Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
filóg proletőr]als egyesüljetek! XXX. ÉVFOLYAM, #«. SZÄM 1975. MÁRCIUS 19„ SZERDA Ar»; 8« fflüáp A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA m Folytatja tanácskozását a XI. pártkongresszus Megkezdődött a beszámolok feletti vita Kedden reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A több mint 7ü0 ezer magyar kommunistát képviselő küldöttek — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — hozzáláttak az első és második napirend elemzéséhez, az MSZMP Központi Bizottság beszámolójának, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének megvitatásához. A teremben helyet foglaltak a meghívottak — közöttük a kormány több tagja, számos országos főhatóság, tömegszervezet és mozgalom vezetője, tt munkásmozgalom sok veterán harcosa, közéleti személyiségek, irók, művészek. Elfoglalta helyét az elnökség, soraiban a testvérpártok delegációinak vezetőivel, majd a kongresszus soros elnöke, Erdei Lász- lóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke megnyitotta a keddi tanácskozást. A kongresszus második napjának felszólalói a következők voltak: Pál József, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár marósa, Győr- Sopron megyei küldött, Katona Imre, a Központi Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Kónya István, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese, Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Szalóki Józsefné, a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság titkára, Valter Imre, a 6alatonszabadi November 1. Tsz elrSke, Máté Gyuláné ceglédberceli pedagógus volt. Szünet után Gáspár. Sándornt k, az MSZMP Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Ekkor lépett a mikrofonhoz Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkári, akinek a beszédét részletesen közöljük. Ebédszünet után dr. Pál Lénáit akadémikus elnökletével folytatódott a kongresszus. Felszólalt a tanácskozáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnöke. Beszédüket a belső oldalckon közöljük. Felszólaltak még a vitában: Nagy József, a Baranya megyei , pártbizottság első titkára, Domán László, az Egri Dohánygyár igaz- j gatója. Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója, Nagy János, az oroszlányi szénbányák vájára, Mihes Lajos, a Vas-, Fém- és Villa- , mosenergfaipari Dolgozók Szaksze ’vezetőnek főtitkára, Forgács And- : rás, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára, Borbély Ferenc, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár szerelője. Felszólalt a tanácskozáson Todor Zsivkov, a BKP főtitkára és dr. Gustáv Husák, a CSKP főtitkára, akiknek beszédét kivonatosan közöljük. Leonyid Bressnyets Az együttműködés minden éve erősebbé tesz bennünket, elő segíti népeink életének további javulásét Kedves Kádár Elvtársi Tisztelt Kongresszusi Küldöttek! Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, országunk kommunistái és valamennyi dolgozója nevében szívből, testvéri nuxjon üdvözlöm a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának résztvevőit, a magyar kommunisták hétszázötvenezres seregiét, az egész magyar népet. Teljes sikert kívánunk Önöknek, elvtársainknak és baráta- :nknak a kongresszusi munkához, Az utóbbi évek nagy vívmányait és az Önök által kitűzött új feladatok jelentőségét tekintetbe véve, ez a kongresszus kétségtelenül kiemelkedő helyet tölt majd be a párt és az ország történetében. A magyar kommunisták XI. kongresszusának időpontja csaknem egybeesik országuk felszabadulásának és a hitleri fasizmus fölött aratott nagy győzelemnek a 30. évfordulójával, ez különleges hangsúlyt ad a kong. rasszusnak, lehetővé teszi a szocialista Magyarország mai sikerednek történelmi távlatban való értékelését. A szovjet emberek jől megértik, hogy Önök büszkék azokra a nagy forradalmi változásokra, amelyek végbementek itt, a Duna—Tisza táján. Ismerjük, hogy mennyi munkát és bátorságot, észt és szívet adtak a magyar kommunisták országuk szocialista átalakításába, s mennyi megpróbáltatáson mentek keresztül. Az elmúlt három évtizedben igazán kibontakoztak a magyar nemzet alkotó erői. A dinamikusan fejlődő gazdaság, a dől- gőzök életszínvonalának szaka- I datlaa emelkedése, a iáreadal- I mi és nemzeti elnyomás valamennyi formájának feiszámaiár sa, minden állampolgár igazi egyenjogúsága, a dolgozó emberek hatalmán alapuló társadalmi rendszer, a népnek ezen a szilárd alapon elért egysége határozza meg a mai Magyarország arculatát. Az Önök pártjának, az egész magyar nép harcának és munkájának méltó eredménye ez. A Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista elvi irányvonalával, azzal a képességévé!, hogy érzékeny füllel meghallja a tömegek szavát, nyugodtan és magabiztosan, a dolgozók érdekeinek megfelelően irányítja a legbonyolultabb társadalmi folyamatokat, nemcsak megszerezte a magyar nép szilárd bizalmát, hanem a szocialista világban, az egész kommunista mozgalomban is nagy tekintélyt vívott ki magának. Tegnap meghallgattuk a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs terjesztett elő. A beszámoló nagyszerűen feltárta a szocializmus építésében etért nagy vívmányokat. De ahogy az a kommunistáknál szokás, józanul és őszintén beszélt a meg nem oldott problémákról, világosan megjelölte a holnapihoz vezető utat Önök most elfogadják a párt Új programnyilatkozatát. Ezzel lelkesítő célt tűznek maguk elé: a fejlett szocialista társadalom felépítését amivel nagy lépést tesznek a kommunizmus felé. Előirányozzák olyan kulcsfontosságú feladatok megoldását mint az osztályok között meglevő lényeges különbségeik megszüntetése, a szocialista tulajdon két formájának egymáshoz való további közelítése, a munka termelékenységének nagyarányú növelése és-ezen az alapon a nép életszínvonalának további jelentős emelése. Bonyolult és nagy feladatok ezek. Pe nem kétséges, hogy a kitűzött célok valóra válnak. A biztosíték erre: a dolgozók odaadása a szocializmus eszméi iránt, azok az óriási tapasztalatok, amelyeket a párt-, állami, gazdasági, tudományos káderek halmoztak fel, és ami a legfőbb, a párt helyes politikai irányvonala, a munkásosztály akarata, a szocializmus sorsáért, az ország jövőjéért érzett felelősségtudata. Kedves Elvtársak! A kongresszusi dokumentumokban sok nagyszerű és meleg szó olvasható a szovjet— magyar együttműködés jelentőségéről, mind közös ügyünk, mind a szocialista Magyarország nemzeti érdekeinek szempontjából. Ugyanerről beszélt Kádár János élvtárs is, a magyar kommunisták kiváló vezetője, a meggyőződéséé és élvhű internacionalista, akit jól ismernék és szeretnek országunkban és a nemzetközi kommunista mozgalomban. gglápak vagyunk, Önöknek, kedves elvtársak, országaink együttműködésének nagyra értékeléséért, a pártunkhoz és népünkhöz intézett elismerő szavakért. Pártjaink óriási érdeme, hogy a szovjet—magyar barátságot a szovjet és magyar dolgozók milliói és milliói vallják magukénak. A Magyarországhoz, szomszédunkhoz és szövetségesünkhöz fűződő testvéri kapcsolatok számunkra, szovjet kommunisták számára elvi kérdés, meggyőződés és érzelem dolga. Biztosítani akarom Önöket, elvtársak: pártunk és egész népünk nem kíméli erőfeszítéseit azért, hogy barátságunk szüntelenül erősödjék és mélyüljön. Örömmel közlöm Önökkel, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ejhatározta: a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 'népei közötti barátság és együttműködés megszilárdításában és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barátsága Érdemrenddel tünteti ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot. Szívemből üdvözlöm a társaság vezetőit és aktivistáit, mindazokat, akik segítik barátságunk megszilárdításának nemes ügyét! A szovjet—magyar kapcsolatok eredményességének, gyümölcsöző voltának jó egynéhány példája van minden területen — politikai és gazdasági, tudományos-műsaki és kulturális téren egyaránt Ügy gondolom, elmondhatjuk: sz együttműködés minden éve erősebbé tesz bennünket politikailag, gazdagabbá szellemileg, megsokszorozza országaink gazdasági potenciálját elősegíti népeink életének további javulását. Gazdasági kapcsolataink széles körűek és sokrétűek, és már most nem kevés hasznot hoznak mindkét országnak, az tó- következő éveikben pedig ® szovjet—magyar együttműködés gyakorlatilag kiterjed majd a gazdaság minden vezető ágazatára. Ez természetesen meggyorsítja az országaink előtt ái- ló számos feladat megoldását Már van tapasztalatunk sok nagyszabású közös vállalkozás megvalósításában. Amikor Kádár elvtárs a múlt évben Moszkvában járt, ( arról beszéltünk, hogy milyen nagy jelentőségű lesz a műanyaggyártáshoz szükséges nyersanyag közös termelésének megszervezése, az úgynevezett olefinprogram megvalósítása. Most ez valósággá vált, mindkét irányban szakadatlanul áramlik az értékes vegyi termék. A napokban újabb örvendetes esemény történt: határidő előtt elkészült az új gázvezeték első szakasza. Ezen érkezik majd Magyarországra a Szovjetunióból, az önök vegyiparának és energiaiparának egyaránt fontos földgáz. A szovjet építők kollektívája kötelezettséget vállalt rá, hogy az önök kongresz- szusának megnyitására befejezi (Folytatás a Z. oldalon) i