Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

Világ proletárja^ egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ANtfCS LAPJA 1975. FEBRUAR 25., RED© Am: 1,20 forind SXX. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM i.T***i*l*n*,"^*>*,**<lw^*'-—-IJ J' .■ 1 !.i|L!niiiagl!!:ÜJi «'■" 11 ‘* LJJffÜffJ.llJrr ........... . "I II itemuJSEB81 JI.HP■■■'' ''Jl'.FTTIIMIWE J1uWU..liJB'.l..V..ÜBB A MEGYEI PÁR Tr&1 Z OT T SÁG rtS A MEGYE MÄS SZERKESSZE!« VELÜNK (9. oldal) OTP-HITEL ^ te A KISIPAROSOK (7. oütía!) SS HOGYAN MONDJAK OROSZUL... (4. oldal) i ,m --------­í z 1374. évi gazdálkodásban elért eredmények nagyban hozzájárulnak a IV. ötéves terv megyei célkitűzéseinek teljesítéséhez, illetve iű'teíesüéséhez - Egyes társadalmi jellegű szolgáltassak fejlődése azonban laeséhb az ellrányzolteál A Kőxpomli S/aiisxiikai Uívaiaf BéSiés megyei Tgnsgafnit*ganak 1974. évi jelenlése a megye gazdasági és íátsadnlmi fejlődéséről A negyedik ötéves tervidő­szak utolsó előtti évében a gaz­daság és a lakosság életkörül­ményeinek fejlődését főbb ösz- j szefüggésekben a következők jellemezték: — az ötéves tervidőszak ele­jén érvényesített korlátozások után, 1974-ben a beruházási te­vékenység élénkült; — az ipar termelésnövekedé- űében főként a kapacitásbővíté­sek és a termelékenység-emel­kedés hatására 1974-ben ütem­váltás következett be, amelyhez hasonló növekedés 1975-ben biz­tosíthatja az ötéves terv telje­sítését; — az építőiparban lényegesen javult a termelékenység, s je­lentős eredményeket értek el a lakásépítés kivitelezési idejének csökkentésében; — a mezőgazdaság — a ter­mészeti tényezők esetenkénti kedvezőtlen hatásai ellenére — növelte a termelést, s lényegé­ben kiegyensúlyozottan biztosí­totta a lakosság és a népgazda­ság különböző ágazatainak alap­anyaggal (áruval) való ellátását; — a közúti közlekedés szállí­tókapacitása és teljesítménye to­vább nőtt, a vasúti közlekedés területén pedig a szajol—lökös- házi vonal villamosítása nem­csak a megye számára, hanem aépgazdaságilag is jelentős; — a hírközlés a fejlesztés el­lenére elmaradt az előirányzat­tól, a főállomások létesítése las­súbb ütemben halad az öt évre tervezettnél; — 1974-ben jelentősen emel­kedett a születések száma, s az előzetes adatok alapján elsősor­ban a természetes szaporodás kedvezőbb alakulásával az úgy­nevezett lakónépesség száma egy év alatt nem csökkent; — a lakosság kommunális — elsősorban víz-, csatorna- — jellegű ellátásában, továbbá az egészségügyi ellátásban az öt év­re előirányzotthoz viszonyítva lassúbb ütemű a fejlődés. A termelés és az ellátás te­rületeit 1974-ben részleteiben az alábbiak jellemzik: Beruházás — Építőipar 1974-ben a tanácsi beruházá­sok pénzügyi teljesítése folyó­áron 16. a szövetkezeti szekto­roké 25%-kal haladta meg az előző évit (A megye teljes kö- a& beruházási adatai még nem állnak rendelkezésre*) A taná­csok főleg a kommunális és ke- ; reskedelmi létesítmények fej- j lesztésáre fordítottak nagyobb összeget, a szövetkezeteknél viszont az ipari és a mezőgazda- sági beruházások összege volt jelentős. A beruházási tevékeny­ség még mindig nem volt prob­lémamentes. Az építéssel össze­függő beruházásoknál továbbra is vontatott volt a kezdési és a befejezési munka. A gépbeszer­zéseknél gyakran előfordult a késői szállítás és a szükséglete­ket sem tudták mindig kielégí­teni. Még nem javult a kívánt mértékben a tervező, beruházó, kivitelező szervek együttműkö­dése. Bizonyos törekvések és eredmények viszont már tapasz­talhatók a költségelőirányzatok csökkentésében. A szocialista építőipar 1974- ben csaknem 900 millió forint értékű termelést végzett, amely­nek volumene 3,6%-kal halad­ta meg az előző évit. Ezen be­Losouczí Pál és Fock Jeni fogadta az osztrák külügyminiszteri lül: az állami építőipar 4,3, a szövetkezeti 2,1%-kal növelte termelését. Az építőipari mun­kások száma átlagosan 3%-kal volt kevesebb, mint 1973-ban. Ezt a „létszámkiesést” és a ter­meléstöbbletet az egy építőipari munkás által végzett termelés 7,2%-os emelkedésével pótolták, illetve biztosították. A Békés | megyei Állami Építőipari Válla­lat az ötéves tervidőszak ed­digi szakaszában 1974-ben adott át legtöbb lakást (1105-öt). Je­lentős eredménye a vállalatnak, hogy 1970-hez képest a felére csökkentette a lakások átlagos kivitelezési idejét. Ebben jelen­tős szerepe volt az építési tech­nológia változtatásának is. A szocialista építőiparban dolgozó munkások átlagos havi keresete 2600—2700 forint között alakult, s 8%-ka] haladta meg az 1973. évi átlagát, amely köztudottan tartalmazza az akkori, közpon­ti intézkedés alapján végrehaj­tott béremeléseket i®. Spar A megyében települt szocialis­ta ipar termelése 1971—1973. között évente kb. 7%-kal, 1974- ben 11,0%-kal emelkedett. Az ífflO9fflOO0DOOOOOO00aOBOQQBQOBBBBOO00Oi9OOBeesiBQ( állami Ipar 10,6. ezen belül a ta­nácsi ipar 13,0%-kal, a szövet­kezeti ipar 12,2%-kal növelte termelését t973-hoz viszonyítva. (Folytatása a 3. oldalon) Púja Frigyes külügyminiszter meghívására vasárnap — a dél­utáni órákban az osztrák légi- társaság menetrend szerinti re­pülőgépével — Budapestre ér­kezett hivatalos látogatásra dr. Erich Bielka, az Osztrák' Köz­társaság szövetségi külügymi­nisztere. Ütjára elkísérte fele­sége. A miniszter kíséretében var dr. Ludwig Steiner, az osztrák külügyminisztérium po­litikai igazgatója is. Hétfő délelőtt kezdődtek meg a magyar—osztrák külügymi­niszteri hivatalos tárgyalások, s a programban szerepel egye­bek között négy különböző — konzuli, bűnügyi jogsegély, ki­adatási és bizonyos utaskategó­riák vízumdíjának eltörléséről szóló — egyezmény aláírása is a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között. Dr. Erich Bielka és kísérete hétfőn délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. A koszorúzáson jelen volt Nagy János külügyminiszter - helyettes, Kelemen Lajos, a Fő­városi Tanács elnökhelyettese, dr. Nagy Lajos, a Magyar Nép- köztársaság bécsi nagykövete és Farkas Mihály ezredes, a buda­pesti helyőrség parancsnoka. Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn az Országházban fogad­ta dr. Erich Bielkát, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kül­ügyminiszterét. Foci; JenS, a Minisztertanács elnöke szintén fogadta az oszt­rák külügyminisztert (MTI) Békés megyében is jól halad a népfrontmunka m környezetvédelemért igen eredményes közösségi összefogást sikerült elindítani a környezetvédelmi társadal­mi őrszolgálat kialakításában, amelynek kezdeményezője a Hazafias Népfront Országos El­nöksége mellett működő kör­nyezetvédelmi munkaközösség volt. Itt mondták el, hogy hasz­nosan tevékenykedik a központi környezetvédelmi ifjúsági klub, amelynek (a főváros mintájára) már alakulóban vannak terü­leti — megyei, városi — rész­legei is. » | A népfrontmozgalom égisze alatt valamennyi megyében erőtelje­sen folyik a környezetvédelmi 'fflBBBBOOBBBSBflBBBBBBBBBBQBBQBBBDOOBeOOfflÜBB®# QDQ 0 ® SIBQ0OBQ8BOGOOOB0 0001300 DO OB S ÓBB BfflfflíiOQO' A mezőgazdaság szolgálatában A tavaszias Időjárás hatására megkezdődött a ' repülőgépes nő ényvédelmi szolgálat is. A me­zőkovácsházi repülőtérről — az időjárástól füg­gően jelenleg átlagosan 40-szer szállnak föl na- I I ponta Egy felszállás alkalmával 15 mázsa kálisőt1 visz m arival Orsóval Lajos repülőgép-vezető, hogy az Űj Alkotmány Tsz földjeire szórja munka, s — a munkaközösség értékelése szerint — különösen kiemelkedően Békés, Borsod, Somogy, Vas és Veszprém me­gyében. Veszprémben a társa­dalmi őrségek szervezésében, Békésben a környezeti ártal­mak felszámolásában, Somogy­bán pedig az ifjúságnak a kü­lönböző környezetvédelmi ak­ciókra való mozgósításában ér­tek ei jó eredményeket. An­nak, hogy a környezetvédelem közös ügy, jó propagandát je­lentett a születőben levő kör- nyezetvédelini kerettörvény előzetes megvitatása: társa­dalmi fórumokon összesen 32 helyen — területileg: két me­gyében, hat ipari központban és a főváros több kerületében — vitatta meg a munkaközös­ség, összesen mintegy 2000 résztvevővel. A vita anyagát — a lakosság részéről elhang­zott hasznos javaslatokat, érté­kes észrevételeket — eljuttat­ták az illetékes miniszteri umok- .hoz. A munka profil szerinti tago­lására a környezetvédelmi mun­kaközösség öt szakbizottságot alakított: víz- és talajvédelmi; levegőtisztasági, táj- és erdővé­delmi; urbanizációs; társadalmi őrszolgálati; valamint oktatási, propaganda és módszertani szak- bizottságot. Fontos programpont a nemzetközi kapcsolatok erősí­tése, elsősorban a Szovjetunió­val és a szocialista országokkal. A népfront munkaközössége már eddig is sokat tett azért, hogy a környezetvédelem társa­dalmi ügy legyen hazánkban. Felkeltette a tiszta, szép ország igényét az emberekben, s máris tömegeket mozgósít a környezeti I ártalmak elhárítására, elsősor­ban a városokban és az iparvi­dékeken. Ennek a munkának a hatásfoka nagymértékben növe­kedni fog, ha megalakulnak a megyei, a városi és a községi bizottságok és környezetvédelmi őrségek, a társadalmi bázis pe­dig jócskán kiszélesül az ifjúság egyre nagyobb mérvű bekap­(Fotó: Demenyí i csolódása révén. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents