Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

WM* proletárját,

egyesüljetek I

NÉPÚJSÁG

1 n— .■■■■■.: .... m ,i...u TTfliim-KU’-w ■" ■'■m- ' rr- .v.? r'i^t.;mvj:irrw->iBu:u«iLM--:aa.«.]jf ' nm-uraisrr^ni

a

sm. FEBRtlÄK 4- KEDD An: 1 fwN XXX. ÉVFOLYAM, ». SZÁM

MA;

SARKADON ALAKULT A MEGYE ELSŐ TSZ-PARTBIZOTTSÁGA (3. oldal)

AZ UTASELLÁTÓ VÁLLALATRÓL (A oldal)

IFJÚSÁGI mozgalom 14—75 a oldal)

Iskolák-iskolások

Idei tervük 550 millió forint

Manapság sokan fáradoomak

«am, hogy az általános idwSát mindenki befejezze. Mert ijesztőnek tartják, hogy a tanköteles kordáknak mintegy tíz százaléka csak a hatodik—hetedik osztályig jut el. A KISZ Központi Bizottsága akciót hirdetett „minden KISZ-tag fejezze be az általános iskolát” jelszóval. A felnőttoktatásban résztvevők újabb kedvezményeket kaptak.

Személyes érdek és közügy a tanulás, mindenekelőtt az alap- műveltség megszerzései. Meglepődünk azon, ha olykor írástudatlan emberrel találkozunk. Hogyan, ez még lehetséges? kérdésünkben, nemcsak a korszerű gondolkodásmód rejlik, hanem az elmúlt harminc év oktatás- ípolitikai eredményeinek hatása iis. Ezek az eredmények oly ffyors ütemben jöttek, hogy jogosnak érezzük mai türelmet- ítenségünket

De hát honnan is indultunk?

A mai nyolc általános iskolai végzettséget 1938-ban évente 34 tezren szerezték meg. Ma 180 ezren fejezik be az általános iskolát, s ami ennél többet mond: az iskolás kordáknak körülbelül kilencven százaléka végigjárja a nyolc osztályt — a tankötele- settségi koron belül. Oktatja őket 30 ezernél több szakképzett tanár — 1938-ban az általános -iskolákba nem egészen hat- reaer szakképzett pedagógus jutott. Az iskolák államosítása, tehát 1948 előtt, a tanintézetek négyötöde egyházi kézben volt. Kiszorult belőlük a haladó gondolat, a korszerű pedagógia.

Egységes oktatási rendszert® voltaképpen az iskolák államo- ."ítáta után beszélhetünk. Joggal tartják a legújabb kori történetünk krónikásai a felszabadulás utáni művelődéspolitika egyik legjelentősebb állomásé- soak az államosítást

Az oktatás fejlettségének, m általános műveltségnek nem egyetlen fokmérője az általános iskolát végzettek aránya. Ugyanígy jellemző a továbbtanulóké is. Statisztikai adatok szerint a második világháborút megel&ő utolsó békeévben a 14—17 éveseknek alig több mint hét százaléka jutott el a középiskolába, s nem egészen tíz százaléka tanult szakmát. Ma ugyanennek a korosztálynak nyolcvan százaléka tanul. Ahhoz, hogy ezt az arányt elérhessük, rendkívül gyorsan kellett fejleszteni — mondhatni megteremteni — a középiskolai hálózatot, a szakmunkásképzést. Részben új iskolák nyitásával, részben a középiskolák korszerűsítésével, oktatásuk egységesítésével, illetve a különböző szakmunkásképző intézetek, technikumok építésével.

Az ingyenes, kötelező, nyolc- osztályos általános iskola tervét már 1945 tavaszán meghirdette a Magyar Kommunista Párt, és augusztusban törvény mondta ki létrehozását. A szakérettségire előkészítő tanfolyamok i948-ban kezdődtek, .ugyanakkor szervezték az esti és levelező oktatási Mindezt azzal a céllal, hogy

megteremtsék az új magyar értelmiséget, megteremtsék a művelődéshez való jog feltételeit. Hogy az új értelmiségre menynyire szükség volt, azt a harmincas évek felsőfokú tanintézeteinek statisztikái is sejtetik.

