Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

Rét és fél millió forint OTP-hitelt kaptak a múlt évben a magánkereskedők, kisiparosok Vajon a magánkéra kedők ée' kisiparosok tevékenysége ho­gyan egészíti ki az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem munkáját? Miként tesznek eleget az állami kötelezettség­nek, milyen áralkalmazási gyakorlatot folytatnak? A ta­nácsok betartják-e az ipar- igazolványok kiadására vonat­kozó irányelveket? Többek kö­zött ezekre a kérdésekre ‘ kere­sett választ a közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 76 magánkereskedő­nél és 43 kisiparosnál tartott vizsgálata során. Külterületre nem szívesen mennek A magánkereskedők száma az utóbbi években csökkent 1970- ben S3S-en dolgoztak megyénk­ben, 1974-ben pedig 803-en. Számottevő csökkenés volt , az asztalos, kárpitos és a cipész szakmában is. De ez a megál­lapítás más, a lakosság részére közvetett áruértékesítő tevé­kenységet folytató kisiparosok­ra is vonatkozik- Ok: a lei örege­dé«, az utánpótlás hiánya. Nö­vekedés elsősorban a lakosság ellátása szempontjából nem je­lentős szakmákban következett be, ás elmúlt évekhez képest több a divat-, kötöttáru és rö­vidáru boltok száma. Ugyan­csak több » gépi, kézi hurko­ló. A magánkereskedők tevé­kenysége kiegészíti a szocialis­ta kereskedelmet, javítja a la­kosság «hatását, állapították j«eg a népi'' ellenőrök. Első­sorban ez vonatkozik a zöld­ség- m gyurnöléskeréskédökre. A lakosság ellátásában a leg­kevesebb, szerepé- • •• .•* haaznált- cikk-kereskedőknefe van, Még kiegészítő tevékenységként se jöhet számításba. Hiszen * városokban a szocialista keres­kedelem (különösen a bizomá­nyi áruházak üzletelj sok ol­csó cikkét hoznak forgalomba. A kisiparosok egy része a la­kosság részére, megrendelésre termel árut, illetve időközön­ként értékesít is, Áruválaszté­kuk azonban minimálj«, I-eg- több esetben speciális igénye­ket elégítenek ki. go százalé­kuk javító, szolgáltató tevé­kenységet végez. Megyénkben még a legkisebb községben »ne* -motnöpólhely­zet ben a magánkereskedelem, kivételt képez Békéscsabán a díszállat-kereskedő. A magán- kereskedők egymás közötti ver­senye nem alakult ki, mert egy-egy szakmán belül nine* sok kiskereskedő, sőt egyes szakmákból hiány van­A Belkereskedelmi Miniszté­rium 1968-ban irányelveket adott ki a kereskedelmi háló­zatszükségleti terv elkészítésé­re. A tanácsok azonban csak 1974-ben készítették #1 a ter­veket. A hálózídszütoséglati tervekben nem jelölték meg a szakmák területi elhelyezését, hanem csak azt, hogy milyen szakmákból mennyi magán- kereskedőre lenne szükség. Ezek a tervek nem valósultak meg, Sokan olyan területre kértek működési engedést, ahol a szövetkezeti és az álla­mi kereskedelemnek kiterjedt hálózata van, A kérelmezők inkább elálltak szándékuktól, minthogy külterületre fogadja­nak el iparigazolványt. A ké­relmek jetentős része vásározó, niaeozó tevékenységre irányult. A kereskedelem swsmnontiából fehér fo’+ok felszámolása lassú. A tanácsok wem fejtettek ki megfelelő propagandát. A hálő- zatszüksegleti tervek készítésé­be .nem vonták be az érdek- képviselő ti szervet, a KIOSE-t. 25 engedélyt vontak meg Az utóbbi években jelentős segítséget kaptak a kisiparo­sok és magánkereskedők az OTP-tői, 1973-ban 20 magán- kereskedő és 103 magánkisipa- res mintegy 2 és fél millió hi­telt vett fel. A múlt évben is hasonló nagyságú hitelt kap­tak­A hitelek odaítélésénél fi­gyelembe vették az érdekkép­viseleti szervek javaslatait. Ha­sonlóképpen járnak el az innr- igazoiványok kiadásánál, illet­ve visszavonásánál a tanácsok. Minden esetben kikérik a Kiosz és a KISOSZ vélemé­nyét. Adó- és SZTK-hátralék miatt 197,3-ban 4, 1974-ben