Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
MA roöLGOzm CSAK PONTOSAM, SZÉPEN... (3. oldal) KÉTMILLIÓ DOLLÁROS MEGTAKARÍT ÁSSÁL... (3. oldal) KÉT HÉT A 2. UKKÄN FRONT ÜTJÄN <5. oldal) Alkotó légkörben élünk üaráísági nagygyűlés A magyar-szovjet barátsági együttműködési éi kiicsüiüs segítségayÉitási egyezmény megkötésének 27. évfordulói^ tiszteletére Sorsfordulókra emlékezni ;enerációs kötelesség. A sors- : ordulók a legtöbbször nem kötődnek csupán csak egyet j an naphoz. Évek füzére hör« r ózza magában a világégés ángjának visszfényét; sem- : niböl teremteni akarás jó ke-. : ej-veit vagy — közelebb ke■ -ülve korunkhoz — már a ■ etők világító ablakán meg• sillanó holnapi-fényeket. Ha azt mondjuk: negyvenes, vek, a háborúra gondolunk, ; Isaták sorsdöntő heteire, napsaira. Ha felnőttek vagyunk, ia már nem a húszas éveinket tapossuk, akkor fel tétiéiül ezek a képsorok vonullak el előttünk. Hiszen a nai, érettebb generációnak még élmény-közeli mindaz mi a negyvenes években • örtént, nálunk is, a világban :s. Aki azonban akkortájt vagy még később született, ■ innak ezek a kifejezések, esemény-idézések már inkább i tanulni való dátumok egymásutánját jelentik. S ami itt lényeges; kinek “linek a saját sorsa is benne 'an abban, hogyan, miként emlékezik vissza életének er- •e a szakaszára. A visszaemlékezéseknél keléssé tűnik elő; vajon az gyén, a múlt kockáit egymás mellé rakosgató, menynyit, milyen részt vállalt magára lepergett évtizedeink- 'női? Jóságaikból, hasznukból. 'IjS persze, a bajokból is. Ugyanakkor viszont országos Kórsunk és közös sorsunk — a mi ennek a sorsközösségnek ma is a legjobb erejét érzékelhetjük —, hogy a múló évtizedek egyaránt a békét, az előbbrelépést, az élet konszolidál tságát hozták nekünk. Mindannyiunknak. Harminc év immár az em- lékeznivalónk. Amiben most élünk: a hetvenes évek. Ha egyetlen mondatban kellene jellemezni ezt a kort, megakadnának a rutinos, az ősz-. •Jzefüggéseket könnyen elemző történészek is. Mégis: találunk olyan jellemző momentumokat, olyan, mindenkit kivétel nélkül és közelről is érintő folyamatokat, amelyek a korszak sajátos karakterét segítenek megjeleníteni. Az egyik ilyen fontos, közös vonása napjainknak, a hetvenes évek közeliének hazánkban: olyan nyugodt, alkotó légkör uralkodik az országban, amely nem egyetlen nap szülötte —, hanem korszakos eredményünk. Az országot járó ember, a jelenségeket értőn elemző, aa emberi megnyüafkozásokat gonddal figyelő, ezernyi példát láthat maga körül mindennek az igazolására. Olyasmit például, hogy egy tervezőmérnök, aki papírra vetette egy kétezer fős lakóte- ! lep körvonalait, elmegy utána a helyszínre, kijár az építkezésekre, menet közben is változtat, módosít az elképzelésein, jobbítja a munkáját. Aztán nagyon meglepődik és kicsit tiltakozik is, amikor az i adott város tanácstagjai úgy ! döntenek: legyen az ő neve ] s bevésve azon a táblán, mely a lakótelep megszületőének körülményeit megörökítette. Vagy egy másik, ugyancsak nem egyedi példa. Élelmiszerüzletek szomszédágában lakók több megyében, sorozatosan szóvá tették: miért is égetik el, szórják a szemétbe azt a rengeteg göngyölegfélét, dobozt a lakosság szeme láttára —, amit pedig még egyszer használni ehetne. Ha összegyűjtenék, ha törődnének a sorsával. Az észrevételek azért hangzottak el, mert sokan úgy érezték: kötelességük „besegíteni” az ország közös gondjainak a megoldásába. Kötelességük tenni, alkotni — egy- egy hasznos, okos, takarékoskodó javaslatot megfogalmazni. Az „alkotás” szó sohasem szűkíthető arra, hogy most ; valami nagy, valami monu- i mentális, valami utolérhetet- i len szülessék. Az, hogy nyu- j godt szívvel megállapítjuk: a 1 mi hazánkban alkotó, jó légkör uralkodik, s a XI. párt- kongresszusnak lesz miről — ; fejlődésről, előrehaladásról is, gondjaink elemzése mel- j lett — tanácskoznia; mindez folyamatosságot, korszakosságot feltételez. Folyamatos, teremtő erőt a munkában. Ezzel párhuzamosan: lendületet, jó akarásokat, a részvállalás szándékát és készségét az egyénekben, foglalkozásra, korra, iskolázottságra való tekintet nélkül Azt a pezsgést, dinamizmust, teremtő lendületet, amelyet észlelhetünk mindannyian és mindennap. Kezdve azon, ahogyan reggel a rádió hírt ad valami új, jó gyári ötletről, — egészen addig, hogy versenyvállalások, felajánlások, egyéni ambíciók is egyformán ösztönöznek; a mind jobban, mind ötletesebben, mind alkotóbb lendülettel végzett munkára. B1 A Magyar—szovjet Baráti • Társaság Országos Elnöksége, az MSZMP X. kerületi bizottsága és az Egyesült Villamosgépgyár párt-, gazdasági és társadalmi vezetősége kedden barátsági nagygyűlést rendezett a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezménye megkötésének 27. évfordulója tiszteletére. Az ÉVIG művelődési házában megtartott ünnepi gyűlés elnökségében helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Marjai József külügyi államtitkár, Király Andrásáé, a Budapesti Pártbizottság titkára, s Kőbánya politikai és társadalmi életének képviselői. Az elnökség tagja volt továbbá F. K. Iscsenko altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselője és V. V. Orosz, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa. A magyar ós a szovjet himnusz hangjai után dr. Baranyai Pál, a X. kerületi pártbizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Nagy Mária, az MSZST főtitkára mondott ünnepi beszédet. A többi között kiemelte: A Magyar Népköztáp- siság és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményének aláírása óta eltelt esztendőik a tények sokaságával igazoltak: a magyar és a szovjet nép barátsága, együttműködése, testvéri kapcsolata kiállta az idők próbáját, mindenben megfelel népeink kölcsönös érdekeinek. Hangsúlyozta: A barátság, a segítségnyújtás szálai messzire nyúlnak vissza a magyar és a szovjet nép történelmében. Népünk örök hálával emlékezik a szovjet nép hős fiaira, akik mér- hetetlen véráldozatok árán a ! második világháborúban nemcsak saját országukból verték I ki a fasiszta támadókat, hanem Európa sok országát, köztük hazánkat is felszabadították a fa- I sizmus igája alól. Országunk a Szovjetunió szövetségese lett, biztonságunkat, szuverenitásunkat az a hatalom szavatolja, amely a kontinens legerősebb országaként került ki a fasizmus elleni háborúból. A továbbiakban aláhúzta: a 27 évvel ezelőtt létrejött egyezmény nemcsak országépítő munkánk biztonságát szavatolta, harem a Szovjetunióval való gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés Olyan forrásait is j megnyitotta, amelyeknek a ki- \ aknázása lényegesen meggyorsította haladásunkat, előnyösebb feltételeket teremtett a szocializmus építéséhez. Életünk minden területén tapasztalhatjuk, hogy a magyar—j szovjet kapcsolatok — amelyek- j nek internacionalista alapelveit | ás legfontosabb céljait 27 éwe! ezelőtt illesztettük a barátság I szerződés jogi keretébe — ele | vénén élnek, gyümölcsözőek, ,i megbízható, nyugodt jövőt* i mutatnak, holnapunk kiapadha • Katlanul gazdag forrását jelen tik. Amikor azt mondjuk, hogy ápoljuk és fejlesztjük barátságunkat a Szovjetunióval, ezze. azt fejezzük ki, hogy hűék ma radunk eszméinkhez, a marxiz mus—leninizmushoz, a szocia * lizmushoz, a békéhez, a népe!: felszabadításának ügyéhez, a:; imperializmus elleni harchoz —- hangsúlyozta Nagy Mária. Ezután V. V. Orosz, a Szovjet ■ unió magyarországi nagykövet - ségének tanácsosa köszöntött» meleg szavakkal a nagygyűlés résztvevőit. Méltatta az egyezmény jelentőségét, amely — min . mondotta — fontos szerepet játszott a szovjet—magyar és a : egész szocialista közösség kap csolatainak fejlesztésében és erő sítésében. Hangoztatta: A szov jet nép életében minden ilyei. évforduló újabb állomást jelen : az országaink közötti testvér barátság megszilárdításában. Méltatta az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és Magyarország közötti együttműködés dinami kus fejlődését, bővül a szakszer vezeteink és a kommunista ifjúsági szervezeteink között együttműködés. Jelenleg Magyarország minden megyéjének és Budapestnek is van testvér- városa a Szovjetunióban; ebben a nemes munkában, orszá gaink és népeink barátságának elmélyítésében nagy munkát végez a Szovjet—magyar és a Magyar—szovjet Baráti Társaság. A továbbiakban Janicsek Fe rencné, az ÉVIG szocialista bri - gádvezetője szólt a nagygyűlés résztvevődhez. Az ünnepség aii | Intemarionálé hangjaival ért vé get. (MTI) Aláírták az e’ső magyar—szovjet földgázszerződést A magyar—szovjet kormányközi hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás alapján dr. Russai István, a MINERALIM • PEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója és J. A. Viszlouszov, a SZOJUZGAZ EXPORT Külkereskedelm. Egyesülés elnökhelyettese Bu. da pesten kedden szerződést ír; alá, amely 600 millió köbméte- - földgáz szállítását irányozza élő a Szovjetunióból Magyarország ra, 1975. folyamán. Az aláírt szerződés alapján ?. Szovjetunió a kőolaj és a vil lamos energia mellett újabb fontos energiahordozó szállítá sát kezdi meg. amely nagymértékben hozzájárul hazánk energiáéi’átásához és vegyioarun' fejlődéséhez. A szovjet földeá:, a hazánk felszabadulnának 30 évfordulójára megépülő „Test- vAritío-" gázvezetéken érkezik Magyarországra- (MTT» Növekszik a munkások száma Szeghalmon A Csepel Autógyár szeghalmi gyáregysége fejlesztésének hatására növekszik Szeghalmon m iparban íogla&oztatottak száma. A munkáslétszám növekedésével a várossá fejlődés alapköveit rakják le a szegbal unlak. Felvételünk a gyáregység S-es számú csarnokában készült, ahol Diesel-adagoló fúvóka- jjperselyekeí készítelek (Fotó: ©eaméayj)
