Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

$Wotytat&$ a 7, otäalrßty — Pártunk a pártfegyelmi büntetést is a nevelés egyik esz­közének tartja, mely arra szol­gál, hogy a párttag okuljon be­lőle, őt és környezetét egyaránt visszatartsa fegyelemsértések el­követésétől. Természetesen ar­ra törekszünk, hogy elvtársain­kat ne a felelősségre vonástól való félelem tartsa vissza a helytelen cselekedetektől, ha­nem belső meggyőződésből élje­nek és tevékenykedjenek a párt politikai-erkölcsi normái sze­rint. A Szervezeti Szabályzatot sértő cselekmények hatéko­nyabb nevelő munkával és a kommunista közösségek erejé­vel megelőzhetők. A kom­munistának nemcsak ön­magáért, hanem más párttago­kért is felelősséget kell éreznie. — Pártunk erejének, eszmei­politikai, cselekvési egységének, további fejlődésünknek fontos feltétele a bírálat. Ez egyaránt . szükséges a káderek nevelésé­hez, a hibák megelőzéséhez és az elkövetett hibák gyors kijaví­tásához. — Aki semmibe veszi a Jo­gos bírálatot, az 'lényegében azonosítja magát a bírált hibá­val, akadályozza annak kija­vítását. Sajnos, előfordul, hogy a bírálatot vonakodva, kelletle­nül vagy csak formálisan, sza­vakban fogadják el. Az ille­tők többnyire hibátlannak tart­ják magukat, önelégültek, ami pedig súlyos tévedések forrása lehet, a bírálat elfojtásához, sőt annak megtorlásához is vezet­het. — Elsősorban a párton belül kell olyan légkört teremteni, amely lehetetlenné teszi, hogy bárkit hátrány vagy bántódás érjen azért, mert becsületesen feltárta a hibákat, volt bátorsá­ga bírálni. Nem szabad eltűrni, hogy a bírálatot bárki nyíltan í vagy burkoltan megtorolhassa, és a bírálót hátrányos helyzetbe juttassa. Ez tűrhetetlen a párt­ban, merőben idegen a párttól, elnémítja a párttagokat, a dol­gozókat, akadályozza, hogy a hibák, visszaélések napvilágra kerüljenek. A párt minden tag­jától elvárja az őszinteséget, a nyíltságot, az egyenességet, azt hogy személyekre való tekintet nélkül bíráljon, lépjen fel a hibák, visszásságok ellen. —i A kommunista azért kom­munista, hogy szóljon, amikor kell és álljon ki a meggyőződé­séért, a szocializmus ügyéért. A munkásosztálynak olyan pártra van szüksége, amelynek min­den alapszervezete, minden egyes tagja szilárdan helytáll. — A Központi Ellenőrző Bi­zottság azt tapasztalja, hogy az alsóbb pártszervek is szigorúan fellépnek a bírálat elfőj tói, meg­torlói ellen. A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke felhívta a figyel­met arra, hogy a hibák elleni nyílt, következetes harc során szüntelenül ügyelni kell arra is, nehogy egyesek bírálat ürügyén, és a bírálókat védő intézkedé­sekkel visszaélve megrágalmaz­zanak ártatlan, becsületes em­bereket. Ezért a jogos, pártsze­rű bírálatot minden esetben el kell határolni a rágalmazástól és az intrikától. Vagyis a bírá­lók következetes védelmének együtt kell járnia a rágalmazók, intrikusok elleni elszánt harc­cal. A Központi Ellenőrző Bizott­ság beszámolója az ellenőrzés­ről szólva a többi között a kö­vetkezőket állapította meg: — Szükségesnek tartjuk a rendszeres és hatékony ellen­őrzést azért, hogy feltárja a munka kedvező és kedvezőtlen vonásait, elősegítse fejlődésün­ket, megakadályozza a hibák, a visszaélések elkövetését. Az el­lenőrzés lehetővé teszi, hogy mindenkit elsősorban a végzett munkája alapján értékeljünk és minősítsünk, ne pedig szubjek­tív meggondolások és benyomá­sok alapján. — A kommunista közösségek­ben a rendszeres és segítő el­lenőrzés eredményeképpen is fejlődnek az emberek. Az ellen­őrzés nem minden áron való hibakeresés, hanem a munka