Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-26 / 48. szám
Szalagavató hál Két hét a 2. Ukrán Front útján 9 A farsangi bálák sorából minden évben kiemelkednek a középiskolák szalagavató báljai. Szombaton este a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola diákjai, a szülők, a meghívott vendégek zsúfolásig megtöltötték az ifjúsági és úttörő- ház nagytermét. Pontban 7 órakor félsorakoztak az idén maturáló negyedikesek és szemben a harmadikosok, majd 164 érettségi előtt álló diák mellére tűzték fel a kék szalagot. A szalagfeltűzés ünnepélyes pillanata után a középiskola diákjainak egy csoportja szép, ízléses tánckoreográfiát mutatott be Tomka Jánosné testnevelő tanár betanításában. A nagy sikerű bemutató után a Family, .együttes zenéjére a táncoló fiatalok vették birtokukba az ifjúsági ház nagytermét. A kitűnő hangulatú diákbálon jól szórakoztak a fiatalok. Rendelet a középfokú oktatási intézményekről Á középfokú oktatási jntöményekről szóló korábbi törvényére jű rendelet végrehajtási lemdelkezéseit a Minisztertanács kiegészítette. Eszerint a szakmunkás-bizonyítvánnyal, egészségügyi szakiskolai, valamint gépíró és gyorsíró iskolai végbizonyítvánnyal rendelkező, továbbá az egészségügyi középfokú szaktanfolyamokon szakmai képesítést (oklevelet) szerzett dolgozók szakmai képesítésük alapján és a szakközépis— De azta-n ne hazudozz itt nekünk, hallod-e i — Én nem hazudok. Ez valóság, bizony isten. Kiabáltak, hogy húzd meg. húzd meg. — Te is kiabáltál, mi? — En igazán nem. De bizony isten, én nem. Pedig kiabált. De ha beváltaná ezeknek, még csakugyan felakasztanák. — A zsidók kiabáltak, mi? Háát... Én, ugye. azt nem •ndom. De nemigen csak zsidók. Azt nem lehet mondani, hogy csak zsidók. a karszalagos tiszt elnyomta a cigarettáját, s hír leien, összehúzott szemmel, azt kérdezte: — Te gyerek. Mit kerestél te Pesten egyáltalán? Hogy kerül'él te Pestre? — Én?... A nénémet kerestem. — Azt hazudtad, te csirkefogó, Németországba menekült ... — Magda igen. De én Mari nénémet kerestem. Má~ta néném is ott lakik különben, Pes en vaiaPo1, iskolába iár az egyetemre. De őneki n<m tudtam a címét. Cs^k a Mari né- némét tudtam. Magda írta fel. De aztán ötét se leltem már odahaza. Marit, ö meg valami zászlóssal menekült, azt mondják. — Hány nénöl van neked? — Nekem hat. Testvérek vagyunk mink, a többi mind larrv lett. ••vettek. kóla esti vagy levelező tagozatán folytatott kiegészítő tanulmányok útján szerezhetik meg a középiskolai végzettséget. Az érettségi-bizonyítványban szakmai képesítésként a szakmunkás-képesítést, illetőleg az egészségügyi szakiskoláiban (szaktanfolyamon) vagy a gépíró iskolában szerzett képesítést kell feltüntetni. A rendelet hatályba lépett. (MTI) — Nem vagy te cigány, te? : — Nem én. Református. Ezen is mosolygott a tiszt. ■ Aztán megint szigorúra váltott ■ a hangja: : — Egyszóval, mik vannak • azokon a ... plakátokon ... ? ■ Tudsz te olvasni egyáltalán? : — Persze, hogy tudok. Ol- s vasásból kettesem volt ne- ; kém. | — Miket írtak a plakátra a ■ kommunisták? — Miket?... Hát, hogy gyű- • lés lesz. meg szabadság, meg ■ ilyesmiket. Meg, hogy földet • osztanak. : — Kiknek? A zsidóknak? ■ Ezt a nyilas kérdezte, ' aki 5 bekísérte az irodára. — Lehetséges. Lehetséges, : hogy a zsidóknak, én, ugye, * azt nem tudhatom. Bár nem- 5 igen csak a zsidóknak ... itt se ! igen van, a faluban, annyi zsi- ; dó, mert itt is kidobolták... ; tesmane^őtt. vagy mikor. Hogy ! földretorm lesz. csak még had- : műveleti terület. De utána le- ! hét íratni, ha megjön a ren- • delet, azt dobolták. • — Itt dobolták? — Itt