Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

Pályák, életcélok, érdeklődések K. K. Platonov szovjet jszichológus 1500 olyan szót gyűjtött össze az orosz nyelv­ből, amelyek az ember tulajdon­iágainak megjelölésére szolgál­lak. A magyar nyelv hasonló íazdagsága ellenére ma még gyakorta előfordul, hogy a fia- alok életútját nagyvonalakban djelölő pályaválasztást egyet- en tulajdonságukra (tulajdon- ■soportjukra), például képessé­geikre próbálják alapozni. A .képes vagy te arra?’ kérdés ehetséges tisztázása feltétlenül szükséges, de korántsem ele­gendő a fiatalok pályaválasztá­snak megnyugtató megoldásá- íoz. A fenti kérdés elemzése igyanis gyakran megreked a .bátyáknak a követelmények ol­daláról történő megközelítésé­ből, pontosabban annál, hogy a bátyaválasztónak mit kell nyúj- ;:ania. mit kell adnia magából, milyen tevékenységre keli ké­pesnek lennie. Ha ennyire le­szűkítve néznénk a felnőttek nunkaalkalmasságát, akkor az gazolt jő teljesítmények (ké­pességek) alapján a nők sokasá­ga lehetne jó szakács vagy gyermekgondozó, a férfiak pe- dik jelentős számban lehetnének hivatásos gépjárművezetők stb. á. jól főző nők többsége azon­ban nem választotta a szakács­szakmát, a jól vezető férfiak sokasága nem lett hivatásos gépkocsivezető. Nemcsak azért, mert egy-egy szakmában kor­látozottak a népgazdaság szük­ségletei, hanem azért is, mert életcéljaik megvalósulását más pályán látták biztosítottnak. Te­hát a pályakövetelmények mel­lett a pályalehetőségeket is számba vették: azt, hogy nekik Megjelent a Búvár februári száma A január óta havonta meg­jelenő képes biológiai folyóirat legújabb számában érdekes cik­keket olvashatunk új tájvédelmi körzetünkről: a Keleti Mátrá­ról, a sejthártyák idegingerület- kozvetítő szerepéről, geológiai természetvédelmi területeinkről, az öröklött ártalmak kiküszöbö­lésének emberörökléstami szen­zációs eredményeiről, a kelet- afrikai vadállatok viselkedésé­ről, a visszaszoruló fehér nyár­ról és a hegyi patakok madarai­ról A különféle rovatok a bio­lógiai kutatások, a környezet­és természetvédelem hazai és külföldi híreiről, az ifjú környe­zetvédők munkájáról, az akva­risztika, a házikertészet, az eb­tenyésztés gyakorlati kérdései­ről tájékoztatják a természet kedvelőit. Érettségivel rendelkező munkaerőt advn'nisztráturi műnk aktírbe azonnali belépéssel felveszünk. Állami biztosító városi fiókja, Békéscsaba, István király tér 12. 449069 A HtfiröiiAz gyakorlattal rendelkező gyors­gépírókat felvesz. Jelentkezés a személyzeti vezetőnél. mit nyújt a pálya, milyen leg­erősebb élettörekvéseik válhat­nak valóra. A fiatalok pályaválasztásánál sem mellőzhető, sőt vezető szem­pont kell legyen, hogy milyen munkaélmények, milyen élet­élmények elérésére kínál lehe­tőséget a pályatevékenység, s nem különben a hozzá vezető útnak a végigjárása is. Éppen ennek a szemléletnek a megho­nosításával válhat lehetővé, hogy a pályaválasztás és a mun­ka az önmegvalósítás, a boldog­ság fogalmaival kapcsolódjon össze. Ehhez ezúttal két alapve­tő fontosságú összefüggésre hív­juk fel a figyelmet. Először: A választott pálya nyújtotta lehe­tőségek mutassanak minél ma­gasabb megfelelést az életcé­lokkal. E tekintetben — egyéb adottságok megfelelése esetén — harmonikus lehet az életve­zetés például: — ha a fiatal kiemelkedően magas tudás és képzettség, tudo­mányos vonatkozásban is nagy eredmények