésével, az ebből eredő feladatokkal. E feladatokat magukénak tekintik és készek részt venni megvalósításukban.

A különböző pártértekezletek útravalóul adták: a párt politikája, politikájának -fő vonala jó, de legyünk következetesebbek a jó politika végrehajtásában.

Egység van a döntésekben, nagyobb egységet a végrehajtásban.

A végrehajtásban, értelmezésben is van javítanivaló. Erre a Központi Bizottság beszámolója felhívta a figyelmet. Pártunk álláspontja egyértelmű, világos. Az érdekek viszonyában a társadalmi érdekek az elsődlegesek. A Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy ez a gyakorlatban nem mindenütt és nem minden esetben van így. Ilyenkor rendszerint a gazdasági életre gondolunk. De ez az elv nemcsak arra vonatkozik, hanem életünk minden területére: a politikára, a tudományra, az irodalomra, a művészetre egyaránt. Ott sem fogadható el, ha egyéni vagy csoportérdeket az össztársadalmi érdekek fölé vagy elé helyeznek.

Jó, nyugodt, munkára, alkotásra késztető légkörben élünk. Ez mindenkire 'kiterjedő létbiztonságot, törvényességet, érvényesülési lehetőséget m —

hozzáteszem — a becsületes munkával szerzett személyi tulajdon gyarapodását is jelenti. De vannak, akik a nyugodt légkör, a nagyobb egyéni és társadalmi lehetőségek fogalma alatt egészen mást értenek: a lazább fegyelmet, az ügyeskedést, a „kevés munka, sok pénz” felfogást, a mindenáron való gazdagodást. S e torz normák szerint élnek és viselkednek.

Az ilyen nézeteket és az ilyenfajta gyakorlatot mi nem fogadhatjuk el! Ezek idegenek eszméinktől, céljainktól. Okos szóval, érvekkel kell, és fogunk harcolni az ilyen jelenségek ellen, de ahol szükséges, alkalmazzuk a törvény szigorát 'm.

Katona Imre hangsúlyozta:

— A budapestiek állásfoglalását tömören így foglalhatnám össze: helyeslik a Központi Bizottságnak a kongresz- ! szusi dokumentumokban kifejtett álláspontját; igénylik, hogy járjunk továbbra is azon az úton, amely az utóbbi évtizedekben nagy eredményekhez vezetett, folytassuk következetesen ezt a politikát; nagyobb egységet politikai döntéseink végrehajtásában; társadalmi életünk minden területén, az emberi kapcsolatokban is erősítsük a szocialista vonásokat; küzdjünk következetesebben a szocializmustól idegen jelenségek, eszmék és gyakorlat ellen; korszerűbb vezetési stílust, kulturáltabb, tartalmasabb emberi kapcsolatokat üzemekben, hivatalokban és minden fórumon.

Az országban, de Budapesten is előtérbe kerül a gazdaságosabb ipari szerkezet kialakításának igénye. Sürgető feladat a budapesti ipar összehangolt távlati fejlesztési és rekonstrukciós terveinek kidolgozása. E munkánál figyelembe kell venni a várospolitikai követelményeket is. El kell dönteni, milyen ágazatokat, vállalatokat kell fejleszteni a fővárosban. Ennek a tervnek az előírásait már az V. ötéves tervben érvényesíteni kellene.

Nagy gond Budapesten a munkaerőhiány, ami mind súlyosabb problémát okoz. Már jelenleg is egyik oka, hogy alacsony színvonalú a termelő- eszközök és a berendezések kihasználtsága Budapesten. A vállalatokon, az intézményeken belül is javítani kell a munka(Folytatás a 6. oldalam)