hát. A községháza j előd. Meg a temotomnál is. j — Ilyesmivel aztán roégbo- s lorvWák a néoet — mondta a • legidősebb, a kopaszodó. — Ne- ■ künk kellett volna ezzel kéz- ! dení, roston az eleién. Nesz- , tok. a nagybirtok, a tiétek. » Felosztani mind C^száz vagy • ez«- boMnn felül, mind. F' böi parázs veszekedés tá- • snadt, (Folytatjuk) g A szovjet emberek és a proletár internacionalizmus Poltava után Harkov következett. Ivan Ivanovlcs kíkísért az állomásra. Három óra múlva érkeztünk Ukrajna második legnagyobb városába. A vonat a déli pályaudvarra futott be. Impozáns, hatalmas épület, tágas csarnokokkal, tekervényes aluljárókkal, ahol szinte soha sem szűnik meg a forgalom, csak néha lecsendesül, hogy percek múlva újra zsúfoltságig megteljen valamennyi. o Harkov, Szovjet-Ukrajna egykori fővárosa jelentős kulturális és gazdasági központ. Egymillió-százhuszonötezer lakosa van. Számos ipari üzeme közül legnagyobb a traktorgyár, a szállitógépgyár, a turblhagyár, a villamosgépgyár, a kábelgyár és a kerékpárgyár. A 300 éves város nevezetes főiskoláiról és kutatóintézeteiről is. A Gorkij egyetemnek és a Lenin Műszaki Főiskolának külföldi hallgatói is vannak. Georgi) Nyikltovics Leonov, az ukrajnai Pravda harkovi tudósítója, aki az állomáson fogadott, majd végigkalauzolt a városon a szerkesztőség gépkocsiján, érdekességként jegyezte meg, hogy a város nagy szülöttjét, Hrihorij Szkovorodát, az ukrán nyelv úttörőjét és neves filozófust milyen kaoesolat fűzte Magyarországhoz, ö volt ugyanis egykoron a tokaji orosz borvásárló bizottság lelkésze. És bejárta hazánkat. Megnéztük a DzerzsinszkiJ teret. Ez Harkov jelképe és büszkesége. Létesítését Dzerzslnsz- klj kezdeményezte. A világ egyik legnagyobb tere. Hossza 750 méter. Itt épült a Szovjetunió első felhőkarcolója, az Állami Ipar Palotája. Égbe nyúló óriási épülettömb. A háborúban nagyon megrongálódott, ám a felszabadulás után hamarosan helyreállították. Számos új középület, színház, lakóházak egész sora épült a felszabadulás után. A régi Harkov egyre kisebb területre szűkült. A műemlékek védelmére azonban nagy gondot fordítanak. A 90 méter magas harangtorony a Napóleonon aratott 1812. évi győzelem emlékét idézi, dallamos harangszava óránként végighullámzik a városon. A képzőművészeti múzeum csarnokában őrzik Reoin A zaporozsel kozákok levelet írnak a török szultánnak című alkotását. Leonov elmondotta, hogy a város sokat szenvedett a második világháborúban. A megszálló fasiszták rettegésben tartották a lakosságot. Ennek ellenére erőteljesen bontakozott ki s partizánmozgalom, s még a kir végzések sem rettentették visz- sza a szülőföldjüket szerető embereket. Munkások, egyetemi tanárok, orvosok egyaránt kivették részüket a hősi harcból. G. Gy. Mescsonyinov orvosprofesz- szor életét kockáztatva gyógyította a'sebesült partizánokat. A várost 1843. augusztus 23--án szabadította fel a 2. Ukrán Front. Rövid városnézés után utunk az Ukrán írószövetség harkovi szervezetének Csernyisevszklj utcai székházába vezetett. Itt találkoztunk Georgi) Kansztantyi- novics Szemjonov íróval, az Iz- vesztija tudósítójával. űw hajú, megfontolt beszédű ember. Olyan, aki ismeri a szavak súlyát, hatását és tud Is velük bánni. Az életéről beszélgettünk és arról, hogyan létt íróvá- Húsa- éves volt, amikor kitört a háború. A tengerészeknél szolgált Majd egy katonai lap tudósító- I ja lett. Leszerelés után Harkovban telepedett le. — A háború után kezdtem irodalommal foglalkozni. Pontosabban szólva 15 évvel ezelőtt. Egy napon a lányom azzal tért haza az iskolából, hogy a barátnőjének az édesapja a spanyol