javításának nélkülözhetetlen eszköze. . == Arra kell törekednünk, hogy as kommunista közössé­gek, a pártcsoportok, a pártszer­vezetek és a pártszervek még inkább a kommunista jellem- formálás szolgálatában álljanak, erősítsék önmagukban és mások­ban a közösségi tulajdonságokat, következetesen szálljanak szem­be a szocializmustól idegen ma­gatartás megnyilvánulásaival, az embertelenséggel, az önzéssel, a gőggel, a törtetéssel, az anya­giassággal, amelyek együttesen és külön-külön is még sok gon­dot okoznak a kisebb közössé­geknek éppúgy, mint az egész társadalomnak. — Feladatunk, hogy az esz­mei-politikai munka javításá­val, a hibás jelenségek határo­zott és meggyőző bírálatával védjük meg a párt tagjait azok­tól a káros nézetektől, hatások­tól, magatartásbeli fogyatékos­ságoktól, amelyekkel szemben éppen nekik kell harcolniuk. Brutyó János a következőkre hívta fel a figyelmet: —- A Központi Ellenőrző Bi­zottság álláspontja az, hogy to­vább kell növelni a párttagok­kal és a vezetőkkel szemben tá­masztól követelményeket. — Gondoskodnunk kell arról, hogy a nagyobb követelmények széles körben ismertté váljanak és így lehetőség nyíljon a kö­vetkezetes számonkérésre. Az a véleményünk, hogy az eddigi­nél szigorúbban kell fellépni mindazok ellen, akik nem a párt követelményei szerint él­nek és dolgoznak. Soraink tisz­tasága, pártunk tekintélye és tömegbefolyása védelmében in­dokolt és szükséges igénybe venhünk minden pártszerű esz­közt és módszert, A nagyobb követelmények megvalósításában meghatározó szerepet tulajdonítunk a vezető beosztású párttagok példamuta­tásának. Mindenekelőtt a veze­tőktől kell megkövetelnünk a párt lenini normáinak betartá­sát, e tekintetben semmiféle engedményt sem szabad tenni. A legcsekélyebb elnézés, bármi­fajta mentegetés csak árthat a pártnak és az érintett személy­nek. Sehol, senkitől és semmi­lyen körülmények között sem lehet eltűrni a párt normáinak megsértését, erre korábbi érde­mek sem szolgálhatnak mentsé­gül. — A szükséges felelősségre vonásoknak azonban mindig pártszerűen kell megtörténniük, figyelemmel a párt, érdekeire, a kommunisták igazságérzetére. — A Központi Ellenőrző Bi­zottság a társadalmi-politikai fejlődés jelenlegi szakaszában minden szinten szükségesnek tartja az ellenőrzés javítását. Vonatkozik ez elsősorban a párt belső1 ellenőrző munkájá­ra, melyet tovább kell fejlesz­teni. — Megítélésünk szerint a népgazdaság minden szektorá­ban erősíteni kell az állami ellenőrzést. Ezzel párhuzamosan mindenütt meg kell követelni a magas szintű belső ellenőrzést is. Befejezésül a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke hangsú­lyozta: — A jövőben még inkább ar­ra kell törekednünk, hogy a kommunisták tudatossága, ön­ként vállalt fegyelme, magasabb erkölcsi szemlélete legyen az irányadó a közgondolkodásban. Ennek az az előfeltétele, hogy nevelő munkánkban mindenütt központi helyet kapjon a párt­tagság politikai öntudatának, er­kölcsi színvonalának emelése. — Mindannyiunk megtisztelő kötelessége, hogy erősítsük pár­tunk egységét, szilárdítsuk a párt és a tömegek kapcsolatát, óvjuk soraink tisztaságát, ébe­ren őrködjünk az önként vállalt, tudatos pártfegyelem betartásán — mondotta Brutyó János, majd a Központi Ellenőrző Bi­zottság nevében kérte a X. kong­resszus óta végzett munkáról szóló jelentés és beszámoló el­fogadását. Brutyó János tapssal fogadott beszámolójával a kongresszus befejezte hétfői tanácskozását. Az elnöklő Apró Antal beje­lentette, hogy a kongresszus kedden reggel 9 órakor az 1. és a 2. napirendi pont feletti együttes vitával folytatja