Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XL KONGRESSZUSA folytatás a 2. oldalrőt) A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának be­számolóját Kádár János, a Köz_ ponti Bizottság első titkára is­mertette. A beszámoló rámutat: — Pártunk a Szervezeti Sza­bályzat előírásainak, a pártélet normáinak megfelelően készült tél a kongresszusra. A Központi Bizottság kidolgozta, vitára bo­csátotta kongresszusi irányelve­it, a Szervezeti Szabályzat módo­sítására tett javaslatot; elkészí­tette, nyilvánosságra hozta a párt új programnyilatkozatának tervezetét. — A Központi Bizottság je­lentheti a XI, kongresszusnak, hogy a párt a beszámolási idő­szakban, a X. kongresszus hatá. rozatainak vérehajtásán dolgoz­va, egész tevékenységében híven követte a kongresszusom kijelölt politikai irányvonalat. A leg­utóbbi négy -év alatt végzett Kádár János elvtárs beszéde munka eredményeként orszá­gunkban lendületesen és ma­gasabb szinten folytatódott a szocialista társadalom építése, erősebb lett rendszerünk, ha zánk, a Magyar Népköztársaság. — Megállapíthatjuk, hogy pártunk XI. kongresszusa meg­felelő politikai helyzetben kez­di meg és végzi munkáját A Központi Bizottság abban a mély meggyőződésben, hogy a párttagság és a pártónkívüliek millióinak óhajával összhangban teszi, mindenekelőtt azt kéri a kongresszustól, hogy erősítse meg pártunknak a gyakorlatban bevált eddig is követett fő irányvonalát mind a bel- és kül­politikában, mind a gazdasági és kulturális építőmunkábam, mind az életszínvonal-politikában. Erősödőit társadalmuk szocialista jellege A társadalom alapkérdéseiről i szólva a beszámoló aláhúzza: — A Magyar Népköztársaság társadalmának szocialista jelle­ge az utóbbi négy évben min­den tekintetben tovább erősö­dött Államunk, amely osztály- ! tartalmát tekintve proletárdik­tatúra, s amelynek legfőbb poli­tikai alapja a munkás-paraszt j Követség, a beszámolási idő­,‘szakban rendeltetésének megfe­lelően működött. A munkásosz­tály a hatalom gyakorlásába be­vonta a termelőszövetkezeti pa­rasztságnak, az értelmiségnek, a szocializmus építésén dolgozó; legszélesebb tömegeknek a kép­viselőit. Hazánkban ezáltal az <egész dolgozó nép hatalma való­sul meg. A X. kongresszus hatá. rozatai végrehajtásának eredmé­nyeként a beszámolási időszak­ban az államélet, az állami mun­ka jelentősen fejlődött. — Az országgyűlés, mint a »épszuverenitás legfőbb szerve, széles körű törvényhozó munkát végzett. A beszámolási időszak­ban megalkotott törvények kö­zöl kiemelkedik az, amely mó­dosította népköztársaságunk al­kotmányát, s népünk eddigi munkájának, harcának eredmé­nyeként kimondhatta: a Magyar Népköztársaság szocialista ál­lam, a munkásosztály marxis- i tá—leninista pártja, a társada­lom vezető ereje. — A szocialista demokrácia íejlesztésének útján nagy lépés- i nek tekinthetjük, hogy az egy­séges államszervezet részeként j erősödött a tanácsok népképvi­seleti, önkormányzati és állam­igazgatási jellege és funkciója. A tanácsok mindinkább terüle­tük felelős gazdái és össztársa-; dalmi feladataink megoldásában j is hatékonyan vesznek részt. I — Népköztársaságunk kormá- I nya, amely központi szerepet! tölt be az állami szervek irányi-! tásában, a X. kongresszust kö- vetően részletes munkaprogram alaoján segítette a kongresszus határozatainak végrehajtását. i — Hazánkban néni államun­kat. népünk szocialista vívmá­nyait, minden állampolgárunkat védelmező törvényes rend van. érvényesült és az utóbbi négy évben tovább szilárdult a szo­cialista törvényesség. Utalt a beszámoló a program- I nyilatkozat elvi állásfoglalására^ a szocialista államra, annak erő- : sítésére. munkájának tökéletes!- i tésére mindaddig szükség van. i sásáig az imperialista hatalmak' szőr azzal, hogy növeljük a párt- szervezetek jogkörét az üzemi, a vállalati szintű feladatok össze­hangolásában, a vállalatok éves és ötéves terveinek kialakításá­ban és jóváhagyásában. Másod­szor azzal, hogy általánossá tését igényli. Jobban kell hasz­nosítanunk azokat a nagy tartalékokat, amelyek az ural­kodóvá vált szocialista tu­lajdonban és termelési vi­szonyokban rejlenek. Az ál­lami és a szövetkezeti tulajdon veszélyeztetik a békét, amíg a külső és belső reakciós erők za- vartkeltő kísérletei akadályoz­hatják a szocializmus építését. Az ország belső viszonyai is mindaddig szükségessé teszik az állaim létét, az állami élet fej- j lesztését, amíg a gazdasági és’ kulturális építés alapvető fel-! adatai csak az állam irányító! és