Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

MA roöLGOzm CSAK PONTOSAM, SZÉPEN... (3. oldal) KÉTMILLIÓ DOLLÁROS MEGTAKARÍT ÁSSÁL... (3. oldal) KÉT HÉT A 2. UKKÄN FRONT ÜTJÄN <5. oldal) Alkotó légkörben élünk üaráísági nagygyűlés A magyar-szovjet barátsági együttműködési éi kiicsüiüs segítségayÉitási egyezmény megkötésének 27. évfordulói^ tiszteletére Sorsfordulókra emlékezni ;enerációs kötelesség. A sors- : ordulók a legtöbbször nem kötődnek csupán csak egyet j an naphoz. Évek füzére hör« r ózza magában a világégés ángjának visszfényét; sem- : niböl teremteni akarás jó ke-. : ej-veit vagy — közelebb ke­■ -ülve korunkhoz — már a ■ etők világító ablakán meg­• sillanó holnapi-fényeket. Ha azt mondjuk: negyvenes, vek, a háborúra gondolunk, ; Isaták sorsdöntő heteire, naps­aira. Ha felnőttek vagyunk, ia már nem a húszas évein­ket tapossuk, akkor fel tétié­iül ezek a képsorok vonul­lak el előttünk. Hiszen a nai, érettebb generációnak még élmény-közeli mindaz mi a negyvenes években • örtént, nálunk is, a világban :s. Aki azonban akkortájt vagy még később született, ■ innak ezek a kifejezések, esemény-idézések már inkább i tanulni való dátumok egy­másutánját jelentik. S ami itt lényeges; kinek “linek a saját sorsa is benne 'an abban, hogyan, miként emlékezik vissza életének er- •e a szakaszára. A visszaemlékezéseknél ke­léssé tűnik elő; vajon az gyén, a múlt kockáit egy­más mellé rakosgató, meny­nyit, milyen részt vállalt ma­gára lepergett évtizedeink- 'női? Jóságaikból, hasznukból. 'IjS persze, a bajokból is. Ugyanakkor viszont országos Kórsunk és közös sorsunk — a mi ennek a sorsközösség­nek ma is a legjobb erejét érzékelhetjük —, hogy a múló évtizedek egyaránt a békét, az előbbrelépést, az élet konszolidál tságát hozták nekünk. Mindannyiunknak. Harminc év immár az em- lékeznivalónk. Amiben most élünk: a hetvenes évek. Ha egyetlen mondatban kellene jellemezni ezt a kort, meg­akadnának a rutinos, az ősz-. •Jzefüggéseket könnyen elem­ző történészek is. Mégis: ta­lálunk olyan jellemző mo­mentumokat, olyan, minden­kit kivétel nélkül és közel­ről is érintő folyamatokat, amelyek a korszak sajátos karakterét segítenek megje­leníteni. Az egyik ilyen fon­tos, közös vonása napjaink­nak, a hetvenes évek közelié­nek hazánkban: olyan nyu­godt, alkotó légkör uralkodik az országban, amely nem egyetlen nap szülötte —, ha­nem korszakos eredményünk. Az országot járó ember, a jelenségeket értőn elemző, aa emberi megnyüafkozásokat gonddal figyelő, ezernyi pél­dát láthat maga körül min­dennek az igazolására. Olyas­mit például, hogy egy ter­vezőmérnök, aki papírra ve­tette egy kétezer fős lakóte- ! lep körvonalait, elmegy utá­na a helyszínre, kijár az épít­kezésekre, menet közben is változtat, módosít az elkép­zelésein, jobbítja a munkáját. Aztán nagyon meglepődik és kicsit tiltakozik is, amikor az i adott város tanácstagjai úgy ! döntenek: legyen az ő neve ] s bevésve azon a táblán, mely a lakótelep megszülető­ének körülményeit megörö­kítette. Vagy egy másik, ugyancsak nem egyedi példa. Élelmiszerüzletek szomszéd­ágában lakók több megyé­ben, sorozatosan szóvá tették: miért is égetik el, szórják a szemétbe azt a rengeteg gön­gyölegfélét, dobozt a lakos­ság szeme láttára —, amit pe­dig még egyszer használni ehetne. Ha összegyűjtenék, ha törődnének a sorsával. Az észrevételek azért hangzot­tak el, mert sokan úgy érez­ték: kötelességük „besegíte­ni” az ország közös gondjai­nak a megoldásába. Köteles­ségük tenni, alkotni — egy- egy hasznos, okos, takarékos­kodó javaslatot megfogalmaz­ni. Az „alkotás” szó sohasem szűkíthető arra, hogy most ; valami nagy, valami monu- i mentális, valami utolérhetet- i len szülessék. Az, hogy nyu- j godt szívvel megállapítjuk: a 1 mi hazánkban alkotó, jó lég­kör uralkodik, s a XI. párt- kongresszusnak lesz miről — ; fejlődésről, előrehaladásról is, gondjaink elemzése mel- j lett — tanácskoznia; mindez folyamatosságot, korszakossá­got feltételez. Folyamatos, teremtő erőt a munkában. Ezzel párhuzamosan: lendüle­tet, jó akarásokat, a részvál­lalás szándékát és készségét az egyénekben, foglalkozásra, korra, iskolázottságra való tekintet nélkül Azt a pezsgést, dinamiz­must, teremtő lendületet, amelyet észlelhetünk mind­annyian és mindennap. Kezd­ve azon, ahogyan reggel a rádió hírt ad valami új, jó gyári ötletről, — egészen ad­dig, hogy versenyvállalások, felajánlások, egyéni ambíciók is egyformán ösztönöznek; a mind jobban, mind ötleteseb­ben, mind alkotóbb lendület­tel végzett munkára. B1 A Magyar—szovjet Baráti • Társaság Országos Elnöksége, az MSZMP X. kerületi bizottsága és az Egyesült Villamosgépgyár párt-, gazdasági és társadalmi vezetősége kedden barátsági nagygyűlést rendezett a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyez­ménye megkötésének 27. évfor­dulója tiszteletére. Az ÉVIG művelődési házában megtartott ünnepi gyűlés elnökségében he­lyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Marjai József külügyi államtitkár, Király And­rásáé, a Budapesti Pártbizott­ság titkára, s Kőbánya politikai és társadalmi életének képvise­lői. Az elnökség tagja volt to­vábbá F. K. Iscsenko altábor­nagy, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnokságának képviselője és V. V. Orosz, a Szovjetunió magyarországi nagy­követségének tanácsosa. A magyar ós a szovjet him­nusz hangjai után dr. Baranyai Pál, a X. kerületi pártbizottság titkára nyitotta meg a nagygyű­lést, majd Nagy Mária, az MSZST főtitkára mondott ün­nepi beszédet. A többi között kiemelte: A Magyar Népköztáp- siság és a Szovjetunió barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményének aláírása óta eltelt esztendőik a tények sokaságával igazoltak: a magyar és a szovjet nép ba­rátsága, együttműködése, testvé­ri kapcsolata kiállta az idők próbáját, mindenben megfelel népeink kölcsönös érdekeinek. Hangsúlyozta: A barátság, a se­gítségnyújtás szálai messzire nyúlnak vissza a magyar és a szovjet nép történelmében. Né­pünk örök hálával emlékezik a szovjet nép hős fiaira, akik mér- hetetlen véráldozatok árán a ! második világháborúban nem­csak saját országukból verték I ki a fasiszta támadókat, hanem Európa sok országát, köztük ha­zánkat is felszabadították a fa- I sizmus igája alól. Országunk a Szovjetunió szövetségese lett, biztonságunkat, szuverenitásun­kat az a hatalom szavatolja, amely a kontinens legerősebb országaként került ki a fasiz­mus elleni háborúból. A továbbiakban aláhúzta: a 27 évvel ezelőtt létrejött egyez­mény nemcsak országépítő mun­kánk biztonságát szavatolta, ha­rem a Szovjetunióval való gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés Olyan forrásait is j megnyitotta, amelyeknek a ki- \ aknázása lényegesen meggyorsí­totta haladásunkat, előnyösebb feltételeket teremtett a szocia­lizmus építéséhez. Életünk minden területén ta­pasztalhatjuk, hogy a magyar—j szovjet kapcsolatok — amelyek- j nek internacionalista alapelveit | ás legfontosabb céljait 27 éwe! ezelőtt illesztettük a barátság I szerződés jogi keretébe — ele | vénén élnek, gyümölcsözőek, ,i megbízható, nyugodt jövőt* i mutatnak, holnapunk kiapadha • Katlanul gazdag forrását jelen ­tik. Amikor azt mondjuk, hogy ápoljuk és fejlesztjük barátsá­gunkat a Szovjetunióval, ezze. azt fejezzük ki, hogy hűék ma radunk eszméinkhez, a marxiz ­mus—leninizmushoz, a szocia * lizmushoz, a békéhez, a népe!: felszabadításának ügyéhez, a:; imperializmus elleni harchoz —- hangsúlyozta Nagy Mária. Ezután V. V. Orosz, a Szovjet ■ unió magyarországi nagykövet - ségének tanácsosa köszöntött» meleg szavakkal a nagygyűlés résztvevőit. Méltatta az egyez­mény jelentőségét, amely — min . mondotta — fontos szerepet ját­szott a szovjet—magyar és a : egész szocialista közösség kap csolatainak fejlesztésében és erő ­sítésében. Hangoztatta: A szov jet nép életében minden ilyei. évforduló újabb állomást jelen : az országaink közötti testvér barátság megszilárdításában. Méltatta az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és Magyarország közötti együttműködés dinami kus fejlődését, bővül a szakszer vezeteink és a kommunista if­júsági szervezeteink között együttműködés. Jelenleg Ma­gyarország minden megyéjének és Budapestnek is van testvér- városa a Szovjetunióban; eb­ben a nemes munkában, orszá gaink és népeink barátságának elmélyítésében nagy munkát vé­gez a Szovjet—magyar és a Ma­gyar—szovjet Baráti Társaság. A továbbiakban Janicsek Fe rencné, az ÉVIG szocialista bri - gádvezetője szólt a nagygyűlés résztvevődhez. Az ünnepség aii | Intemarionálé hangjaival ért vé get. (MTI) Aláírták az e’ső magyar—szovjet földgázszerződést A magyar—szovjet kormány­közi hosszú lejáratú kereske­delmi megállapodás alapján dr. Russai István, a MINERALIM • PEX Külkereskedelmi Válla­lat vezérigazgatója és J. A. Viszlouszov, a SZOJUZGAZ EXPORT Külkereskedelm. Egyesülés elnökhelyettese Bu. da pesten kedden szerződést ír; alá, amely 600 millió köbméte- - földgáz szállítását irányozza élő a Szovjetunióból Magyarország ­ra, 1975. folyamán. Az aláírt szerződés alapján ?. Szovjetunió a kőolaj és a vil ­lamos energia mellett újabb fontos energiahordozó szállítá sát kezdi meg. amely nagymér­tékben hozzájárul hazánk ener­giáéi’átásához és vegyioarun' fejlődéséhez. A szovjet földeá:, a hazánk felszabadulnának 30 évfordulójára megépülő „Test- vAritío-" gázvezetéken érkezik Magyarországra- (MTT» Növekszik a munkások száma Szeghalmon A Csepel Autógyár szeghalmi gyáregysége fejlesztésének ha­tására növekszik Szeghalmon m iparban íogla&oztatottak száma. A munkáslétszám növekedésével a várossá fejlődés alapköveit rakják le a szegbal unlak. Felvételünk a gyáregység S-es számú csarnokában készült, ahol Diesel-adagoló fúvóka- jjperselyekeí készítelek (Fotó: ©eaméayj)

Next

/
Thumbnails
Contents