polgárháborúban harcolt. Utánanéztem a dolognak. Kiderült, hogy a harkoviak közül sokan részt vettek a spanyol polgárháborúban. Beszéltem olyanokkal, akik személyesen ismerték Zalka Mátét. A legendás hírű Lukács tábornok Harkovban is többször megfordult. Ez inspirált első könyvem megírására, címe: Harkovtól Barcelónáig. Eddig négy könyvem jelent meg. — Mi a négy könyv fő mondanivalója? — A proletár internacionalizmus. Ez egyik jellemző tulajdonsága a szovjet embereknek. Mind a négy könyv szereplői a szovjet hatalom neveltjei, hiszen valamennyien még gyerekek voltak a forradalom idején. A spanyol polgárháború idején a szovjet fiatalok százával jelentkeztek a nemzetközi brigádokba. Hősi helytállásuk a szovjet emberek proletár internacionalizmusának magasztos bizonyítéka. Ezek tények. A polgárháborúról szóló könyveimet dokumentumok alapján írtam. G. Ny. Leonov is író. A háború tette azzá. Több könyve jelent meg a szovjet felderítők hősies helytállásáról. A háború után elvégezte a pedagógiai főiskolát. Szálfa termetű, életvidám ember. Parasztcsaládból származik. Szmolenszk megyében egy kis faluban született. Mikor a fasiszták elfoglalták Ukrajnát, önként jelentkezett a 1 nővérével a Vörös Hadseregbe. . 19 éves volt. Kitörölhetetlen j fájdalomként törnek fel benne ! az emlékek. — Hirtelen szakadt ránk a háború. Egy reggelen ágyúdörgésre ébredtünk. Hamarosan elterjedt a hír a faluban, hogy közelednek a németek. Meneküljön hát, aki csak tud. Sokan nem akartak menni, a szüleim sem. Reménykedtek, hogy békén hagyják őket. A fiatalok többsége azonban elment. A bátyám beállt partizánnak. Én a nővéremmel a többi menekülővel tartottam. Valami különös kalandnak tetszett az egész. Hónapok múltán egy falubeli ismerős levelet hozott anyámtól. Ez a levél szörnyűséges dolgokkal volt tele, melyeket a megszálló katonák műveltek a faluban. Nem kíméltek sem öreget, sem gyermeket. Felgyújtották a házakat. És ekkor elfogott a gyűlölet a fasiszták ellen. Azt hiszem ekkor váltam felnőtté. egy pillanat alatt. Anyám levele tett azzá. Most is őrzöm ezt a levelet. Leonov a 2. Ukrán Front egyik hadosztályánál felderítőként harcolt. A győzelem napján az a megtiszteltetés érte, hogy a 2. Ukrán Front katonájaként részt vehetett a Vörös téren rendezett díszszemlén. Felejthetetlen pillanatok voltak azok. — Magyarország felszabadítására hogyan emlékszik? — Nehéz harcok’ folytak Magyarországon. Különösen Dunántúlon. 1945 februárjának valamelyik napján történt Aba faluban. Az a hír terjedt el, hogy a németek kivonultak a faluból. Mi, felderítők parancsot kaptunk, kémleljük ki, mi a valóság. Tizenöten voltunk. A köd leple alatt belopakodtunk a faluba. Az egyik háznál egy lány állított meg minket. Kézzel-láb- bal magyarázta, hogy ne menjünk tovább, mert a közelben németek vannak. Majd behívott a házba, valamennyiünknek egy- egy szelet kenyeret adott, s vágott dohányt nyomott a zsebünkbe. Ha tovább megyünk, a németek észrevesznek bennünket. Tulajdonképpen az életünket mentette meg. Sokszor gondoltam rá. Akkor még arra sem volt időnk, hogy megkérdezzük a nevét. A németek hamarosan támadni kezdtek. Másnap nagy csata volt arrafelé. Vajon mi lett abból a lányból? Túlélte-e a háborút ?... (Folytatjuk) Serédi János — Daniss Győzi» G. K. Szemjonov ,,Jelszó: Spanyolország" című könyvében méltó emléket állít a spanyol polgárháborúban részt vett szovjet internacionalistáknak. A nemzetközi brigádokban sok harkovi fiatal harcolt. Közöttük volt Nyikolaj Pavloviéi, Zsuravl- jov, a hős pilóta is Zalka Máté, a legendás hírű Lukács tábornok a spanyol fronton szovjet elvtársaival