szervező tevékenységével old. hatók meg. — Társadalmunk további fej­lődése során, az osztályok kö­zötti különbségeik csökkenésé­vel, a fejlett szocialista társa­dalom megteremtésével a prole­tárdiktatúra állama fokozatosan átalakul az egész nép szocialis­ta államává, amelynek vezető ereje továbbra is a munkásosz­tály marad. A fejlett szocialista társadalomban létrejönnek és fejlődnek a kommunista társa­dalmi önkormányzat elemei. — A szocialista demokrácia fejlesztésében, annak minden fő területén — az állami élet, a tanácsi, az üzemi és a szövetke­zeti demokrácia fejlesztésében — egyaránt, értékelhető mérték­ben előbbre jutottunk. Az állam­polgárok, a dolgozók mind na­gyobb számban és mértékben szólhatnak bele közvetlenül is az országos politika, a lakóterület, illetve az üzem, a szövetkezet ügyeinek eldöntésébe. Szocialis­ta törekvéseinknek, rendszerünk politikai alapjainak erősítése azt' igényli, hogy a párt és minden szervezete a jövőben is nagy fi­gyelmet fordítson a szocialista demokrácia további kibontakoz­tatására a társadalom életének minden területén. — A szocialista demokrácia erősítésén belül most előtérben álló feladat az üzemi, a munka, helyi demokrácia fejlesztése. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha erősödik az üzemi de­mokrácia. ha a dolgozóknak na­gyobb a beleszólási lehetőségük a vállalati gazdálkodásba, a he- lvi és a közügyekbe, ez fokozza aktivitásukat, szélesíti látókörü­ket és növeli felelősségtudatu­kat. Az üzemi demokrácia alap­intézményei és letéteményesei a gyárakban, a vállalatokban, az állami gazdaságokban tevékeny­kedő párt-, szakszervezeti és KISZ-szervezetek. a termelési tanácskozások és a dolgozók más fórumai. — Áz üzemi demokrácia to­vábbfejlesztése a legközelebbi években elsősorban a már meg­levő demokratikus fórumok még hatékonyabb munkájától, még jobb működésétől függ. Segíteni kell mindezeknek a fórumok­nak a további fejlődését. Elő­tesszük a munkások, a fizikai dolgozók bevonását a vezetés fontos szerveinek, az igazgatói tanácsoknak és a vállalati fel­ügyelő bizottságoknak a munká­jába, Harmadszor az üzemek ál­lami vezetői a gazdasági vezetés színvonalának emelé­sével, a vállalatok belső szervezetének korszerűsítésével, a vállalat ügyeiről, problémáiról a dolgozóknak adott rendszeres és jó tájékoztatással segíthetik és segítsék a demokrácia tény­leges érvényesülését. — Az állami élet, a tanácsok, az üzemek, a szövetkezetei!: de­mokratikus intézményeinek to­vábbfejlesztésével, a szocialista demokrácia általános kibonta­koztatásával közelebb jutunk annak a lenini követelménynek a megvalósulásához, hogy az ál­lampolgárok többsége váljék a hatalom gyakorlásának és a köz­ügyek intézésének részesévé. Ez a munkáshatalom, a szocialista állam erősítésének és fejlesztésé­nek elsőrendű követelménye, pártunk politikai programjának fontos része. A tulajdonvíszőnyok alakulá­sáról szólva a beszámoló ki­emelte: — A Magyar Népköztársaság­ban a szocialista tulajdonnak, a szocialista termelési viszonyok­nak ma uralkodó helyzetük van. Az állami és a szövetkezeti vállalatokban, üzemekben, in­tézményekben dolgozik a fog­lalkoztatottaknak 95 százaléka, itt termelik meg a nemzeti jö­vedelemnek több mint 98 szá­zalékát. 'Állami tulajdonban van a termelési eszközök döntő több­sége, s ez a szocialista tervgaz­dálkodás legfontosabb alapja és biztosítéka. A szövetkezeti tulaj­don fontos helyet foglal el a mezőgazdaságban, az ipari ter­melés és a szolgáltatás, a keres­kedelem több ágazatában. — A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy társadalmunk továbbfejlődése most már nem i a tulajdonviszonyok gyökeres j megváltoztatását, hanem mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdon erősítését, továbbfejlesz­fejlesztése egyaránt szolgálja a munkásosztály és a termelőszö­vetkezeti parasztság, végső fo­kon az egész nép érdekeit. — Amikor a tulajdonviszo­nyokról szólunk, pártunk azon elvi álláspontjából indulunk ki, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon egy típusú, szocialista tulajdon. Különbség van azon­ban közöttük a munka társadal­masításának fokában, a vezetés, az irányítás és a jövedelemelosz­tás módjában: az állami tulaj­don társadalmasításának foka magasabb. — A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek szocialista jellege az elmúlt négy évben tovább erősödött. Az áltáluk használt földterületnek ma már csaknem fele a szövetkezetek tulajdona. Nagy sikere rendszerünknek, hogy a szövetkezeti tulajdon alapján termelőszövetkezeteink, ben kifejlődött a modem, szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek felzárkóztak az iparhoz, a népgazdaság más ágaihoz, s ezzel a magyar népgazdaság minden területén a szocialista termelési viszonyok váltak ural­kodókká. — Az erősödő szövetkezeti tu­lajdon legyen még szilárdabb alap a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztéséihez, amely­nek fő útja ma már: a haté­konyság, a hozamok növelése, a tartalékok feltárása és haszno­sítása minden gazdaságban; a közepesen gazdálkodó szövetke­zetek felzárkóztatása a jól gaz­dálkodókhoz; a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelé­si feltételeinek javítása; a kor­szerű gazdálkodást segítő leg­különfélébb együttműködési for­mák kialakítása és kihasználá­sa. Kádár János a földtulajdon néhány elvi kérdéséről szólva kiemelte: a föld, a tulajdonfor­mától függetlenül, nemzeti kincs. Ennek megfelelően, eddi­gi politikánkat folytatva, gon­doskodni kell róla, hogy a föld hasznosítása az egész nép, a nemzet érdekeit szolgálja. — Ebből a célból először: az állami tulajdonban levő földek eladását fokozatosan csökkente­ni kell és néhány év múlva meg kell szüntetni. Másodszor: a me­zőgazdasági szövetkezetek hasz­nálatában levő földeket fokoza­tosan szövetkezeti tulajdonná kell változtatni. Harmadszor: a magánkézben levő földek adás­vételét állami ellenőrzés alá kell vonni. — Nem engedhető meg, hogy bárki is üzérkedhessek a földdel, a nép vagyonával. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy bérlet for­májában, kedvezményesen azok is házhelyhez, telekhez juthassa­nak, akik anyagi helyzetük mi­att nem vásárolhattak és a jö­vőben sem lenne módjuk rá. — A jövőben is fennmarad el­sősorban a lakosságot kiszolgá­ló kisiparosok, kiskereskedők magántulajdona. Ez főként a sa­ját munkán és a családtagok munkáján alapulhat. — Államunk törvényeivel is elismeri és védi a munkával szerzett személyi tulajdont. A személyi tulajdon gyarapodása, szocialista építőmunkánk ered­ménye. A párt politikájának alapvető célja a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek mind jobb kielégítése, s ez együtt jár a személyi tulajdon­ban levő javák körének a bő­vülésével. — A párt szocialista rendsze­rünk sarkalatos elvének tekin­ti, hogy a személyi tulajdon a társadalom számára hasznos munkából származzék és jogos igényt elégítsen ki. Ennek érde­kében olyan szabályozást tart kívánatosnak, hogy a személyi tulajdon gyarapodásának mérté­ke az egyének és a családok szükségleteinek kielégítése le­gyen, azt szolgálja, és ne sért­se a közérdeket, a szocialista el­veket. A beszámoló elemezte az osz­tály viszonyok alakulását: — Szocialista építésünk veze­tő ereje, a munkásosztály a be­számolási időszakban is tovább­fejlődött. Társadalmunknak számbelileg is legnagyobb osz­tálya: az aktív keresők 58 szá­zaléka munkás. A munkásosz­tály politikai állásfoglalása, te­vékenysége, fegyelme, szemlé­lete meghatározó módon hatott a dolgozók minden csoportjának, rétegének a felfogására. — A Központi Bizottság a be­számolási időszakban folyama­tosan foglalkozott a munkásosz­tállyal kapcsolatos kérdésekkel. Intézkedéseket hozott a munkás- osztály élenjáró szerepének megszilárdítására, megkülönböz­tetett módon foglalkozott a de­rékhadat alkotó nagyüzemi munkások helyzetével. A szocia­lista építés elengedhetetlen kö­vetelménye, az egész dolgozó nép érdeke, hogy a munkásosz­tály vezető szerepe az elmúlt idők eredményeire alapozva a társadalmi élet minden terüle­tén tovább erősödjék, politikai súlya, szerepe tovább növeked­jék. Fontos az is, hogy a párt-, a társadalmi, az állami szervek vezető tisztségeiben és testületé­iben továbbra is kellő arányban legyenek olt a termelésben élen­járó, a társadalmi tevékenység­ben kiemelkedő és megfelelően felkészült munkások, fizikai dolgozók. — Parasztságunk, amely a szövetkezeti mozgalom útján ju­tott el a szocializmushoz, társa­dalmunk aktív építője. Á szö­vetkezeti parasztság szocialista fejlődését meggyorsították az or­szág általános társadalmi, gaz­dasági, kulturális előrehaladásá­ban, valamint a szövetkezetek tevékenységében és fejlesztésé­ben elért eredmények. — A munkásosztály és a pa­rasztság együtt vetette meg a szocialista ipar és mezőgazdaság alapjait, együtt védte meg a népi hatalmat és együtt halad a jövőbe vezető úton. A szocialis­ta építés során kivívott nagy, (Folytatás <t 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents