Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

filóg proletőr]als egyesüljetek! XXX. ÉVFOLYAM, #«. SZÄM 1975. MÁRCIUS 19„ SZERDA Ar»; 8« fflüáp A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA m Folytatja tanácskozását a XI. pártkongresszus Megkezdődött a beszámolok feletti vita Kedden reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A több mint 7ü0 ezer magyar kommunistát kép­viselő küldöttek — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — hoz­záláttak az első és második napirend elemzéséhez, az MSZMP Központi Bizottság beszámolójának, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének megvitatásához. A teremben helyet foglaltak a meghívottak — közöttük a kormány több tagja, számos országos főhatóság, tömegszervezet és mozgalom vezetője, tt munkásmozgalom sok veterán harcosa, közéleti személyiségek, irók, művészek. Elfoglalta helyét az elnökség, soraiban a testvérpártok dele­gációinak vezetőivel, majd a kongresszus soros elnöke, Erdei Lász- lóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke megnyitotta a keddi tanácskozást. A kongresszus második napjának felszólalói a következők vol­tak: Pál József, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár marósa, Győr- Sopron megyei küldött, Katona Imre, a Központi Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Kónya István, a Debre­ceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese, Géczi Já­nos, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Szalóki Józsefné, a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság titkára, Valter Imre, a 6a­latonszabadi November 1. Tsz elrSke, Máté Gyuláné ceglédberceli pedagógus volt. Szünet után Gáspár. Sándornt k, az MSZMP Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának elnökletével folytatódott a tanács­kozás. Ekkor lépett a mikrofonhoz Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkári, akinek a beszédét részletesen közöljük. Ebédszünet után dr. Pál Lénáit akadémikus elnökletével foly­tatódott a kongresszus. Felszólalt a tanácskozáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnöke. Beszédüket a belső oldalckon közöljük. Felszólaltak még a vitában: Nagy József, a Baranya megyei , pártbizottság első titkára, Domán László, az Egri Dohánygyár igaz- j gatója. Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója, Nagy János, az oroszlányi szénbányák vájára, Mihes Lajos, a Vas-, Fém- és Villa- , mosenergfaipari Dolgozók Szaksze ’vezetőnek főtitkára, Forgács And- : rás, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára, Borbély Ferenc, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár szerelője. Felszólalt a tanácskozáson Todor Zsivkov, a BKP főtitkára és dr. Gustáv Husák, a CSKP főtitkára, akiknek beszédét kivonatosan kö­zöljük. Leonyid Bressnyets Az együttműködés minden éve erősebbé tesz bennünket, elő segíti népeink életének további javulásét Kedves Kádár Elvtársi Tisztelt Kongresszusi Küldöt­tek! Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, országunk kommunistái és va­lamennyi dolgozója nevében szívből, testvéri nuxjon üdvöz­löm a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának résztvevőit, a magyar kommu­nisták hétszázötvenezres sere­giét, az egész magyar népet. Teljes sikert kívánunk Önök­nek, elvtársainknak és baráta- :nknak a kongresszusi munká­hoz, Az utóbbi évek nagy vívmá­nyait és az Önök által kitűzött új feladatok jelentőségét tekin­tetbe véve, ez a kongresszus kétségtelenül kiemelkedő helyet tölt majd be a párt és az or­szág történetében. A magyar kommunisták XI. kongresszusának időpontja csak­nem egybeesik országuk felsza­badulásának és a hitleri fasiz­mus fölött aratott nagy győze­lemnek a 30. évfordulójával, ez különleges hangsúlyt ad a kong. rasszusnak, lehetővé teszi a szo­cialista Magyarország mai si­kerednek történelmi távlatban való értékelését. A szovjet emberek jől meg­értik, hogy Önök büszkék azok­ra a nagy forradalmi változá­sokra, amelyek végbementek itt, a Duna—Tisza táján. Ismerjük, hogy mennyi munkát és bátor­ságot, észt és szívet adtak a magyar kommunisták országuk szocialista átalakításába, s mennyi megpróbáltatáson men­tek keresztül. Az elmúlt három évtizedben igazán kibontakoztak a magyar nemzet alkotó erői. A dinami­kusan fejlődő gazdaság, a dől- gőzök életszínvonalának szaka- I datlaa emelkedése, a iáreadal- I mi és nemzeti elnyomás vala­mennyi formájának feiszámaiár sa, minden állampolgár igazi egyenjogúsága, a dolgozó embe­rek hatalmán alapuló társadal­mi rendszer, a népnek ezen a szilárd alapon elért egysége ha­tározza meg a mai Magyaror­szág arculatát. Az Önök pártjá­nak, az egész magyar nép har­cának és munkájának méltó eredménye ez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt marxista—leninista el­vi irányvonalával, azzal a ké­pességévé!, hogy érzékeny fül­lel meghallja a tömegek szavát, nyugodtan és magabiztosan, a dolgozók érdekeinek megfele­lően irányítja a legbonyolultabb társadalmi folyamatokat, nem­csak megszerezte a magyar nép szilárd bizalmát, hanem a szocialista világban, az egész kommunista mozgalomban is nagy tekintélyt vívott ki magá­nak. Tegnap meghallgattuk a Köz­ponti Bizottság beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs terjesztett elő. A beszámoló nagyszerűen feltárta a szocia­lizmus építésében etért nagy vívmányokat. De ahogy az a kommunistáknál szokás, józa­nul és őszintén beszélt a meg nem oldott problémákról, vilá­gosan megjelölte a holnapihoz vezető utat Önök most elfogadják a párt Új programnyilatkozatát. Ezzel lelkesítő célt tűznek maguk elé: a fejlett szocialista társadalom felépítését amivel nagy lépést tesznek a kommunizmus felé. Előirányozzák olyan kulcsfon­tosságú feladatok megoldását mint az osztályok között meg­levő lényeges különbségeik meg­szüntetése, a szocialista tulaj­don két formájának egymáshoz való további közelítése, a mun­ka termelékenységének nagyará­nyú növelése és-ezen az alapon a nép életszínvonalának további jelentős emelése. Bonyolult és nagy feladatok ezek. Pe nem kétséges, hogy a kitűzött célok valóra válnak. A biztosíték erre: a dolgozók odaadása a szocializmus esz­méi iránt, azok az óriási ta­pasztalatok, amelyeket a párt-, állami, gazdasági, tudományos káderek halmoztak fel, és ami a legfőbb, a párt helyes poli­tikai irányvonala, a munkásosz­tály akarata, a szocializmus sor­sáért, az ország jövőjéért ér­zett felelősségtudata. Kedves Elvtársak! A kongresszusi dokumentu­mokban sok nagyszerű és me­leg szó olvasható a szovjet— magyar együttműködés jelentő­ségéről, mind közös ügyünk, mind a szocialista Magyaror­szág nemzeti érdekeinek szem­pontjából. Ugyanerről beszélt Kádár János élvtárs is, a ma­gyar kommunisták kiváló ve­zetője, a meggyőződéséé és élv­hű internacionalista, akit jól is­mernék és szeretnek országunk­ban és a nemzetközi kommu­nista mozgalomban. gglápak vagyunk, Önöknek, kedves elv­társak, országaink együttműkö­désének nagyra értékeléséért, a pártunkhoz és népünkhöz in­tézett elismerő szavakért. Pártjaink óriási érdeme, hogy a szovjet—magyar barátságot a szovjet és magyar dolgozók milliói és milliói vall­ják magukénak. A Ma­gyarországhoz, szomszédunk­hoz és szövetségesünkhöz fűző­dő testvéri kapcsolatok szá­munkra, szovjet kommunisták számára elvi kérdés, meggyő­ződés és érzelem dolga. Biztosí­tani akarom Önöket, elvtársak: pártunk és egész népünk nem kíméli erőfeszítéseit azért, hogy barátságunk szüntelenül erő­södjék és mélyüljön. Örömmel közlöm Önökkel, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ejhatá­rozta: a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió 'népei kö­zötti barátság és együttműködés megszilárdításában és fejleszté­sében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barátsága Érdemrend­del tünteti ki a Magyar—Szov­jet Baráti Társaságot. Szívemből üdvözlöm a társaság vezetőit és aktivistáit, mindazokat, akik segítik barátságunk megszilár­dításának nemes ügyét! A szovjet—magyar kapcsola­tok eredményességének, gyü­mölcsöző voltának jó egyné­hány példája van minden te­rületen — politikai és gazda­sági, tudományos-műsaki és kulturális téren egyaránt Ügy gondolom, elmondhatjuk: sz együttműködés minden éve erő­sebbé tesz bennünket politikai­lag, gazdagabbá szellemileg, megsokszorozza országaink gaz­dasági potenciálját elősegíti né­peink életének további javulá­sát. Gazdasági kapcsolataink szé­les körűek és sokrétűek, és már most nem kevés hasznot hoz­nak mindkét országnak, az tó- következő éveikben pedig ® szovjet—magyar együttműkö­dés gyakorlatilag kiterjed majd a gazdaság minden vezető ága­zatára. Ez természetesen meg­gyorsítja az országaink előtt ái- ló számos feladat megoldását Már van tapasztalatunk sok nagyszabású közös vállalkozás megvalósításában. Amikor Kádár elvtárs a múlt évben Moszkvában járt, ( arról beszéltünk, hogy milyen nagy jelentőségű lesz a műanyag­gyártáshoz szükséges nyers­anyag közös termelésének meg­szervezése, az úgynevezett ole­finprogram megvalósítása. Most ez valósággá vált, mindkét irányban szakadatlanul áram­lik az értékes vegyi termék. A napokban újabb örvendetes esemény történt: határidő előtt elkészült az új gázvezeték első szakasza. Ezen érkezik majd Magyarországra a Szovjetunió­ból, az önök vegyiparának és energiaiparának egyaránt fon­tos földgáz. A szovjet építők kollektívája kötelezettséget vál­lalt rá, hogy az önök kongresz- szusának megnyitására befejezi (Folytatás a Z. oldalon) i

Next

/
Thumbnails
Contents