Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

ás autéssereto3felesége és hat gyermeke Együtt a esafád: IMS», Irénke, Sanyi, Pista, Laci, Feri és a Kohári házaspár A pártalapszervezatek a kongresszus elölt Békéscsabán a József Attila | lakótelep L/14. III. emelet 14-es számú háromszobás lakásban él Kohári István autószerelő, fele­sége és hat gyermeke. Erika el­ső osztályos, Irénke .és Sanyi negyedikes, Pista, Laci és Feri hetedik osztályba járnak. A 38 éves családfő két éve dolgozik a Volán 8. sz. Vállalat közpon­ti műhelyében. Alapfokú trak­torosként kezdett 1953-ban, majd hivatásos jogosítványt szerzett és a 60-as éveik derekán meg­szerezte a gépész- és a mező- gazdasági gépszerelő szakmun­kás-bizonyítványt Ezt követően kitanulta a hidraulikaszerelő szakmát is. A múlt év októberé­ben sikeresen letette az autó­szerelő mestervizsgát. Koháriné az ifjúsági és úttörőház takarí­tónője. A csengetésre Kohári István nyit ajtót. Lakásukban nagy a tisztaság, a szobákat virágok te­szik hangulatosabbá. A falakat a gyerekek fényképei díszítik, elrendezésük ízléses. — Amink van, azt kétkezi munkánkkal kerestük meg — mutatott körbe vendéglátónk szívélyes gesztusával, majd így folytatta: — Szegény családból valók vagyunk mind a ketten, Feleségemék tízen, mi ketten voltunk testvérek. Tizenhat év­vel ezelőtt, amikor összeháza­sodtunk, féleségem két ruhát kapott, az én „hozományom” egy fejsze volt. A Kohári család a múlt esz­tendő júliusában költözött új lakásába egyszoba-konyhábó.1. Nagyon sok volt a kiadásuk, így Koháriné is munkát vállalt. A gyerekek a heverőről nézik a tv műsorát, miközben édes­apjuk meséli életútját, mit a gyerekek fél füllel figyelnek, s néha közbekotyognák. Ilyenkor az apa licsitítja őket. Időközben a ház asszonya mé­regerős kávéval kínál bennün­ket, s a gyerekek mellé, a he­verő szélére telepszik. Alacsony termetű, alig van túl a harmin­con, s fejével irányítja csemeté­inek figyelmét a televízióra. Mindennapi életükről beszél­getünk, s azt kutatjuk, hogyan is él egy nyolctagú család. Kohári papa átlagosan — túl­órákkal, vasárnapi műszakok­kal — 3 ezer forintot keres. Fi­zetését 1920 forint családi pótlék egészíti ki. Ez év január 6-tól felesége is dolgozik, mert ke­vés volt az egy kereset és sok a kiadás. Havonta csak különböző törlesztésekre 2 ezer forintot fizet a család. Részletre vették a bútort, fizetik a vállalati köl­csönt, törlesztik a lakás árát. S mindezekhez még hozzájön a gázszámla, villanyszámla és egyéb szükséges kiadások. Az említetteken kívül még hat éhes szájról is gondoskodniuk kell. Szerényen élnek, de nem pa­naszkodnak. Ha az élet úgy ki­3 BÉKÉS HfCYÍl^ ** ir& FEBRUÁR a. vánja, szorosabbra húzzák a „nadrág szíját”, s csendesen, sa­ját anyagi erejükhöz mértein boldogulnak. Nem a legújabb divat szerint öltözködnek, de tisztán, rendesen járnak. A kisebb gyerekek napközisek, a három legnagyobbat — Lacit, Pistát és Ferit — nem vették fel. A vállalat segítette a családot a lakásvásárlásban, a Volán Tröszt pedig a tanév elején 2 ezer 500 forintot folyósított a családnak a beiskolázási költsé­gekre. Üdülni még nem voltak. Erre nincs pénzük. Szabadságuk ide­je alatt is dolgoznak. Legutóbb december 8-tól 18-ig a családfő és Pista fia élőnyúl-befogáson volt a körösladányi Vadásztár­saságnál. Ezer forintot kellett volna kapniuk, amit még nem fizettek ki részükre. Pedig a pénznek meglenne a helye.., A szülőknek a szórakozást a televízió jelenti. Színházba nem járnak, moziba sem jutnak el. — Azt sem tudom már, hol a mozi — jegyzi meg az asszony, s időközben máris a gyerekek­ről beszélgetünk. A családban mindenkinek megvan a maga feladata. A munkákat Koháriné osztja el, az „eligazítást” Kohári papa tartja. Pista a legidősebb, így ő a „parancsnok”. Mosogat, takarít, s ügyel „beosztottjaira”, vagyis a kisebbékre. Laci és Feri a tö- rülgetésben segítkezik, este és reggel feladatuk — az ágyazás. Sanyi a legfürgébb, az ő „sze­reposztásába” a sepregetés és a — Én takarítónő leszek, mint m anyu, — mondja Erika bevásárlás tartozik. Irénke, a takarításban és a vasalásban se­gít. Erika, a legfiatalabb, jelen­leg a mosogató „továbbképzőn” vesz részt. A Kohári házaspár pedig fel­váltva látja el a házi munkát. — Amikor délutános vagyok, akkor a férjem mossa ki a be­áztatott ruhát, főzi a vacsorát, gondoskodik a gyerekekről. Amikor ő dolgozik délután, ak­kor megfordul a szereposztás — mondja mosolyogva a fiatal-' asszony. Majd így folytatja: — Mosása első osztályú, íőztje még nem mindig sikerül— Régi szokás szerint megkér­deztük a gyerekeket, hogy mik szeretnének lenni: Pista: — Sofőr akarok lenni, mert szeretem az autót. Laci: — Kalauznak megyek,] ha elvégzem az iskolát. Sanyi: édesapja szakmája fe­lé kacsingat, az autószerelő szakma tetszik neki. Feri: — Szeretem a lovakat, sportlovas leszek. Irénke: — En a kisbabákat szeretem, lehet, hogy gyermek- gondozónőnek megyek. Erika: — a legfiatalabb — ta­karítónő — válaszol tömören. S mosolyogva néz / édesanyjára, aki magához öleli az apróságot. Mindig subickolja a lakást és magát, pedig még csöppség. Ö a legfiatalabb és a legrend- szeretőbb. — S közben Kohári­né cuppanós puszit nyom a kis­lány arcára. S máris a nyár örömeiről esik szó. A gyerekek nyaralni nem jutnak el, de a szülők anyagi erejükhöz mérten igyekeznek kellemessé tenni vakációjukat. S a strandon majdnem minden­nap ott vannak a Kohári gyere­kek. Elérkezett a vacsora ideje. A parányi asztalt körbeülik a gye­rekek, miközben az apa meg­szegi a kenyeret, az édesanya pedig tálalja az illatozó székely­káposztát. A lakás elcsendese­dik. Csupán az evőeszközök csörrenése és egy-egy gyerek csámcsogása hallatszik. Miköz­ben a gyerekek jóízűen falatoz­nak, az édesanyjuk félmonda­tokkal figyelmezteti „szereposz­tásukra” porontyait. Gondjaik, terveik természete­sen vannak. Legfontosabbnak tekintik, hogy gyermekeiket fel­neveljék, szakmát adjanak a ke­zükbe. és becsületes emberré ne­veljék őket. A lakásban szeret­nék a bútorokat kiegészíteni, csillárokat, függönyöket, szőnye­geket venni, a hűtőszekrény utáni álmukat pedig valóra vál­tani. — Tudom, nem megy máról holnapra. Csak egészségünk le­gyen... — mondja búcsúzóul Ko­hári István. A család anyagi helyzetén könnyítene, ha az édesanya ál­landó délelőtti műszakban dol­gozhatna, a családfő megkapná a mestervizsga után járó fize­tésemelést, s az OTP mérsékelné a havi törlesztések összegeit. Mindössze ennyi a kívánságuk. Szekeres András JANUAR VÉGÉN lezárult _a kongresszusi felkészülés egyik szakasza. A pártalapszervezetek az elmúlt hetekben pártcsoport- értekezleteken és két egymást kpvető taggyűlésen megvitatták a pártvezetőségek és a párttag­ság négy év alatt végzett mun­káját. Megtárgyalták az MSZMP KB XI. kongresszusá­nak irányelveit ós a Szervezeti Szabályzat tervezetét, megvá­lasztották az új vezetőségeket és a küldötteket. A kongresszu­si felkészülés során minden te­rületen megnövekedett a kom­munisták aktivitása, öntevé­kenysége. Most az irányító pártszervek pártértekezletei kerülnek előtér­be. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy a pártszervezetek a kongresszusig „munka nélkül” maradnak. A kommunisták fel­ismerték: a kongresszusi felké­szülés a pártszervezetek mun­kájában hosszabb távú feladat­sor, amelynek egy-egy idősza­kaszában sajátos tennivalói, főbb állomásai vannaik. Jelenleg a pártalapszerveze­tek a kongresszusi felkészülést azzal tudják a leghatékonyab­ban szolgálni, ha fokozottabban segítik a negyedik ötéves terv utolsó évének helyi megvalósí­tását. Minden vállalatnál, szövetke­zetben és intézményben a párt- szervezetek a gazdasági veze­tőkkel és a társadalmi szerveze­tekkel közösen gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók megis­merjék munkahelyük 1915. évi tervfeladatait, ezen belül a ki­sebb munkahelyi kollektívák, a brigádok — az egyes személyek saját tennivalóikat is. Csak így várható el a dolgozóktól az idén tovább folytatódó kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyhez történő csatlakozás. A felajánlások ne másolják az el­múlt évek törekvéseit, hanem kapcsolódjanak szorosan a párt és a kormány fő gazdasági cél­kitűzéseihez, a KB 1974. decem­ber 5-i határozatának végrehaj­tásához. A munkaversenyben sem lehet figyelmen kívül hagy­ni azokat a módosult feltétele­ket és körülményeket, amelyek közepette a negyedik ötéves ter­vünk megválásuk A VERSEN YV ÁLL ALÄSOK minden esetben vegyék tekin­tetbe az objektíve jelentkező gondokat és nehézségeket, ugyanakkor az adott terület gazdasági munkájában meglevő helyi gyengeségeket és fogyaté­kosságokat is. A felajánlások mindenekelőtt a gazdasági mun­ka minőségi követelményeit, hatékonyságát szolgálják. Ezért a versenycélkitüzéseik közép­pontjában az ésszerű takaré­kosságot kell állítani Takaré­koskodjunk a rendelkezésre ál­ló anyagi és szellemi erőforrá­sokkal, a nyersanyaggal, ener­giával, a pénzzel és idővel. Minden területen jelentős tar­talékok vannak az üzem- és munkaszervezés hatékonyabbá tételére, a munkaerő-gazdálko­dásban, a munkaidő fegyelme­zettebb és szervezettebb hasz­nosításában, a befső anyagmoz­gatás szervezettségének javítá­sában. Számtalan lehetőség rej­lik a termelőberendezések jobb, ésszerűbb kihasználásában. A gazdasági erőforrások céltudato­sabb felhasználásában a párt- szervezeteknek kezdeményező, meghatározó szerepe van. A pártpolitikai munka eszközei­nek segítségével elérhető, hogy az ésszerű takarékosság, a helyi tartalékok hasznosítása minden munkahelyen társadalmi üggyé váljon. Az elmúlt két taggyűlésen és az azt megelőző pártcsoport- értekezleteken a kommunisták számtalan javaslatot, kritikai megjegyzést tettek a helyi párt­munka továbbfejlesztésére. Ezek egy részére a javaslatte­vők választ kaptak, vagy az adott kérdésben intézkedés tör­tént. Természetesen mindenütt maradtak olyan problémák, amelyeknek megoldása hosz- szabb-rövidebb időt vesz igény­be. Nem egy esetben a javasla­tokat a gazdasági vezetőkkel, a helyi társadalmi és tömegszer- vezetekkel együttesen lehet csak megvalósítani. Ezért az újon­nan megválasztott vezetőségek­nek most fontos tennivalója gondosan elemezni a pártcso- portokban és a taggyűléseken elhangzottakat. Az általános tanulságok összegzésén túl gon­dosan ügyeljenek arra, hogy minden érdemi javaslatot meg­válaszoljanak, a felszólalóval személyesen is megbeszéljenek. A munkatervek összeállításakor pedig vegyék figyelembe mind­azokat a kérdéseket, amelyek­nek megoldása csak hosszabb tá­von rendezhető. E MUNKATERV összeállítá­sakor gondoljanak arra is, hogy a kongresszus után mind a párt­ós tömegszervezeti oktatásban, mind a taggyűléseken szükséges feldolgozni a XI. kongresszus anyagát. Egyes pártszervezetek­ben az irányelvek feldolgozásá­nak tapasztalatait figyelembe véve, helyenként a párttagság kérésére eszmecserét terveznek egy-egy időszerű eszmei-politi­kai kérdésről, mint pl.: a haza- fiságról — proletár internacio­nalizmusról, társadalmunk tu­dati jelenségeiről stb. Minde­nütt ajánlatos a KB 1974. de­cember 5-i határozata alapján taggyűlésen megtárgyalni azt a komplex intézkedési tervet, amely összefoglalja a helyi gaz­dasági feladatokat. Az új pártvezetőségeK tenni­valói közé tartozik a vezetőség- választás következtében kelet­kezett káderkérdések rendezése is. Mindenekelőtt biztosítsanak megfelelő pártmegbízatást mindazoknak, akik korábban vezetőségi tagok voltak, jelen­leg azonban nem rendelkeznek állandó jellegű feladattal. Aki­ket most választottak be a ve­zetőségekbe, de korábban már társadalmi megbízatásuk volt. azokat mentesítsék előbbi fel­adataik alól. Ily módon biztosít­ható teljes értékű részvételük a vezetőségekben, egyúttal pedig a párttagság között arányosabb lesz a pártmegbízatásak elosztá­sa is. A FENTIEKBEN vázolt alap­vető feladatok és a helyi tenni­valók gazdag munkaprogramot biztosítanak az alapszervezetek­nek a kongresszusi felkészülés­hez Kovács Péter, az MSZMP KB munkatársa Gyakorlattal rendelkező vasesztergályosokat felveszünk. Bérezés: megegyezés szerint. Vízgépészeti Vállalat II. sz. Gyáregysége. Gyula, Béke sgt. 54. sz. (Munkaügy) 153734

Next

/
Thumbnails
Contents