Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

harminc esztendeje &z\ 44. A fronton és a hátországban A Vörös Hadsereg Politikai Osztályának magyar nyelvű lap­ja, az Üj Szó 1945. február 2-án került először az olvasók kezé­be. Pest mär szabad volt, a Du­na másik partján azonban még folytak a harcok. A lap így ir a budai küzdelmekről: „Tegnap a szovjet feldarítők és tüzérségi megfigyelők a város délnyugati részében ellenséges harckocsik és gyalogsági erők tömörülését figyelték meg. A szovjet gár­disták megelőzték az ellenséget és tüzérségi és aknatűzzel szét­szórták a gyülekezést... A hit­leristák a pincékben sánoolják el magukat és kétségbeesett el­lenállást fejtenek ki. Egyenként, egymástól elszigetelten semmisí­tik meg a szovjet gárdisták eze­ket az ellenséges gócokat." Másképpen — és egymástól is különbözve — alakult eközben az élet a „nyugati” és a „keleti” hátországban. Az ágfalvai jegy­ző február 1-én jelentette a sop- J róni járás főszolgabírójának: ! „Jelentem, hogy a halotti anya- : könyvben eddig már 250 zsidó : halálesetet jegyeztünk be. A ha- ■ lotti anyakönyv a halálesetek ; nagy száma miatt a közeljövő- ! ben betelik, anyakönyvet a mai : viszonyok között kapni nem le- : hét, miért is nem volna-e lehet- • séges a 377/1940. ME. számú ■ rendelet 3. §-a alapján a halál- 3 eseteket a halasztási naplóba [ bejegyezni, ahol a község terüle- • tén elhalt honvédek is be lesz- • nek jegyezve. A zsidók tulaj- • (ionképpen munkaszolgálatosok 3 és esetleg ugyanazon elbírálás : alá eshetnek.” : ■ Az Ideiglenes Kormány ke- j reskedelem- és közlekedésügyi ■ minisztériuma Postai Távíró és \ Távbeszélő Főosztályának ja- 3 nuár végi tájékoztatója szerint 3 „Debrecennek jelenleg az aláb- j bi távbeszélő központokkal van • összeköttetése (Békés megyében). ■ Ugyanezekhez a hivatalokhoz j táviratokat is lehet feladni. A j hivatalok neve utáni számok a j beszéd érthetőségi fokát jelzik ; (1 = jó, 2 = kielégítő, 3 = tűrhe- • tő, 4 — csak távirat). Békés = 3 4, Békéscsaba = 3, Geszt = 3, 3 Gyula = 3, Körösnagyharsány = 5 3, Méhkerék — 4, Nagyszénás = 4, Okány = 3, Sarkad = 2, Zsa- dány = 2." Január 30-án született meg jj a Magyar Kommunista Párt. és | a Szociáldemokrata Párt közös ; állásfoglalása a fasiszták ellen ■ harcba induló magyar hadosz- 5 tályok szervezéséről: „A felállí- 3 tandó honvédség emberanyaga : sorrendben az ország területén, ; illetőleg annak közelében tábo- ■ rozó hadifoglyokból, a távolabb 3 keleten táborozó hadifoglyokból, ! valamint az ország területén to- ■ borzás és sorozás útján egészá- j tendők ki... Jelenleg a ren- ! delkezésre álló készleteket nem j ismerjük, ezek felderítésére in- : tézkedni kell. Miután a készle- ■ tek is a hadijog alapján a szov- | jet haderő zsákmányát képezik, 5 a felszerelés és hadianyag pótlá- j sa érdekében a Szovjetunióval : kell megállapodásra jutni, illet- ; ve kereskedelmi szerződést köt- • ni.” Február 1-i dátumot viseli ■ a kondorost Nemzeti Bizottság 3 jegyzőkönyve: „A nagygazdasá- 3 gok vezetésére üzemi bizottság : alakittassék nyolc tagból és ezek s az uradalmi személyzetből vá- ■ lasztassanak egy helyi küldöttel 5 az élükön. A földeket pedig fo- 3 lyó gazdasági évre megmunká- 3 lás végett parcellázzák fel az J önként jelentkezők között...” « (daniss) 5 a A BÉOSJSMS^ I »ns. FEBRUÁR 2, * * * AK ÍÍJ SZÓ KÖSZÖNTÉSE Hallhattuk és olvashattuk a napokban: abból az alkalomból, hogy most 30 esztendeje, 1945. február 2-án jelent meg a szov­jet hadsereg magyar nyelvű lap­jának, az Üj Szónak első száma, az Athanaeum Nyomdában kü- lönienyomat készült erről a ma­gyar sajtótörténetben is oly ér­tékes lappéldányról. A szerkesz­tőségnek otthont adó Lenin kör­úti palotában pedig márvány­tábla emlékeztet az újság meg­jelenésére. Az Üj Szónak már az „előtör­ténete” is rendkívül izgalmas. A 4. Ukrán Fronton Illés Béla és Kassai Géza szerkesztésében megjelent „Magyar Újság” és a 2. ukrán hadseregcsoport ki­adásában, Ráth Károly és Bol­gár Elek szerkesztésében ké­szült (és még Debrecenben egye­sült) frontlapak voltak az elő­dök. A Magyar Újság elsó szá­ma 1944. szeptember 26-án Lvovban hagyta el a nyomda­gépet, majd mozgó frontnyom­da állította elő, hadifogolyból lett „antifasiszta” nyomdászok munkája nyomán, igazi „hadikö­rülmények” között, a Kárpátok felé előnyomuló, majd áttörő se­regek soraiban. Mi volt e lapok, az akkor még csak félig felszabadult Budapes­ten megjelent Üj Szó jelentősé­ge? Üj Sző szervezte meg és tartot­ta a kapcsolatot a hadifoglyok és hozzátartozóik között. Az Üj Szó segített felidézni és erősíte­ni a magyar forradalmi hagyo­mányokat, a közvélemény elé tárni a náci Németország okozta károkat. Munkatársai — emig­rációból jött, s a Szovjet Had­seregben szolgált kommunisták és antifasiszta harcra jelentke­zett volt hadifoglyok — legfőbb feladatuknak az új, demokrati­kus Magyarország építésének se­gítését tartották. Ezért őrködtek a fasizmus maradványainak szétzúzásán, a fegyverszüneti egyezmény szellemének és ren­delkezéseinek megtartásán. S hogy kevésbé, „elvi” kérdést is említsen e sorok írója (a lapnak már a Magyar Újság korszaktól volt munkatársa), hadd emlé­keztessen arra a sokirányú te­vékenységre, amely a nagyszerű főszerkesztő, Illés Béla irányítá­sával tudósaink, művészeink há­ború utáni életkörülményeinek javításáért oly eredményesen folyt. A feladatát 1948 tavaszáig tel­jesítő lapra bizonyára tisztelet­tel emlékeznek a hasábjain oly szívesen látott neves újságírók és az olvasók is, akiknek kö­rében az Üj Szó gyorsan nép­szerűvé, közkedvelt, tekintélyes orgánummá vált. Lévai Béla Megjelent a Béke és Szocializmus januári száma Vezető helyen közli a folyó­irat Borisz Ponomarjovnak, az SZKP KB Politika) Bizottsága póttagjának, a Központi Bizott­ság titkárának „A szocializmus szerepe a mai világfejlődésben” című cikkét. A fasizmus legyő­zésével szabaddá vált az út a győzelmes népi forradalmak egész sorozata előtt, amelyek elsöpörték a kapitalista rend­szert 11 európai és ázsiai or­szágban, majd Kubában is. Ez a világtörténelem második leg­nagyobb eseménye lett a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom után. A szocializmus 30 évvel ezelőtt kilépett az egyet­len ország keretei közül. A szo­cialista rendszer bebizonyította életképességét és legyőzhetet­lenségéi , A szocialista világrendszer megalakulásával megkezdődött az a folyamat, amelyben a vi­lágrendszer a jelenkori történe­lem döntő tényezőjévé vált. Az olvasók figyelmébe ajánl­juk Nemes Dezső elvtársnak, az MSZMP KB Politika) Bi­zottsága tagjának cikkét: „A népi demokrácia — a szocializ­mushoz vezető út egyik törté­nelmi formája”. A népi demok­ratikus forradalmat megvalósító országokban az új hatalom a munkásosztály vezetésével, a munkás-paraszt szövetségre és a széles körű antifasiszta nem­zeti összefogásra támaszkodva született meg. A demokratikus nemzeti újjászületést megvaló­sító népi demokratikus forra- da1mak túlléptek a polgári de­mokratikus átalakulás keretem. Olyan hatalom született, amely­ben a proletariátus és a pa­rasztság összefogása a döntő erő, mégpedig a munkásosztály vezetésével. A januári számban találjuk annak az eszmecserének az is­mertetését, amelyet nemzetközi kutatócsoport folytatott a fej­lett szocializmus vonásairól és sajátosságairól. <KC Bessenyei Ferenc előadói estje Békéscsabán Kedden, február 4-én este 8 órakor a békéscsabai ifjúsági és úttörőház nagytermében Besse­nyei Ferenc kétszeres Kossuth- díjas kiváló művész, a buda­pesti Madách Színház tagja előadói estet tart. A neves színművész kétrészes műsorában verseket, dráma­részleteket, songokat ad elő. A közönség többek között a nagy sikerű budapesti Othelló- előadás körülményeiről is hall­hat egy rögtönzött interjú kere­tében. A szerelem ars poeti­cája című szakaszában Petőfi Ady versei szólalnak meg. A forradalomról Bessenyei Ferenc a nagy angol drámaíró és gon­dolkodó, G. B. Shaw gondola­tain keresztül vall. Műsorának végén Illyés: fáklyaláng. Jó­kai: Előszó a jövő század regé­nyéhez című műveinek részle­teit, Vörösmarty verseit mond­ja él a színművész. A csabai előadói esten közre­működik Mikes Lilla és Bíró Attila is. A frontokon elsősorban a még harcoló magyar csapatok kato­náinak felvilágosítását szolgálta a szovjet hadsereglap. Ahol fel­derítők és partizánok által a vonalakon átjuttatott, hol az űn. „agitgránátokbam” átlőtt (!) új­ság magyarázta az urai által háborúba kényszerített honvé­deknek és tisztjeiknek, hogy rossz ügyet, idegen ügyet és vesztett ügyet szol­gálnak. Fordítsák hát szem­be fegyvereiket a fasisztákkal, de legalább is hagyják abba az értelmetlen és kilátástalan har­cot. Egész kötelékek átállása, hadifoglyok ezreinek tanúságté­tele igazolja, hogy ez a tevékeny­ség is hatásos volt és sok életet mentett meg. Később a már felszabadult or­szágrészek lakosságának ez a lap mondhatta el elsőnek az igaz­ságot a frontok helyzetéről és — a két és fél évtizedes hazug­sághadjárat után — a Szovjet­unióról, politikájáról, életéről, tudományáról, kultúrájáról. Az-------------------,------------------------­A Békéscsabai Konzervgyár azonnali belépéssel 2 FÖ MOTOR- fiS ALVAZSZERELÓT, 2 FÖ AUTÓVILLAMOSSAGT SZERELŐT, 1 FÖ HEGESZTŐT vesz fel. Jelentkezni a gyár motor- szere'ő-műhely veze­tőjénél lehet. 434703 ■'•■a»**B*S«ISB®««S«iS«'SlSBHSSSSKffS*B#eg£BS»5.aSSSSB*í 3*881 Cserei Pál: Szürkületkor (Kisregény) 5 Legszívesebben leköpte ■ volna Varga István az ügy­■ védet, aki a paragrafusok, 3 rendelkezések labirintusával • brillírozott, de csak legyintett ; és szó nélkül otthagyta. 3 Ezután levélben a Földmű- 3 velésügyi Minisztériumhoz 3 fordult Varga István. Csak ■ nem fog itt holmi ügyvédecs­■ ke a kormány törvénybe ik- 3 tatott rendelete ellenére örö- : kösödési pert összeeszkábálni! 3 S először örült, de aztán hi- j hetetlennek tűnt neki, hogy » a választ már öt nap múlva 3 megkapta, hiszen a miniszté­• riumbeliek nem szoktak siet- i ni, mert nem érzik, milyen | vívódáson esik át a levélíró, ; amíg odáig jut. hogy leírja ■ gondolatait, s azt a felfoko- : zott választ várást sem, amely 3 annyira hatalmába keríti. ; hogy érkezésig alig érzékeli a : körülötte zajló eseményeket. Akkor értette meg, hogy miért érkezett gyorsan a vá­lasz, amikor elolvasta a hiva­talos pecséttel ellátott soro­kat, melyek hírül adták, hogy az ügyvédi felszólítás a tör­vényes előírásoknak megfelel. Amint a vakítóan fehér bo­rítékot gyűrögette a marká­ban, a községháza jutott az eszébe. Semmi különbség, a minisztériumban is olyan fér­gek vannak, mint a község­házán, az alispán sarja, Szent­kúti Ernő. Amikor Adám Jánossal is­mét találkozott, az ügyvédi felszólítást és a minisztériu­mi választ sokáig forgatta a kezében, aztán az arcán meg­rándultak az izmok s gyűrni kezdte az iratokat, szemétre az ilyen papír-rongyokkal és tépte-szaggatta, szórta szana­szét, s miután az utolsó da­rab is kihullt a markából, rá­taposott a papírhulladékra: „Ez jár a gróf lakájának!” Amaz némán, mozdulatla­nul állt sokáig, s a mezsgye- karó derengett fel előtte. • * • Olyan kövér pénztárcát hordtak a férfiak, hogy alig bírták begyömöszölni a belső zsebükbe. Az asszonyok a kö­tényük alá, derekukra kötött zacskóba, a piaci kosarak al­jára gyűrték a papírpénzt, hogy keresgélés nélkül bele­markolhassanak, ha valahol mégis adnak érte valamit. De ez nagyon ritka eset volt; aki árult valamit, ajkbiggyesztve rándította meg a vállát, ha pénzért akart valaki vásárol­ni. — Minek az nekem? — Kitörülhetem véle a fe­nekemet. — Égne el az is, aki csi­nálja. A téli esték kártya-csatái­nál sem kellett senkinek. A fémpénzt használták értékki­fejezőnek, de nem a címle­tek szerint, hanem darab­számra. Ha valaki elvesztette az utolsó darabol; is, össze- öntötték az egészet, aztán új­ra szétosztották és folytatták a partit. Cserekereskedelem alakult ki, s abban az általános ér-

Next

/
Thumbnails
Contents