és alkotások eléré­sét tűzi ki életcélként, s terve­zőmérnöki vagy például termé­szettudományos kutatómunká­val kapcsolatos pályát (matema­tikus, fizikus, biológus stb.) vá­laszt; — ha az emberi szenvedés csökkentését, a másokon való közvetlen segítést fogalmazza meg életcélként a pályaválasztó, s ápolónő, gyógypedagógus stb. pályát választ; — ha a tanuló a technika ál­dását, s annak nagyszerűségét felismerve, az ipari gyártó vagy szerelő és javító tevékenysé­gekhez kapcsolja életcéljait, s például a forgácsoló vagy gép­szerelő szakmákból választ. Diszharmonikus, konfliktu­sokkal terhelt életvezetéshez, pá­lyaelhagyáshoz vezethet, ha számottevő eltérés van az elsőd­leges életcélok és a pálya nyúj­totta lehetőségek között. így: — ha a korábbi példában em­lített, túlzottan elméleti elmélyü­lésre vágyó fiatal — közvetlen gyakorlati, termelésirányító: például agrármérnöki vagy üzemmérnöki munkakörbe ke­rül; — ha az embereken segíteni, velük közvetlenül törődni szán­dékozó személy például: cím­festő, könyvelő vagy műszaki rajzoló lesz; — ha az anyagiakat az átla­gosnál előbbre helyező, esetleg az anyagiakat legfőbb életcél­nak tepsin tő fiatal — például: szerény jövedelemmel járó pá­lyát választ... és így tovább. Az ígéretes pályaérdeklődés- nek tehát az életcélokba „ágya­zottan”, azokból fejlődve, illetve azokat erősítve kell elmélyülnie A harmónia megteremtése ma még a család és az iskola, nem egy esetben pedig a közvéle­mény eltérő értékítéletei követ­keztében is — nem könnyű fel­adat. Legtöbbször az életcélok módosítására, „finomítására” is szükség van. Már csak ezért sem tanácsos az utolsó évre, kü­lönösen pedig az utolsó hónap­ra hagyni a pályaválasztási dön­tést. Másodszor:.A pályaérdeklő- dés és a pályaismeret egymással szorosan összefüggő fogalmak. Igazán csak az a pálya érdekel­heti a fiatalt, amelyet ismer is. A pályaismeret elégtelenségei­ből adódnak a pályaérdeklődés megtévesztő formái, mint: köz­vetett érdeklődés (nem a pálya- tevékenység, hanem az azzal járó anyagiak, hírnév, szabad­ság stb. az „érdekes”); felszínes, felületes érdeklődés (csupán a pályatevékenység „napfényes” oldala ismert, de nem ismertek a pálya valós nehézségei); ideig­lenes érdeklődés (nincs megfe­lelő gyökere, megkötöttsége az érdeklődésnek, így rövid időn belül egészen más irányt vehet). Ma már a pályaismertetési lehetőségek gazdag sorát ajánl­hatjuk a tanórákon kezdve a kiadványokon, filmeken, szak­körökön, iskola- és munkahely- látogatásokon át, egészen a nyári szünidei munkavállalásig. Különös, hogy amíg a szülők döntő többsége gyermekük há­zasságkötése esetén természetes­nek tartja, hogy a szomszéd vá­rosban, esetleg a szomszédos megyében lakó „jelöltről”, s annak családjáról minden lehető információt megszerezzen, oda elutazzék, addig pályaválasz­tás esetén igen gyakori, hogy a békéscsabai szülő nem megy el gyermekével például a Vásárhe­lyi Pál Szakközépiskolába (pe­dig szívesen fogadják) beiratko­zás előtt, s nem tájékozódik ar­ról, hogy az egyes ágazatokban milyenek az oktatási körűimé nyék, a felvételi esélyek stb. A szülőknek, a szülői munka- közösségeknek egyre inkább él­ni kell azzal a lehetőséggel gyermekük jövőjének kedvező alakítása érdekében —, hogy megyénkben a szakoktatási in­tézetek és a munkahelyek mind nagyobb számban nyitnak ka­put a szervezett pályaismertetés céljainak megvalósítása érdeké­ben. Bőke Gyula, a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatóhelyettese Egészségügy! felvilágosítás filmvetítéssel — Brigádok az öregekért — ölvén Vöröskereszt-alapszervezet Békéscsabán A Magyar Vöröskereszt bé­késcsabai városi vezetősége feb­ruár 14-én délelőtt a DÁV-szék- házban tartotta kibővített veze­tőségi ülését. Ezen az 1974. év­ben végzett munkát értékelték és megbeszélték az 1975. évi munkatervet is. Békéscsabán 50 Vöröskereszt-alapszervezet mű­ködik, 3860 taggal, s ezek kö­zött négy termelőszövetkezeti alapszervezet, 16 lakóterületi, 15 üzemi. Ezenkívül más munka­helyen is működik egy-egy alapszervezet. Hogy mennyire jól, azt bizonyítja a városban megtartott egészségügyi előadá­sok száma. Az elmúlt évben ösz- szesen 174 különböző témájú előadásit tartottak 7580 részve­vővel. Valamennyihez filmet is vetítettek, ezenkívül természete­sen a TIT szervezésében is hangzottak el egészségügyi té­májú előadások. Jó eredmény­nyel zárult a fogászati hónap, melyben a MENCS dolgozóin kí­vül aktívan vettek részt az is­kolák vöröskeresztes tanárelnö­kei. Sikeres volt az „Ifjú egész­ségőr” tanfolyam szervezése is. Az itt tanultakból városi vetél­kedőt tartottak. Ebben a mun­kában sokat segített az egész­ségügyi szakközépiskola diák- közössége, ezen belül is első­sorban az ifjú vöröskeresztesek. A beszámoló foglalkozott az idős emberek helyzetével is. A vöröskeresztes aktívák felkutat­ják azokat, akik gondozásra szo­rulnak, s jó kapcsolatot tarta­nak a házi szociális gondozók­kal, így időnként és rendszere­sen is segítséget tudnak nyú j tani a rászorulóknak. Megszervezték az állami építőipari vállalat KISZ-szervezeténél az úgyneve­zett segítő ifjúsági brigádot, amelynek tagjai társadalmi munkában hozzák rendbe az idős, magukra maradt emberek lakását, otthonát. Szó volt az alkoholizmus elleni bizottság és klub munkájáról, az elsősegély­nyújtásról és a véradómozga­lomról is. A tanácskozáson részt vett és hozzászólt Salka László, az MSZMP városi bizottságának munkatársa is. A beszámoló fe­lett élénk vita alakult ki, majd bejelentették a tisztségváltást. Gyebnár Károly ugyanis — aki az elmúlt évi munkáról szóló tájékoztatót előterjesztette — a Vöröskereszt megyei titkárságá­ra került és helyette Fodor Sán­dor lett a városi Vöröskereszt új titkára. < K. JL Elektronikus agronómus A Don menti Rosztov város Hidrotechnikai és öntözési Tu­dományos Kutatóintézetének tu­dósai olyan matematikai model­leket készítettek, melyek-lehető vé teszik, hogy az őszi búzát és a kukoricát előre megadott program szerint termesszék. A modellek figyelembe veszik a külső környezet valamennyi fon ­tos tényezőjét és a legfontosabo biológiai törvényeket. Legjobban a kukorica progra mozott termesztése terjedt el. Erre a célra a Rosztovi terülei; gazdaságai 3000 hektár összte­rületen 46 táblát jelöltek ki. Ezekről rendszeresen vesznek talaj- és növénymintákat, ame­lyeknek gyors elemzése labora­tóriumokban folyik. A kiinduló­adatokat „elektronikus agronó - mus” dolgozta fel. A gép kiszá­mítja a vetés optimális idejét, az öntözés, a trágyázás és a nö­vényvédő munkák mennyiségéi; és minőségét. 1974-ben a termésprogramozás hatására kimagasló eredmény®, két ért el Andrej Szinyegibov-, szkij kolhoz-brigád, egy hektár­nyi területről 110 mázsás termés» takarított be. A korábbi évek«, felülmúló terméseredménye)» születtek más területeken íO ahol az új módszereket felhasad nálták. Elhatározták, hogy a területen termésprogramozó, különleges szolgálatot alakítanak. (BUDA- PRESS—APN) Érettségivel rendelkező ADMINISZTRATÍV MUNKAERŐKET FELVESZÜNK. Állami Biztosító mezőkovácsházi fiókja, Mezőkovácsháza, Árpád u. 174. sz. Nap; 6 órás munkaidőre gyakorlott gyors® és gépírót keresünk, kiemelt fizetéssel. „SÜRGŐS” jeligére a békéscsabai hirdetőbe. 449056 Fekete Gyula: A fiú meg a katonák Később, Miskolc alatt az­után félni is megtanult. Ami­kor kőhajításnyira tőle kilőt­tek egy tankot, majd egy teljes napig étlen-szomjan, krump- ltverembe szorulva hallgatta, hogy kerepelnek körülötte a géppisztolyok, durrognak a lö­vedékek. Pergett a nyakába a föld egy-egy közeli robbanás­ra. Sírt a rémülettől, kiáltozott, míg bele nem fáradt. Aztán csak bebújt a nyirkos szalmába, és elaludt. Azt álmodta akkor: háború van, s ez már az igazi. ... ö egy tankon forgolódik, a gulyalegelőn, körülfogta mindenfelől az ellenség, és a legnagyobbakat az Acsay-féle présházból lőnek rá, a hegy­ről. Ö a tank legtetején lova­gol, és egyszerre többfelé is tüzel — nem is tank ez, való­sággal hadihajó, amilyet a Magyar Futárban látott, me- redjeznek belőle az ágyúcsovek, a gépfegyvercsövek mindenfelé — húzgálja a különféle színű zsinórokat, nyomkodja a kal- lantyút, és nagyokat pukkan­nak az ágyúk, kerepel a gép­puska, és okádja a tüzet a sok hosszú cső minden irányba, már olyankor is, ha ő nem húzgál, s nem nyomkod sem­mit a tetőn ... )..-De hiába működnek olyan jól az ágyúk, ő érzi, hogy nincs rendben valami. Baj van valami, csak egyelőre nem tudni, micsoda. ... Most dől össze a présház. Csupa füst és láng és porfelhő, mint egy filmhíradón. Felme- redeznek a diófák karéjából a romok a füstölgő égre. ... A beszakadt ablakon egyszerre csak Márti nénié ugrik ki. utána a pesti 1 vőle­gény. („Ez volt volna az a baj?”) ...mindketten anya­szült meztelenül, s kézen fogva szaladnak a kökénybokrok közé. („Bolondok ezek, össze­vissza marja őket a tüske csu­paszon. Persze a vőlegény pes­ti, honnan tudná, hogy az ott kökénybozót, de Mártinak le­hetne esze”.) ... Most a nagy dörgésben- csattogásban az apja kiáltozá­sát hallja, de nem látja az ap­ját sehol... úgy van, odabújt a csordakút mögé, onnan kia­bál: „Te! A szőlőre vigyázz!... Agyonütlek, te, ha a szőlőt szétlövöd!” 3.. Csakugyan a • szőlő..l.} majd ad nekem édesanyám há­borút ...” (Akkor meg ez le­hetett az a baj.) . 3. Lemászik a hadihajó­tank árbocáról, hogy eligazít­sa az ágyúcsöveket. Mert ma­guktól is lőnek az ágyúk, csú­nya, nagy gödröt vágnak a szőlőhegy oldalába... s ebben a pillanatban az ő tankját éri ta’álat. Irtózatos dörrenés, füst, korom, telifröcsköli a száját-szemét a puskapor, el­akad a lélegzete — s felébredt. Szeme-szája tele földdel, köpködve forgolódott. S mint­ha rügóra járt volna, olyan hirtelenül felült, amikor a va­lóságra ráeszmélt. Sötét volt még. Fel-fellob- bantak odakint a robbanások tűzrózsái. Később elcsendese­dett a harci zaj, s ő elaludt megint. Hajnalban újra elkezdődött a lövöldözés. Kisebb-nagyobb ki­hagyásokkal tartott egész nap; nem bírtak egymással a ha- dakozók. Elmúlt lassacskán a félelme. Már csak azt érezte, s egy­re ■ erősebben érezte, hogy 5 éhes. Egyetlen szem krumplit talált, azt elrágcsálta. Alkonyaikor kiugrott a v®-

Next

/
Thumbnails
Contents