mun­káját. {mm ■ :: visszhangja MOSZKVA Budapesti jelentéssel kezdte; hétfőn délutántól kezdve vala- I mennyi fontos híradását a j moszkvai rádió és a központi i televízió, melynek az esti fő mű- j soridőben becslések szerint 50— I 70 millió nézője van. A szovjet hírközlő szervek részletesen be­számoltak az MSZMP kongresz- szusának megnyitásáról és Ká­dár János beszámolójáról. A te­levízió esti híradója mintegy öt­perces összefoglalót adott az MSZMP Központi Bizottságának beszámolójáról, felvételről köz­vetítve Kádár János beszédének több részletét a pártnak a be­számolási időszakban végzett tevékenységéről, hazánknak a szocialista építésben elért ered­ményeiről, külpolitikánk sike­reiről, a magyar—szovjet együtt­működésről. A hétfő esti moszkvai lapok — az Izvesztyija és a Vecser- nyaja Moszkva — ugyancsak vezető helyen, első oldalas sza­lagcímekkel adtak hírt a párt- kongresszus megnyitásáról, a Leonyid Brezsnyev vezette SZKP-küldöttség budapesti tar­tózkodásáról, arról a baráti esz­mecseréről, amely Leonyid Brezsnyev és Kádár János, va­lamint Biszku Béla részvételé­vel zajlott le a szovjet párt­küldöttség budapesti rezidenciá­ján. Az Izvesztyija „Kipróbált harci szövetség” összefoglaló cím alatt közölte budapesti je­lentéseit és különtudósítóinak írását a kongresszus megnyitá­sa előtti emelkedett hangulat­ról, megállapítva, hogy az MSZMP kongresszusának kül­döttei „a népük, a szocialista közösség és a nemzetközi kom­munista mozgalom iránti fele­lősség mély átérzésével” kezdtek munkához. Távira! a pártkongresszusnak" Összekapcsolták a Testvériség földgázvezeték szovjet és magyar szakaszát A szovjet és magyar határ ment! Beregdarécon összekap­csolták a Testvériség földgáz vezeték szovjet és magyar sza­kaszát. Képünkön: az összekapcsolás pillanata (MTI fotó—Balogh P. László felv.—KS> Ä szovjet Szojuzzagrangaz Vállalat az MSZMP XI. kong­resszusa tiszteletére a szerző­déses határidő előtt teljesítet­te vállalt kötelezettségét: meg­építette a Testvériség földgáz- vezeték magyarországi első sza­kaszát. A Beregdaróctól Le- ninvároisig terjedő 126 kilomé­ter hosszú, 800 milliméter át­mérőjű vezeték építése 1,5 mil­liárd forintba került A veze­téken már az idén 600 millió köbméter földgázt szállít a Szovjetunió hazánknak. A Testvériség földgázvezeték szovjet és miagyar szakaszát va­sárnap kapcsolták össze ünne­pélyesen Beregdairóe térségé­ben. A két szocialista ország egyre erősödő együttműködésé­nek bizonyítéka, hogy fél éven belül már másodszor került sor hasonló eseményre a magyar- szovjet határnak ezen a szaka­szán. 1974. október 25-én ugyan­itt kapcsolták össze a magyar leninvárosi Tiszai Vegyikombi­nátot és a szovjet Kalusi Ve­gyészeti és Kohászati Kombiná­tot összekötő etilénvezetéket. Az ünnepségen reszt vett dr. Simon Pál nehézipari minisz­terhelyettes, Klézl Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető helyettese, Gulá- csd Sándor, a Szabolos-Szatmár megyei pártbizottság titkára, dr. Czimbalmos Béla, a megyei ta­nács elnökhelyettese, továbbá A. L Szorokin szovjet kőolaj­áé gázipari vállalatépítési mi­niszterhelyettes, V. O. Vas, az Ukrán KP Kárpát-aljai területi bizottságának titkára, ' Molnár Bertalan, a területi tanács vb- elnök-helyettese. Ott voltak a vezeték tervezésében és kivite­lezésében részt vevő szovjet és magyar vállalatok képviselői. A szovjet és magyar himnusz elhangzása után E. V. Scsepkin, a Szojuzzagrangaz magyarorszá­gi építésvezetőségének vezér- igazgatója jelentette: a vállalat dolgozói — szorosan együttmű­ködve a magyar vállalatokkal — elkészítették a földgázvezeték magyarországi első szakaszát. E nagy munka során többek között 1,7 millió köbméter föl­det mozgattak meg, a vezeté­ken 11 500 varratot készítettek. Ezután V L. Butenko, V. M. Jamin, V. Knyaszkin és V. Uli- ganec szovjet hegesztők elké­szítették a vezetéken a magyar és szovjet szakasz összekapcso­lását jelképező vörös varratot. A vezeték összekapcsolása után dr. Simon Pál nehézipári miniszterhelyettes mondott be­szédet. Emlékeztetett arra, hogy 13 évvel ezelőtt üzembe helyez­tük a „Barátság” kőolajvezeté­ket, amely azóta újabb vonal­lal is bővült. A szovjet kőolaj­bázison fejlődött ki a magyar kőolaj-feldolgozóipar, amely nemcsak fűtő- és motorhajtó anyagokkal látja el a népgazda­ságot, hanem, a vegyiparnak is fontos nyersanyagát adja. Kapcsolat létesült villamos­energia vonalon is a Szovjet­unió és Magyarország között és megvalósítás útján van a Vinyica—Alber tissa közötti új nagyfeszültségű vezeték, amely a közép-európai energiarendszer egyik legfontosabb pillére lesz. A miniszterhelyettes ezután szólt arról, hogy a magyaror­szági földgáztermelés a 60-as években gyors fejlődésnek in­dult, a feltárt mezők termelése ma már megközelíti az ötmil- liárd köbmétert. Az igények azonban gyorsabban növeked­tek a termelésnél. Ezért fordult a magyar kormány a Szovjet­unió kormányához azzal a ké­réssel, hogy Magyarország is kapcsolódhasson ahhoz a hatal­mas földgáz-gerincvezeték rendszerhez, amely a Szovjet­uniót Közép- és Nyugat-Euró- pával összeköti. 1971 őszén jött létre az a kormánymegállapo­dás, amelynek alapján megépült ez a vezeték, és megkezdődik a szovjet földgáz szállítása Ma­gyarország részére. A vezeték terveit a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat készítette el. A csővezetéket a szovjet tervező vállalatokkal együttműködve, úgy méretezte, hogy a két kompresszorállomás üzembe helyezése után, hétmil- liárd köbméter gáz szállítására is alkalmas lesz. A nyomvonalat úgy határoz­ták meg, hogy a vezeték sem a földek, sem az utak, vízfolyá­sok rendeltetésszerű használa­tát nem zavarja. Később lehe­tőség i nyílik a vezeték mentén fekvő több város, község gázzal való ellátására is. A vezeték első szakaszához szükséges mintegy 30 000 tonna cső túlnyomó részét a Dunai Vasmű állította elő. A beépí­tett csövek megfelelnek a szi­gorú minőségi előírásoknak. A vezeték első szakaszának elkészítésében több magyar vállalat is részt vett. Befejezésül a miniszterhe­lyettes elismerését és köszöne­tét fejezte ki a vezetéképítési munkák \ zömét végző Szojuz­zagrangaz Vállalat, valamint a közreműködő magyar vállala­tok vezetőinek, dolgozóinak, A I. Szorokin mondott ez­után köszönetét a szovjet vál­lalat és a közreműködő ma­gyar vállalatok vezetőinek, dol­gozóinak, hogy ezt a nagy lé­tesítményt határidő előtt, az MSZMP XI. kongresszusának kezdetére megépítették. Dr Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazga­tója engedélyt adott a gázcsap megnyitására. Fölcsattant a taps, amikor a gáz vörös láng­ja fellobbant. Az ünnepségen ezután okleveleket, jutalmakat nyújtottak át a munkában ki­tűnt 1 szovjet vállalat Vezetői­nek, dolgozóinak. Ezt követően a földgázveze­ték építői elhatározták: táv­iratban jelentik az MSZMP XI. kongresszusának, hogy a Test­vériség földgázvezeték első sza­kaszának építését a szovjet— magyar határtól Leninvárosig befejezték. A vezeték üzemi próbáit elvégezték, és megkezd­ték a vezeték föltöltését a Szov­jetunióból érkező földgázzal. A fölgázvezeték átadási ün­nepsége az Intemacionálé hangjaival ért véget, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents