Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
I Napirenden: az anya» és gyermekvédelem Az eleid tanács legutóbbi vb- üiésén a résztvevőket dr. Rédei Jóasef ügyvezető körzeti orvos a® anya- és gyermekvédelem helyzetéről, valamint a bök só- ■ dés, óvodás és iskolás gyermekek egészségügyi ellátásáról tá- j jékozta ttja. Mint elmondta, az anyáik és gyermekeik védelmében végzett munka zömét az egészségházban bonyolítják le aj dolgozók. A helyi körzeti orvosok anya- és gyermekvédelmi szolgálatot szerveztek, hetente egyszer általános tanácsadást tartanak mindketten. Népszerű- j ségét mi sem bizonyítja job-; ban, mint az, hogy évente mintegy 1200-an keresik fel körzetüket, hogy aztán hasznos tanácsokkal térjenek haza. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a mozgó szakorvosi szolgálat, ahol a í gyermekgyógyász hetente, a nőgyógyász pedig kéthetente segít a gyermekgondozásban, illetve a nőgyógyászati problémák | megoldásában. Az anya- és gyermekvédelmi munkában nagy segítséget nyújtanak a védőnők, akik havonta csaknem 160 terhes mamához, illetve kisgyermekes családhoz látogatnak el. Az „anyatej” akciót, amelynek célja a csecsemők minél kedvezőbb ellátása, ugyancsak ők szervezik meg. Dr. Rédei József arról is beszélt, hogy a koraszülések arányszáma sajnos Eleken is nőtt, amely napjainkban világjelenség. Ezután rövid statisztikával bizonyi tóttá az anya- és gyermekvédelmi munka egyre növekvő jelentőségét: 1972-ben 110, 1973-ban 125 és az elmúlt évben 140 terhes mama volt a községben. Az a tény, hogy a jelenleg gyermeket váró asszonyok 85 százaléka táppénzes állományban van, fokozott figyelmet és gondoskodást igényéi. A bölcsődé«, óvodás és iskolás gyermekek ellátását ugyancsak fontos feladatuknak tekintik az egészségügyi dolgozók. A község központi orvosi rendelőjében mindennap, fél 10 és 10 óra között előnyben részesülnek az iskolás gyermekek. Tanévkezdéskor és az évzáró előtt orvosi vizsgálation esnek át, s ezzel lehetővé válik testi és szellemi fejlődésük figyelemmel kísérése. A körzeti védőnők havonta. kéthavonta hygiéniás és ápoltsági vizsgálatot tartanak a gyermekintézményeknél, amelyről beszámolnak körzeti orvosuknak Dr. Rédied József elismeréssel beszélt arról a segítő- készségről, amelyet a lakosság az elmúlt években tanúsított az egószségház felújításában. Legtöbbet a kisiparosok szövetségének eleki részlegében a kőművesek segítettek, hiszen ők és azok a lakosok, akik még részt vettek a munkában, mintegy 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végezték Dr. Rédei József beszámolója végén a még szélesebb körű egészségügyi felvilágosító munkára szólította fel a község egészségügyi dolgozóit. Az iskolákban pedig az egészségügyi filmek vetítését, s a gyerekek ez irányú figyelmének felkeltését sürgette. W. Ä. Vírusmentes, bőtermos burgonya-vetőgumókat hoznak forgalomba A Keszthelyi Agrártudományi | Egyetem és a Somogy megyei j Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya vírusmentes burgonya-vetőgumóval látja el az idén a burgonyatermelőket. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem — ahol már több mint két évtizede kiemelt programként foglalkoznak új burgonyafajták nemesítésével — kísérletei igazolják hogy a vírusmentes vetőgumó alkalmazásával háromszor nagyobb a termés. A jelenleg köztermesztésben levő bőtermő burgonyafajták is termőképességüknek csupán harminc százalékát adják a levélsodródás, az Y-vírus és egyéb kártevők kártétele miatt. A tervek szerint az idén Somogy megyében nemcsak a nagyüzemek, de a háztáji gazdaságok burgonya-vetőgumóját is teljes egészében lecseréli, a fertőző gócok megszüntetése érdekében a legkisebb parcellára is vírusmentes vetógumót biztosítanak Elsősorban a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen nemesített új bőtermő fajtákat — többek között a keszthelyi rózsát, a keszthelyi sárgát, a somogyi korait és a Somogy gyöngyét — terjesztik ed. (MTI) Űj növényvédő szer: Akperol Az új növényvédő szerek kitartása mellett egyre többet foglalkoznak a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei az összetett hatású vegyük tekkel. Olyan anyagokat keresnek, amelyek nemcsak a kártevők-gyomok gombák, rovarok kiirtásával, de más hatással is növelik a terméshozamot. Ilyen irányú kutatásaik első eredménye az Akperol nevű szer, amely a virágkötődést segíti. A laboratóriumban és a kis- parcellákan folytatott kísérletek már bebizonyították előnyeit a gyümölcsfáknál és a paradicsomnál. A Békés megyei Rendőr-főkapitányság felvételre keres szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező, színes, valamint fekete-fehér technológiában jártas folólaboránst Jelentkezni lehet a főkapitányság személyzeti osztályán. .-»9251 MEGTALÁLT Kék fényképfelvétett támasztottam az előjegyzési naptáramhoz, hogy lássam Kovács Ár- pádnét, Irénke nénit, a képesítés nélküli tanítót, akivel kedden délután ismerkedtem meg Mezőberényben. Kerestem az iskolában, már nem volt bent, aztán az otthonában, és szerencsém volt. Megtaláltam. Éppen Kriszti lányával foglalatoskodott, közvetlenül ebéd után, a délutáni pihenés előtt. Persze, tévedne a kedves olvasó, ha arra gondolna, hogy Kovácsné, a képesítés nélküli tanító készülődött délutáni sziesztára, „majd éjfélkor, talán, akkor pihenek”, mondja egy első pillantásban teljesen megmagyarázhatatlan félmosollyal, melynek valódiságát csak sokkal később értettem meg. Előttem a két fénykép, fotózási tudományom dokumentumai, két egészen más hangulatú pillanatkép. Mindkettőn Kovácsné, és mind a kettő az egyik mezőberényi mellékutcában, a kisegítő tagozat épületében készült. Jobban mondva az egyik I a szép, faragott kapuban, a , lépcsőfeljárónál, három tanítvá- j nya is látszik rajta, és Kovács- né mosolyog. Szőrmesapkában, télikabátban, és olyan a mosolya, hogy csak úgy árad róla a hit, meg a szeretet is, még jó, hogy a reményt nem írtam hozzá... Pedig reménykedik sok mindenben, a kemény akaratú emberek reménykedésével: ez azonban már egészen új vonás, erről majd később. A másik felvétel már lehangolóbb, de az is igaz. Megkockáztatnám, hogy ebben a pillanatban, 1975. február végén ez az igazabb, mert hűségesebben adja vissza azt a környezetet, hangulatot, mely Kováes- nét körülveszi. Az iskola folyosóján készült ez a fotográfia, fehér köpenyben könyököl a veranda oldalára, möaötte a folyosó oszlopsora, vedlett arcú, csupasz téglákkal, beázott meny- nyezettel, iskola-külső a majdnem telies elhanyagoltság szomorú állapotában. A képesítés nélküli tanító ezen is mosolyog, de valahová messzire tekint, és fogalmam sincs, mi van a mosolya mögött, mire gondol? Talán éppen előtte néhány másodperccel mutatott hátra, az L alakú épület túlsó vége felé, ahol az osztálya, a kisegítő második osztály tanterme van. „A fáskamra mellett, nem az, a másik. Olyan, mintha fáskamra volna...’' és mégse tette hozzá, hogy „szörnyű”, hogy „kibírhatatlan”, hogy „szégyenlem a dolgot, amiért ilyen”. Biztos vagyok benne, hogy nem is fordult | meg a fejében a panasz egyetlen szava sem, nem mintha természetesnek venné, hogy ilyen a kisegítő tagozat épülete, mert az is baj lenne; csak éppen elfogadta, hogy most és még ilyen. Beszélgetünk, csevegünk a múltról, a jelenről és a jövőről. (Arról, ami volt, arról, ami van és arról, ami lesz. Amit szeretnénk, ha úgy lenne, ahogy szeretnénk... Meg arról, hogy az ember jól megmarkolja, ugyebár, a sorsa kormánykerekét, és arra fordítja, amerre jónak tartja. Ha tudja arra fordítani. Mert a sorsunk kormánykerekét olyan sokan fogják... Ismerősök, ismeretlenek, barátok, ellenségek... Aki nem vallja, be, annak rosszabb. Mert ott kezdődik a sorsunk igazi és ügyes kormányzása, amikor túllépünk az önámításon. Kovácsné túllépett, réges-régen. El is mondja, hogyan, miért. Vannak olyan ! időszakok, amelyekről keveset vagy alig beszél. Ezek az idők ! fájnak. De félmosollyal rejti el a fájdalmat, ez az a félmosoly, amiről már beszéltem volt: fájdalom van mögöttük. De azt is mondja közben, hogy elmúlt fájdalmak ezek, és néha arra gondol, az volna a legegyszerűbb, ha úgy venné, mint a mesében: „régen volt, talán igán sem volt...” Olyan ez a beszélgetés most, a Kölcsey lakótelepi új lakásban, ahol még „hiányoznak a képek a falakról”, meg „kevés a könyv is", hiszen „nemrég vettük át ezt a lakást, erre ment el minden összegyűjtött pénzünk” — szóval olyan ez a beszélgetés most, ami ritkán esik meg az emberrel. Mert nem is ér rá, hogy leüljön önmagával, és végigvegye az életét, vagy egy részét annak, ami fontos. Kovácsné korán kel, roppant későn fekszik, „a napok valósággal összemosódnak". Itt, ennél a mondatnál megállunk. Félmosolyához, két és fél éves Kriszti lányának szöszi hajához, a „még nincsenek képek a falon”-lakáshoz a rejtjel- kulcs ezzel következik. „Korán kelek. Elrendezem Krisztit, tudja, sokáig beteg volt, és nem vihetem bölcsödébe. Egy öreg néni vigyáz rá j délelőtt. Most ment el. Délben érkezem, átveszem Krisztit, ebédeltetem, ésatöbbi, aklurr jön a háztartás, a mosás, a takarítás, a bevásárlás, a... minek is soroljam? Este vacsora, közben délután, ha van egy kis Ülőm, felkészülés a másnapi órára, vázlatírás, ha a férjem ráír. vele is megbeszélek néhány dolgot, főként módszertanit, ö is a kisegítőben tanít, gyógypedagógiai főiskolát végzett, később meg a biológia—mezőgazdaság tanszéken szerzett oklevelet, ha nem segítene, nem is tudom, mi lenne. Vacsora után a gyeÉLET rek aludni megy (tévé nekem nem létezik, csak ritkán), újra nekiülök, most már tanulni. Harmadik évet végzem levelezőn, a pesti Gyógypedagógiai Főiskolán... Aztán reggel, korán, képzelje el ugyanezt, elölről." Törékeny, karcsú asszony. Alig túl a harmincon, és nem sugárzik belőle túl sok harmónia. Vagy inkább megnyugvás, nyugalom, ilyesmi. Pedig boldog ember. Ezt nem kérdezem, de ezt le sem tagadhatná. Ahogy a gyerekével beszél, ahogy rátekint, ahogy a már annyiszor emlegetett félmosolya mögé odasorakoztatja az érveit önmaga mellett, az élete mellett, az nem jelent mást. Képesítés nélkül tanít kisegítő iskolában. Olyan gyerekek között él, akik nem tartanak ott, ahol hasonló korú társaik, akik — igen, ez az igazság! — szellemileg nem teljesen egészségesek. Én azt mondom, hogy emberfeletti feladat. Kovácsné meg azt mondja: „Megszerettük egymást a gyerekekkel. Tízen vannak az osztályomban. Négy cigánygyerek, ezt nem valami különös'nyomatékként mondtam, csak éppen azért, mert — ha kimondom, ha nem mondom — velük még nehezebb... Pedig a képesítés nélküli nevelő sok rosszat csinál. Még a képesítettnek is öt év kell ahhoz, hogy igazán pedagógus legyen! Hospitálni járunk Körösladányba, Tarhosra, Élménynapok ezek. Aztán kőtelező gyakorlat is van, ezt a főiskola írja elő. Azért mondtam, úgy élek én, hogy összefolynak körülöttem a nappalok az éjszakákkal.” Hangsúlyozom, újra és még egyszer újra: nem panaszkodik. Derűs, mert azt teszi, amit élete hivatásának érez. Ügy kezdte ezelőtt másfél évtizeddel is. Gyermekápolónő lett, megszerezte az oklevelet. A csabai kórházban dolgozott. Kevés volt! Levelezőn gimnáziumi érettségi következett. Kevés volt! Ijeve- lezőn közgazdasági érettségi következett. Kevés volt! Levelezőn gyógypedagógiai főiskola, ez van most. Még egy teljes esztendő. Több valamivel, ha az ideit is számítjuk. „Megkaptam az államvizsga-dolgozatok címjegyzékét. Most válogatók bennük. Hamarosan be kell jelenteni, miről akarok írni?” Megyünk az iskola felé. Kriszti mellettünk bandukol, fogja a mama kezét. A délutánosok az udvaron tolonganak, fára kapaszkodnak, körbe veszik „Irén- ke nénit”. „Ha túlleszek az államvizsgán és berendezzük szépen a lakást, minden évben elmegyünk nyaralni. A Mátrába vágyom, gyönyörű. Egyszer motorral jártunk ott, csodálatos. Minden évben elmegyünk nyaralni! Minden évbenr Február van, de mintha tavasz kezdene lenni már. Messzire van innen a Mátra, és a jövő is, az eljövendő nyarak, tavaszok és telek, de mintha ideérkeznének mégis. „Érdekes, sose gondoltam volna, hogy megismerek egy újságírót délután kettőkor, és ötre annyit tud rólam, mint más, két év alatt... Vagy három. Jó valamire az én egyszerű életem?” Kriszti piros kabátban olyan, mint egy zöld mezőben hajladozó pipacs. Csak éppen ebben a kanyargós, kis utcában nincs még fű sem, csak hideg szél, és meleg nap... Akkor már tudtam, hogy azt a fotográfiát adom le a rinort- hoz, amelyen Kovácsné a faragott iskolakapu előtt áll, és megtalált, igazi életét le sem tagadhatná. Sass Ervin IQ mmsm 1975. MÁRCIUS &
