Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

MÄS A MINISZTERHELYETTES VÁLASZOL AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐNEK (3. oldal) ©LÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS (3. oldal) KRÉTÁTÓL A MŰSZERIG (4, oldal) Az integráció és a vállalatok Az utóbbi években több ezer“ re emelkedett a két- és több­oldalú vállalati termelési koope­rációs és termékszakosodási »-gyezmények száma a KGST­* >rszá gokban. Az európai szo­cialista országok mai fejlett- cégi szintjén azonban, a kap­:solatok jelenlegi száma mégis­• sak a kezdetét jelzi a gazda­ági integráció elmélyülésének •— s erre az utóbbi években 'Talamennyi magas szintű KGST-plénum felhívta a fi­gyelmet. A becslések szerint a ermelési együttműködést szol­gáló kapcsolatok számát — a következő 5—15 évben — a háromszorosára kellene emel­ni ahhoz, hogy átfogóan meg­valósuljon a szocialista orszá­gok gazdasági integrációja. A vállalatoknál a gyártmány- vagy alkatrész-szakosodás, vágn­ia gyártási kooperáció az ered­ményes gazdálkodás távlati biz­tonságát nyújtja, a bizonyo­san eladható nagy sorozatok iasznát, és egyben csökkenti a szellemi és anyagi befekteté­sek kockázatát. Ez a kockázat pedig napjainkban —• közis­merten — nagyobb, mint ed­dig bármikor volt. A verseny- képesség normái alaposan megváltoztak a világpiaci ár­arányok módosulása miatt. A magasabb anyag- és energia- költségek csak a magasabb műszaki színvonalat megteste­sítő késztermékek árában té­rülhetnek meg. Tehát a külön­ben is gyors műszaki fejlődést ez a világpiaci „árrobbanás” most bizonyára tovább gyorsít­ja. A KGST-országok közötti kapcsolatokra is hat ez az ál­talános világgazdasági helyzet; a korábbinál magasabb hasz­nálati értéket kell adni egy­másnak az alap- és félkész termékekért, energiahordozó­kért. A fejlesztés átfutási ide­jének rövidítése, s egyben a befektetések biztonsága megkí­vánja tehát a nemzetközi egy ültműködésben rejlő lehető­ségek még alaposabb kiakná­zását. A szocialista országok gazdasági közösségében, a tag­országok nemzetgazdaságának mai színvonalán már a szük­séges feltételek és lehetőségek s rendelkezésre állnak az együttműködés fokozására. Ugyanakkor valamennyi tag­országnak érdeke az integrá­cióban rejlő előnyök gyors kiaknázása: nemcsak a nagy. közös beruházásokkal az ipar egészének fejlesztési idejét és a költségeket kell csökkenteni, hanem egy-egy gyártmány, gyártmánycsoport termelésében .és korszerűsítésében is a kooperáció további lehetőségét kell keresni. Az együttműködés bővítése­kor — vállalati körben — per­sze számottevő kölcsönhatás érvényesül: az a gyár, amelyik korszerűbb termékkel, termék- szerkezettel bír és jó minőség- bem készíti azokat —- könny eb­ijén talál partnert, könnyebben köthet valamelyik termékére : zakosítási szerződést, mint az a gyár, ahol a korszerűsítésben, a szervezésben, a technológiai fegyelmezettségben elmaradtak. Ezért lenne fontos az eddig I esetleg elmulasztott korszerűsí­tési teendők pótlása: gyárt­mányt, technológiát, gépparkot, szaktudást felülvizsgálva — mert most már végképp be­hozhatatlan hátrányba kerülhet a későn ébredő vállalat. Rá­adásul mindezt nemcsak a kö­vetkező 1—2 évre érdemes szá­mításba venni, hanem az ez­redfordulóig kell már az elő­relátás, a fon to1 gatás, a fej­lesztés irányáról és alapjai­ról. így tanácsos cselekedni, ak­kor is, ha ma még különböző pénzügyi, jogi és elszámolási gondok okozhatnak is fejtö­rést a közvetlen vállalati kap­csolatokban a közös, nemzetkö­zi termelési és fejlesztési prog­ramok szervezésekor. Elvégre ezek a következő években bi­zonyosan megoldódnak — a fejlődés természetes meneté­ben. Aztán meg egy sor ma­gyar gyár kitűnő gyártásszako­sítási és termelési kooperációs kapcsolatokat épített ki az utóbbi 2—3 évben, egyáltalán nem zavartatva magát attól, hogy ma még egyik-másik pénzügyi vagy adminisztrációs 'eladat nincs egységesítve a KGST-ben. Igaz, hogy ezek a vállalatok már 5—10 évvel ez­előtt azt nézték, merre fejlőd­nek a KGST-országok szük­ségletei, hogyan kapcsolódhat­nak ezek kielégítésébe és hol kapcsolódhatnak a KGST-or- szágok fejlesztési elképzelései­hez. Tájékozódtak, terveztek — itt-ott persze minisztériumi ösztönzésre is — s az együtt­működés megkönnyítésére fej­lesztették a gyártmányokat és a technológiát. Felkészítették magukat az integrációra és ez­zel egyben vonzóvá is tették a velük való együttműködést a partnerek szemében. Egy mindennapos hasonlat ehhez, hogy pontosabb legyen, miről van szó: ugye, labdarúgó is kétféle van: az egyiknek so­hasem lehet labdát adni, mert nem mutatja magát (aztán pa­naszkodik, hogy labdába sem rúghatott), a másik meg min­denütt ott van, nem is lehet másnak adni a labdát, mert ő érkezik időben, ő van mindig helyzetben, ö, a labdarúgó, a „csapat „integráns” része: ösz- szenőtt a csapattal, jól kiegé­szíti azt. né’külözhetetlenné tet­te magát, biztos helyet vívott ki magának... Az integrációban résztvevők nagy csapatában is csak az a vállalat számíthat „bérelt hely­re”, amely képes megőrizni kondícióját, rugalmasságát, kezdeményező és együttműkö­dő készségét. Gerencsér Féréssé Szovjet kenderfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe Mezőhegyesen Ä teljes rekonstrukció újafefe 490 dolgozónak nyújt munkaalkalmat Tegnap, február 27-én Tóth László, a Kenderíonó és Szövő­ipari Vállalat vezérigazgatója dr. Bakos Zsigmond könnyű­ipari miniszterhelyettes, Csatári Béla, a párt megyei bizottságá­nak titkára, Sényi Ferenc, a Textil Szakszervezet titkára, dr. Grestyák Gizella, a párt mező­kovácsházi járási bizottságának titkára, Fülöp Mihály, a megyei tanács mezőkovácsházi Járási Hi- vatalánák osztályvezetője, Soós j György, Mezőhegyes községi f pártbizottságának titkára, Kas­sai Béla, Mezőhegyes községi Tanácsa elnökének és a ken­dergyári dolgozók jelenlétében ünnepélyesen átadta a mezőhe- gyesi kendergyár szovjet gyárt­mányú, nagy teljesítményű kenderfeldolgozó gépsorát a termelőmunkának. Ezzel egy 100 esztendős szakasz zárult le a mezőhegyesi gyár történeté­ben. Most nyílt lehetőség arra, hogy a kenderfeldolgozásban könnyítsenek a dolgozók, első-1 sorban az ott foglalkoztatott nők nehéz, igen fáradságos fi- zikai munkáján. Déli 12 órakor néhány perc­re bekapcsolták a régi, a 100 éves tilológépsort. Ebből már csak 12 várta meg az új üzem­rész avatását azért, hogy ünne­pélyes keretek között vegyenek búcsút a régi technikától és in­dítsák el a termelést az új gé­peken. Tóth László vezérigaz­gató kiemelte Béres Sándor gyáregységigazgató és Kiss Já­nos telepvezető munkáját, a sze­gedi és a debreceni javítómű­hely dolgozóinak helytállását, sokszor két műszakba nyúló te­vékenységét azért, hogy az 1974 : szeptemberében elkezdődött re- j konstrukció december 20-ra a | műszaki átadásra kerüljön. A kendergyárban dolgozó szocialista brigádok — nők, férfiak — több száz óra társa- j eszközeire gyűjtsenek anyagi­akat. Az elnökségi ülésen megvi­tatták még a népfront téli po­litikai ismeretterjesztésének ta- , pasztalatait is. aaaeeaBaBaasaaaoaenoaaas>a<BB(Ba)aiannac)Qi»cana0aflRaa(i< Tavasz az