pe­dig 7 magánkereskedőtől von­ták m«g az iparengedélyt. Ugyancsak az állammal szem­beni kötelezettség elmulasztása miatt vonták meg a múlt év­ben 33 kisiparostól az ipar- igazolványt A magánkereskedők és a kis­iparosok ellenőrzése nem rend­szeres, állapították meg a népi ellenőrök. Az ellenőrzések .el­sősorban a fogyasztói árakra, a profil betartására, a fogyasztói érdekvédelemre vonatkoznak. A hatékonysággal is baj van, ugyanis utóvizsgálatra ritkán kerül sor. Kivételt képez Bé­késcsaba, ahol az T. ‘fokú ható- ' sag rendszeresen tart ellenőr- f ■■■zésékét, A ....jegyzőkönyvezett r endellenesség megszüntetésére . határozatot honnak. Utóellen­őrzéseket azonban itt is rit­kán tartanak, A szarvasi já­rásban viszont a tanács az utóellenőrzésekre ja fokozott gondot fordít, Vizsgálatokat végez a Keres* kod élmi Felügyelőség is, még­pedig a megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályának mun­katerve alapján, de figyelembe veszi az ’ Országos Kereskedel­mi Fe’ügyelőség irányelveit is Elsősorban az üzletkörök be­tartását, az árképzést, az árak minőségét, valamint a bizony­latok helyességét ellenőrizték. A felelősségre vonás sem ma­rad el. A múlt évbep a Keres­kedelmi Felügyelőség 41 ma­gánkereskedőnél és kisiparos­nál tartott ellenőzést és 8 esetben szabott ld pénzbírsá­got. Rendszere« és eredményes vizsgá’atot végeznek a köz­egészségügyi szervek, A hiá­nyosságok megállapítását ál­talában utóellenőrzések köve­tik. Súlyosabb esetekben gza- ( hélysértési eljárásokkal és pénzbírságok kiszabásával sze­reznek érvényt az egészségügyi szabályok betartásának. Az élelmiszeripari tevékenységet folytató kisiparosoknál évente egy-egy alkalommal tart vizs­gálatot a megyei Élelmiszer El­lenőrző ég Vegyvizsgáló Intézet, Legtöbb rendellenesség a pe­csenyesütőknél fordul elő. A múlt évben a megvizsgált 15 mintából 5 nem felelt meg a követelményeknek, az intézet szabálysértési feljelentést tett. Eltitkolt árubeszerzésre utal,, : A magánkereskedők és a kisiparosok a* áruk beszerzé­sét nem mindig igazolják meg-i felelően. Több esetben a be­szerzett, illetve értékesített termékeknek csak egy részét számlázzák, elfeledkeznek a nyilvántartásról, ami végered­ményben eltitkolt árubeszer­zésre utal. Van ugyan arra is példa, hogy az árubeszerzésről nem kérnek számlát A népi ellenőrök' azt ie megvizsgálták, hogy miként alakítják ki a fogyasztói ára­kat. Azok, akik az árubeszer­zést számlával nem igazolják, az eladási árat csak a szocia­lista kereskedelemben alkal­mazott árakhoz viszonyítva le­het megítélni. A NEB-vizsgálat kirívó eltéréseket nem állapí­tott m«g- A zöldség-, gyümölcs­kereskedők általában a keres­let és kínálat, valamint a szo­ciálisa kereskedelemben érvé­nyesített árak szerint alakít­ják ki a fogyasztói árakat. A vegyeskereskedőknél az alkal­mazott árak csaknem teljesen azonosak a nagykereskedelmi vállalatok számláiban feltünte­tett fogyasztói árakkal. Leg­gyakoribb az áreltérítés a di­vat-, kötöttáru-kereskedőknél Gyakran meghaladják a szocia­lista kereskedelemben alkal­mazott árakat. Az osztályé* termékeknél % az l. osztályra vonatkozó árakat alkalmazták. A fix- és a maximált árakra vonatkozó szabályokat azonban nem «értették meg. Sok esetben azonban nagyon magas árrést alkalmaznak. A lakosság ré­szére áruértékesítő ás termelő kisiparosok termékei a szabad­áras cikkek körébe tartoznak, A kötelező árvetéseket gyak­ran csak hiányosan készítik el. A, cipészek és a csizmadiák p piaci kínálat és kereslet hatá­sára „engednek” a kalkulált fogyasztói árból, A vizsgálat kitért a kisiparo­sok és a magánkereskedők adóztatására, is. Az általános jövedelemadó-bevallások csak részben közelítik meg a szak­mákban elérhető jövedelmeket, állapították meg a népi ellen­őrök, Az adókivet# nagy rész­ben becslés alapján történik. A vizsgálatot összegezve a megyei Ncpi Ellenőrzési Bi­zottság több fontos javaslatot tett, hogy a magánkereskedők és a kisiparosok tevékenysége hatékonyabban egészítse ki a szocialista kereskedelmet és a kisipari szolgáltatások terén mutatkozó foghíjakat. Éppen ezért nagyobb nyomatéket kapjon a jövőbeli az az elv. hagy a magánkereskedők azo­kon a területeken kapjanak működési engedélyt, ahol a la­kosság ellátása ezt ténylegesen indokolja. A megyei illetókhi- vata'nak a szémlamegőrzési, a számlaieadési, könyvelési, il­letve bevételi nyilvántartások vizsgálata sorén szigorúbban kell élj áraié a mulasztókkal szemben. Az I. fokú hatóságok­nak pedig rendszeresen kell ellenőrizniük a magánkereske­dők és kisiparosok tevékeny­ségét, Meredi János 1 gnajmBBsa IMS, FEBRUÁR ü, Változó feltételek — változó szabályozók A Közgazdasági szabályzók­nak az a szerepük és fel­adatuk, hogy a vállalatok tevékenységét, gazdálkodását a népgazdasági tervcélokkal össz­hangban befolyásolják, azok teljesítésének szolgálatába állít­sák. Éppen ezért a szabályzók bizonyos részét évről évre a népgazdasági tervben megfogal­mazott konkrét feladatokhoz igazítják. Ebben az évben -*■ a koráb­biakhoz képest — a közgazda­sági eszközökkel való szabályo­zás szélesebb területén léptet­tek életbe módosításokat. Ennek alapvető indokai: árrendsze­rünkben érvényesíteni kellett a tartás jellegű világpiaci anyag­ár-emelkedéseket; 1975-ben a fő feladat a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének javítása, takaré­kosság az energiával, az anyag­gal, a pénzesaltözcklsel, a devi­zával, A változásokat áttekintve a termelői árrendezéssel kell kez­denünk a sort Egyrészt: a ter­melői árak i# szabályozók, más­részt: a változtatások jelentős része az árrendezéshez kapcso­lódik, A részleges termelői ár-, rendezéssel csupán a hazai ár­arányokat módosítottuk, a nyersanyagok új árai többnyire így is alacsonyabbak a világ­piaci áraknál. Az árrendezéshez kapcsolódó első számú .módosí­tás az eszközlakötésd ■ járulékíi- zetée újbóli szabályozása, amelynek eredményeként 12 milliárd forinttal csökken a vállalatok járulékfizetési kötele­zettsége. j, s valószín öleg csak át­menetileg alkalmazandó pénzügyi szabályzó az anyagár-különbözed termelési adó. A belföldi és a külföldi anyag- és energiaárak közötti különbség az elmúlt évben vis­szás helyzetet szült: az anyag- igényes termékek tőkés piaco­kon való értékesítése magas nyereséget biztosított a vállala­tok számára. Az ilyen — nép­gazdasági szinten veszteséggel, ráfizetéssel járó — export lehe­tőségét. az új termelői árak acim küszöbölték ki, ezért került sor a már említett termelési adó bevezetésére. Ennek lényege, hogy egyes anyagok — színes és vaskohásza ti termékek, szerves éüi szervetlen vegyipari anyagok, könnyűipari alapanyagok —, va­lamint az azokból készített ter­mékek kivitele esetén a világ- piaci és a belföldi ár különbsé­gét — illetve annak meghatá­rozott részét — termelési adó­ként kell befizetni. Ennek az intézkedésnek csak másodlagos célja a vállalatok munkájuktól függetlenül keletkezett nyere­ségnek részbeni elvonása, alap­vetően arról van szó, hogy men­tesítsük a népgazdaságot attól a veszteségtől, amely a belföl­di ámde szinten tartésahoa, a szükséges támogatásból adódhat, A hatvanas évek végén — máamüyen anyagárak és be­szerzési lehetőségek közepette — jelentősen szűkítettük a köz­ponti gazdálkodás keretébe tar­tozó termékék körét. Most, füg­getlenül az árrendezéstől, indo­kolt volt ezt ismét bővíteni, s ily módon is rábírni a vállalato­kat a takarékost gazdálkodásra. anyagi elhasználásra. Így például módosult a termékforgalmazás rendje a kőolajtermékeknél — az Országos Anyag- és Árhiva­tal meghatározta az egyes ága­zatok beszerzési kontingenseit, a vegyipari termékeknél és a vaskohászati termékeknél, ame­lyeket a felügyeleti szervek osztanák fel vállalataik között. Egyrészt felülvizsgálják a; fel- liassmáló ágazatok,- vállalatok 1973, évi vaskohászati tarmék- igónyét, másrészt egyes vasko­hászati termékek—a hiánycik- kekről van szó, melegen henge­relt áru, idomacél, acélcső, he­gesztett cső, ötvözött és ötvözet­len lemez és szalágtöbblet- f elhasználásáért 10 százalékos mértékű eszközlekötési járulék- pótlékot kell fizetni. Ez is át­meneti „szabályzó”, a készlet­gazdálkodás javulása és a vi- lágpicai helyzet nörmalizáiódésa automatikusan szükségtelenné teszi majd alkalmazását. ódosítást jeleni az is, hogy megdrágul a pénz, pon­tosabban a hitel, Köztu­dott, hogy a tőké» pénzpiacokon jelentősen emelkedett a kamat­láb. Bnnek konzekvenpiáit a belföldi hitelezésben i* érvénye­síteni kellett. Az állami .kölcsö­nök és a beruházási hitelek ka­mata változatlan maradt, a for- gőeídközhitelék kamatlába azon­ban 1,5 százalékkal magasabb lett, hasonlóképpen anoké a be­ruházási hiteleké, amelyekkel konvertibilis devizát igénylő gépvásárlásokat finanszíroznak. Az eddig ismertetett intézke­dések a szabályzó rendszer ko­rábban is alkalmazott elemeit, eszközeit módosítják, A 6/1978. PM számú rendelet, amely a tartalékalapból történő egyszeri befizetésről intézkedik,' nem so­rol Ható az előbbiek közé. A nép­gazdaság gondjainak,' problé­máinak jelentős része a költ­ségvetésre nehezedik, s az 1974. évi nyereségből kötelezően kép­zendő tartalékalap .elvonásának nyilvánvaló célja a költségvetés pozíciójának javítása, bevételei­nek növelése. A, vállalatok kb. 8 milliárd forintot fizetnek majd be a költségvetésbe. (A tartalékalapból történő egyszeri befizetés a nyereséggel gazdál­kodó vállalatokat kevésbé érin­ti, as L074, évi mérleget vesz­teséggel zéró vállalatoknak azonban gondot okozhat ez • váratlan elvonás.) A résaieges termelőd árren­dezés, az eszközleikötési járulék módosítása, írt anyagárkülönbözetd termelési adó, a kamatláb-emelés, a tar­talékalap egyszeri elvonása nem érinti közvetlenül a vállalati jö- vréelemszabályozá* rendszerét, azzal csak áttételes kapcsolata van. A vállalati jövedelem- és bérszabályozás előírásai nem változtak. Az előzetes »/ámítá­sok: szerint az ipar társadalmi termékének értéke ebben az év­ben folyó áron kb. 13 százalék­kal, a nyeresége mintegy X2 szá­zalékkal nő, a keletkező részese­dési alap az iparban lehetővé teszi az átlagbérek ás a köz­vetlen azemélyi jövedelmek — népgazdasági tervvel összhang- fean levő — növelését. (íaranuőlgyi Jatvá Egymillió forint értékű társadalmi munka Február 18-án Kleken tanács­kozást tartottak s halyi óvo­dák, iskolák é« más intézmé­nyek vezetői. Ezen a nagyköz* sági tanács elnöke tartott tá­jékoztatót, többek között a Jsöb- se-fejlewtogi terv felhasználá­sáról, Ez évben több minit egy­millió forintot költenek orvosi rendedé korszerűm totere és sor kerül a különböző oktatást in- teamáwyek, valamint a közvt- lágftés felújítására. Elkészültek a több nyelvű felíratok, m* tyetots * hedyeaaek ki a közűitozmtfnyekhen. a ta­nács meghirdette a Tiszta, vi­rágos Elekért mozgalmat az elmúlt évben, molynak igen szép eredménye volt, A lakosság több mint egymillió forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett. Ezen a megbeszélésen is csatlakoztak a felhívásihoz a résztvevőik és vállalták, hogy a nevelők, szülők közreműködé­sével a» összes oktatási intéz­ményt a nyári hónapokban rendbe Itoazák, szépítik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents