Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

A KSH megyei igazgatóságának jelentése ^folytatás as 1. Maír&l) A szocialista ipar negyedik öt­éves termelési előirányzata 46— 48%. Négy év alatt 36%-kal nőtt a termelés. Az ötéves terv tel­jesítéséhez 1975-ben kb. 8—9%- ; ital kellene növelni a terme­lést az előző évhez képest Az 1974. évi termelés dina­mikusabb növekedéséhez nagy­ban hozzájárultak a kapacitás- növelések és a termelékenység ijimelkedése. Az év folyamán több jelentős beruházást helyez­itek üzembe. Például Békéscsa­bán: új cserépgyárat, kötöttáru üzemet; Orosházán: síküveggyá­rat; Gyulán: harisnyakötő üze­met tejporszárítót; Békésen: j A cikk megnevezés« Kőolaj, te Földgáz, millió a# Égetett tégla, millió db Égetett cserép, millió db Konzervipari és háztartási idényüveg to Húzott síküveg, 1000 ms Öntött síküveg, 1000 m2 Különleges hőszigetelő ablak­üveg, m2 Kötöttáru, t© Férfiing, 1000 dfe> Kolbászfélék, to Vágott baromfi, to Feldolgozott tojás, 1Ö00 db Cukor, te* Gyümölcskonzerv, t© Ebből: gyorsfagyasztott, te Főzelékkonzerv, te Ebből s gyorsfagyasztott t® Az ipar termelése összességé-, ->en a keresletnek megfelelően: .»lakúit. Az értékesítés ugyanis — folyó árakon — 13%-kal ha­ladta meg az előző évit Az egész évi értékesítés 30%-át a :iagy- és kiskereskedelem, 28%- tát a külkereskedelem, részére, a ‘.öbbit más ágazatok, köztük a saját ágazata számára és a la­kosság részére teljesítette az ipar. Figyelembe véve, hogy a bel­földi keresletet néhány cikk például a gyulai kolbász) kivé- j telével lényegében kielégítették, 'vállalati és népgazdasági szem­pontból Is kedvező, hogy egyes iparcikkek exportját jelentősen növelték például egyes üveg­ipari termékekből 1974-ben két- .láromszorosát exportálták az előző évinek, kötöttáruból 33, gyulai kolbászból 10, vágott ba­romfiból 15, tojásból 102%-kal i többet adtak át a külkereskede- • íam részére, mint egy évvel ko­rábban Egyes fehérneműkből és gyümölcskohzervekből azonban kevesebb került a külföldi pia­cokra, * mezőgazdasági gépgyártó üze­met. Az új kapacitásbelépések jelentőségét mutatja, hogy pl. a síküveggyár termelése 2%- ban befolyásolta a szocialista ipar 1974. évi termelésnöveke­dését. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés egy év alatt 7,5%-kal emelkedett, ami kb. 70%-ban fedezte a termelésnövekedést. A fontosabb cikkek termelé­se — a kereslet-kínálati viszo­nyokkal összefüggésben — a kö­vetkezőképpen alakult; Az 1974. évi 1974 termelés 1973 mennyisége %-ábaa 96 986 84 S83 85 152 88 109 114 55 478 1®4 1900 új termék 2 31® 69 58 709 138 2 612 103 3 293 85 3 851 125 18 235 117 94 911 141 47 347 102 4 221 115 1487 12© 29 911 106 9 59® 194 A szocialista iparban 1974-ben átlagosan 57 000 főt foglalkoz­tattak, ebből 43 400 munkást. Előbbiek száma 3,3, utóbbiaké 3,1%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A munkások átlagos havi keresete az állami iparban 2510, a szövetkezetiben 2150 forint volt, 7, illetve 8%- kal több, mint 1973-ban. Isme­retes, hogy 1973-ban az állami ipar munkásainak bérét közpon­ti intézkedésre emelték, s en­nek figyelembevételével is 8%- kai emelkedtek a keresetek. A nehéziparba és az élelmiszer­iparba tartozó üzemeknél a munkások átlagos havi kérésé- j te meghaladta a 2600 forintot is. j A szocialista iparban foglal- j koztatottak 88%-a az állami, j 32%-a a szövetkezeti iparban dolgozik (Országosan 86—14 az arány). Másrészt a dolgozók 36%-a a nehéziparban, 41%-a a könnyűiparban, 19%-a az élei-! Műszeriparban, 4%-a az úgyne-: vezett egyéb iparban áll alkal­mazásban. 1 Mezőgazdaság — Értékesítés A mezőgazdaság bruttó ter­melése 1974-ben — előzetes szá­mítás szerint — kb. 5%-kal halad­ja meg az előző évit. A terme­lés négy év átlagában kb. 27— 29%-kal haladta mag az 1966— 1970. évek átlagát, úgyhogy a mezőgazdaság termelése már meghaladta a negyedik ötéves tervidőszakra élőirányzott növe- kedés mértékét is. A termelés­nek a tervezettnél dinamiku­sabb emelkedését nagyban elő­segítették a nagy kapacitású, korszerű állattenyésztési baru­Megnevezés Termésátlag, q/ha Búza Kukorica Cukorrépa Termésmennyiség, 1000 to Búza Kukorica Cukorrépa Az állattenyésztés termelési értéke 1974-ben kb. 10%-kal ha­ladta meg az előző évit. Külö­nösen a sertéstenyésztés és a sertéshústermelés nőtt erőtelje­sen. A szarvasmarha-tenyész­Megnevezés A szarvasmarhák száma, 1000 db Ebből: tehén A sertések száma, 100® db Ebből: koca A kocaállomány a kisüzemi gazdaságokban csaknem 18 000 ^waMfasa esőkként A megye házások, az iparszerű növény­termelési rendszert szolgáló gé­pi beruházások, a szárító- és tá­rolókapacitások bővítése, s az agrotechnikai eljárások állandó javítása. Búzából és kukoricából eddig 1974-ben termett a legtöbb. Cu­korrépából a vártnál! kevesebb termett, bár az előző évit meg­haladta a termelés, minőségileg azonban jóval elmaradt attól.: E fontos három főnövény tér-. méseredményei a következőkép­pen alakultak: 1973 1974 37,7 36,9 50,0 52,8 298,7 345,® 494,1 508,9 628.6 663,1 438,2 533,6 tésben az 1973-ban megindult fejlődés folytatódott. 1974 vé­gén a szarvasmarha-állomány 29, a sertésállomány 60%-át a kisüzemekben (háztáji, kisegítő gazdaságok stb.) tartották. 1973 1974 év végén 119,9 123,7 49„6 49,3 892,1 901,6 83,S 63,8 összes kocaállománya azonban még mindig magasabb az 1973. évet megelőző évekénél. A mezőgazdasági üzemek nö­vényi termékekből kevesebbet, állatokból és állati eredetű ter­mékekből azonban jóval többet Megnevezés Vágómarha, to Vágósertés, to Baromfi, to Tehéntej, hl Tyúktojás, 1000 db A negyedik ötéves tervidő­szak első négy évében a ter­vezett 20—22%-kal szemben évenként átlagosan kb. 44 Vo­kal többet értékesítették a me­zőgazdasági üzemek, mint az 1966—1970. évek átlaga volt. Közlekedés — Hírközlés A vasúti közlekedés korsze­rűsítésének egyik legjelentősebb eredménye a Szajol—Löikösháza közötti vasútvonal villamosítá­sa, amely 1974 végén fejeződött be. A közúti közlekedés jármű- állományát növelték, s összeté­tele is korszerűbb lett a koráb­binál. 1974-ben a közúti áru- szállítás 12%-kal, az autóbuszok személyszállítása 8%-kal emel­kedett. Az utasforgalom 38%-a a helyi járatokon bonyolódott le. Békéscsabán és Orosházán bővítették a helyi autóbusz-köz­lekedés viszonylatainak a számát 7-tel, illetve 4-gyeL A megyében levő távbeszélő főállomások száma 3, a mellék- állomásoké 5%-kal volt több, mint 1973-ban. A távbeszélő fő­állomások számának bővítése lassúbb ütemben halad az öt­éves tervezettnél. Foglalkoztatottság — Jövedelmek A megye — mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — szociálisul szektorában a foglal­koztatottak száma 3%-kai emel­kedett 1973-hoz viszonyítva. Az iparban a létszáfn, az átlagos­sal azonos mértékben, a keres­kedelemben 7, a szállításban 8, a szolgáltatások területén pe­dig 9%-kal emelkedett. Az épí­tőiparban és a mezőgazdaság állami szektorában 1-2%-ktal csökkent a foglalkoztatottak szá­ma. 1974-ben a munkaerőmoz­gás a termelőágazatokban mér­séklődött, a nem termelő szfé- j rá ban növekedett. 1974 júliusa- ■ tói a kereskedelemben is beve­zették a 44 órás munkahetet.; Ez különösen azért jelentős, mert a dolgozók kb. 60%-a nő, s több mint egy harmada 30 éven aluli. A munkások és alkalmazottak együttes, átlagos havi keresete 8%-kal emelkedett 1973-hoz ké­pest. Ezen belül az iparban, építőiparban és a szolgáltatás­ban 7, a szállításban 9, a mező- gazdaság állami szektorában 11, a kereskedelemben 5%-kal nőt­tek a keresetek. A lakosság 1974, évi pénzbe­vétele összesen 10%-kal, ezen belül a bér- és bérjellegű be­vételek 8, a mezőgazdasági ‘ ter­meléssel kapcsolatos bevételek 13, a társadalombiztosítás címén történt folyósítás összege 25%- kal emelkedett. Utóbbi nem tar­talmazza a nyugdíjakat. A pénz­ben! társadalmi juttatás jelen­tős emelkedését befolyásolta, hogy 1974 közepén felemelték a két gyermekesek családi pótlé­kát, s még az év elején a gyer­mekgondozási és anyasági segé­lyeket. A lakosság takarékbetét-állo­mánya 1974 végén 2,6 milliárd forint volt, 16%-kal több, mint egy évvel korábban. Ugyanak­kor hitelállománya 13%-kal emelkedett. Kiskereskedelmi forgalom — Áralakulás A kiskereskedelem 1974-ben 7,7 milliárd forint értékű forgal­mat bonyolítóit le, folyó áros 12, értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az összes értékesí­tés végül is 6%-kal meghaladta az 1973. évit. Értékesített mennyiség 21 717 89 246 24 277 763 614 113 351 197« 1973 %-ában 79 134 110 104 133 változatlan áron számolva 10%- kal többet, mint égy évvel az­előtt. A negyedik ötéves terv­időszakra 53%-as forgalomemel­kedést irányoztak élő. Négy év alatt 46%-kal növekedett a for­galom. 1974-ben a megyében egy lakosra 17 820 forint kiske- reskedelmi forgalom jutott, eb­ből 10 230 forint az iparcikkek értéke. Iparcikkekből a megye lakossága fajlagosan annyit vá­sárolt, mint az országos átlag, a szomszédos megyék lakosságá­nál azonban többet. Ez a fo­gyasztás korszerűsödésének ked­vezőbb alakulására mutat. Egy év alatt a bolti élelmi­szerek forgalma 10, a vendéglá­tásé és a ruházati cikkeké 9—9, a vegyes iparcikkeké (köztük a tartós fogyasztási cikkeké) 16%- kal emelkedett. A lakosság 1974-ben az előző évhez viszo­nyítva több tejet, sajtot, keve­sebb vajat vásárolt. A nyers húsból, 16, sörből 15%-kal töb­bet, borból 3%-kal kevesebbet értékesítettek. A lakosság kü­lönösen a IV. negyedévben, azon belül főként decemberben vásá­rolt nagyobb mértékben ru­házati cikkeket. Nagy volt a kereslet lakástextíliák, szőnye­gek, ágyneműk stb iránt A tartós iparcikkek közül jelentő­sebben emelkedett a személy- gépkocsi, centrifuga, porszívó, lemezjátszó, magnetofon forgal­ma. A kiskereskedelem az év so­rán több alkalommal árenged­ménnyel forgalmazta árukészle­teinek egy részét ami a lakos­ságnak összesen 15 millió forint^ megtakarítást jelentett A megyében, a munkások és szellemiék élelmiszerfogyasztói árszínvonala (szeptember vé­géig) 1,9%-kai volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az idény­áras cikkek átlagos árszínvona­la a szabadpiacokon éves szin­ten 4,7%-kal, a boltokban 1,2%- kal volt magasabb az előző évi­nél. A teljes fogyasztói árszín­vonal a megyére vonatkozóan még nem ismeretes. Országos átlagban a tervezett kereten be­lül: 1,9%-kal emelkedtek a fo­gyasztói árak átlagosan. Lakásépítés 1974-ben a megyében összesen 3010 lakást építettek, az előző1 évinél 16%-kal kevesebbet. Ezen belül a községekben 28, a vá­rosokban 5%-kal volt kevesebb az épített lakások száma. A megyében átlagosan az új la­kások 87, a községekben 97. a varosokban 79%-át magánerő­ből (beleértve az OTP-kölcsönt is) építették. Különböző okok miatt csaknem 750 lakást meg­szüntettek. Az új lakások 89%-a kettő vagy több szobás, vízveze­tékkel 82, csatornavezetékkel 85, gázvezetékkel 29%-a ellátott. 1971—1974 között 13 800 la­kást építettek a megyében, ami meghaladja az öt évre tervezet­tet. Az új lakások 48%-át a vá­rosokban, ezen belül 18%-át Békéscsabán építették. Társadalmi szolgáltatások A kommunális ellátás legdi­namikusabban fejlődő területei 1974-ben a vezeíékesgáz-ellátás és a csatornázások voltak. A háztartási gázfogyasztók száma 15%-kal emelkedett. Az év fo­lyamán 19%-kal bővült az ösz- szes csatornahálózat hossza, g 21%-kal a bekapcaott Msásafe száma.' Az összes vfevezetéM csőhálózat 1974 végén 6%-kal volt hosszabb mint egy évvel korábban. A belső vízszereléssel, rendelkező hálózatba bekapcsolt lakások aránya időarányosan lassabban emelkedik az ötéves tervezetthez viszonyítva. Az ilyen lakások aránya 1974 végén 14%-os volt. A lakosság egészségügyi ellá­tása a tervezettnél lassabban javul. Orvoshiány miatt az év végén 10 olyan orvosi körzet volt, ahol helyettesítéssel látták el a feladatokat. Fokozódott a szakorvosi rendelőintézetek igénybevétele. 1000 lakosra 3%- kal több szakorvosi rendelőóra és 5%-kal több gyógykezelési eset jutott. A fekvőbeteg-ellátás jelentő­sebb javítása csak a kórházak fejlesztése után várható. A meg­levő intézményeik figyelembevé­telével az ellátottság nem kielé­gítő. A kórházakban 3%-kal több beteget ápoltak, minit 1973- ban, ugyanakkor 100 kórháiá ágyra 1 orvossal kevesebb ju­tott. Egyes osztályok, mint pl. a bel-, ideg-, valamint Békéscsa­bán és Gyulán a szülészeti-nő­gyógyászati osztályok különösen zsúfoltak. Ez utóbbi az élve szü­letések számának több mint 20%-os emelkedése is befolyá­solta. Az állandó jellegű bölcsődék befogadóképessége 1974-ben 11%-kal bővült Megyei szinten a bölcsődei helyek száma a je­lentős fejlesztés ellenére még el­marad a tervezettől. 1974 végén a megyében 204 óvoda műkö­dött. Az év folyamán mindegyik városban (Békéscsabán kettőt is) létesítettek óvodát, s még né­hány községben is. Az óvodai befogadóképesség 7, az óvodás gyermekek száma 5%-kal nőtt egy év alatt. Az óvodás gyer­mekek megfelelő elhelyezése a városokban még mindig prob­léma. Békésen, Békéscsabán és Orosházán nagy a meglevő óvo­dák zsúfoltsága. Az 1965 utáni születések emel­kedésének következménye, hogy a jelenlegi tanévben, az előző­höz viszonyítva valamivel több, összesen 42 800 gyermek járt az általános iskolákba A létszám­növekedés csak az alsó tago­zatra korlátozódott. Például a 8. osztályt végzők száma (5200) mintegy 200-zal kevesebb lesz az előző évinél. Az általános isko­lai tanerők száma is emelkedett néhány főveL A közéoiskolák tanulóiét?;zá­rna kb. 3%-kal kevesebb lett (7720 fő). A gimnáziumokban 6%-kal kevesebben, a szakkö­zépiskolákban 2%-kal többen ta­nulnak, mint az előző tanévben. A negyedik évfolyamot várha­tóan 1800 tanuló fejezi be, szá­muk 7%-kal kevesebb lesz az egy évvel korábbinál. A fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya mindkét iskolatípusban emelkedett. A tanerők száma változatlan. A Szarvason levő két felső fokú oktatási intézményben összesen mintegy 1000-an foly­tatják tanulmányaikat. Ebből az óvónőképző intézetben a nap­pali és a levelező tagozatokon együttesen csaknem 600-an. 1974-ben a lakosság érdeklő­dése fokozódott a színházi és filmszínházi előadások iránt. A színházi előadásokat 10%-kal többen tekintették meg, mint a korábbi évben, s egy előadásra 350 látogató jutott átlagosan. A filmszínházi előadásokon 7%-kal többen vettek részt az előző évi­nél. A megye 6 múzeumában ösz- szesen 70 kiállítást rendeztek, amelyeket átlagosan 3200-an te­kintettek meg. Legtöbb látogató­ja a Gyulai Erkel Ferenc Mú­zeumnak volt BÉKÉS MIüTELs^l 2|

Next

/
Thumbnails
Contents