Magyarországon 1937—38-ban mindössze 16 felsőoktatási intézmény működött körülbelül 17 eaer hallgatóval. És milyen arányban kerültek közéjük munkás-paraszt gyerekek? Földes Ferenc, a kiváló marxisba szociológus és pedagógus adatai1 szerint a negyvenes évek elején [j az ország lakosságának 56,4 szá- zalékát alkotó szegényparasztság: és munkásság gyermekei az orvoskaron 6,2, a bölcsészkaron i 5,6, a műegyetemen 5,1, a jogi jj karon és akadémiákon 4,1 százalékban kaptak helyet '

összehasonlításként megemlít- ■ Jük, hogy 1971-ben a fóiskolá-1 kon, egyetemeiken végzettek 56 í százaléka volt munkás-paraszt { származású. A fejlődéshez egyebek között az oktatási költsé-1 gek állami térítésére is szükség volt Az általános és középiskola ingyenességére, s arra, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók jelentős része ösztöndíjban része- | aüljön.

Az oktatás, az iskolák fejlesztésének első szakaszában jelentős eredmények születtek. Mégis szükségessé vált az oktatás reformja, a tananyag, az iskolatípusok korszerűsítése. Gondotj okozott például a szakmunkás- • képzés „zsákutca” jellege, hiszen a szakmunkásképző iskolákban tanultakat más iskolákban nem vették figyelembe. Felülvizsgálatra szorult a technikumok helye, szerepe, a gimnáziumok súlya, aránya. Az 1961-es iskolareform a problémák jó részét megoldotta, a magyar oktatási rendszert nemzetközileg is a korszerűek közé sorolták.

Üjabb évtized múltán, 1972- ben a párt oktatáspolitikai határozatában összegezte az eredményeket, és megjelölte az újabb feladatokat. Az -időpontokból is látszik, az iskolai oktatás szüntelen megújulására van szükség ahhoz, hogy a képzés megfeleljen a gyakorlati élet követel-" menyeinek. Ma, a magyar oktatás teljesen nyitott, a továbbtanulásra mindegyik iskolatípus alkalmat ad. Számos intézkedés és társadalmi akció támogatja a tehetséges munkás-paraszt fiatalok továbbtanulását. Szakmunkástanuló és középiskolás ösztöndíjakat alapítottak, lehetővé tették a tehetséges szakmunkások érettségi nélküli egyetemi-főiskolai továbbtanulását.

És ugyanakkor érthető türelmetlenséggel akarjuk tovább gyorsítani a folyamatot. Aggodalommal követjük az öt-hat osztályt végzettek pályafutását. Sürgetjük a szakmunkásképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítását, a kollégiumi hálózat bővítését, a felnőttoktatás kiterjesztését, jobb propagandáját Mert nap nap után nagyobbak

a követeimén vek'

Sfi-ffi,

Műszaki konferenciát tartottak az építők

A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat január 31-én rendezte meg műszaki konferenciáját, amelyen a múlt évi munkát és eredményeket értékelték. majd meghatározták az idei feladatokat. A tanácskozáson részt vett és a vitában felszólalt Várat Mihály, a párt városi bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője is, aki hozzászólásában a pártszervezetek termelésszervező, irányító és ellenőrző szerepéről beszélt Korek Ferenc igazgató beszámolójában eredményes évzárásról adhatott számot Mint elmondotta: 1974-bem a vállalat] 475 millió forintra előirányzott saját építés-szerelési tervét 496 és fél millióra, a tervezett 504 millió 800 ezer forint ösz- szes árbevételét pedig 524

millió forintra túlteljesítette. Mindennek kizárólagos forrása a munka termelékenységének növekedése volt A vállalatnál kibontakozott kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredménye, hogy a tervezettnél jóval több lakást építettek fel és adták át A tervben 961 lakás szerepelt ezt a kongresszusi vállalások ezerre kerekítették fel, a teljesítés viszont 1105 lett

Az idei tervről szólva elmondotta: olyan termelési és gazdálkodási feladatokat tűztek maguk elé, amelyekkel nemcsak sikeresen befejezik a IV. ötéves tervet hanem egyúttal jól megalapozzák a következő i tervidőszakot is. Ennek megfelelően idei saját építés-szerelési tervük 530 millió forintot tesz ki, az összes árbevételt pedig

550 millió forintra tervezik

Idei lakásépítési programjuk 1070 lakás felépítését és átadását tartalmazza, amit a szocialista munkaversany vállalásaival természetesen az idén is jelentősen szeretnénk túlteljesíteni.

A konferencián felszólalók

hangulatán is érződött az, hogy eredményes esztendőt hagytak maguk után. Az idei tervek részletes ismeretében mégis in-; kább az elkövetkező időszak! feladatairól szóltak legtöbben, Mégpedig az építmények minőségének javításáról, a határidők megtartásáról, a még jobb és szervezettebb munkahelyi együttműködésről, továbbá az ésszerű anyag- és energiatakarékosságról, amiről Kárpáti Karolj/ termékgazdálkodási osztályvezető is beszélt, amikor az idei anyagellátás várható helyzetét ismertette. Többen sürgették a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszer kiterjesztésének szükségességét. Erre már a konferencián elhangzott egy igen figyelemre méltó kezdeményezés. Szabados Béla, a közmű- és mélyépítési főépítésvezetőség építésvezetője elmondta, hogy ezután már nemcsak egyes brigádok, hanem egész főépítésvezetőségük garanciát vállal a

(

Terjed a konténeres rakodás Békéscsabán

Kétezer tartály 1974:ben

Országszerte egyre több vasútállomáson terjedt el a szállítótartályos vagy ismertebb nevén a konténeres rakodás, fuvarozás. A Szegedi Vasútigaz- gatóság területén eddig Szegedet és Békéscsabát kapcsolták be az országos konténeres hálózatba.

A MÁV Szegedi Igazgatósága az elmúlt évben 10,3 millió tonna áru elszállításával rekord teljesítményt ért el. Ez a kiemelkedő eredmény a szállítótartályos fuvarozás sikerét ifc hozta, A MÁV 1973. május 7-én B Indította meg Békéscsabán az öttonnás, közepes szállítótartályos fuvarozást A kezdeti nehézségek után a vállalatok, üzemek megismerték a fuvarozási mód előnyeit és mindjobban igényelték ezt a korszerű, ■ háztól házig szállítást

A vállalatok érdeklődésére j

jellemző, hogy Békéscsabán a ■ feladott konténerek száma, ha | lassan is, de emelkedik. A kéz- 5 dő év után, amikor 330-at ad- j tak fel, tavaly már 726 rakott j konténert küldtek az ország j minden részébe. A fejlődést j tükrözi az is, hogy a Békéscsa- j bára érkezett és az onnan to- S vábbított rakott konténerek j aránya az 1973. évi 30 százalék- ■ ról tavaly már 43,1 százalékra j emelkedett

E fuvarozási módot tavaly ! Békéscsabán 8 vállalat vette • igénybe, közülük a legtöbbet a ■ ruhagyár, a kötöttárugyár és aj forgácsolószerszám-gyár adta j fel. De nemcsak vittek a vona- j tok konténert, hanem sokkal ■ többet hoztak is. 1974-ben 2117 j rakott konténer érkezett 20 vál- i lalat részére. Legnagyobb ío- : gadó a kötöttárugyár volt, de S a FÜSZÉRT, a Dél-ma gyaror- I szági Textilnagykereskedelmi • Vállalat és az orosházi Csősze- | relő Vállalat címére is jelentős § atónafi tonotóns? érkeaetfe.

A szállítótartályos fuvarozás Iránti igény ez évben tovább emelkedik. A békéscsabai és a környező települések üzemei és vállalatai között végzett felmérések kedvező eredményt hoztak, Több új vállalat jelentette be, hogy ez évtől áruit konténerben kívánja feladni. Így például a szeghalmi paplankészítő üzem is e korszerű fuvarozási módot választotta áruinak továbbítására.

Gell ért József

munkáért. Kerekes István műszaki igazgatóhelyettes az idei műszaki fejlesztés terveiről tájékoztatta a résztvevőiket. Elmondta, hogy gépek beszerzésére, a szállítás és rakodás korszerűsítésére, valamint a szak- és szerelőipar kisgépesítésére az idén 3 millió 200 ezer forintot fordítanak.

Az eredményes évzáró és as Idei feladatokat és gazdálkodást meghatározó konferenciát Galo~ vicz György szb-titkár zárta be,

P. P,

Tél-kezdés — februárban