ÁGROKER-nél Az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáról tárgyalt a Hazafias Népfroaf megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége csütörtökön tartotta soron következő ülését. Ott volt többek között Enyedi G. Sán­dor, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese is. Első napirendi pontként az MSZMP KB oktatáspolitikai határozatának eddigi teljesíté­sét, a további feladatokat vitat­ták meg. i a m Megyénkben kiemelt feladat- ; ként határozták meg az általá- 3 nos iskolai oktatás színvonalé- 3 nak javítását. Nagy eredmény, 3 hogy társadalmi üggyé vált a 3 határozat végrehajtása. Megye- 3 szerte 74 oktatási intézmény 3 kötött szerződést patronáló 3 üzemmel, szocialista brigáddal. 3 A patronálási mozgalom tártál- « ma sokat változott. Nem csak ío- ; rintjaikkal segítenek az üzemek, \ intézmények és a lakosok. A * társadalmi munkaórák tízezreit 3 dolgozták le az iskolák és óvó- 3 dák építéséért, szépítéséért. A 3 társadalmi munka és az „Egy 3 nap az iskoláért”, az „Egy nap 3 az óvodáért” mozgalom számlá- j jára befizetett pénz összértéke 3 megközelíti a 23 millió forintot. 3 • A társadalmi összefogás ered- 3 ményeként új tantermekkel bő- | vültek az iskolák, napközis £ konyhákat adhattak át rendel- 3 tetősének. A hátrányos helyzetű £ tanyasi gyerekek kollégiumba £ való elhelyezését is társadalmi £ összefogással biztosíthatja a 5 megye, hisz állami erőből nem I lett volna erre elegendő pénz. | Elmondották az elnökségi ülé- ■ sen azt is: az alapvető szemlél- 5 tetőeszközöket sikerült az isko- i Iákba beszerezni. így mód nyí- £ lik arra, hogy ezután a szak- £ rendszerű oktatás szemléltető- 3 dalmi munkával készültek » műszaki átadásra, melyet janu­árban a próbaüzem követett. A próbaüzem egy hónapig tartott. A gépek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a mezőhe- gyesiek hamar megtanulták ke zelésüket és két hét alatt annyi kendert dolgoztak fel, mint a régi gépekkel egy hónap alatt Jól vizsgáztak a szovjet gé­pek a nehéz fizikai munka könnyítésében. Ebből a gyár­ból az utóbbi fél évszázadban nagyon sok dolgozó nő rokkant­sági nyugdíjra kényszerült, mert a sorozatos balkezes mun­ka — a tilológépek mellett — nagyon igénybe vette a szívet. Érthető tehát, hogy a dolgozók nagyon örültek annak, hogy né­hány percre utoljára állhatnak e régi gépek mellé. Ma el is kezdik a még meg­levő 12-állásos tilológáp elbon­tását, azért, hogy a gyárbővítés tovább folytatódhasson. Kártoló, gerebenező és cérnázó gépeket szerelnek majd fel a megürese­dett műhelyrészbe, hogy a je­lenleg 200 dolgozót foglalkoz­tató gyár újabb 400 dolgozónak nyithassa ki kapuját. Mezőhe­gyesen munkaerőfelesleg van, A kendergyári rekonstrukció azért előnyös, mert a dolgozók helybeni foglalkoztatását segíti megoldani. Dr. Bakos Zsigmond könnyű­ipari miniszterhelyettes az ün­nepélyes üzembe helyezés után gratulált a mezőhegyesieknek, majd Békéscsabán a Pamutszö­vőben tett látogatást a megye vezetőinek kíséretében. ^ ^ isaaaaeaeQoeaEiaei QCDBQPOOOOQOOOQOSOOOGDÍ A jó idő hatására az AGROKER békéscsabai telepén már jócs­kán benne vannak a tavaszban. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva az idén sokkal többen vásárolnak a tavaszi mag- előkészítő és vetőgépekből. a szervestrágyaszóró gépekből és a különböző növényvédő gépekből. A kitűnő raktárkészletből a tavalyinál jobban kJ tudják elégíteni az igényeket. A telek- gerendás! Vörös Csillag Tsz-ben március 6-án a tavaszi gépek­ből bemutatót rendeznek (Fotó: (öeményl/

Next

/
Thumbnails
Contents