Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
9® 0r meny k wit ns ear nines 3# éves Azt mondják, egy település képe megmutatja a^t is, milyen emberek lakják. Ha így igaz, akkor Örménykútra ez különösképpen áll. Ahogy közeledünk a központja felé, úgy bontakozik ki előttünk egy szép* rendezett község: a még vakolatlan házak egész sora — az utóbbi négy év*5611 40 «ij családi ház épült —, a tanácsháza mellett a művelődési ház, távolabb az emeletes új iskola, az orvosi rendelő és így tovább. Itt minden új, és itt minden gazdagít ágra, jólétre vall. Még a tanácsházát sem lehet réginek mondani, alig két évtizedes múltjával. A széles betonjárdát — amely az iskolához vezet — aem régen rakták le. Tulajdonképpen új az egész község. Az önállósításig — 1952-ig — Szarvas külterületi tanyavilágához tartozott. A tanácsházát már 1951-ben felépítették, megvolt tehát a magja a településnek. De ezen- ,-uvül semmi, csak tanyák mindenütt a közelben és távolban. Itt élt 3 ezer 500 ember. A változás csupán annyi volt a kezdetben, hogy ezt követően már hivatalos ügyben nem kellett 18—20 kilométerre a városba menni. Ahhoz, hogy yalóban községgé váljon, még nagyon sokat kellett tenni, főleg azután, amikor 1909-ben a 44-es országos műút menti település külön igazgatási egység lett, s létrejött a járás új községe: Kardos, örménykút területe akkoriban nagyon megcsappant, - s voltak, akik nem is bíztak abban, hogy önálló marad, meg tudja tartani ezt a pozícióját. Viszont voltak mások, akik szentül hittek abban, hogy amit megkezdték, folytatják, s a szép tervek sorra megvalósulnak. Nekik lett igazuk! De mi is az, amit az örmény kútiak tettek? Íme néhány példa: A társadalmi összefogás bár- milyen közös ügyről van szó, j örmény kúton már a község j megalakulása óta hagyomány. Persze más helyeken is van ilyen. De arról aligha hallót- j tunk még, hogy a járdákat a tanyákhoz is kiépítették. Ör-1 ménykúton ez történt, a lakosság közreműködésével. Jelenr j leg 15 kilométernyi járda van a | külterületen. Emellett a község belterületén levő munkát is se- | gítették. 1971.-ben például 310 méternyi betonjárda készült el társadalmi segítséggel. A villany bevezetése szinte forradalmi változást hozott. A község központjában már sokan építettek házat — bejöttek a tanyákról —, ezekben természetesen villanyvilágítás van. Ez aztán a kint élőknek olyan j kedvet adott, hogy oda is vil- J lányt akartak. Igen ám, de erre a tanácsnak egyáltalán nem volt pénze. Az évi 250 ezer forintos községfejlesztési alapból nem sokra tellett, így hát mit tehettek volna, mint hogy összeadták a pénzt. A tanyasorok lakói összefogtak. Volt olyan, hogy 14-15 ezer forintot kellett befizetni családonként ahhoz, hogy a villany egy-egy tanyához eljusson. Befizették. Megtehették, jómódú emberek élnek itt. Jó földön, jól gazdálkodik a szövetkezet. Az egész külterület villanyhálózata így épült meg. A villany bevezetése természetesen magával hozta a háztartások, főleg a háztáji gazdaságok korszerűsítését. Nemcsak a mosógép, hűtőszekrény, rádió, s televízió található meg, hanem a daráló, sőt a fejőgép is. A szövetkezetben megkeresett jövedelem mellé tehát jócskán hoz a háztáji is, hiszen egyre többen nevelnek sertést és szarvasmarhát. S hogy mennyire jól élnek, azt bizonyítja az is, hogy 41 szeA helyi tsz korszerű sertéstel ""ének egy részlete (Főté: Dsméuff Gyulai mélygépkocsi-tulajdonos van a községben. Az egyéni és közösségi érdek összekapcsolódása a gyakorlatban érvényesül. A