Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
' Technik« OQFOCOQQQOOOTOOGOQOOOOOOOOOOOO Több műtrágya — í: m:x „Bánásmód* as műtrágyával Az utóbbi években a mőteá- ivya -felhasználás Magyarországon is — a világszerte tapasztalható tendenciához hasonlóan — rohamosain emelkedett. A* 31 hektár szántó, szőlő és gyümölcs területre felhasznált műtrágya átlagos mennyisége hatóanyagban 1960-tól 1972-ig 31,® üsg-ról 202 kg-r® növekedett, 3bben az évben várhatóan kétszer annyi műtrágyát igényel <u mezőgazdaságunk, mint 1969- ben, ami hatóanyagban ló millió, kereskedelmi súlyban pedig 4,5—6 millió tonna műtrágya- aak felel meg. Nyilvánvalói, hogy a műtrágya-igény ilyen gyors növekedése mellett a na- igyobb mennyiségek tárolása, kezelése és kiszórása a mezőgazdasági üzemeknek egyre a»- (gyobb problémát jelent A műtrágya egy jelentős résas — elsősorban a nitrogén műtrágyák — ma és az elkövetkezendő években is zsákolt tormában keiül a felhasználókhoz, Márpedig egyre inkább át kell térni a műtrágyák ömlesztett kezelésére, ami jobban gépesíthető, mint a zsákos műtrágyakezelés (tudva azt, hogy a zsákos kiszerelés azért mégiscsak jobban védi a műtrágyát). Am az is igaz, hogy á zsákos műtrágyáknak nagyobb a tárolási helyszükségletük, viszont tény, hogy a zsákban forgalomba hozott műtrágyák még zárt raktárak esetén m erősen összetapad- aak. A vagonokban a helyszínre érkező műtrágyák kirakása ho*n- lokmarkolós rakodógéppel vagy folyamatos üzemű csigás rakodóval történhet A zsákos műtrágyák kirakása és továbbítása rakodólapon, emelővillás targoncával végese tő. A tárháznak elengedhetetlen tartozéka többféle mobil szállítószalag, amelyek a betárolásra, a tárházon belüli anyagmozgatásra szolgálnak, leverés tisdooaáiiyos alapom Kiszórás előtt a műtrágyákat — az igényeknek megfelelően — elő kell készíteni. Ez a művelet őrlésből, illetve a különféle műtrágyák mechanikus ösz- szekeveréséből áll. Am figyelemmel kell lenni arra, hogy az ammóniumnitrát tartalmú műtrágyák szuperfoszfáttal ás kálisóval nem keverhetők össze, és hogy a P- és K-műtrágyák csak az ammómumszulfátot „tűrik el”. Azt sem árt tudni, hogy csak a saamcseeloszlás szempontjából hasonló, granulált műtr.í- gyafélesógek keverhetők, azok ugyanis nem válnak szét a rakodás, a szállítás és a kiszórás soráQa Műtrágya a földeiken A kiszórás fontos műveletéhez alkalmazandó gépet mindenkor a kijuttatandó műtrág'a fajlagos mennyiségét — hektáronkénti kilogramm — és a műtrágyázás jellegét figyelembe véve kell megválasztani. A legnagyobb mennyiségű műtrágya a betakarítás utáni időszakban, ősszel, alaptrágyaként kerül kiszórásra. Ilyenkor ® tehergépkocsival kombinált műtrágyaszóró gépek teszik a legjobb szolgálatot Ezek a nagy raktérfogató, általában négykerék- hajtású szállító-szóró járművek a táblákig történő szállítást is elvégzik. A kis és közepes ad ágú műtrágyák talajfelszínre juttatása elsősorban kisebb fajlagos talaj nyomású, vontatott gépek alkalmazásával célszerű. Ezek a műtrágyának a tábláig való szállításához nem vehetők igénybe, ezért a táblaszéli gépesített feltöltésüket a szórás helyének közelében kell megoldani. A talajelőkészítéssel vagy vetéssel egyidejű műtrágyázás — elsősorban a kapásnövényeknél — a vető- és maeágvkészítő gépekkel kombinált műt ágyaszó. ró adapterekkel végezhető. Fejtrágyázás céljára viszont a légi úton való kiszórás a legmegfelelőbb (azért persze földi gépekkel is elvégezhető ez az egyre nagyobb jelentőségű kiszórási művelet). Aki egy kissé utánaszámol, könnyen rájöhet, hogy milyen jelentős gazdálkodási tartalékok rejlenek a műtrágyakezélés helyesen kialakított technológiájában. A legalkalmasabb változatok kidolgozásával — a téma népgazdasági jelentőségét is figyelembe véve — szakemberek egész csoportja foglalkozik a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben. B. 2. A leinjon jovőja A földkerekségen mintegy 340 millió telefonkészülék van üzemben. A növekedés az elmúlt évtized során csaknem 100 százalékos volt. Nyolc országban van tízmilliónál több telefonkészülék: az USA-ban, Japánban, Nagy-Britanniában, az NSZK-ban, a Szovjetunióban, Olaszországban, Kanadában éa Franciaországban. Jóllehet a fejlesztők már megoldották a nyomógombbal ▼alő számválasztást, továbbra te a Jó öreg” forgótárcsa as egyeduralkodó a telefonkészülékeken. Kisebb jelentőségű újítások gyakran megjelennek a telefon-technikában. Ilyen például a japán Hitachi cég újfajta telefonkészüléke, amelyen a kagyló felemelése nélkül is lehet beszélni, amit a készülékhez csatlakozó mikrofon é# hangszóró tesz lehetővé. Kétségtelen előny, hogy a beszélőnek nem kell tartania a kagylót, mindkét keze szabadoB marad. A távolbalátó telefon — a képtelefon — nagyarányú elterjedésére e következő évtizedekben aligha lehet számítani. A rendszer nagy távolságokat is áthidaló kiépítése ugyanis rendkívül költséges, ami nincs arányban azzal az előnnyel, hogy a beszélők láthatják is egymást A vezetékes összeköttetett helyettesítő rádióhullámokkal működő átviteli rendszerek kiépítése gokkal! hasznosabbnak bizonyulna. fagonból a tárházba Az ömlesztett műtrágyák raküáaxeására kétségtelenül a megfelelő méretű központi tárházak & legalkalmasabbak. „Megfelelő méret” alatt a legalább 22—24 méter szélességlet éa az 1000— 2000 négyzetméteres hasznos .mlapterületet kell értem. Ilyen tárházakban egyszerre 3000— 3000 tonna műtrágya tárolható, ami évi 2,5-szeres forgással számolva 7500—15 000 tonna mű- «irágyaátfutásnak felei meg («a 10—20 ezer hektárnyi íöidterü- üst számára elegendő). Több országban jól beváltak a ragasztott faszerkezetű tárházak, amelyek a korróziós hatásokkal szemben fokozatosan ellenállók. Persze alumínium- vagy vasvázas szerkezettel is felépíthetők a tárházak, ilyenkor azonban többszörös korrózióvédő bevonattal kell ellátni az építménjrt. Felső vezetésű szállítóberendezést mind a fa, mind a fém változatú tárházakba ajánlatos beépíteni A műtrágya-tárházat lehetőleg iparvágány mellé kell telepíteni. Természetesen közút mellé is építhető, de ilyenkor számolni kell az átrakások okozta nehézségekkel, ami rontja a gazdaságosságot és igen jó szervezést kíván. |j| ÜSSE iwaanmiAm löL Nukleáris technika az iparban A kémiai elemek mesterségesen előállított radioaktív sugárzó ,;változatait”, a radioizo topokat ma már széles körben alkalmi zzá i az iparban is. A kohászati üzemekben — többek között — a fémekben nehezen meghatározható oxigén Jelderítésénél” veszik jó hasznát a nukleáris technikának. A csapolás előtt csőpostán minta érkezik a laboratóriumba, ahol ún. neutrongenerátor segítségével 6-8 perc alatt megállapítják annak oxigéntartalmát A vizsgálat eredményéről azonnal értesítik a kemencéknél dolgozónak »tafc a kapott adatolqnalt; aa&őfelelóam pihentetnek", adalékot adnak vagy éppen azonnal csapolnak. E módon néhány százalékos többlettermelés érhető el, ami fémkohászati viszonylatban tetemes mennyiséget jelent A radioaktív anyagokkal való bánásmód természetesen nagy elővigyázatot igényel. Sugárvédő ruhákkal, árnyékoló falakkal, biztonsági berendezésekkel védik az ott dolgozók egészségét. Máskor hosszú manipuláló karok segítségével, a káros sugárzást át nem eresztó védőfal mögül végzik munkájukat a radioak- i&y taotógpBfcfcai «Mgpaöfe Fásítás futáhomokon Fel éré- harmad ára csökken» hetők a védő erdősávok homokon való telepítésének költségei azzal az új eljárással, amelyet a Szovjet-Üzbegisztánbaffi működő Közép-Ázsiai Erdészeti Kutatóintézet dolgozott ki. Az újítás lényege egyszerű: a fűből! és ágakból készült szokásos vé~ dőpalánkok helyett homokgátakat alkalmaznak. Ezeknél felhalmozódik a szélhordta homok, közöttük pedig *— mint kitűnt — kedvező mikroklíma keletkezik. A telepítési övezetben nem szárad ki a homok, a csemeték pedig az első két évben szélárnyékban vannak. Az új módszer lehetővé teszi a futóhomok megkötésével és erdősítésével járó összes foíya-