művelődési i ház, az orvosi rendelő építésén I kívül talán a legszebb példája j ennek az új; emeletes központi fűtéses általános iskola. Szükségességét igazolta, hogy' régi vályogépületekben szét- szórtan voltak eddig a tantér- I mek. Az ötlet 1973-ban kezdett j megvalósulni, akkor hangzott el • a jelölő gyűléseken: építsünk j iskolát, s a tanács meghirdette | az „Egy nap az iskoláért” mozgalmat. A terv szép volt: négy tanterem, szertár, politechnikai műhely, nevelőszoba, s az egész központi fűtéssel. S hogy meg- I valósult (mint felső képünkön látható), ez a lakosságnak is' köszönhető. Jptt a segítség a két tsz-től, a Szarvasi Állami Gazdaságtól, a lakosság pedig : munkára jelentkezett. Szinte I mindenki megmozdult. A tanács .agoknak is volt dolguk bőven, mert amikor elkezdődött az építkezés, ők ' szervezték, hogy melyik munkához hány ember kell. S az emberek jöttek. Még a távoli tanyákról is. Mikor mennyi munkáskézre volt szükség, any- nyian jöttek. Oldalakat lehetne írni csupán erről az egy építkezésről. És példaként állíthatnánk, hogy szinte a semmiből hogyan lehet iskolát vagy amiről mostanában sokat beszélünk, tornatermet, sőt talán Uszodát is építeni a gyermekeknek. Még ide írhatnám, hogy összegben mennyi volt a lakosság társadalmi hozzájárulása. De ebben az esetben céltalan lenne. A számok itt nem sokat mondanának. Annál többet, hogy mi az, amit építettek és kiknek. A jövő generációjának. S ezek a gyerekek, akik azelőtt soha nem láttak televíziót, most 5 készüléken nézhetik az iskolatelevízió adásait. Akik csak hírből tudták — s talán a szülők is kevesen —, hogy mi az asztali- tenisz, most a szünetekben, az új iskola zsibongójában ütik a labdát. Vagy a jól felszerelt szertárból hozhatják a szemléltetőeszközöket az órákra. Napköziben étkezhetnek, és így tovább. Ezek a gyerekek tanúi voltak annak, hogy mindezt a lakosság összefogásából élvezhetik. Felmérni, értékelni a társadalmi munka jelentőségét csak azok tudják igazán akik itt éltek gyermekkorukban, s akiknek mindez nem ada ott meg, mert ők még a régi düledező tanyai iskolák falai közé jártak. A munka ezzel persze nem fejeződött be. Az újabb lépés a vízmű létrehozása. S ha arra kerül a sor, a tanács akkor is számíthat az örménykútiakra. örménykút igazi, mai magyar falu. A szocialista társadalom szülötte. Még nincs 30 éves. Kasnyik jto® Gipsz és cukor A cím ne tévesszen meg senkit. Sehol sam tettek a cukorba gipszet, csupán a gipszvásárlók életéből vonták ki az édességet. Arról van .szó, hogy amióta a világpiacon 1700 dollárra nőtt a cukor ára tonnánként, ami kétszeresénél is több a néhány évvel ezelőttinek, amióta panaszkodunk a hazai cukortermésre, gyárainkban áttértek a két- kilós csomagolásra. Ha valakinek cigy kiló cukor kell, most kettőt kénytelen vásárolni. S mióta felettébb jó a hazai gipsztermés, félkilós nylonzacskókban hozzák forgalomba. A néhány tízfilléres gipszíből így lesz több tízfilléres. Ráadásul, akinek 50—60 kiló vagy esetleg egy mázsa szükséges, esetenként odahaza szorgalmasan ürítheti a nylonzacskókat. Vajon mi lehet az ésszerű ebben? Némi magyarázattal magunk is szolgálhatunk. A cukor ára behatárolt. Egy kiló ára ugyanannyi kétkilós tasakban is, mint a kétszer egykilósban. A gipsz ára viszont... Csomagolásnál ráterhelhető a nylonzacskó, a zsineg, amivel bekötik, a mér- legiiasznáilat, meg a csomagolási munka díja. Ja kérem, a flancot meg kell fizetni. Azt mondjuk, hogy takarékoskodnunk kell idővel, munkával, devizával. A cukor esetében még elfogadható ez az érv. Egy kétkilós zacskót mégiscsak könnyebb ragasztani, tölteni, csomagolni, mint két egykilóst. Itt tehát csak a vásárlói érdek dominálhat, amely igényli, hogy egykilós zacskóban is lehessen cukrot kapni. A gipsz esetében mindez nem áll fenn. Azok, akik félkilós csomagokba rakják, ehelyett .mást csinálhatnának, hiszen a vásárlók odahaza úgyis összeöntik a nylontasakok tartalmát. Az időtöltés tehát felesleges. A csomagoló vállalat igen jelentős kézi vagy gépi cso- magolákapacitást, energiát takaríthatna meg, ha a félkilós csomagok helyett kilósban és több kilósban hozná forgalomba a kis értékű árut. Ami a devizát illeti, ez szinte kézenfekvő. A nylonzacskó alapanyaga, külföldi eredetű. Sok pénzbe van, különösen tavaly óta, ahogy egyes kőolajszármazékok árát a külföld felemelte. Lehetne-e valamilyen ésszerű megoldást találni a gipsz forgalmazására? Igen, lehetne,, A hagyomány tisztelete és követése lenne a leghasznosabb a vevők és a népgazdaság számára, ami azt jelenti, hogy ne csak félkilós nylontasakokban, hanem választékosabb súlyban tegyék az árut a vásárlók elé. A vevő szemében ezzel a kereskedelem kulturáltsága is nőne. Dupsi Károly Növelik a termelési téglából, cserépből és kőzépfalblokkbőE Február 14-én ülést tartott a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szakszervezeti tanácsa, melyen megvitatták és elfogadták a vállalat 1975. évi termelési tervét. Ennek alapján az 1974. évihez képest az idén nyers téglából 42 millióval, égetett téglából 11 millióval, égetett cserépből 10 millióval, középblokkból pedig 6 ezer 300 köbméterrel több készül majd. A nyereségterv is magasabb a tavalyinál. A továbbiakban a bérfejlesztésről volt szó, amelyet a vállalat 5 százalékban állapított meg Részletesebben — áz országos szakmai bértáblázat alapján — a márciusban megtartásra kerülő tanácsülésen határozzák meg a különböző munkakörökre vonatkozó arányokat. A tanácsülés ezután jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint a békéscsabai 1-es számú téglagyárból Felföldi Péter garatos szocialista brigádja, a 2-es számú téglagyárból oedig Skaliczki Károlyné nyerscserépgyártó szocialista brigádja vált érdemessé a kongresszusi oklevél, valamint a szakmai ágazati Kiváló cím elnyerésére. A vállalat ennek alapján az ÉVM-hez, illetve az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeti Központjához terjeszti elő a javaslatát. A szakszervezeti tanács végül jóváhagyta a Vállalat Kiváló Brigádja cím odaítélését a békéscsabai 1-es számú téglagyárból Felföldi Pétemé nyerscserépgyártó, a békéscsabai 2-es számú cserépgyártó Hovorka Sándor égető, a központból pedig Bordi Istvánná irodai szocialista brigádjának. Érettségivel rendelkező ADMINISZTRATÍV MUNKAERŐKET FELVESZÜNK. Állami Biztosító mezőkovácsházi fiókja, Mezőkovácsháza, Árpád a. 174. sz. s AZ UNIVERZÄL KISKERESKEDELMI VÁLLALAT felajánlja megvételre az alábbi jó állapotban levő használt berendezési tárgyait; állami vállalatok, szövetkezetek, magánosok részére: 2 db Rekord 300-as kályha, 4 db Marabu 1964. tip. szttárdtüzelésü kazán, 25 db mennyezeti keverő ventillátor. Megtekinthető: Központi raktár, Békéscsaba, Bartók B. u. 70, 449060 AZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁR ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁSOKAT KERES FELVÉTELRE. Bérezés megegyezés szerint Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi előadójánál, Orosháza, Bajcsy-Zsilinszky utca 4X—43, 153764 i
